Rendhagyó módon szabadtéren, a Martonvásári Kastélyparkban tartotta meg a vírushelyzet miatt tavasszal elhalasztott éves küldöttgyűlését a Vetőmag Szövetség Szakmaközi Szervezet és Terméktanács. A testület elnöke, Takács Géza elmondta: „a vetőmagágazat szabályokat betartó, részletekre figyelő, zárt rendszerben működik. Az elmúlt hónapokban tagjaink komoly intézkedéseket hoztak munkatársaik egészségének védelmére, emiatt a termelés zavartalanul zajlott. Az őszi koronavírus helyzetet folyamatosan figyeljük és értékeljük, hogy a lehető leggyorsabban jelezni tudjuk azokat a problémákat, amelyek az ágazat akadálytalan működését esetlegesen befolyásolni tudják”.

A szakember leszögezte: a járványhelyzet sem akadályozza azt, hogy a termelők mind minőségben, mind mennyiségben hozzájuthassanak a legkiválóbb vetőmagokhoz.

„Nagy figyelmet fordítunk az exporthoz kapcsolódó logisztikára is, mert a vetőmagnak el kell jutni a külföldi vásárlókhoz is. Magyarország a világ élvonalához tartozik a vetőmagexportban, az ágazatban tevékenykedő vállalatok évente mintegy 170-190 milliárd forint értékű árut szállítanak szerte a világba. Az exportot befolyásoló jelenlegi tényezők, valamint a jövő feltérképezése érdekében átfogó felmérést indítottunk a tagságunk körében. Az itt kiértékelt tapasztalatokat értékelve széleskörű együttműködéssel el szeretnénk érni, hogy az ágazati exportunk ne csak stabil maradjon, hanem növelje is volumenét.”

Az elmúlt évi eredményekről szólva Takács Géza kifejtette: sok új, a szektor működését érintő jogszabály lépett életbe 2019-ben. Az egyik legfontosabb az átruházott jogkörben végzett vetőmag-minősítés lehetősége, amelyben a hatósági feladatok egy részét a tagok is elvégezhetik. Ez nagy előrelépés, a hatósági munkát is nagyban segítené és könnyíthetné, de még sok egyeztetésre van szükség, tette hozzá Takács Géza.

A szövetség elnöke a küldöttgyűlésen ismertette: az elmúlt évben háromoldalú megállapodást írtak alá a Gabonatermesztők Országos Szövetségével és Nemzeti Agrárgazdasági Kamarával a posztregisztrációs fajtakísérletek folytatásáról. Az együttműködés keretében a korábbi őszi búza és kukorica kísérletek mellett ettől az évtől az őszi káposztarepcét is tesztelik. A kísérletek eredménye fontos a gazdálkodók számára, akik így objektív információkat tudnak szerezni az egyes fajtákról.

A hagyományoknak megfelelően a küldöttgyűlésen dr. Balázs Ervin, az MTA Agrártudományi Kutatóközpont főigazgatója és Takács Géza elnök átadta az idei Vetőmag Szövetség-díjat. Varga Dóra üvegművész alkotását ebben az évben Ertseyné dr. Peregi Katalin, a Szent István Egyetem címzetes egyetemi tanára, kertészmérnök kapta a magyar vetőmag ágazat fejlődése érdekében kifejtett tevékenységéért, a magyar vetőmag jó hírnevének megőrzéséért és nemzetközi szinten történő képviseletéért.

A rendezvényen Vetőmagszaporítói Termékpálya Bizottság javaslatára a küldöttek egyhangú szavazással Mátrai Tibort választottak a Vetőmag Szövetség alelnökévé. A szakember évek óta képviseli a hazai szervezetet az Európai Vetőmag Szövetség (ESA) olaj- és rostnövény bizottságában. Az elnökségbe új tagok kerültek Fecsó Zoltán és Szabó Csaba személyében.

„A hazai vetőmagszektor Magyarország egyik legprofesszionálisabb mezőgazdasági ágazata. Szakmai színvonalát és eredményeit nemzetközileg is számon tartják, kimagasló exportteljesítménye, a magyar vetőmag iránti töretlen kereslet pedig ennek gazdasági alátámasztását jelenti. Szakemberek generációinak tudása, szorgalma és odafigyelése építette fel ezt az elismertséget” – hangsúlyozta köszöntőjében dr. Feldman Zsolt. Az agrárminisztérium mezőgazdaságért felelős államtitkára kiemelte: a Vetőmag Szövetség Szakmaközi Szervezet és Terméktanács elmúlt 25 éves munkájának kulcsszerepe volt a magyar vetőmagok elfogadottságának növelésében itthon és külföldön egyaránt, hiszen sikerrel fogta össze ezt a szakmai közösséget, szervezte az ágazat munkájának mindennapjait, és képviselte azt mindenfelé a nagyvilágban. A Vetőmag Szövetség fontos partnere az agrárkormányzatnak.

