A március 5-én indult és június 30-án záruló pályázat lehetőséget biztosít a hazai mikro-, kis-, közép- és nagyvállalatok számára, hogy támogatásokkal valósítsák meg munkatársaik képzését. A döntési időszak, ami korábban akár fél évig is elhúzódhatott, 8–14 napra rövidült, a nyerteseknek pedig 18 hónap áll rendelkezésükre a projektek befejezésére.

„A mostani pályázati kiírás komoly előrelépés a hazai vállalatok számára. Fontos, hogy a vezetők felismerjék a forrásokban rejlő potenciált, és bátran éljenek ezzel a lehetőséggel” – hangsúlyozta Pablényi Attila, a humánfejlesztéssel foglalkozó DFT-Hungária vezérigazgatója.

Megéri pályázni!

A GINOP Plusz-3.2.1–21 program keretében a vállalkozások összesen 15 milliárd forintra pályázhatnak. A kis- és középvállalatok esetében 75 millió forint, míg a nagyvállalatok számára 150 millió forint a felső határ. A támogatás aránya a legkisebb cégeknél 70%, a közepes méretűeknél 60%, a nagyvállalatoknál pedig 50%. A források nemcsak képzési költségekre, hanem bértámogatásra és szakmai megvalósítói költségekre is igényelhetők.

„Az előzmények ismeretében sokakban él az a tévhit, hogy nagyvállalatok vagy budapesti cégek nem tartoznak a jogosultak körébe. Valójában minden nagyvállalat, budapesti és Pest megyei cég, sőt, még az állami fenntartású vállalatok is pályázhatnak, ha megkapják a szükséges állami hozzájárulást” – tette hozzá Pablényi Attila.

Van idő a tervezésre, felkészülésre

A pályázat első és második szakaszában a pályázati támogatást igénylők között a nagyvállalatok, a középvállalatok és a kisvállalkozások képviseltették magukat jellemzően.

A legnépszerűbb képzési témák között szerepelt a konfliktuskezelés, a vezetőképzések, a kommunikáció, az együttműködés-fejlesztés, a Lean és az időgazdálkodás. További közkedvelt képzések közé tartozott az angol és a német nyelv, az Excel különböző szintjei, az online eszközök kezelése, a prezentációtechnika, a tárgyalástechnika, valamint a motiváció és a stresszkezelés.

„A korábbi pályázatokhoz képest a döntési folyamat jelentősen lerövidült, mindössze 8–14 napra. Ez lehetővé teszi, hogy a cégek gyorsan hozzájussanak a szükséges forrásokhoz, és elkezdjék a képzéseket. A projektek megvalósítására 18 hónap áll rendelkezésre, ami rugalmas tervezést tesz lehetővé, akár egy éves terv keretében is. A támogatások mértéke jelentős pénzügyi előnyt biztosít. Az önerőt a bértámogatással lehet csökkenteni, ami nagyvállalatok esetében is jelentős pénzügyi könnyítést jelent, míg a kisvállalkozások számára különösen előnyös lehet” – mondta a vezérigazgató.

Egyszerűbb, mint gondolnánk

A képzési programok középpontjában a kompetenciafejlesztés áll, mint például a konfliktuskezelés, csapatépítés, időgazdálkodás és vezetői tréningek. A GINOP Plusz-3.2.1–21 pályázat külön figyelmet fordít az energia intenzív ágazatokban működő cégekre, amelyek esetében a képzési díj és a kieső munkaidő után járó bértámogatás is 100%-os térítéssel jár. Ezek a tréningek nemcsak a munkatársak tudását növelik, hanem a cég belső összetartását is erősítik, ami hosszú távon javítja a vállalat versenyképességét.

„Vannak, akik attól tartanak, hogy a pályázatok bürokratikus terhei túl nagyok, vagy hogy nem tudják kiemelni a munkából munkatársaikat a képzésekre. Pedig az adminisztratív feladatok mára jóval egyszerűbbek lettek, a feltételek világosak és követhetőek. De, aki úgy érzi, hogy ennek ellenére sem tud vagy nem szeretne ilyesmivel foglalkozni, annak érdemes külső szakértőket bevonni, akik segíthetnek a pályázati folyamatok lebonyolításában és a dokumentáció összeállításában” – mutatott rá a szakember. A megfelelő tervezés és időzítés kulcsfontosságú a források maximális kihasználásához.

