Mint Takács Géza, a Vetőmag Szövetség Szakmaközi Szervezet és Terméktanács elnöke kifejtette: „A szövetség 1993-as alakulása óta stratégiai célkitűzésének tekinti nemzetközi kapcsolatainak bővítését. A magyar tudástranszfer, a fejlett genetika, a hatékony nemesítés és feldolgozás olyan magas minőséget képvisel, amely felkeltette számos ország figyelmét. Afrika fontos lehetőségeket nyithat meg az ágazat számára. Az elmúlt években már több program indult a kontinensen magyar cégek közreműködésével. Nigéria Afrika mezőgazdaságának egyik motorja, így nagyra értékeljük ezt a lehetőséget.”

A hazai Vetőmag Szövetség részéről Takács Géza, a Maize Association of Nigeria képviseletében pedig Abubakar Bello elnök által aláírt együttműködésben a felek rögzítették: segítik egymást a vetőmagágazattal kapcsolatos információk, szabványok, jogszabályok cseréjében, támogatják a tagok közös kutatási munkáit, valamint informálják egymást a vetőmagágazathoz kapcsolódó infrastrukturális fejlesztésekről és találkozókat is szerveznek a jövőben. Ezen kívül a felek segítik magyar és nigériai partnerek együttműködését, hogy kidolgozzák a magyar hibridekre alapozott nigériai vetőmagtermesztéssel kapcsolatos középtávú technológiai, kutatási és oktatási feladatokat.

A kukorica alapélelmiszer Nigériában, a termelése rendkívül fontos a 200 millió lakosú ország számára. Nigéria az elmúlt ötven évben megtízszerezte a kukoricatermelésének volumenét, ma körülbelül 10 millió tonna terem a növényből az országban. A kukorica után a zöldségfélék és a cirok jelentik a legnagyobb szeletét a gazdálkodásnak. A mezőgazdaság a közép-afrikai ország gazdaságának egyik legfontosabb ága, a foglalkoztatás mintegy 35%-át biztosítja az agrárium. Afrikában évente körülbelül 75 millió tonna kukoricát termesztenek, a termésátlag viszont 2 tonna körül van hektáronként, szemben a magyar 8 tonnával.

Hazánkban évente közel százharmincezer hektár területen több mint 1000 vállalkozás és intézmény foglalkozik vetőmagnemesítéssel és -előállítással. Az exportorientált ágazatban évente mintegy 190 milliárd forint értékű vetőmagot állítanak elő a szakemberek, akik folyamatosan keresik a változó klímának, stresszhelyzeteknek ellenálló fajtákat. Kutatásfejlesztési területen csaknem 650 szakember tevékenykedik a szektorban, közülük 150-en tudományos fokozattal rendelkeznek.

Fotó: Well Cabral, Unsplash

Takács Géza, a Vetőmag Szövetség Szakmaközi Szervezet és Terméktanács elnöke elmondta: a szervezet szakbizottságának előrejelzése minden évben fontos visszajelzés a szegmensben érdekelt gazdálkodók számára. A testület elemzése szerint a tavaszi árpa vetőmag szaporító terület 8 százalékos emelkedést mutat az egy évvel korábbihoz képest. A 4800 tonna körül várható fémzárolt termés akár százszázalékos felújítási szintet is jelenthet, ha az árpa vetésterülete a tavalyihoz hasonlóan alakul. Zab esetében a nagyságrendileg 1000 hektárról 2900 tonna fémzárolt vetőmag készlettel számolhatunk. Ha marad az elmúlt évekre jellemző alacsony árutermő terület, a csaknem 73%-os felújítási lehetőség mellett zab vetőmagból a fémzárolt vetőmag igény is kielégíthető lesz.

Az utóbbi években megfigyelhető egy egyre erősödő tendencia: a tavaszi árpafajták egy bizonyos fajtakörének jelentős részét már ősszel elvetik, ezért egyelőre csak találgatni lehet a tényleges tavaszi vetés nagyságát és vetőmagigényét. Tagsági vélemények szerint a tavaszi sörárpa pozíciója a következő években tovább gyengülhet – esetleg szinten marad – függetlenül attól, hogy ősszel vagy tavasszal vetik el.

Az ókészletek az előző évekhez hasonlóan minimálisak, felmérésünk szerint a tagság jelentős többsége sem sörárpa, sem takarmányárpa tekintetében nem tapasztalt érdemi piaci mozgást. Álláspontunk szerint tavaszi árpa és zab esetében is elegendőek lesznek a vetőmag készletek, egyik növényfaj esetében sem számítunk minőségi gondokra, ismertette Takács Géza.

