Daniel Daub, az Igazgatóság elnöke a döntés kapcsán elmondta: “Rékasi Tibor 2018-as vezérigazgatói kinevezése óta növekedési pályára állította a vállalatot és minden piaci szegmensben megerősítette a Telekom magyarországi pozícióját. Irányítása alatt erősödött az ügyfelek elégedettsége és nőtt a márka értéke, személyes víziója kiválóan támogatja a vállalat stratégiai célját: Magyarország digitalizációját.”

Rékasi Tibor 12 éve csatlakozott a Magyar Telekom Csoporthoz az IQSYS Zrt. ügyvezető igazgatójaként, majd 2013 és 2017 között a T-Systems Magyarország vezérigazgatója volt, ezt követően a Magyar Telekom Lakossági szolgáltatások vezérigazgató-helyettesének nevezték ki, mely pozíciót 2018-ig, vezérigazgatói kinevezéséig töltötte be.

2018 óta a Magyar Telekom megerősítette vezető integrált szolgáltatói szerepét, és stabilan tartja erős pozícióját a mobil, a vezetékes és a TV piaci szegmensben egyaránt. Az elmúlt évek intenzív fejlesztéseinek köszönhetően a Magyar Telekom ma már több, mint 3,6 millió otthon és vállalkozás számára kínál gigabites sebességet, valamint mobilhálózat-modernizációs programjának keretében 65%-ra növelte lakosságszám-arányos kültéri 5G lefedettségét. Magyarország digitalizációja és az ügyféligények minél teljesebb kiszolgálása érdekében széles szolgáltatás- és termékkínálattal rendelkezik a vállalat a telekommunikációs és infokommunikációs (ICT) szolgáltatások teljes skáláján. A kereskedelmi eredmények és infrastrukturális fejlesztések mellett a Magyar Telekom nagy hangsúlyt fektet arra, hogy minden korosztály számára vonzó munkaadó legyen (a vállalat 2023-ban sorozatban hatodik alkalommal nyerte el a Legvonzóbb Munkahely Díjat a telekommunikációs szektorban), miközben ESG stratégiája mentén társadalmilag hasznos, fenntartható működést folytat (a Magyar Telekom a FTSE4Good Index tagja és a fenntarthatóság terén a nemzetközi iparági top 1%-ba tartozik) – írják.

A megkérdezett vezérigazgatók közel kétharmada (59%) minél előbb elindítaná tervezett beruházásait, különböző külső tényezők azonban a korábbinál nagyobb óvatosságra intik őket. A válaszadók döntő többsége (87%) az emelkedő nyersanyagárak miatt aggódik leginkább, emellett a kereskedelmi feszültségeket (18%) és az éghajlatváltozás hatásait (17%) tekintik fontos tényezőnek a vállalat növekedése szempontjából.

„A döntéshozók készen állnak felpörgetni a beruházásokat, ugyanakkor a törékeny globális környezet, a jelentősen megemelkedett infláció és az üzleti tevékenység növekvő költségei – az egyre magasabb nyersanyagáraktól kezdve az energiaköltségek robbanásszerű emelkedéséig – bizonytalanná teszik a tervezést – hangsúlyozta Kálmán László, az EY stratégiai és tranzakciós tanácsadással foglalkozó területének associate partnere. „Ebben a helyzetben az elérhető, kedvezményes finanszírozási forrásokat senki nem hagyhatja figyelmen kívül” – tette hozzá a szakértő.

A felmérés szerint a következő egy évben a felsővezetés olyan ügyleteket helyez majd előtérbe, amelyek javítják a vállalat működésének hatékonyságát (26%) és a fenntarthatósági (ESG) szempontokat is érvényesítik (20%). Tízből nyolc vezető (79%) már elkezdte vagy tervezi, hogy átalakítja az ellátási láncait a költségek csökkentése és a kockázatok minimalizálása érdekében. Az ágazatokat tekintve a technológia, az egészségügy és a fejlett feldolgozóipar azok, amelyekben jelentősebb ügyletekre kerülhet sor.

Fotó: Campaign Creators/unsplash.com