A Vespucci Partners indulása óta arra fókuszál, hogy a magyar sturtupokat összekösse az amerikai piaccal, ezzel biztosítva nekik a szélesebb körű üzleti lehetőségeket és a további tőkeforrást. A Transcend esete jól példázza, hogy ez az a működési modell, amely hosszú távon ad lehetőségeket a régió szaktudásának, startup ökoszisztémájának. A Transcend fejlesztői csapata Magyarországon dolgozik. Az értékesítés és a menedzsment amerikai központtal, New Jerseyben történik. A mostani tőkebevonás újabb növekedésre ad lehetőséget, tovább bővül mindkét országban a munkavállalók száma, így itthon is számos új lehetőség nyílik.

Sohajda Júlia, a Vespucci egyik alapító-partnere és a Transcend portfólió-menedzsere kiemelte, hogy a magyar startupok csak akkor tudnak igazi sikereket elérni, ha ez a híd megvalósul: „Célunk az, hogy a zseniális magyar innovációknak utat biztosítsunk a startup piac Mekkája felé, az USA-ba. Ezt egyre többen látják már, de egyedül nagyon nehéz ezen az úton elindulni. Mi nem csupán a tőkével, hanem aktív segítséggel, partnerséggel támogatjuk ezt a folyamatot. A Transcend sikere megerősít minket abban, hogy jó úton járunk, így lehet világraszóló sikereket elérni.”

Elmondása szerint két ok miatt fektettek 3,5 évvel ezelőtt a cégbe: „Egy valóban egyedi, nehezen másolható megoldást hoztak egy olyan területre, az infrastruktúra tervezésre, amelynek a piaca globális. Egyszerre látszott a növekedés lehetősége és az egyedi innováció ereje ott, ahol a piac már alig várta, hogy megjelenjen az automatizáció. Ők erre a globális piaci igényre adtak valós választ. A második és a legfontosabb indok az volt, hogy láttuk: ez a csapat képes ezt a nagy potenciált maximálisan meg is valósítani. Tehát a legfontosabb tényező az mindig a csapat, az embereken múlik minden. És ebben a csapatban láttuk azt a tüzet, hogy mindenáron sikerre fogják vinni. És ez így is lett.”

Az Autodesk is befektetett, ők az építőiparban a globális vezető szoftveres cég

A mostani befektetés az Autodesk Inc., a PureTerra Ventures, az HG Ventures, a Riverstone Holdings LLC és az Arosa Capital részvételével jött létre. A beruházás lehetővé teszi a Transcend számára, hogy tovább bővítse ügyfélkörét, melynek tagjai közé tartozik a világ számos vezető infrastrukturális szereplője, mint például az Arcadis, a Black and Veatch, a Brookfield Asset Management, az Anglian Water, a Xylem és a Veolia. A további növekedésben az új befektetőjükkel, az Autodeskkel való együttműködés is számos új lehetőséget nyit meg számukra.

A Transcend piacvezető generatív tervezőszoftvere, a Transcend Design Generator (TDG) teljesen automatizálja a kritikus infrastrukturális eszközök koncepcionális és előzetes tervezését, lehetővé téve a közműszolgáltatók számára, hogy csökkentsék a tervezési költségeket és időtartamokat, és előtérbe helyezzék az innovatív és fenntartható technológiák használatát. A TDG integrálja a folyamat-, mechanikai-, elektromos- és építőmérnöki számításokat és döntéseket, hogy automatikusan teljes és pontos előzetes mérnöki terveket készítsen különféle víz- és villamosenergia-infrastruktúra-projektekhez. A TDG által elkészített dokumentumok közé tartoznak a 3D Building Information Modeling (BIM) modellek, az ökológiai lábnyom becslések, a szükséges berendezések listái, az üzemeltetési és tőkeköltség-számítások és még sok más – olvasható a közleményben.

Az idén több mint negyvenezer látogatót vonzó show globális jellegét jól mutatja, hogy a résztvevők 30%-a az Egyesült Államokon kívülről érkezett a rendezvényre, összesen 119 ország képviseletében. „A CES a világ legbefolyásosabb technológiai rendezvénye, amelyre évről évre olyan márkák időzítik legfontosabb bejelentéseiket, mint az Amazon, a Dell, a Google, a Hyundai, az IBM, az LG, a Samsung vagy a Sony. Idén végül sokan lemondták a megjelenést, az előre meghirdetett eseményeiket, és azokat a virtuális térbe költöztették. Talán éppen ez volt az oka annak, hogy a kis, feltörekvő tech startupok nagy számban képviseltették magukat, az ő jelenlétük idén sokkal feltűnőbb volt, mint korábban” – mondja Sohajda Júlia, a Vespucci Partners társalapítója és ügyvezető partnere, aki Macher Péter társalapítóval, Zsigmond Levente befektetési igazgatóval, Balázs Gergely befektetési menedzserrel, valamint három portfóliócégük – a Haris Digital, az IMM-DATA és a Mollia – képviselőivel együtt vettek részt a rangos eseményen az Input Programnak köszönhetően.