Pozitív hozadéka a pályázat harmadik ütemének a magasabb bértámogatás mellett az is, hogy az eddigi 12 hónap helyett csupán 6 hónap munkaerő-megtartásra kötelezi a cégeket.

Milyen időtartamúak a képzések?

„A nyelvi képzések általában 2-3 órás blokkokban zajlanak, míg az IKT és soft skill képzéseknél az egész napos oktatások működnek jól. Akár havi 1 alkalmas képzésekre is el lehet osztani a gyakoriságot, így a fejlesztés maximálisan beilleszthető a vállalkozás működésébe. A sikeres pályázatok aránya nagyon magas, nálunk szinte minden pályázó nyer támogatást. Ebben azzal is támogatjuk a vállalkozásokat, hogy díjmentes pályázatijogosultság-felmérést adunk, így biztosan nem dolgoznak feleslegesen a pályázati finanszírozás megszerzéséért” – zárta gondolatait Pablényi Attila.

A térítésmentes jogosultságvizsgálat a www.ginop.hu oldalon bárki számára elérhető.

(A cikk szerzője Bódis Gábor, a Hungary NEXT alapító vezetője)

Ezt felismerve döntött úgy a térség fejlesztésével megbízott Pest Megyei Önkormányzat, hogy a négy hónapos turizmusmegalapozó dizájnfolyamatot az Interreg DANUrB+ program keretében ezzel a módszerrel valósítja meg, valódi projektmenedzsment-szemlélettel. Az értékfeltáró folyamatra épülő alkotás elképzelhetetlen a helyi érintettek (stakeholderek) bevonása nélkül. A hazai és külföldi jó gyakorlatok áttekintése inspirációt ad, lényeges ugyanakkor, hogy egy jól átgondolt műhelymunka-sorozat formájában kerüljenek elő a tervek, elképzelések, ötletek, a már folyamatban lévő pályázatok, elsősorban azért, hogy létrejöjjön egy későbbeikben is folyamatos párbeszéd. Olyan inkubációs gyakorlat ez, amely vizionál egy harmonizált és egyeztetett küldetést, turisztikai pozíciót, megalapozza a további egyeztetések keretét, és végül kialakítja a koordinációt az egyes attrakciók, száláshelyek, vendéglátóhelyek és eseményszervezők között úgy, hogy a kommunikációt, a térség egységes, modern, versenyképes láthatóságát szolgálja.

1. A jövőképes mikrotérség víziója

A fejlesztés célja az volt, hogy a már megfogalmazott projektjavaslatokat értékelje, rendszerezze, a lehetséges projektgazdák és további partnerek számára ismeretanyagot adjon át, különösen a kulturális turizmus, szabadidős turizmus, látogatómenedzsment, térségi marketing és turisztikai partnerségek, turisztikai projektfejlesztés és turisztikai hálózatfejlesztés területein. A műhelymunka-sorozat bevezetéseként Galambos Péter Európa-bajnok váci evezős figurájában vezették fel azt, amit egy turisztikai fogadóterületnek egyértelműen, mint minimum, tudnia kell: legyen karakteres (követhető), szólítsa meg az érdeklődőt (inspiráló), reprezentálja a helyiek értékeit (vonzó), és aktívitásra buzdítson (motiváló).

A Szigetzug turisztikai mikrotérség szolgáltatásainak jövőképessé tétele olyan lehetőség akár már most, amivel élni tud a hely. A megoldás nem kell hogy hatalmas pénzeszközöket igényeljen és befektetéseket jelentsen, sőt, az időráfordítás-igény sem túl nagy. A márkázásban rejlő konzisztencia, az egységes, állandó és összehangolt jelenlét a gyorsaság, a tudatosság és a cselekvőképesség hármasával garantálható, ami meghozza a sikert. A később részleteiben is tárgyalt TLA (tourism learning area) és nem top-down/bottom-up/mix szervezeti megközelítések (lásd az 1. táblázatot) előzetes bemutatása mellett egyértelműsítette a Hungary NEXT, hogy nem újtermék-fejlesztő workshopsorozaton vesznek részt az érdekeltek, hanem kooperációs és kommunikációs szempontból tárják fel a lehetőségeket.

