A kutatásba bevont 23 európai ország használtautó-piaci helyzetének elemzéséből kiderült, hogy egy átlagos használt autó megvásárlása közel tíz hónapnyi munkát igényelne. Sok sofőr számára egy ilyen autó megvásárlása komoly kihívást jelenthet.

A 23 országot vizsgáló kutatásban Magyarország a 8. helyen áll – a magyaroknak 11,2 hónapot kellene dolgozniuk egy használt autóért. A szomszédos szlovákoknak 7,2 hónapot, az osztrákoknak 10,9 hónapot, a horvátoknak pedig 11,7 hónapot. A valóságban ez az idő akár ennek többszöröse is lehet, hiszen még több fős háztartásokban sem tudják az emberek minden hónapban a teljes jövedelmüket megtakarítani.

Európában a portugál sofőröknek kell a legtovább dolgozniuk egy átlagos használt autó megvásárlásához – akár 22,4 hónapig is. Őket követik a románok 15,4, majd a szerbek 14,7 hónappal. A legkevesebbet a finneknek kell dolgozniuk egy autóért – mindössze 2,7 hónapot, majd a németek következnek 6, és a svájciak 6,1 hónappal.

A pénzügyi szakértők általában azt javasolják, hogy hat havi fizetésünknél ne költsünk többet egy autóra. A vizsgált országok többségében azonban az autóvásárlók rendre megszegik ezt a szabályt, és inkább drágább modelleket választanak.

A kutatás készítése idején a magyarországi átlagkereset 1032 euró volt (kb. 407 309 forint). A Vezess.hu szerint a vásárlók általában 4,5 millió forintot költenek egy használt autóra Magyarországon. A Volkswagen Golf és az Opel Astra például a legnépszerűbb autómodellek közé tartoznak az országban. A Golf átlagos ára 5,9 millió forint, ami körülbelül 14,5 hónapnyi munkát igényel, míg az Astra körülbelül 4 millió forintba kerül, ami hozzávetőleg 9,8 havi átlagkeresetet jelent.

Az átlagos használtautó-érték Svájcban a legmagasabb – közel 39 000 euró, azonban az átlagfizetés is itt a legmagasabb a vizsgált országok közül – 6377 euró. Ezt követik az osztrákok 28 500 eurós átlagos autóárral, míg a portugáloknál ez az összeg 24 200 euró. Bár az autókra szánt költségvetés Ausztriában és Portugáliában hasonló, a fizetések jelentősen eltérnek: Ausztriában 2600 euró, míg Portugáliában kevesebb mint 1100 euró.

A legkevesebbet Ukrajnában – közel 5000 eurót, Lettországban 7500 eurót, Finnországban pedig 8000 eurót költenek autóra. Ezekben az országokban a vásárlóerő is jelentős eltéréseket mutat: Ukrajnában 394 euró, Lettországban 1100 euró, Finnországban pedig több mint 2900 euró az átlagkereset.

Míg egyes sofőrök számára eleve túl drágának tűnhet több havi fizetést használt autóra költeni, nem szabad elfelejteni, hogy a használt járművek további költségeket is rejthetnek. Sok forgalomban lévő autó kilométer-számlálóját manipulálták, vagy a rejtett sérülések később meghibásodást okozhatnak.

A használtautó-piac stabilitásának jelei

Matas Buzelis, a carVertical autóipari szakértője rámutat, hogy a használtautó-eladások kilábaltak a stagnálásból, és a piaci helyzet jelenleg jobb, mint az előző évben. Ahogy az új autók értékesítése felpörgött, a használtautó-piacot végre elárasztották az egytulajdonosú autók, ami szélesebb választékot kínál a vásárlóknak.

„Az egész kontinensen a használtautó-piac stabilizálódásának jeleit tapasztaljuk. A használt autók ára folyamatosan enyhe csökkenést mutat, és a kínálat kezd összhangba kerülni a kereslettel. Végre megszűntek azok az okok, amelyek miatt az emberek nem adták el az autóikat – már nem kell évekig várniuk az új csereautójukra” – jegyzi meg Matas Buzelis.