Vespucci Partners: az innovációs iparágak legforróbb trendjeinek nyomában

A Vespucci Partners csapatának több célja volt a rendezvényen való részvétel kapcsán. Egyrészt, mint elsősorban deep tech startupokba fektető kockázati tőkelap-kezelő, szerették volna a világ élvonalába tartozó szakemberektől megtudni, melyek az innovációs iparágak legforróbb trendjei, személyesen meggyőződni arról, hol tart a világ élvonala azokon a területeken, ahol a Vespucci Partners portfóliócégei zömében működnek. Deep tech startupok esetében olyan vállalkozásokról beszélünk, amelyek versenyelőnyüket elsősorban a technológiai innovációjukra alapozzák, amelyek újszerűségükből adódóan hosszabb idő- és energiaforrásbeli ráfordítással járnak. Ilyen terület a biotech, a healthtech, de a robotika és a mesterséges intelligencia is. Másrészt az is fontos volt számukra, hogy megtudják, a világ különböző piacain mely iparágakba, technológiákba fektetnek a legtöbben, hiszen miután invesztálnak egy startupba, az adott vállalkozásnak két-három körön keresztül további befektetéseket kell kapnia, majd exitelnie. Ehhez olyan területekre szükséges koncentrálniuk, amelyek vagy jelenleg, vagy rövidtávon (három-öt éven belül) jól illeszkednek a trendekbe.

A kockázati tőke még erőteljesebben keresi az egészségügyi fejlesztéseket

„A koronavírus-járvány következtében a befektetőknek majdnem minden érdekes, ami az egészségügyi technológiákkal, valamint az emberiség életvitelének jobbításával foglalkozik. Az alvással kapcsolatos fejlesztések, valamint az intelligens otthonhoz kapcsolódó megoldások nagy izgalomban tartják a világ fejlesztőit. Az viszont furcsa volt, hogy a zöld technológiákhoz kapcsolódó fejlesztések, innovációk mennyire hiányoztak a CES-ről” – teszi hozzá a Vespucci Partners vezetője. Mint kiderült, idén kiemelt fókuszban voltak az NFT-k, azaz a nem helyettesíthető tokenek, a blockchain technológia és a crypto is. Némileg meglepetés, hogy sokkal kevesebb drónos cég képviseltette magát, viszont előtérbe kerültek például a repülő autókkal kapcsolatos innovációk a smart city területeken. Megjelentek a mesterséges intelligenciával bíró humanoid robotok is, amelyek már külsejükben is egyre jobban emlékeztetnek az emberekre, és volt köztük olyan is, amely már képes kérdésekre is válaszolni, mindezt gesztusok és mimika kíséretében. Legalább ekkora technológiai ugrást mutattak be az innovátorok a fitness területén is.

Továbbra is várják az innovatív, technológiai startupok jelentkezését

A Vespucci Partners csapatának nagyobbik része már hazatért Magyarországra, ahol továbbra is várják az innovatív, technológiai startupok jelentkezését, hogy a magyar fejlesztéseket idővel a sokkal nagyobb amerikai piacon mutathassák be. Sohajda Júlia ezért is folytatja körútját az Egyesült Államokban, ahol San Franciscoban, Los Angelesben, New Yorkban, Miamiban, New Orleansban, Houstonban és Austinban is azon dolgozik a következő hetekben, hogy újabb partnerségi kapcsolatokat alakítson ki. Célja, hogy a portfóliócégeik mihamarabb elinduljanak világhódító útjukra.

„Folyamatosan járom a világot, most az Input Programnak köszönhetően, startup konferenciákon, különböző előadásokon, szakmai eseményeken és partnertalálkozókon veszek részt. Első sorból szerezhetek biztos információkat arról, mennyire erősek és innovatívak a régió – köztük Magyarország – startupjai, hiszen olyan cégek képviselőivel találkozom, akik erősen technológiai fókuszúak, ennél fogva innovatív technológiai megoldással rendelkeznek, ami igen vonzó a nemzetközi befektetőknek” – fejti ki véleményét Sohajda Júlia, aki szerint a közép-kelet-európai régió fejlesztői kevesebb anyagi ráfordítás mellett is képesek forradalmi megoldásokat produkálni, a fejlesztéseikből sikert kovácsolni. A Vespucci Partners erre a hozzáállásra, kreatív vénára, valamint az amerikai piac nagyságára és nyitottságára építi a közép-kelet-európai, ezen belül a magyar, illetve az amerikai piacot egyfajta hídként összekötő stratégiáját. Ráadásul nemcsak az előrelépéshez szükséges tőkét biztosítják a kiválasztott startupjaiknak, de edukálják is őket.

Magyar építkezés az USA-ban az INPUT Program és az Express Innovation Agency szervezésében

A CES-en, valamint az azt követő tanulmányúton való részvételt és kapcsolódó szakmai programokat az INPUT Program és az Express Innovation Agency szervezte és biztosította. A két szervezet közös célja, hogy minőségi és releváns szakmai eseményeken, üzleti találkozókon biztosítson részvételt hazai innovatív vállalkozások számára, ezáltal elősegítve sikeres külpiacra lépésüket. Az Amerikai Egyesült Államok nyugati részét érintő tanulmányútra a szervezők nyílt felhívás keretében, több körben választották ki a résztvevőket. A zsűri értékelése alapján végül tizenkét startup pallérozódott az Amerikai Egyesült Államokban.

