A Bosch Budapesti Fejlesztési Központjából jelentkezik a Bosch Magyarország Podcast legújabb, rendhagyó adása, ahol több mint kétszáz mérnök csak a parkolási rendszerek fejlesztésén dolgozik annak érdekében, hogy minél biztonságosabb, stresszmentesebb legyen a parkolás. Segítségükre van ebben a vállalat budapesti telephelyén a mintegy száz autóból álló tesztjármű-flotta és egy tízezer négyzetméteres, mindennel felszerelt jármű-verifikációs felület. Vajon távoli álom az automata parkolás, mint szériafelszerelés? Hogyan fejlesztik a parkolási rendszereket? Mennyire alakítják át a tesztekhez az autókat? Erről beszélget Tóth Márk, a Bosch tesztjármű fejlesztésekért felelős csapatvezetője és Montvai Dániel fejlesztési csoportvezető Tóth Edittel, a magyarországi Bosch csoport digitális média menedzserével, aki ki is próbálja a vállalat legmodernebb parkolási megoldását.

Stresszmentes parkolás? Spoiler: igen!

A Bosch Magyarország Podcast legfrissebb epizódjában a Bosch Budapesti Fejlesztési Központ munkájába nyerhetünk bepillantást, ahol a hazai autóipari fejlesztések jelentős része zajlik, és megtudhatjuk, hogyan születnek a legmodernebb parkolási megoldások. „Uniós statisztikák szerint az anyagi kárral végződő balesetek közel fele parkolás vagy lassú manőverezés közben történik” – árulja el Montvai Dániel arra a kérdésre, hogy milyen okok állnak a Bosch ezirányú fejlesztéseinek hátterében. A vállalat célja az, hogy legújabb, önvezető megoldásaival bárhol, bármilyen környezetben biztonságosan lehessen parkolni, ne maradjanak holtterek, és a közlekedés további szereplői, például a gyalogosok is biztonságban legyenek.

Nem lesz többé luxus a biztonság

2022 óta az Európai Unióban már minden újonnan forgalomba helyezett autóban kötelező tartozék a parkolást segítő rendszer. Ezek a megoldások széles skálán mozognak: az alapszintet jelentő hátsó ultrahangos szenzoroktól a hátulnézeti kamerán át egészen a prémium kategóriás autókban megtalálható automata parkolási rendszerekig, melyek egyszerűsítésén és még felhasználóbarátabb verzióján a Bosch jelenleg is dolgozik. A teljesen automata megoldással a parkolás a sofőrnek mindössze egyetlen gombnyomás, az autó ugyanis megkeresi a parkolóhelyet és elvégzi a szükséges manővereket tizenkét ultrahangos szenzor és négy kamera segítségével. Montvai Dániel becslése szerint ez a rendszer öt éven belül már nemcsak a luxusautók jellemzője lesz, és a Bosch célja is az, hogy a fejlesztések minél szélesebb körben elérhetőek legyenek. A szakember úgy véli, bár az önvezető autókra még sokat kell várni, de a folyamat első lépéseként az önvezető parkoló rendszerek már elindultak hódító útjukra.

Álcázott autók, kilométeres kábelkötegek és speciálisan képzett sofőrök – barangolás a Bosch „tesztjármű-birodalmában”

Egy fejlett parkolási rendszer működését három szakaszra lehet osztani. Első lépésben a környezet feltérképezésére kerül sor a szenzorok segítségével, legyen az kamerakép vagy az ultrahangos visszaverődések alapján előállított térkép. A második szakaszban ezeket értelmezi és helyezi kontextusba a szoftver, végül a rendelkezésre álló információk alapján születik meg a végső reakció, azaz a fékezés vagy kormányzás. A parkolási rendszerek fejlesztéséhez nagyon fontos az alapos tesztelés, hogy a jármű képes legyen a környezetét a lehető legpontosabban érzékelni. Ezt segíti a Bosch Budapest Innovációs Kampuszán található tízezer négyzetméteres jármű-verifikációs felület. Itt a legkülönfélébb aszfaltozott, macskaköves útburkolatok vagy éppen kátyús, rossz utakat szimuláló területek, különféle útszegélyek, sőt vasúti sín is található – írják.

Vajon mi történik pontosan szervezetünkben, amikor alkoholt fogyasztunk és az miként hathat vezetői képességeinkre? Az alábbi teszt kitöltésével te is próbára teheted tudásod a témában:

QUIZ

Mennyi idő alatt ürül ki a szervezetből az alkohol átlagosan?

A) 1-2 óra

B) 3-5 óra

C) 5-8 óra

Jó válasz: C

Mi a legmagasabb megengedett véralkoholszint a legtöbb országban?

