Az elmúlt évtized magyarországi népességmozgásait megfigyelve azt láthatjuk, hogy a természetes fogyás – különböző mértékben – általánosan jellemző az egész ország területén, ehhez képest az ország fejlettebb, iparosodottabb részein a belföldi vándorlás eredményeképpen nőtt a népesség. Az elmaradottabb régiókból való elvándorlásnak azonban nem csupán gazdasági vagy munkaerőpiaci okai vannak. Szerepet játszott benne a szolgáltatásokhoz való nehezebb hozzáférés, az alacsonyabb szintű infrastruktúra, a nagyvárosok elszívó hatása, de ugyanilyen erősségű volt a lakóhellyel és az életmóddal kapcsolatos érzetek szerepe – mint például az élethelyzettel való elégedettség, vagy az, hogy valaki mennyire érzi magát boldognak.

A vidék elnéptelenedése összeurópai, sőt világszintű probléma, amely nem korlátozódik csupán az elmaradott, vagy a fejlődő országokra, hanem a fejlett ipari országokat is sújtja. Ennek eredményével ma nap mint nap szembesülünk. Munkaerőhiány, gazdasági krízis, a népesség elöregedése – hogy csak néhányat emeljünk ki a problémák közül.

A globális klímaváltozás, a gazdaság működésének és szerkezetének alapvető megváltozása és az ezek által indukált társadalmi mozgások az utóbbi évtizedekben felgyorsították ezt a folyamatot. A veszélyt felismerve egyre több kormányzat és gazdasági vagy politikai szövetség tűzi zászlójára a vidék revitalizációjának kérdését. Az utóbbi évtizedek tapasztalatai azonban azt mutatják, hogy az eddig követett stratégiák nem elégségesek a folyamat megállításához.

A teljes cikk itt olvasható el.

Photo by Dan Meyers on Unsplash