A 2021. november 1-4. között, Liszabonban megrendezett eseményre közel negyvenezer érdeklődő volt kíváncsi, amely szám a koronavírus-járvány után kifejezetten erősnek mondható. A seregszemle szervezői mindenféle, a technológia által érintett iparágat lefedő előadásokkal készültek a robotikától az egészségügyön át a zenéig, hogy az egész világ számára nagy bizonytalanságot jelentő időszak alatt a technológiai vállalatok alapítói és vezérigazgatói, a befektetők, a gyorsan növekvő startupok képviselői, a döntéshozók és az államfők megválaszolják azt az egyszerűnek tűnő kérdést: merre tovább

Természetesen a fenntartható fejlődés volt a WebSummit központi témája

„A teljes innovációs ökoszisztéma jelen van a rendezvényen. Nagyon sok érdekes előadást hallgathattam meg iparági szereplőktől, de a fenntartható fejlődésről beszélt például a dán színész, producer és forgatókönyvíró Nikolaj Coster-Waldau is.”

Mint kiderült, a hibrid modelljéről ismert magyar-amerikai kockázati tőkealap-kezelő, a Vespucci Partners befektetőként vett részt a rendezvényen, hogy komoly növekedési potenciállal rendelkező deep tech startupokat keressenek. „Több mint száz ország képviselteti magát, és igazán üdítő látni, hogy egyre több magyar vállalkozás van jelen Lisszabonban, ráadásul a startupok különböző területekről érkeztek, így fenntarthatósági, fintech, egészségügyi-technológiai és Ipar 4.0-s megoldásokkal egyaránt találkozhattunk. Ezen felül kiemelten fontosnak tartjuk, hogy más befektetőket is megismerjünk, hogy egyre nagyobb hálózatot építsünk ki, amire egy ilyen rendezvény tökéletes lehetőséget kínál” – tette hozzá Sohajda Júlia.

A Vespucci Partners célkeresztjében elsődlegesen deep tech és zöld startupok vannak

A kockázati tőkealap-kezelő társalapítója elmondta, a startupoknak arra is lehetőségük volt, hogy a magyar szakemberek előtt pitcheljenek, ezáltal mint befektetők lehetőséget kaptak arra, hogy megismerjék, miben gondolkoznak a világ leginnovatívabb startupjai. „A legnagyobb trendként az orvosi-technológiai és a gyógyszeripari területet azonosítottuk, de természetesen sokan foglalkoztak a fenntartható fejlődéssel és mindennel, ami zöld.”

A fenntartható fejlődés kapcsán a Vespucci Partners managing partnere elmondta, hogy az alapjuk 30%-a dedikáltan zöld technológiai projektekre van allokálva, így ez a tőkealap számára is kiemelt terület. Emellett persze olyan régóta népszerű iparágak képviselői is előadták ötleteiket, gondolataikat, mint a mesterséges intelligencia vagy a robotika. Mivel a Vespucci Partners kifejezetten deep tech startupokba szeret befektetni, ahol egy rendkívül erős technológia innováció adja a versenyelőnyt, előszeretettel kötnek üzletet hardveres vagy biotechnológiai fejlesztések ötletgazdáival is.

Tízből egy startup köthető női alapítóhoz

„Nagy örömmel láttam, hogy van egy hölgyek részére dedikált pavilon is, hisz nőként üdítő más országok, vállalkozások női képviselőivel találkozni és eszmét cserélni. Sajnos a számuk még kevés a startup ökoszisztémában, nagyjából tízből egy női alapítású projektet látunk. Ahhoz, hogy ez megváltozzon, több dologra lenne szükség, oktatási területen például már a gimnáziumi és egyetemi szinten is erősíteni kellene a nőkben azt, hogy ők is nyithatnak ebbe az irányba. Biztos vagyok benne, hogy ha megismerik a startupok világának előnyeit, mind több női vállalatvezetővel fogunk találkozni” – zárta élménybeszámolóját Sohajda Júlia.

A teljes beszélgetést az ezen a linken lehet újrahallgatni.

A korábban kialakult termelési rendszerek komoly változások elé néznek, hiszen ma már egy gyártási rendszernek egyszerre szükséges hatékonynak, dinamikusnak és innovatívnak lennie. Perecz Péter, a Haris Digital társalapítója és ügyvezető igazgatója szerint az ipar bármely szereplője növekedést érhet el a teljes eszközhatékonyságban, ha digitalizál. Erre kínál hatásos alternatívát a startup megoldása, amely a közelmúltban részt vett az iPon és a HRP közös üzletfejlesztési programjában, amely a startupokat és az újító kisvállalkozásokat célozta. Mint az egy frissen megjelent interjúból kiderült, a megmérettetés különlegessége az volt, hogy a nyertesektől nem vártak el sem tulajdonrész-átadást, sem kizárólagosságot. A program szakmai megvalósítását és irányítását az XO.company végezte, amely a világ legnagyobb független startup-ökoszisztéma versenyét, a Global Startup Awards-ot is jegyzi.

„Noha elsősorban az amerikai piacra koncentrálunk, az iPon Novation versenyét érdekes és izgalmas megmérettetésnek találtuk. Az elismerés óriási örömöt jelentett számunkra. Jelenleg is formálódnak az együttműködés részletei. Annyit elárulhatok, hogy szeretnénk, ha a jövőben – akár az iPon ügyfelein keresztül – több potenciális vevőhöz juthatnánk el, amire minden esélyünk megvan, hiszen a verseny piacérett termékkel vagy szolgáltatással rendelkező vállalkozásoknak szólt, akik igényt tartanak a személyre szabott tanácsadásra és képzésre, illetve szívesen tanulnának Magyarország egyik vezető webáruházának kereskedelmi és marketing gyakorlatáról. A Haris Digital pontosan ilyen vállalkozás” – mondta Perecz Péter.