Photo by Maksym Kaharlytskyi on Unsplash

A Brookhaveni Nemzeti Laboratórium (USA) szakemberei nemrég fejlesztettek ki néhány újt enzimet, mely a növények esetében segít azon, hogy azok még alkalmasabbak legyenek biomassza előállítására.

Az új enzimek megváltoztatják a növények sejtfalát alkotó anyagokat, így könnyebb hozzáférni az bioüzemanyag-előállításban fontos cukrokhoz, amelyek alapesetben nehezen felszabadíthatóak.

A kutatócsapat első körben nyárfákon és füvön tesztelte a megoldást, mert ezekből nagy mennyiségben tudnak biomasszát előállítani. Egy ilyen növényből durván 30 százalékkal több cukor vonható ki, ez pedig a jövőben a kulcsa lehet a bioüzemanyagoknak.

Érdekes, ugyanakkor elgondolkodtató adatok kerültek nyilvánosságra: a tavalyi évben összesen 515 028 darab gyorshajtásos bírságot kaptak a hazai utakon felelőtlenül száguldozó járművezetők. Bár a 2020-as adatokhoz képest a fenti szám 17 százalékkal kevesebb, ám továbbra is rendkívül magas – derül ki a Vezess kérésére az ORFK által kiadott statisztikákból.

 Hazánk piacvezető autós szaklapjának elemző cikkéből azt is megtudhatjuk, hogy napra lebontva még inkább elgondolkodtató a lefülelt gyorshajtók száma, hiszen 2021 minden egyes napján átlagosan 1411 alkalommal rögzítette az adott úton megengedett sebességhatár jelentős túllépését az 525 készülékből álló VÉDA-rendszer.

A sebességkorlátozásokat túllépők számára kiszabott bírságösszeg is jelentős; a büntetésekből befizetett összeg 16 289 805 006 forintra rúg. Tovább bontva még ijesztőbbnek tűnik a gyorshajtók száma, 2021 minden egyes napján átlagosan 44,6 millió forintnyi büntetésről indított útnak csekket a hatóság.

A Vezess összeállításából kiderül még az is, hogy az ORFK idén újabb 40 darab, mozgás közbeni sebességmérésre is hitelesített traffipaxot vásárol. A nettó 296 millió forintba kerülő műszerek az év közepe táján állhatnak majd legkorábban üzembe. A rendőrség vezetői egyelőre nem döntöttek az új készülékek bevetési helyéről, elosztásukról várhatóan közvetlenül a szállítás előtt születik javaslat a közlekedésbiztonsági helyzet és a rendőrség feladatainak függvényében. Azt viszont már most elárulta az ORFK az autós szaklapnak, hogy milyen eredményt várnak: még több gyorshajtó megbüntetését, ezáltal a sebességtúllépések visszaszorítását.

A teljes elemző cikk itt olvasható.

A Vezess elkészítette szokás januári elemzését, amelyben hazánk piacvezető autós szaklapja az előző év újautó-vásárlási szokásait vizsgálja. Az összeállításból kiderül, hogy az autóipart sújtó chiphiány, illetve a magyar piacon szokatlanul erős áremelkedés rendesen megkavarta a modellek és a márkák toplistáit. A végeredmény mindezek ellenére mégsem annyira drámai, bár a forgalomba helyezett 121 920 új személyautó 2020-hoz képest 4,77 százalékos visszaesést jelent.

A zsugorodás és a drágulás közepette jelentős változások is láthatók a márkák, valamint a modellek értékesítésében. Továbbra is első a Suzuki, viszont látványos emelkedéssel a negyedik helyre ugrott a Kia (plusz 45 %), miközben az örök kedvenc Opel kiesett az első 10-ből (mínusz 32,03 %).

Jelentősen nőtt a magasabb árcédulás prémium személyautók eladása. Mercedesből 19,65 százalékkal többet – összesen 5680 személyautót – vásároltak a magyar magán- és jogi személyek tavaly. Ez több, mint az Opel teljes hazai személyautó-értékesítése, és ilyenre hazánkban korábban még sosem volt példa. BMW-ből 15,6 százalékkal, Volvóból 14,8 százalékkal, Audiból 9,97 százalékkal kelt el több az egy évvel korábbinál, miközben a piac egyre csak apadt.

