A hidratáció támogatójaként a Szentkirályi Magyarország a Szent Margit Kórházzal együttműködve hívta fel a figyelmet a megelőzés fontosságára a vese világnapján ingyenes tanácsadás és szűrővizsgálat keretén belül, a vállalat pedig ásványvízadománnyal is segítette a programon résztvevők hidratációját.

Egészségünk megőrzése érdekében kortól függetlenül elengedhetetlen a kellő odafigyelés és elővigyázatosság. A vesebetegségek esetében az alábbi öt tanács betartásával jelentős mértékben csökkenthetjük azok kialakulásának kockázatát.

1. Látogassunk el évente egyszer szűrővizsgálatra!

Az egészséges vese megőrzésében kulcsfontosságú a rendszeres, évenkénti szűrővizsgálat. Segítségével képet kaphatunk egészségügyi állapotunkról, valamint a korai felismerés jelentős tényező lehet egy esetleges elváltozás hatékony kezelésében. A megelőzés népszerűsítésére tartott nyílt napot a Budapesti Szent Margit Kórház a Szentkirályi Magyarország támogatásával, melynek keretén belül ingyenes táplálkozási tanácsadáson, vércukormérésen és vizeletvizsgálaton volt lehetőségük részt venni a látogatóknak.

2. Hidratáljunk!

A vese optimális működéséhez egy felnőtt ember számára napi 1,5-2 liter folyadék, elsősorban víz, alacsonyabb ásványianyag-tartalmú (500 mg/liter) ásványvíz vagy tea fogyasztása ajánlott. Ez a mennyiség elengedhetetlen ahhoz, hogy a vesék megszabaduljanak a felhalmozódott méreganyagoktól és felesleges sóktól, ezáltal csökkentve a vesebetegségek kialakulásának kockázatát.

3. Ügyeljünk a vérnyomásunkra!

A kezeletlen magas vérnyomás számos betegég kiváltó tényezője, de kevesen tudják, hogy a vesebetegségekhez és vesekárosodáshoz is gyakran hozzájárul. Érdemes időről-időre ellenőrizni vérnyomásunkat és életmódunkkal – például rendszeres testmozgással – támogatni a szív- és érrendszerünk egészségét. Ha rendszeresen magas értékeket mérünk, forduljunk orvoshoz.

4. Étkezzünk mértékkel és változatosan!

Az egészséges és változatos táplálkozás az általános jóllét egyik legfontosabb feltétele, hozzájárul a túlsúly vagy az étkezéssel összefüggő cukorbetegség elkerüléséhez, melyek hosszú távon a vese egészségére is negatív hatással lehetnek. Napi sóbevitelünk csökkentése például nagyban hozzájárul vesénk egészségéhez. Az ajánlott nátriumbevitel napi 5-6 gramm (körülbelül egy teáskanálnyi) sót jelent, amelybe beletartozik a készételekben már megtalálható mennyiség is. A sófogyasztás korlátozásának egyik legegyszerűbb módszere az ételek otthoni, friss alapanyagokból való elkészítése.

5. Semmi cigaretta, és alkohol is csak mértékkel!

A dohányzás és a túlzott alkoholfogyasztás nagy eséllyel járul hozzá a vesebetegségek kialakulásához, így elhagyásukkal sokat tehetünk vesénk egészségéért.

Photo by Robina Weermeijer on Unsplash

Túlzott kalóriabevitel, elhízás, dohányzás – csupa olyan civilizációs jelenség, amelyek veszélyeiről nap mint nap hallunk, és pontosan tudjuk, hogy a modern kor legsúlyosabb népbetegségeiért felelősek. Miközben azonban gyakran beszélünk a krónikus anyagcsere-elváltozásokról vagy a szívelégtelenségről, ritkán esik szó az ezeket előfordulásában jócskán megelőző CKD-ról. Az idült vesebetegség a becslések szerint mintegy másfél millió embert érint hazánkban, és a kialakulásában a magas vérnyomás és a diabétesz is komoly szerepet játszik. Jól látszik tehát, hogy ezek az ártalmak és kórképek szorosan összefüggnek egymással, és szinte dominószerűen következve károsítják az egyes szervrendszereket az egészségtelen életmódból fakadó szövődmények, amelyek gyakran végzetesen sokáig rejtve maradnak.