Okosmegoldások a hatékonyság növelése érdekében

A koronavírus-járvány alatt sok hazai ipari szereplő került nehéz helyzetbe a rendelések hiánya miatt, de most, hogy a vírushelyzet után kezd talpra állni a gazdaság, az innovatív megoldásra nyitottak a digitalizáció lehetőségével támogathatják a hazai ipar még gyorsabb újraindítását. Egy ilyen megoldást kínál a magyar startup is, amely egy 6 hetes, ingyenes programban méri fel a termelési hatékonyság veszteségek mértékét, költségét, pontos okait és javaslatot is adnak a fejlesztésre. A cél, hogy a problémák feltárása után az új, megnövekedett rendelési mennyiségeket gyorsabban, nagyobb hatékonysággal, magasabb profitabilitással, kevesebb napi fejfájással tudják majd leszállítani az adott cégek. De miről is szól pontosan a vállalkozás megoldása?

24 óra alatt működésbe állítják az IoT megoldást

„A 2018-ban alapított magyarországi és kaliforniai jelenléttel rendelkező magyar startup, a Haris Digital gyártás-digitalizációval foglalkozik. Gyakorlatilag egy 24 órán belül installálható, precíz és pontos megoldást fejlesztettünk, amely bármilyen gépet, berendezést képes „felokosítani”, aminek köszönhetően azok akár 15 perc alatt hasznos információval szolgálnak a gyártó vállalatok számára, így a szakemberek szükség szerint be tudnak avatkozni, ha probléma merül fel, de elemzéseket is készíthetnek, hogy a nagyobb összefüggéseket is megértsék” – mondja Perecz Péter.

A cég, amely már eddig is jelentős számú ügyfélnek segített Magyarországon, egyre inkább megveti a lábát a CEE régióban, az USA-ban és Indiában is. A tapasztalataik és a visszajelzések alapján az ügyfeleik 20-30%-os növekedést értek el a teljes eszközhatékonyságban, mindezt egy pici szenzornak köszönhetően, amelyet felhelyeznek az adott gép egy adott pontjára, és elkezdi érzékelni a rezgés- és mozgásadatokat. Az úttörő jellege abban áll, hogy olyan IoT (Internet of Things) szenzorokkal és AI (Artificial Intelligence) alapú algoritmusokkal méri fel a gépek termelését, amely azonnali digitálisan rögzített információvá alakítja a gépek rezgéseit, mozgásait. Ezt követően az információ felkerül a Microsoft Azure felhőszolgáltatásába, ahol a mesterséges intelligencia algoritmusok átfordítják olyan információkká, amelyek lehetőséget adnak a termelési szakemberek kezébe, úgy, hogy növelni tudják a hatékonyságukat.

Alacsony gyártási hatékonyságra kínálnak megoldást

Mint Perecz Péter mondja, legszívesebben a teljes hazai ipart áramvonalasítanák, amivel a cégek profitabilitása mellett a környezeti terhelés is csökkenne. A szakember, aki szerint félő, hogy Magyarország a gyártás-digitalizáció tekintetében lemarad a következőket mondta: „Amennyiben a magyar vállalatok nem, vagy csak későn digitalizálnak, alacsonyabb hatékonyságban gyártanak, nem tudnak beruházni sem. Ha Magyarországot a régió országaival – például Csehországgal és Lengyelországgal – hasonlítom össze, akkor félő, hogy lemaradunk. Mindkét említett országban évekkel ezelőtt elindultak olyan kezdeményezések, kormányzati támogatási projektek, amelyek hozzájárultak a sikerhez. Nálunk is vannak kezdeményezések, de van még mit tennünk ezen a területen.”

A digitalizáció önmagában kevésbé érdekes, a fő cél a produktivitás növelése. Ez az a folyamat, amely a műanyag- és az autóipar területén már lezajlott, így azok a kkv-k, amelyek ezen beszállítói láncok részei, vagy önmaguktól, vagy nyomás hatására, de keresik az innovatív megoldásokat. Ugyanakkor sokaknak jelentett problémát, hogy a használt rendszerek többsége valóságos monstrum, tehát nincsenek igazán olyan megoldások a piacon, amelyek kifejezetten a kkv-k igényeire lettek kifejlesztve. Ettől egyfajta csalódottság is érzékelhető a kis- és közepes vállalkozások köreiben – derült ki az interjúból, amelyben szó esett még Ipar 4.0-ról, a magyar-amerikai hibrid startupokat támogató Vespucci Partners-szel való együttműködés fontosságáról és arról, hogyan járul hozzá a nemzetközi sikerhez Amerika egyik legrangosabb startuprendezvényén elért dobogós helyezés.

A 2020 októberében indult, két féléves Hungarian Startup University Program (HSUP), sikeresen zárta az első pilot évét több mint 2100 diákkal. Összesen 100 ötlet megvalósításán dolgoztak az ország 21 különböző egyeteméről érkező hallgatók csapatokban, és a 9 legjobb mutatkozhatott be az EFOTT fesztivál 0. napján a Demo Day-en augusztus 10-én egy szakmai zsűri, köztük Sohajda Júlia, a Vespucci Partners társalapítója előtt.