Takács Géza, a Vetőmag Szövetség Szakmaközi Szervezet és Terméktanács elnöke előadásában kifejtette: „A mai Vetőmag Szövetség erős alapokon áll, ebben nagy szerepet játszott az alapító szakemberek elszánt, következetes munkája. A szektor magas szinten, nagy hatásfokkal dolgozik, meg kell őriznünk az ebből fakadó előnyöket, és figyelmet kell fordítani az új generáció kinevelésére, akik továbbviszik a magyar vetőmag jó hírét.”

Takács Géza az elmúlt időszak eredményeiről elmondta: a hatóságokkal közösen eredményesen léptek fel a hamisított vetőmagok ellen, amelynek eredményeként szinte teljesen visszaszorultak az illegális tételek a magyar piacról. A Gabonatermesztők Országos Szövetségével a gazdálkodók objektív tájékoztatásáért 12 éve sikeresen bonyolítják le az őszi búza és kukorica posztregisztrációs kísérleteket. Ezenkívül kampányt folytattak a fémzárolt vetőmaghasználat erősítése érdekében, és jelentős eredményeket értek el a vetőgépekre szerelhető deflektorok területén. A szervezet elnöke ismertette: az évente 1500 fajta vetőmag előállító magyar ágazat egészére jellemző a magas szintű kutatás-fejlesztés, az innovatív gondolkodásmód. Az ágazat főszereplői nemcsak a több mint 4 millió hektáros hazai gazdálkodás igényeit szolgálják ki, és jelentős mértékű – több mint több mint 100 milliárd forintos – exporttevékenységet folytatnak. Ezzel Magyarország a világ élvonalában van. Takács Géza szerint a következő 25 évben egy rendkívül gyorsan változó környezetben, a klímaváltozás hatásaival számolva kell tovább dolgoznia a szakembereknek.

Michael Keller, a Nemzetközi Vetőmag Szövetség főtitkára köszöntőjében méltatta a magyar szövetség nemzetközi színtéren végzett munkáját, amelynek köszönhetően 2017-ben Budapest rendezte a világszövetség történek legsikeresebb – 68 ország csaknem 1700 szakemberét vonzó – kongresszusát. A Vetőmag Szövetség 2018-tól évente egy szakember munkássága előtt kitüntető díjjal tiszteleg. A Vetőmag Szövetség-díjat – Varga Dóra üvegművész alkotását – a jubileumi rendezvényen dr. Balikó Sándor, a Bólyi Mezőgazdasági Termelő és Kereskedelmi Zrt. nyugalmazott ágazatvezetője kapta.

Dr. Balikó Sándor Iregszemcsén kezdte pályáját 1974-ben, majd egy évvel később Bólyra került, ahol több évtizeden keresztül dolgozott a vetőmag-nemesítés és -előállítás területén. Kivételesen gazdag szakmai pályát tudhat magáénak a szántóföldi növények vetőmagtermesztése, kutatása és termeltetése területén. Kutatásfejlesztési munkája eredményeként nemesítője öt szójafajtának, egy étkezési borsófajtának, valamint két babfajtának. Ezen túl 20 fajta honosításában működött közre. A jeles szakember alapító elnökségi tagja a Vetőmag Szövetségnek. Nevéhez számos fontos szakmai publikáció fűződik.

A rendezvényen dr. Feldman Zsolt az agrártárca nevében elismerő oklevelet adott át Michael Kellernek, a Nemzetközi Vetőmag Szövetség főtitkárának a 2017-es budapesti Vetőmag Világkongresszus sikeres rendezéséért. Rajta kívül oklevelet kapott Ivan Ivanovics Kuzmin, a Független Államok Közössége Vetőmag Szövetségének elnöke a szektor területén kifejtett több évtizedes munkája elismeréseként.