A modellek versenyét ezúttal is a Suzuki Vitara nyerte, második az SX4 S-Cross, harmadik pedig a Fiat 500-as lett. Hatalmasat lépett előre a Kia Ceed (plusz 56,67 %), valamint a Suzuki Swift (plusz 65,17 %) is, amely némi szünet után ismét a top 10-be került. Rajtuk kívül nagyot emelkedett a Hyundai Tucson (plusz 39,88 %) és a Nissan Qashqai (plusz 38,77 %) értékesítése.

Részletesebb táblázatok és egyéb érdekességek az alábbi linken olvashatók: https://www.vezess.hu/magazin/2022/01/06/ujauto-ertekesites-toplista-2021/

Az elmúlt tíz évben elképesztően átalakult a közúti járművek hajtásláncfejlesztése, a dízelmotort temetik, az új irány az elektromos hajtás alkalmazása, hibridként vagy önállóan. Ehhez hasonló mértékben alakult át az autók fedélzeti elektronikájának kínálata is. Miközben nemhogy a kazetta, de már a CD is kihalt az autókból, fontos lett a telefonnal való összekötés, az online kapcsolat. A fedélzeti rendszerek térnyerése kapcsán február elején végzett kutatást felhasználói körében a Vezess, Magyarország legolvasottabb autós lapja. A felmérésben több mint háromezer-háromszázan válaszoltak, 41 százalékuknak van is valamiféle infotainment-rendszer az autójában, ami annak fényében, hogy a hazai autópark átlagéletkora 15 év, remek arány.

A legtöbb válaszadó sokféle fedélzeti rendszert ismer, a használatuk között akad azonban különbség. Nem meglepetés, hogy a legtöbben az általuk használt eszközök közé sorolta a „navigáció vagy online térkép” funkciót (81%), a telefoncsatlakoztatást és -kihangosítást (80%), a tolatókamerát (61%), a multimédia lejátszást (56%). A modernebb funkciókat, mint az Android Auto vagy Apple CarPlay (42%), a telefonról elérhető gépjármű-információk (29%), az internetcsatlakozás (23%) és a hangvezérlés (20%), jelenleg még kevesebben veszik igénybe.

Tízes skálán átlagosan 6,9 pontot kapott az olvasóktól az állítás, miszerint „megpróbálok lépést tartani a technika fejlődésével”, és ennél is magasabb, átlagosan 7,6-os értékeléssel zárt a „szívesen próbálok ki új eszközöket és készülékeket”, ami jelzi, hogy jó úton járnak az autógyártók az autósok igényei tekintetében. Egyértelműnek látszik, hogy a férfiak szívesebben barátkoznak az infotainment-rendszerekkel, mint a nők (válaszadók 42%-a), miután a magát rutinos felhasználóknak vallók 77 százaléka férfi volt, 23 százalékuk nő. Ők azok, akik „akár egy teljesen ismeretlen autóban is gyorsan feltalálják” magukat.

„Ha autót vásárolnál, mennyire lenne fontos szempont számodra, hogy az autó fejlett infotainment-rendszerrel rendelkezzen?” – a többség (61%) előnynek nevezte a modern autós kütyüket, de nem fizetne többet az autóért emiatt, ám a válaszadók 25%-a plusz pénzt is hajlandó lenne adni a modern eszközökért. Legtöbbjük (60%) maximum 200 000 forint felárat tart reálisnak, de sokan vannak, akik félmillió (32%) vagy akár 700 000 forintot (9%) is áldoznának rá.

Számukra a navigációs rendszer és a telefon csatlakoztatása a legvonzóbb, a válaszadók 74-74 százaléka jelölte meg ezeket fontos funkcióként. A mobiltelefon képernyőjének megosztása (33%), az Android Auto /Apple CarPlay (36%), az internetcsatlakozás (33%), a hangvezérlés (22%) még kevésbé fontos.

Összességében azt a tendenciát erősíti meg a Vezess kutatása is, hogy napjainkra az emberek igyekeznek minden pillanatban elérhetők lenni, az információkhoz gyorsan hozzáférni, és ez alól az utazás, így az autó sem lehet kivétel, hiszen viszonylag sok időt töltünk el ott.