Az EFOTT-on mutatkozott be a 9 legjobb egyetemi startup

Sohajda Júlia, az alap társalapítója a Vespucci Partners honlapján publikálta a HSUP döntőjén, a Demo Day-en szerzett tapasztalatait. A befektetési szakember olyan szakértőkkel együtt vállalta a zsűrizést az EFOTT 0. napján megtartott Demo Day-en, mint Balogh Péter angyalbefektető, Hendrich Balázs, a Mathias Corvinus Collegium karrier- és szakmai fejlesztési központjának igazgatója, Varga-Tarr Sándor, a Hiventures inkubációs befektetési igazgatója, dr. Pintér Attila startup ügyvéd és angyalbefektető és Németh Gergely PhD angyalbefektető.

A 2019 őszén elstartolt Vespucci Partners tőkealap missziójaként jelölte ki, hogy hidat teremtsen a közép-kelet-európai régió és az Egyesült Államok között. Ezért is fontos tanács, amit Sohajda Júlia adott az egyetemista startupoknak: „többeknél láttam, hogy a magyar piacban gondolkodtak csak, pedig egy startupnál a fő cél a nemzetközi piacokra való kilépés kell, hogy legyen.” A szakember bejegyzésében több olyan praktikus tanácsot is ad kezdő vállalkozóknak, amivel sikeresebbek lehetnek termékük vagy szolgáltatásuk piaci bevezetésében.

Egyedülálló világszinten is a HSUP képzése

A két féléves képzés nem csak itthon, de nemzetközileg is innovatívnak számít, hiszen az ország szinte összes egyetemén ugyanazt az e-learning tananyagot tudják a diákok megismerni. A Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal által életre hívott és Kölkedi Krisztián csapata által vezetett programban a diákok a tantárgy teljesítéséért kreditpontot is kapnak. Az első félévben a szakmai alapismeretek mellett a diákoknak egy úgynevezett one pagert kellett elkészíteniük – amely tartalmazta azt a koncepciót vázlatosan, hogy milyen ötletük van, milyen startup építésébe kezdenének.

„A legnagyobb előnye az volt, hogy az ország különböző egyetemeiről különböző szaktudással és tapasztalattal rendelkező diákok kerültek egy csapatba. Így például a BME-s mérnökök corvinusos közgazdászokkal, MOME-s dizájnerekkel tudtak együtt dolgozni, de orvosi, természettudományi képzésekről is vontak be szaktudást a projektekbe.” – emelte ki az új képzés előnyeit Sohajda Júlia.

A Vespucci Partners több szakmai felajánlást is tett a HSUP döntőseinek: a három legjobb startupnak ingyenesen tanácsadást ajánlottak fel a projektjük bemutatása után, illetve a győztes részletes pénzügyi tervét is kidolgozzák.

A Scraping Robotics csapat lett a nyertes, akik a fémmegmunkálást automatizálják. A második helyet a Cashier Basket szerezte meg egy okos bevásárlókosár koncepciójával. Egy vonalkód leolvasóval és mérleggel szerelnék fel a bevásárlókocsikat, így az automata pénztárt úgy oldanák meg, hogy nem lenne szükség még egyszer kipakolni a kiválasztott termékeket. A harmadik helyen a ReFilamer végzett, ők a műanyaghulladékot alakítanák át a 3D nyomtatásban használható granulátummá. Az alapkezelő különdíját a Sano-Track nyerte: a csapat sportlovak testhőmérsékletét monitoringozná bőr alá ültethető szenzorokkal.

A határon túl is elérhető lesz a program

A jövőre nézve is reménykeltő, hogy már most arra készülnek, hogy a 2021/2022-es tanévben négyszer több, közel 10 ezer diák fog részt venni a képzésben – és már Magyarországon kívül, Kárpátalján is elérhető lesz.

De honnan is indult az Exagent? Mikó Botond és Horváth Balázs 16 évesen kezdett el szoftverfejlesztéssel foglalkozni. Nem a pénzkeresés, hanem az alkotás vágya fogta meg őket elsősorban ebben a szakmában. Már akkoriban is olyan alkalmazásokat készítettek, amelyeknek Ázsiában több mint tízezer felhasználója lett és van, valamint olyan platformokat, amelyeken keresztül jelenleg is többmilliárd forintos árforgalom bonyolódik le. Írtak már hardware és szoftver kapcsolatokat, dolgoztak egyedi Apple licence-en, illetve számos európai országból is kaptak már megrendeléseket. Ahogy telt az idő, úgy túlnőttek önmagukon, ezért elkezdtek csapatot építeni és összeszedték azokat a kutató kihívást kereső diákokat, akikkel ugyanolyan elszántsággal tudtak tovább együtt dolgozni. Így 2019-ben megalapították közös szoftverfejlesztő cégüket, az Exagentet. 2020 augusztusában felvették az első teljes idejű munkavállalójukat, de azóta is bővült a csapat, ugyanis idén már több mint tízen dolgoznak az Exagentnél, valamint egy új, nívós belvárosi irodába költöztek át. Izgalmas éveket tudhatnak maguk mögött az alapítók, de a jövőre nézve még rengeteg tervük van, csapatbővítés és hatékonyságnövelés terén egyaránt.