A) 0,2 ezrelék

B) 0,5 ezrelék

C) 1,0 ezrelék

Jó válasz: B

 Mi a Heineken 0.0% „Best Driver” reklámfilmjének üzenete?

A) A legjobb sofőr az, aki gyorsan vezet.

B) A legjobb sofőr az, aki felelősségteljesen vállalja a sofőr szerepet és alkohol fogyasztása nélkül ül a volán mögé.

C) A legjobb sofőr az, aki nem vezet.

Jó válasz: B

Mi az alkohol hatása az emberi szervezetre függően az elfogyasztott mennyiségtől?

A) A koncentrációra hat, azt kis mértékben növeli a kapilláris erek tágításával.

B) Nem befolyásolja a szervezetet.

C) Reakcióidőre, koncentrációra, látásra és koordinációra is hat.

Jó válasz: C

Melyik generáció fogyaszt kevesebb alkoholt?

A) Baby boomer generáció (jelenleg kb. 60-80 évesek)

B) Z generáció (jelenleg kb. 18-28 évesek)

C) Millennials (jelenleg kb. 28-40 évesek)

Jó válasz: B

Melyik Forma-1-es pilóta NEM szerepelt az eddigi Heineken reklámokban?

Nico Rosberg

Max Verstappen

Lewis Hamilton

Az alkoholfogyasztás számos negatív hatással jár a reakcióidőre, koncentrációra, látásra, koordinációra és ítélőképességre. Az alkohol típusa, elfogyasztott mennyiség, az ivás sebessége pedig mind befolyásolják a véralkoholszintet. Például egy átlagos testsúlyú férfi esetében 0,5 liter sör, míg egy nő esetében 0,25 liter sör elfogyasztása után a véralkoholszint elérheti a legtöbb országban megengedett határt (0,5 ezrelék). Az alkohol lebomlása óránként 0,1-0,15 ezrelék, így legalább 5-8 órát kell várni, mielőtt biztonságosan vezethetünk.

Mi a helyzet Magyarországon? A magyarok szeretik az alkoholt, nemzetközi összehasonlításban is. A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) 2019-es felmérése szerint a 15 éves és idősebb magyar lakosság 5,2%-a tekinthető nagyivónak. Az arányok férfiaknál 9,3%, míg nőknél 1,5%. Hetente legalább egy alkalommal háromnegyedük, a nagyivó kategóriába tartozó nők hattizede fogyaszt nagy mennyiségű alkoholt.

Jó hír, hogy az összes magyarországi baleset alakulását vizsgálva egy, az 1990-től 2019-ig tartó időszakot felölelő kutatás megállapította, hogy alapvetően csökkenő tendencia jellemzi az ittasan okozott baleseteket. A változást magyarázhatja a jogszabályi környezet változása, ugyanis 2008-tól kezdve érvényes Magyarországon a Zéró tolerancia. Míg 1990-ben az összes baleset 15,396-át okozták ittasan, addig ez a szám 2007-ben 13,890-re, 2019-re pedig 8,490-re csökkent.

A HEINEKEN elkötelezett abban, hogy a fogyasztóknak alkoholos és alkoholmentes termékei segítségével választási lehetőséget biztosítson – írják.

A Heineken „When You Drive, Never Drink” kampányának célja, hogy felhívja a figyelmet az alkohol és a vezetés kombinációjának veszélyeire. 2023-ban Max Verstappen a márka nagyköveteként csatlakozott a világméretű kampányhoz és üzenethez, a legújabb, „Best Driver” címmel megjelent reklámfilmben pedig a Forma-1 világbajnoki címvédője versenyautó helyett személygépkocsiban bizonyítja: a legjobb sofőr az, aki vállalja egy bulizó társaságban a sofőr szerepét, és biztonságban hazavisz mindenkit. A kampány a felelős alkoholfogyasztásra való figyelemfelhívás mellett azt is szeretné megmutatni a fogyasztóknak, hogy a Heineken 0.0-val a társasági életről, a felejthetetlen bulik igazi élményéről sem kell lemondanunk azért, mert éppen a „pilóta” szerep ránk hárult. Erre ki lehetne jobb példa, mint egy Forma-1 világbajnok?

Miért horkolunk?

Nem szándékosan, az biztos. Alvás közben a levegő akadályokba ütközik a részlegesen vagy teljesen elzáródott légutakban. Az ilyenkor kialakuló rezgéseket – melyek többnyire a lágyszájpad és nyelvcsap környékéről érkeznek – nevezzük horkolásnak. Gyermekeknél is előfordulhat, ilyenkor az orrgaratmandula vagy a torokmandulák megnagyobbodása okozhatja, ez a kettő általában együtt jár, de garat- vagy gégeszűkületet okozó fejlődési rendellenességek is állhatnak a háttérben. Felnőtt korban az orr és a garat betegségei mellett például a reflux is lehet oka a horkolásnak. A felesleges kilók számának növekedése arányosan emeli a horkolás súlyosságának mértékét A kor előrehaladtával, egyre gyakoribb a horkolás, mivel csökken a lágyszájpad szövetének rugalmassága.