Szakmai kompetenciáját kihasználva a lap új videósorozatot indít, amelyben segít a usereknek eligazodni egyes autók infotainment-rendszerében. A videókban támogatást nyújtanak a legfontosabb funkciók alkalmazásához, használatához, de azoknak is érdemes megnézni, akik a menük mélyén megbújó rejtett tudásra is kíváncsiak.

Az első rész már megtekinthető az alábbi linken:
https://www.youtube.com/watch?v=x1mkfqYH43A

Számos helyen változtak a külföldi használt autót szállító kereskedők és a megrendelőik kedvenceit soroló toplisták. 2020-ban a Volkswagen Golf lett a legnépszerűbb használt importautó 4805 forgalomba helyezéssel, habár egy esztendővel korábban még csak harmadik volt a kompaktok nem hivatalos királya. A dobogó másik két helyezettje változatlan, igaz az Opel Astra (4583) elsőről második pozícióba, a Ford Focus (4141) pedig a másodikról a harmadikra csúszott.

Legnagyobb mértékben a BMW 3-as szériájának csökkent a behozatala az első tízben. 2016-ban még ez a modell volt Magyarország legnépszerűbb import autója, azóta évről évre mérséklődik iránta az érdeklődés. Szintén több éve tartó trend a dél-koreai modellek látványosan növekvő importja, a top 10-ben tavaly is a Hyundai i30 és a Kia Ceed szerepelt a legjobban az egy évvel korábbihoz képest.

A márkák összesített toplistáján stabilan őrzi vezető helyét a Volkswagen (15 216), második az Opel (13 070), aztán a Ford következik (11 871). A piac legszélesebb hibrid kínálatával rendelkező Toyota – hasonlóan az újautó-piachoz – a használtak között is több helyet lépett előre 2020-ban. Százalékosan nézve a változásokat a Kia és a Hyundai teljesített a legjobban 2019-hez képest.

Az adatokból az is megfigyelhető, hogy a használt autót külföldről vásároló magyarok abszolút a német modelleket favorizálják, a húsz legnépszerűbb autóból tizenöt német márka terméke volt tavaly. Ugyanakkor tisztán látszik a többéves adatsorokból, hogy van némi elmozdulás innen: egyre nagyobb arányban érkeznek külföldről japán, és főleg dél-koreai autók.

További részletek és érdekességek a Vezess cikkében olvashatók.

A leglátogatottabb online autós szaklap több friss toplistát is bemutat az új személyautót vásárló magyarok legfrissebb szokásairól. Az első lajstromból kiderül, hogy a márkák értékesítési listáján tavaly félévkor még csak a negyedik helyen szerénykedett a Suzuki, év végére azonban – 14 783 forgalomba helyezéssel – visszafoglalta a hosszú évek óta szokásos első pozícióját. Széles hibrid kínálatának köszönhetően második lett a Toyota, amely először szerepel ennyire elöl a sorban, harmadikként pedig a Ford zárta 2020-at.

Hasonlóan erős hajrát produkált a modellek között az elmúlt évek egyik bajnoka, a Suzuki Vitara, amely 6882 forgalomba helyezéssel ismét Magyarország legnépszerűbb autójává vált, ezzel maga mögé utasítva drágább testvérmodelljét, a tavalyi győztest, az SX4 S-Cross-t. A képzeletbeli dobogó harmadik fokán a Škoda Octavia végzett.

A drágább prémiumautók értékesítését kevésbé vetette vissza a járvány, és az áremelkedésekre is kevésbé érzékeny ez a szektor. Tavaly a Mercedes és a Volvo modelljei voltak a legvonzóbbak a tehetős magyar vásárlók számára, az első helyen a németek GLC nevű szabadidő-autója végzett; 736 darabot helyeztek belőle forgalomba.

A Vezess összegző cikkéből kiderül az is, hogy Magyarországon a járvány első hulláma alatt szakadt be az újautó-piac, viszont a második negyedévben kelt el a legkevesebb, mindössze 23 014 személyautó. Érdekesség, hogy ezzel szemben a legsúlyosabb járványidőszakot hozó utolsó negyedévben állt forgalomba a legtöbb személygépkocsi, egészen pontosan 37 929 darab.