Ezért emelkedik ki a többi szoftverfejlesztő közül az Exagent

Egyszerűbb web vagy mobil applikációkat, háttér rendszereket nagyon sok cég tud írni, viszont a nagyobb kihívást jelentő problémákra már jóval kevesebben tudnak reagálni. Ilyenkor lép közbe az Exagent. Legyen szó hardver és szoftver kapcsolatról, gépi tanulásról, skálázható megoldásokról, az Exagent célja, hogy nemzetközi szintéren is elismert, Magyarországon pedig a legkiemelkedőbb innovatív partner legyen.

Invex: a befektetési alapok platformja

Mikó Botond 2019-ben elkezdett technológia szakértőként is dolgozni, amikor is felfedezte, hogy a magyarországi tőkelapok kizárólag gazdasági döntést hoznak egy befektetéskor, de a technológiai alapokat nem világítják át. Ezért elkezdtek fejleszteni egy olyan platformot, ami a befektetési folyamatot automatizálja. Első partnerük ebben a Vespucci Partners kockázatitőkealap-kezelő volt, és idén januárban megkezdték az Invex fejlesztését, ami hamarosan már élesben is elérhető lesz. Már a demo verzió is sikeres lett a hazai és külföldi piacon is, hiszen több partnert is sikerült behoznia.

Robbanásban a kockázatitőke-piac, ezért szüksége van az automatizációra

Az Invex abban különbözik más hasonló platformoktól, hogy a valódi hétköznapi problémákat automatizálja, majd ezeket a megoldásokat standardizálja azért, hogy minden tőkealap számára használható legyen. Jelenleg a startup és kockázatitőke-piac robbanásban van, növekednek a befektetési összegek, valamint a befektetések száma is. A tőkealapoknak több startupot is precízebben kell átvilágítaniuk és gyorsabban kell menedzselniük, amit kizárólag automatizációval tudnak megvalósítani. A piaci trendekből ítélve ez látszik is, hiszen a következő évben a vc-k nagy része legalább 30%-kal tervezi növelni a szoftverköltségeit. Első körben ezt a trendet szeretné meglovagolni az Invex, főként a közép-kelet-európai piacon.

Tovább támogatják a fiatal startupperek és fejlesztők inkubátorát, a BIG-et

A Budapest Innovation Grouppal (BIG) való együttműködésük pedig egy évvel ezelőtt kezdődött, amikor a BIG nyitórendezvényén tartott kerekasztal -beszélgetésre elhívták Mikó Botondot is, aki teljesen beleszeretett abba, hogy hozzá hasonló, alkotó fiatalok alapítottak egy ilyen közösséget. Ezt követően nem volt kérdés, hogy az Exagent a BIG főszponzorává váljon, így innentől kezdve a BIG már Budapest Innovation Group powered by Exagent néven futott. Egy év alatt számos sikert tudhat maga mögött a BIG, a legnagyobb hackathonokon vettek részt és mindegyiken legalább egy, de általában több BIG-es csapat is az első három helyen végzett. Ezekből a projektekből mára már három vállalkozás is alakult. Rendezvényeiken átlagosan 50 fő vesz részt, a hackatonokra 4-8 csapatot készítenek fel, valamint elindult a BIG care társadalmi felelősségvállalással foglalkozó projektjük is. Ahogyan azt korábban is említettük, az irodanyitón az Exagent bejelentette, hogy a fő szponzori szerződését idén is meghosszabbítja a BIG-gel.

A járványhelyzet alatt sok hazai ipari szereplő nehéz helyzetbe került a rendelések hiánya miatt, de most, hogy a vírushelyzet után kezd talpra állni a gazdaság, a Haris Digital a digitalizáció lehetőségével támogatja a hazai ipar még gyorsabb újraindítását. Egy 6 hetes, ingyenes programban az Amerikai Egyesült Államokban rangos díjat nyert IoT megoldásuk segítségével felmérik a termelési hatékonyság veszteségek mértékét, költségét, pontos okait és javaslatot is adnak a fejlesztésre. A problémák feltárása utána az új megnövekedett rendelési mennyiségeket gyorsabban, nagyobb hatékonysággal, magasabb profitabilitással, kevesebb napi fejfájással tudják majd leszállítani az adott cégek.

Ingyenesen elérhető a 20 ipari szereplő számára a Haris Digital rendszere

„Az első 20 ügyfelünknek teljesen díjmentesen adjuk a 6 hetes felmérést, a jelentkezési határidő július 23. Nagyon szívesen a teljes hazai ipar számára hozzáférhetővé tennénk rendszerünket, de jelenleg erőforrásaink sajnos ezt nem teszik lehetővé” – hangsúlyozta Perecz Péter. A Haris Digital alapítója reményét fejezte ki, hogy minél több helyen használják majd rendszerüket, mivel az nem csak az adott cégeknek jelent azonnali megtakarítást, hanem az eszközök hatékonyságának növelésével a környezeti terhelés is egyenes arányosan csökken.

Ezért nyújthat nagy segítséget a Haris Digital IoT rendszere

Az első negyedéves adatok alapján a magyar ipari termelés visszaállni látszik a koronavírus-járvány előtti növekedési pályára, 2%-kal nőtt a magyar GDP az idei első negyedévben a tavalyi év utolsó három hónapjához képest a KSH részletes adatai alapján. Ennek a növekedésnek az egyik motorja a hazai ipar: hatalmasat ugrott a rendelések száma, a kapacitásokra való igény folyamatosan növekszik, a termelő vállalatoknak pedig válságra jellemző költség- és erőforráscsökkentés helyett újra a vevői rendelések minél hatékonyabb kiszolgálása a fő prioritás.