A Vetőmag Szövetség bizottsága a várható piaci körülmények figyelembevételével idén a tavaszi árpa, valamint a tavaszi zab II. szaporulati fokú vetőmagjaira egységesen nettó 111.000 forint tonnánkénti tájékoztató árat tett közzé. Ez zsákban, csávázottan fémzárolva, az eladó telephelyén gépkocsira rakva értendő, nem fix ár és nem kötött, illetve nem ajánlott ár, a konkrét szerződéses árat a felek maguk határozzák meg. A vetőmag ár tájékoztatás nem jelent árrögzítést és elsődleges célja orientáló, a várható piaci árinformáció közreadása.

Takács Géza hozzátette: a tényleges értékesítési árakról a vetési szezon után gyűjti össze az információkat a szövetség. Az elmúlt évben egy tonna tavaszi árpa vetőmagért átlagosan 107 ezer forintot fizettek, egy tonna zab vetőmag pedig átlagosan 114 ezer forintba került.

A Vetőmag Szövetség Szakmaközi Szervezet és Terméktanács a törvény adta lehetőségeinek és a jogszabályi előírásoknak megfelelően idén is közzétette az őszi kalászosok vetőmagjaira vonatkozó, a piaci körülmények alapján prognosztizált tájékoztató árat, amelyet tonnánként nettó 107.000 forintban határozott meg a testület szakbizottsága. Ez az ár a zsákba csomagolt, gombaölő szerrel csávázott, fémzárolt, az eladó telephelyén gépkocsira rakott vetőmagra értendő, ugyanakkor nem fix és nem kötött, illetve nem ajánlott ár. A konkrét szerződéses árat a felek maguk határozzák meg.

A tájékoztató ár meghatározása előtt a szövetség a piaci viszonyok feltárása érdekében széleskörű ágazati felmérést végzett. A tájékoztató ár évről-évre mértékadó jelzés a vetőmag nemesítésével, előállításával és forgalmazásával kapcsolatos termékpályák szereplőinek, mivel a vetőmaggal való foglalatosság olyan szükséges tevékenység, mely a biológiai alapok folyamatos biztosításával nélkülözhetetlen eszköze a mezőgazdasági termelésnek, s ezen keresztül a végfelhasználók érdekeit szolgálja.

„A NÉBIH adatait is figyelembe véve felmérésünk alapján az őszi búza, az őszi árpa és a tritikálé vetőmagokból a várható készletek a szakmailag elfogadható, 40% feletti felújítási lehetőséget biztosítanak” – ismertette Takács Géza. A Vetőmag Szövetség elnöke kifejtette: a tagoktól kapott információk alapján az ókészlet mennyisége érdemi hatást nem gyakorol az új termésű készletekre. A várható átlagtermés a vetőmag célú őszi búza és őszi árpa tekintetében az 5,5-7,5 tonna/hektár között alakulhat, míg a tritikálé esetében 4-6,4 tonna/hektárra számíthatunk.

A minőség tekintetében fontos tény, hogy nem volt komolyabb fuzárium-fertőzés, illetve a tavaszi csapadéknak köszönhetően az áthullási problémák mértéke sem lesz akkora, mint az a téli/tavaszi aszályt követően várható volt. A piaci szereplők mind a kalászos terményárak, mind a termelési költségek emelkedésével számolnak. Az inflációs hatás, a termelési-feldolgozási költségen belüli munkaerő költség-hányad növekedés ugyanakkor érezteti hatását a vetőmag végfelhasználói árának növekedésében, tette hozzá Takács Géza. Mindezen tényezők ellenére az idei értékesítési szezonra vonatkozó tájékoztató ár még így is az elmúlt évi tényleges piaci átlagár alatt marad.

A tényleges piaci árakról a vetési szezon végén kaphatunk pontos adatokat. Az elmúlt években hullámzott az őszi vetésű kalászos növények tényleges értékesítési ára. 2012-ben 115 ezer, 2016-ban 93 ezer, 2018-ban 99 ezer, 2019-ben pedig 109 ezer forintért kelt el a vetőmagpiacon egy tonna őszi búza vetőmag. Az őszi árpa és a tritikálé ára is hasonlóan hullámzó tendenciát mutatott.