Részletesebb táblázatok és egyéb érdekességek ezen a linken olvashatók.

A Vezess cikke a Datahouse adataiból készült.

Számos újdonságot mutatnak a lopott autók legújabb negatív toplistái, amit a Vezess autós szaklap közölt. 2019 első fél évében 80 jármű eltulajdonításáról kapott bejelentést a NAKE nevű civil szervezet, vagyis tovább csökkent a bűncselekmények száma. 2018 egészében 182, míg 2017-ben 199 autó eltűnését rögzítették. Új kedvenceik vannak a bűnözőknek, a meglovasított modellek között idén a listát vezető Renault Mégane tavaly az első 15-ben sem volt benne, míg a most harmadik Suzuki Swift a 2018-as 13. helyről ugrott előre. A japán gyártó két másik modelljét is lopták az első fél évben, ezért a márkák toplistáján is előrébb került.

Mint a legolvasottabb autós lap összeállításából kiderül, továbbra is magasan Budapestről tűnik el a legtöbb személygépkocsi, azonban a fővárosból kiszorult, jellemzően amatőr tolvajok országszerte rászálltak az idősebb, könnyebben ellopható járművekre. Érdekes újdonság, hogy az elmúlt évtized gyakorlatával ellentétben alig tulajdonítottak el a német prémiumtrió modelljeiből 2019 első felében. Mercedes személyautó ellopásáról egyáltalán nincs információ, Audiból egyetlen, míg BMW-ből mindössze négy tűnt el a NAKE tudomása szerint.

További érdekes információk, többek között részletes listák az ellopott modellekről, a márkákról, valamint az érintett településekről a Vezess cikkében.

A konferenciát a Central Médiacsoport (CMCS) vezérigazgatója, Mészáros Kinga nyitotta meg rövid köszöntőjével, majd Bódy Gergő műsorvezető-riporter moderálásával a jelenlévő előadók – a CMCS kiadványainak főszerkesztői, kutatók, reklámpszichológus, szövegíró és stílustanácsadó – bevezették a hallgatóságot a férfi tartalomgyártás rejtelmeibe és engedtek bepillantást a specifikáció kulisszái mögé.

Az Inspira munkatársai által készített kvantitatív kutatásból kiderült, hogy a férfiakra és a nőkre vonatkozó fogyasztási szokásokkal kapcsolatban már rég nem akkora a különbség, mint amit a gendersztereotípiák feltételeznek.

Földi Miklós reklámpszichológus az emberi agy biológiai működésének segítségével mutatta be a férfi és női fogyasztási szokások közötti különbségeket. Mint azt az előadásból megtudhattuk: a férfiagyat a tesztoszteron irányítja, ez pedig feladatorientált szemléletet eredményez.

Ez az oka annak, hogy a pasik a hatékonyságra törekszenek, minél kevesebb idő alatt minél több mindent szeretnének teljesíteni. Ebből az következik, hogy az őket megcélzó kommunikáció esetében konkrét célokat érdemes meghatározni, több információt kell nekik egyszerűbb formában nyújtani, mint a hölgy fogyasztóknak, akiknek az agyát az ösztrogén vezérli, ami élményorientált működést eredményez.

Fábián Sándor, a Central Médiacsoport elemzési csoportvezetője előadásában kitért arra, hogy a férfiakat kihívás elérni az online térben, mivel kevesebb weboldalt látogatnak, azt viszont intenzívebben teszik, mint a nők. A szakember sok érdekes adatot osztott meg a hallgatósággal, például, hogy a CMCS az összes internetező férfi több mint háromnegyedét eléri, általuk 9,9 millió oldalletöltés érkezik a kifejezetten férfias, míg 27 millió az egyéb tartalmakra, amelyeket érdemes a hirdetőknek ugyancsak számba venni – erre többek között a címke alapú targetálást hozta fel egy szemléletes példa segítségével.