Ezzel egyidőben, ha az iparági szereplők nem változatnak a régi módszereken, nem növelik a teljes eszközkihasználtságukat, akkor egyáltalán nem, vagy csak jelentős túlórával fogják tudni kiszolgálni a megnövekedett rendelésállományt. Felmérések szerint itthon az átlagos kapacitáskihasználtság még mindig messze áll a fejlett, nyugat-európai termelővállalatok eredményeitől (53% vs. 88%). Az extra költségek elkerülésének egyik fontos alapköve a termelés digitalizációja, így biztosítva az üzemi vezetők számára az élő monitorozást és a precíz elemzéseket, kiértékeléseket. A gépek digitalizációjával könnyen azonosíthatók a kritikus pontok, szűk keresztmetszetek és azonnali beavatkozási lehetőséget teremtenek.

A Haris Digital hibrid startupként működik itthon és az USA-ban

A Haris Digital egy 2018-ban alapított magyar startup, magyarországi és kaliforniai jelenléttel. Jelentős számú ügyfélnek segített itthon, a CEE régióban, az USA-ban és Indiában digitalizálni a termelést. A 24 órán belül installálható megoldással pontosan, precízen élőben követhető a termelés iparágtól függetlenül, így ügyfeleik akár 20-30%-os növekedést értek el OEE-ben, azaz teljes eszközhatékonyságban. A Haris Digital úttörő az ipari termelés digitalizációjában, ugyanis olyan IoT (Internet of Things) szenzorokkal és AI (Artificial Intelligence) alapú algoritmusokkal méri fel a gépek termelését, mely azonnali digitálisan rögzített információvá alakítja a gépek rezgéseit, mozgásait. A Haris Digital a közelmúltban ismét rangos elismerésben részesült: a SelectUSA Investment Summiton kategóriájában harmadik helyet ért el. A Vespucci Partners kockázatitőkealap-befektető társalapítója, Sohajda Júlia ennek kapcsán kifejtette: „Külön öröm számunkra a Poliloop és a Haris Digital kimagasló eredménye, hiszen ez a hibrid modellünk sikerességét validálja”.

A műsorban megbeszéljük, milyen cégek iránt érdeklődnek, melyek azok a területek, amelyekre érdemes jobban odafigyelni. Hogyan keres a befektető startupokat, milyen információforrások vannak a piacon, mennyire megbízhatóak? Mi az a ’hibrid modell’, ami a működésüket jellemzi?  Milyen cégekbe fektetett be eddig a Vespucci Partners, azok hogyan teljesítenek? Május elején az egyik befektetésük 10 millió dollárt tőkét vont be, minek köszönhető ez a siker?

Eljátszunk a gondolattal, hogy van egy jó ötletem, az önmagában mire elég? Hogyan lesz az ötletből startup? És ha elindult az ígéretes cég, hogyan zajlik a konkrét folyamat az első kapcsolatfelvételtől az exitig? Mi az a seed fázis, hogyan jönnek utána a későbbi körök? Megbeszéljük azt is, mit jelent a ’smart money’ kifejezés.

Merre tart a magyar piac, jönnek-e a magyar innovációk, hogyan lehet elősegíteni, hogy még több sikeres startupunk legyen? És hol van, hol lesz a helye ebben a Vespucci Partners cégnek, ami maga is startupnak tekinthető?

A műsor online is hallgatható a jazzy.hu oldalon. A korábbi adások podcast formában meghallgathatóak a Márkamonitoron.

Hangoljatok este 7-kor a 90.9 Jazzy rádióra!

Még a 90-es években, Körte-Organica néven alakult az a szennyvíztisztításra zöld megoldásokat szállító startup, melynek a Transcendet is köszönhetjük. Napjainkban a magyar mérnökcsapat által alapított „anyavállalat” neve ugyan már Organica Water, de továbbra is ők azok, akik 10 év alatt egy Series D tőkebevonással 50 millió dolláros befektetésig jutottak el! A Transcend tehát ennek a cégnek a spinoffjaként született meg, majd 2020-ban a saját útjára lépett, és függetlenedett az anyacégtől.

A startup fejlesztése leveszi a terhet a mérnökökről

A startup által fejlesztett szoftver ötlete onnan fakad, hogy az innovatív szennyvíztisztítással és újrahasznosítással foglalkozó Organica azzal a problémával szembesült: a mérnökeire nehezedő munka mennyisége miatt képtelen lesz a globális piacon helytállni. Így törekedtek egy saját, fejlettebb és környezetbarátabb újdonság megalkotására, amelynek hatékonysága révén képesek lesznek felvenni a harcot nemzetközi versenytársakkal.

A szoftver lényege, hogy a több száz órás mérnöki munkát igénylő tervezési folyamatot automatizálják, mindezt leredukálva 6-8 órára. Mindehhez csak egy 15 perces előzetes adatbevitel szükséges és az ezt követő munkaórák után 5 különböző tervezetet hoz létre és ajánl fel a szoftver, árajánlatokkal együtt, így teljes mértékben megkönnyítve még a választási folyamatot is.