A rendszeres ellenőrzés a kulcs

Az idült vesebetegség kezelésében kifejezetten kulcsszerepe van a korai felismerésnek. „Kevesen vannak tisztában azzal a megdöbbentő ténnyel, hogy a páciensek vesefunkcióik akár 90%-át is elveszíthetik, mire diagnosztizálják náluk a CKD-t. Mindez abból fakad, hogy a kór nem okoz egyértelmű, könnyedén felismerhető tüneteket, sőt, kifejezetten változatos panaszok jelentkezhetnek, így az orvosok is nehezebben tudják összerakni a teljes képet. Ebből adódóan gyakoriak a hirtelen, gyors állapotromlást mutató betegutak, és akkor már a súlyos szövődményekkel is számolni kell: előrehaladástól függően akár 14-szeresére is nőhet például a szív-érrendszeri a halálozás kockázata” – mondja Prof. Dr. Rosivall László, a Magyar Nephrologiai Társaság elnöke.

Ezért is rendkívül fontos, hogy az idült vesebetegség mihamarabb kikerüljön a leginkább aluldiagnosztizált kórképek közül, a betegek tisztában legyenek az ehhez szükséges rendszeres vizsgálatok jelentőségével, valamint az orvosi protokoll is megváltozzon. Valójában egy rutinszerű, laboratóriumi vérvizsgálattal kimutatható a CKD a páciensek szervezetében, ehhez ugyanis elegendő az úgynevezett bGFR (becsült glomerulus filtrációs ráta, mértékegysége: ml/perc/1,73m2) értéket vizsgálni: amennyiben a 60 alatti eredmény 3 hónapon túl is fennáll a laborleletünkben, úgy sajnos joggal feltételezhetjük, hogy érintettek vagyunk a betegségben, és mihamarabb szakorvos segítségét kell kérnünk. Prof. Dr. Rosivall László hangsúlyozza, hogy a cél az lenne, hogy a bGFR vizsgálata is olyan rendszeres és rutinszerű legyen, mint akár a koleszterin-szint mérése.

A leghatékonyabb mindig a megelőzés

Mint a többi hasonló civilizációs népbetegség esetében, úgy a vesénk egészségének megőrzéséhez is megelőzés a kulcs: a rendszeres testmozgás, a tudatos táplálkozás és a káros szokások (dohányzás, túlzott alkoholfogyasztás) elhagyása a legfőbb szövetségesünk az idült vesebetegség elkerülésében. A már kialakult károsodásokat, a sorban megjelenő szövődményeket már sokkal nehezebb kezelni: a statisztikák szerint pedig a globálisan mintegy 750 millió CKD-s közül több mint két millió ember szorul vesepótló kezelésre vagy transzplantációra napjainkban.

A CKD nemcsak a beteget, a családját és a környezetét terheli, de mint az egyik „legdrágább”, a legmagasabb egészségügyi társadalombiztosítási kiadással járó betegség, a nemzeti összkiadást is befolyásolja. A kezelések, eljárások hatalmas terhet rónak az egészségügyi ellátórendszerekre világszerte, az Egyesült Királyságban például az idült vesebetegek kezelése többe kerül, mint a mell-, vastagbél-, tüdő- és bőrdaganatosok gyógyítása együttvéve, a probléma pedig kifejezetten kritikus a fejlődő országok számára.

A megelőzés legfontosabb lépései:

1. Kezdd a megelőzést már gyermekkorban!
2. Vigyázz a vesédre, hogy védd a szívedet!
3. Ne fogyassz sok sót!
4. Tartsd alacsonyan a vérnyomásodat!
5. Ne hízz el!
6. Igyál elég vizet!
7. Ne dohányozz!
8. Figyelj a vesédre és ellenőrizd a kreatinin szintet és bGFR-t!

Fotó: julien Tromeur/unsplash.com