A konferencián a legtöbb férfit elérő termékek vezetői is megosztották tapasztalataikat. Szigeti Péter, a 24.hu főszerkesztője az Ady100 nevet viselő projektjüket mutatta be, míg Horváth Zsolt, a Vezess.hu főszerkesztője az online magazinolvasói réteg eloszlását ismertette, majd egy fél éven átívelő, négy minikampányból álló együttműködést osztott meg a hallgatósággal. Szentkirályi Balázs, a G7 vezérigazgatója saját felületük olvasótáborának alakulását mutatta be a kezdeti pillanatoktól a mai sikerekig, ifj. Vitray Tamás, a National Geographic főszerkesztője pedig arról mesélt, hogy a tudás épp annyira érzéki örömöt válthat ki az emberben, mint a szex. Kálnoki Kiss Attila, a 24.hu sportrovatvezetője Baji Balázzsal beszélgetett a hazai sportolói márkaépítésről. A világbajnoki bronzérmes gátfutó a sikerei mellett mesélt a kihívásokról, a mélypontjairól, és azt is elárulta, hogy egy szponzori ajánlatnál számára az a legfontosabb, hogy emberileg és szakmailag is teljes mértékben azonosulni tudjon a márkával, illetve annak üzenetével.

Schiffer Miklós előadásában arra mutatott rá, hogy ahogy a világ változik és az aktuális élethelyzetek formálódnak, a hirdetések üzenetei is módosulnak. A stílustanácsadó megfigyelései szerint a férfiakat megcélzó hirdetések ma is a gentleman, a férfi, a macsó, az apa és a haver férfikép ötösét követik.

Nun Mónika szövegíró a férfi célcsoportra megírt sikeres marketingüzenet titkaiba vezette be a konferencia résztvevőit. Elmondása szerint fontos szem előtt tartani, hogy a vevő nem vállalathoz hűséges, hanem ahhoz az értékhez, amit a vállalat közvetít. A két nemnél más típusú szövegek váltják ki a kellő érzelmi hatást. A szakértő szerint a férfi cselekvőbb, így inkább igékkel fejezi ki magát, így ezek hatása erősebb és specifikusabb lesz, mint a nők által preferált leírószavaké.

Kerekasztal-beszélgetés során a Central véleményvezér arcai – Katz Dávid (24.hu), Gajdán Miklós (Vezess és Autó Magazin), Andersen Dávid (NLCafé), Kárai Dávid (NoSalty) – hangsúlyozták, hogy szakértelmük és hitelességük a legfontosabb, amiért az olvasók követik és bíznak bennük, és a hirdetők hozzájuk fordulnak üzeneteik kreatív kifejezésében.

Jó hír az autótulajdonosoknak, hogy 2018-ban jelentősen csökkent az autólopások száma Magyarországon, ám a Vezess által közzétett friss járműlopásos toplistákat megvizsgálva rengeteg érdekességet találhatunk. A rendőrségtől kikért adatokból kiderül, hogy Volkswagenből, Fordból és Opelből lopják a legtöbbet, a népautók közül kevésbé veszélyeztetettek a Suzukik.

Meglepő lehet, hogy népszerűek a bűnözők között az egykori KGST-s járművek, amelyekre szó szerint vadásznak a tolvajok: Ladákat, Trabantokat, valamint Simsonokat és Csepeleket is eltulajdonítanak. Talán nem is gondolnánk, de tény: az összes, hazánkban futó járműmárkát nézve mind a négy gyártó autói és motorjai a lopott márkák toplistájának első harmadában szerepelnek.

A Vezess elkészítette a különféle márkák veszélyeztetettségi sorrendjét is, amely megmutatja, hogy egy-egy személyautóból az utakon futó mennyiséghez képest mennyi tűnik el. Meglepő, de ma Magyarországon a legveszélyeztetettebbek képzeletbeli dobogóján a Trabant, a BMW és a Lada áll.

Az elemzésből az is kiderül, hogy mely autómárkákat nem lopják, illetve, hogy a motorkerékpárok tekintetében a legnagyobb számban a Yamahákat, a Simsonokat és a Hondákat viszik a bűnözők.

A teljes listákat – a részletes számokkal és elemzéssel – az alábbi linken tekintheti meg.