A magvető körrel kezdődött minden

A magvető fázisban, a Vespucci Partners kockázatitőkealap-befektető hárommillió dolláros befektetéssel támogatta meg a Transcendet még 2019 decemberében. „Ez a lépés komoly szerepet játszott az Organicából való kiválásban, valamint lehetővé tette a nemzetközi piacra való kilépést” – mondta el Bohács Péter fejlesztési vezető.

„A Vespucci a magvető kör után nagy segítséget nyújtott magyar fejlesztői központ toborzásában és több befektetőnek is bemutatta a céget a Series A körhöz” – mondta el a tőkebevonás lezárulta után a Transcend alapító-ügyvezetője, Ari Raivetz.

A hibrid modell sajátossága és sikere

A fenti befektetésből is kirajzolódik a Vespucci jellegzetes működési elve, ami a hibrid modell: a cégnek létrehoznak egy amerikai és egy magyar lábat is. Hazánkban folyik minden – a startuphoz kapcsolódó – fejlesztés, Amerikában pedig a sales és marketing csapat van jelen, jelen esetben New Jerseyben. A Transcend is ezen a modellen alapul és működik, de minden olyan startupot ebbe az irányba terelnek, amibe befektetnek.

„A hárommillió dolláros magvető körtől a tízmillió dolláros Series A körig a Transcend tizenhét hónap alatt jutott el, ami a világon mindenhol figyelemre méltó eredmény, méltán lehetnek rá nagyon büszkék. Nekünk pedig kiváló visszajelzés arra, hogy az általunk preferált hibrid modell nem csak működik, hanem valódi versenyelőnyt ad” – nyilatkozta Sohajda Júlia, a Vespucci Partners ügyvezető partnere.

„Series A” befektetési kör

Az említett 10 millió dolláros körbe a Vespucci Partners fél millió dolláros ticket size-zal szállt be. Továbbá ebben fordulóban még az amerikai Aspen Capital Group, a HG Ventures és a víz-fókuszú fejlesztésekre specializálódott holland cég, a Pure Terra vett részt.

A Transcend globális ügyfeleinek száma rohamosan növekszik és ezek között jelen van például a Black and Veatch, amely a világ száz legértékesebb építőipari cégének egyike, valamint a United Utilities is, az Egyesült Királyság ikonikus közműcége. A fejlődés egy fontos tényező a Transcend számára, ezért folyamatosan törekednek a fejlesztésekre és innovációkra, a szennyvíztelepek után az ivóvíztelepeket és egyéb komplexebb ipari létesítményekkel és épületekkel kapcsolatos rendszereket is szeretnék megcélozni.

Egy március 24-én megjelent és már másnap hatályba lépett kormányrendeletnek köszönhetően sokkal könnyebben léphetnek a mevalósítás fázisába a magyar startupok. A változás értelmében ugyanis az európai uniós alapokból származó támogatásokból kockázati tőkebefektetésben részesülő céltársaságok már nem csak a befektetés 1 százalékát költhetik „rezsire”. A problémát eddig az okozta, hogy ezek a vállalkozások az építkezés olyan stádiumában vannak a tőkebefektetés pillanatában, mikor éppen ilyen jellegű terheik növekednek meg, de máshonnan nem képesek forrást bevonni, hiszen az esetek túlnyomó többségében termékkel még nem rendelkeznek – hívja fel a figyelmet a Vespucci Partners kockázati tőkealap-kezelő.

A kockázati tőkealap-kezelők

Mint írják: számos más alapkezelőhöz kapcsolódó startup feje felett lebegő jogi kockázat került megszüntetésre, illetve nem túlzás állítani, hogy – az európai uniós forrású támogatásokat érintve – a teljes hazai kockázatitőke-iparágat érintő feszült helyzet került most megoldásra. Az érintett jogi helyzetet a jogalkotó 142/2021. (III.24.) Korm. rendelet 1. sz. melléklete az alábbiak szerint oldotta fel egy rövid és tömör, ám hatásaiban annál jelentőségteljesebb kiegészítéssel:

„3.12.4a. Tőkebefektetés esetén a céltársaságba befektetett összegre a 3.12.1. és 3.12.1a.  pont szerinti százalékos korlátokat nem kell alkalmazni.”

A hivatkozott jogszabály jelentősége, hogy a tőkebefektetés formájában nyújtott EU-s alapokból származó támogatási források tekintetében az egyes költségkategóriákra vonatkozó elszámolhatósági határértékek a továbbiakban nem alkalmazandók.

Azonnali segítség a startupoknak

A kiemelten nagy volumenű kockázati tőkebefektetések és ingatlanbefektetések területére szakosodó Szabó, Kocsis és Hunya (SZKH) Ügyvédi Iroda külön kiemeli, hogy a kiegészítést hatályba léptető kormányrendelet 2021. március 25. napján lépett ugyan hatályba, ám nem felmenő rendszerben, hanem a hatálybalépéskor folyamatban lévő valamennyi ügyben, támogatási jogviszonyban is alkalmazni kell. Ennek megfelelően a 3.12.4. pont szerinti elszámolhatósági határértékek valamennyi 2021. március 25. napjáig le nem zárt tőkebefektetési formában megvalósuló támogatási jogviszonyban irányadók és alkalmazandók.