Hogyan horkolunk?

Az enyhe változat, amikor a horkolás ritkán és csak átmenetileg jelentkezik. Kevésbé veszélyes, inkább az alvótársat zavarja, és általában szervi elváltozással nem jár. Ha legalább hetente háromszor horkolunk, akkor már középsúlyos állapotról beszélünk, amelyet fontos kivizsgáltatni, mivel nemcsak másnapi álmosságot okozhat, de betegség is állhat a háttérben. A rendszeres, hangos fuldokló horkolás viszont nagyon komoly dolog.  Az alvási apnoénak is nevezett rendellenesség legalább 10 másodperces légzéskimaradással jár és az éjszaka folyamán akár százszor is előfordulhat. Mikor az agy érzékeli az oxigénhiányt, a légvétel erejéig felébreszti az alvót, aki erre másnap nem emlékszik. Mindezt akár százszor is.

Miért káros a horkolás?

Az alvási légzéskimaradással járó horkolás átmeneti vagy tartós egészségkárosodást okozhat. A nyugtalanabb alvás miatt másnap jelentkezhet kialvatlanság, fejfájás, csökkent koncentráció és aluszékonyság, ami igen veszélyes munkavégzés, valamint közlekedés, főként vezetés közben. Bizonyított, hogy az alvási apnoéban szenvedőknél csökken a teljesítőképesség, a rövid távú memória, a libidó, nő az ingerlékenység, fejfájás, anyagcserezavar és az elhízás. Bizonyított tény, hogy a hangos fuldokló horkolással kísért alvási apnoe növeli az éjszakai szívinfarktus, a magas vérnyomás és a 2-es típusú cukorbetegségre való hajlamot. A szívinfarktus és az agyi katasztrófák tízszeres rizikóval fordulhatnak elő.

Mit tehetünk?

Abban az esetben, amikor gyermeknél a szülő, felnőttnél az alvótárs éjszakai többszöri, tíz másodpercnél hosszabb légzéskimaradást követő hangos fuldokló horkantást észlel, vagy egyedül alvó esetében – aki nem feltétlenül észleli a saját horkolását – másnap reggeli izzadás, fejfájás, napközben aluszékonyság, koncentráció csökkenés, rossz közérzet, memóriazavar, reggeli magas vérnyomás, ritmuszavar jelentkezik, szükséges egy általános orvosi vizsgálat. Ennek során a társbetegségeket és a rizikófaktorokat felmérik, ezután pedig következhet egy alapos fül-orr-gégészeti állapotfelmérés. Bizonytalan esetben otthoni alvásvizsgálat javasolható, melynek során kiderül, hogy van-e szükség komolyabb, úgynevezett poliszomnográfiás vizsgálatra, amely a legteljesebb diagnózist teszi lehetővé.

Amit magunk is megtehetünk, az például a dohányzásról való leszokás, hiszen a gyulladt légutak és a légszomj is rásegíthet a horkolásra. Az alkoholfogyasztás is növeli a horkolás esélyét, az esti, éjszakai italozás mellékhatásaként a felső légúti izomzat is ellazul, így a lágyszövetek vibrációjaként képződő hangeffektus nő. Az alvási apnoéban szenvedőknél ilyenkor súlyosbodhat az oxigénhiányos állapot. Érdekes, hogy a tejtermékek fogyasztása után egyeseknél orrdugulás lép fel, ilyenkor is gyakoribb a horkolás. A zsíros, fűszeres, nehéz ételek pedig összenyomhatják a gyomorszájat és a rekeszizmot, amitől a levegő útja beszűkül. Segít az oldalfekvés is, létezik néhány házi praktika, de nem léteznek olyan csodaszerek, amelyekkel a horkolást meg lehet szüntetni, ezért érdemes kivizsgáltatni, mi áll a hátterében. Gyermekeknél például az orrgaratmandula és szükség szerint a torokmandula kivétele segíthet, vagy más, fejlődési rendellenességek plasztikai megoldása akár teljesen meg is szüntetheti a horkolást. Felnőtteknél is számos olyan orrlégzést javító beavatkozás létezik, ami segíti a nyugodt alvást.

Biztató eredményei vannak a különféle rádiófrekvenciás eszközzel vagy lézerrel végzett garatplasztikai műtéteknek is, melyek a horkolás során kialakuló alvási apnoét is megszüntethetik. Fontos azonban, hogy minden horkolás gátló műtéti beavatkozás előtt poliszomnográfiás és alvás alatti endoszkópos vizsgálat szükséges.