Megfogalmazódott, hogy a versenyelőny ma azt jelenti, hogy a szereplők kooperálnak, egymást segítik, inkubálnak, végül pedig rugalmasságuk révén adaptálnak is. Nem megerőszakolni igyekeznek a jelenlegi kereteket, sokkal inkább helyzetet teremtenek a helyi közösségeknek és vállalkozóknak a láthatóbb és színvonalasabb vendégfogadás küldetésével. A műhelymunka visszatérő kérdése ez volt: Milyen gyakorlati úton induljon el a turisztikai térség? Arra kell-e törekednünk, hogy visszatérjünk ahhoz, ahogy a dolgok voltak, oda, ahol minden ismert sebezhetőség és hiányosság fennállt, vagy létezik valami jobb, amit elérhetünk, akár most, a pandémia után, a háború árnyékában? Ez utóbbira esett a választás, és lefektetettük, hogy új léptékeket kell meghatározni, ezek pedig a hely, a helyi, a térség, a térségi.

A turisztikai fogadóterületek alapvetően kétféleképpen növelhetik versenyképességüket. Vagy intenzív termékfejlesztésbe kezdenek, és az adott terület erőforrásait egyre inkább kihasználva a már megszokott és bevezetett piacokon szándékoznak jobban érvényesülni, és egy pont maradnak a térképen. Ezeket intradesztinációkként (single) írhatjuk le, és általában véve kevéssé mozdulnak el a fenntartható turizmus felé. A versenyképesség növelésének másik, fenntartható kifutással kecsegtető megoldása az, amikor interdesztinációkról (multi, multiple) beszélünk. A gyakorlatban ezek élményútvonalak (élménykínálat) megalkotását, a szolgáltatási értéklánc összefűzött és összehangolt kommunikációját jelentik, alkalmazkodva a mai turisztikai fogyasztási igényekhez és mintákhoz úgy, hogy nem az erőforrások maximális kiaknázása a cél.

2. Az értékek, érzések, termékek azonosítása

A résztvevők elsőként a térség egyedi, azonosító értékeit emelték ki: Kis-Duna, aktív kikapcsolódás, szigetek (Csepel, Szigetvég, Kis-dunai-szigetek); üdülőövezet, horgászparadicsom, nemzetiségek, egyediség, hagyományőrzés, feltöltődés. Az értékeken túl érzéseket is előhívtak a csoportok, majd ezeket is bemutatták egy-egy csoportvezető segítségével: nyugalom/chill, pezsgés/flow, otthon vagyok/otthonosság; ékszerdoboz/mini-Szentendre, forráshiány/fejlesztési elmaradás, vezető hiánya (térségi), elfogadás, jóllakottság. A csoportok ezt követően azokat a termékeket nevezték meg, amelyekkel jól átélhetők az érzések, és amelyek valóban interpretálják az értékkészlet-elemeket. Ilyenek a Bőség Kertje, a sétahajózás, a kajak, a kenu, a SUP, a víz, a Summerfest, az Aqualand, a piac, a szerb templom, a hajómalom, a kultúra, a vadaspark, a városi séták (a legtöbbször előforduló szavakat kiemeltük).

3. A kitörési pontok azonosítása

A workshopnak nem volt célja a hiányok felsorolása vagy a problémalisták további generálása. Egy úgynevezett hiányok-beavatkozás-kívánatos-nyereség mátrixban tovább dolgozva már egyértelműsödött a kiindulási helyzet és az, hogy miben látják a kitörési pontokat.

Hiányok: koordináció, információáramlás, tájékoztatás, részvétel- és szakemberhiány, elszigetelt programok, forráshiány, bazárjelleg.

Beavatkozás: a szemlélet nem változott, az együttműködési készség hiánya, szakember foglalkoztatásának kérdése, az infrastruktúra elmaradottsága.

Kívánatos: élő térség, kisebb szezonalitás, szakmai közösség, határozott és jó irányú döntések, folyamatos együttműködés.

Nyereség: brand, irányított, szervezett turizmus, fizetőképes kereslet, több vendég, több költés.

4. 4. A térségi márka megalapozása

Az érték-identitás-ígéret hármast mint a márka fundamentumát vették át a meghívottak. A következő megállapítások születtek.

Érték: ami a helyi közösségnek mindent (értékeset) jelent, az csak a megfelelő eszközökkel jelent bármit is (értéket) a később érkezőknek, a rövid időre betekintést kérő látogatóknak.