Takács Gézát választották a Vetőmag Szövetség elnökének

Takács Géza maradt a Vetőmag Szövetség Szakmaközi Szervezet és Terméktanácselnöke. A 1997-ben kinevezett agrárszakember a küldöttgyűlés tagjainak egyhangú döntése alapján 2023-ig láthatja el a szakmai szövetség elnöki teendőit.

Takács Géza 1974-ben, a martonvásári kutatóintézet vetőmagüzemében kezdte pályafutását. 1986-ban részt vett a bábolnai IKR vetőmag programjának létrehozásában és az ágazat irányítója volt 2010-ig. Ezt követően a Hungaroseed Kft. ügyvezetőjeként dolgozik jelenleg is. Az agrárszakembert 1997-ben választották meg a Vetőmag Szövetség Szakmaközi Szervezet és Terméktanács elnökének, amelynek betöltésére a küldöttgyűlés újabb öt évre, 2023-ig szavazott bizalmat neki. A tisztújító küldöttgyűlésen a tagok dr. Vida Gyulát, Cs. Nagy Istvánt és Földesi Lászlót választották a testület új alelnökeinek.

A Vetőmag Szövetség Szakmaközi Szervezetnek és Terméktanácsnak 884 tagja van. Az ágazat szereplői kiszolgálják a több mint 4 millió hektáros hazai gazdálkodás igényeit és jelentős – több mint 100 milliárd forintos – exporttevékenységet folytatnak. Ezzel Magyarország a 6. legnagyobb vetőmag exportőr a világon. A 130 ezer hektáron zajló magyar vetőmag-előállítás értéke éves szinten 190 milliárd forintot tesz ki.

A szektorban tevékenykedő vállalkozások évente több mint 100 különböző fajból, csaknem 1500 fajta vetőmagot állítanak elő. A vetőmag szektor innovatív ágazat, évről-évre számos olyan új nemesített növényfajt hoznak létre, amelyek tulajdonságaikban megelőzik a korábbi fajtákat. Mint Takács Géza kiemelte: a nemesítés folyamata a jövőt szolgáló tevékenység, hiszen a megkezdett munka eredménye mintegy 10-15 év múlva kerülhet legkorábban a termelők kezébe.

„Az elmúlt ciklus legnagyobb sikere, hogy tavaly Budapesten rendeztük meg a 68. Vetőmag Világkongresszust, amelyre minden idők legtöbb, 1680 vetőmagos szakembere érkezett a világ minden részéből” – ismertette Takács Géza.  „Az elmúlt években nagy erőfeszítéseket tettünk a társszervezettel és a hatóságokkal közösen vetőmag-hamisítás elleni határozott fellépésre és a tájékoztatásra, amelyeknek köszönhetően ma már elenyésző mértékű a piacra kerülő hamisított vetőmag mennyisége. Ugyancsak fontos eredmény, hogy a Gabonatermesztők Országos Szövetségével közösen immár 12 éve sikeresen szervezzük az őszi búza és a kukorica posztregisztrációs kísérletsorozatot, amely fontos és hiteles információs forrást jelent a gazdálkodók számára az egyes fajták képességeiről. Sikeres a NÉBIH-hel közösen indított, a fémzárolt vetőmag használatát népszerűsítő kampányunk. Ez a gazdálkodók eredményességét alapvetően befolyásolja, hiszen a földbe kerülő kiváló minőségű, fémzárolt vetőmag egyik garanciája a sikeres termesztésnek.”

Takács Géza a jövőről szólva kifejtette: a következő időszakban folytatják a stratégiai együttműködést a Gabonatermesztők Országos Szövetségével és a Nemzeti Agrárgazdasági Kamarával. „A szakmai szervezetek összefogása nem lehet kérdéses, hiszen szimbiózisban élünk egymással. Ennek a kis országnak nagy a vetőmag kibocsájtása, azon fogunk dolgozni, hogy a jövőben több támogatást szerezzünk munkánkhoz. A jövő nagy kihívás elé állítja a hazai kutató-fejlesztő szakembereket, hiszen tovább folytatódik a globális felmelegedés. 2010 óta az öt legmelegebb évet mérték a Földön. Az innovatív növénynemesítéssel elérhető, hogy a klímaváltozás miatti időjárási stressznek jobban ellenálló növényfajták kerüljenek a termelőkhöz, majd onnan az élelmiszerláncba. Ennek keretében fontos feladatunk lesz az új nemesítési módszerek megismertetése és elfogadtatása a szakmával és a széles közönséggel.”