Identitás: ki kell törni a mainstreamből bátorsággal, kreativitással, sokszor feszegetni kell a határokat, hogy képesek legyünk a megkülönböztető értékkel azonosítani a helyet.

Ígéret: csak a maradandó élménnyel párosított szolgáltatásnak van esélye, hogy tartós emlék lehessen, a narratívában megtett ígéretet be is válthassa, át is élhesse a látogató.

Az értékek szűrése, válogatása azért fontos, hogy legyen egy vagy két olyan sehol máshol nem létező elem, amely képes azonosítani a térséget, az útvonalat identitásként. Az ígéret pedig eladja, elmeséli a helyet. Ha az identitást keressük, be is vonhatjuk a közönséget, a látogatókat. Az ígéret pedig legyen hétköznapi, de blikkfangos, olyan, amelyet a célközönség képes befogadni. A résztvevők tehát olyan csoportmunkákban vettek részt, amelyek a márkaépítéshez vezetik őket. Elindultak onnan, hogy felfedezzék az értékeiket, az azonosítást követően ötletekkel szűrjék és szintetizálják a lehetőségeiket, összekötve az összevezethető attrakciókat, majd absztrakt módon, egyszerűsítve elnevezve létrehozzák a fejben is elhelyezhető terméket, a portfóliót, amely a fizikai/terepi fejlesztés során valósult meg.

A márkaépítés gyökere az, hogy értsék a stakeholderek, a vevőik, látogatóik mit gondolnak róluk, mire asszociálnak, ha a térségre, a termékeikre, attrakcióikra gondolnak. Ehhez gyors és kézenfekvő módszert kínált a workshop. A márka mint jelentésközösség úgy képes előállni, hogy ha megadott szinteken egy már bevált módszert alkalmazunk. Szövegek helyett bármilyen más, absztrakt elem szóba jöhet: grafikai részlet, vonalak, színek, textúrák, mintázatok, anyagok stb., amelyeket a látogatóktól kapott jelenlegi jelentésekből tudnak elvonatkoztatni, absztrahálni a turizmusszervezők. Ez a lépés időigényes, és kreativitást feltételez: célszerű volt ugyanazokat bevonni, akikkel az első lépéseket már megtették. A márka reprezentatív része ily módon egy termékprototípushoz hasonlóan, illetve a vízió, a küldetés meghatározásával előállítható, levezethető. Összefoglalva, az alábbi megállapítások nyertek teret (a legtöbbször előforduló szavakat itt is kiemeltük).

Létező, konkrét, leíró és értékelő jelentése a térségnek (konkrétan mi az, mit jelent az, hogy Szigetzug): János vitéz legendája, víz, kultúra + vallás (templomtornyok); Kis-Duna mente, víz, ami összeköt, szigetek, értékek, pezsgés; gyógyvíz, wellness, lovas-, vízi sportok, nemzetiségek, felekezetek, Csónakos piac, hajómalom; nyugalom szigete, aktív kikapcsolódás, vizes élmények.

Létező, absztrakt, interpretáló jelentése a térségnek (elvonatkoztatva mi az, mit jelent az, hogy Szigetzug): templomtorony-sziluettek, előtérben a hajómalom; vízcseppsziluett, benne kis buborékok az értékek, kék, zöld, barna; zöld spirál, kék hullámok és szigetek; kék, sárga, zöld, barna; sziget, híd, vizek, utak.

Jövőbeni, absztrakt, interpretáló jelentése a térségnek (elvonatkoztatva mi lesz az, mit jelent majd a jövőben az, hogy Szigetzug): Duna–Ráckevei (Soroksári)-Duna-ág sziluett: R + kardlap vonala az R-ben, kék (szerb templom), piros (vitézség); értékcseppek (üzenet a palackból); kimagasló teljesítmény, hősköltemény, erőt, inspirációt meríteni; csak lazulok.

Jövőbeni, konkrét, leíró és értékelő jelentése a térségnek (konkrétan, mi lesz az, mit jelent majd a jövőben az, hogy Szigetzug): Ráckeve változatos utazásra vár; értékcseppek, cseppnyi helyen az értékek; itt erőt kapsz; pihenés, kultúra, vizes élmények.

Mindezeket összegezve eljutottak a résztvevők arra pontra, ahol a tematikus kategóriákat jelölték ki a lehetséges jövőbeni látogatói útvonalakhoz: természet (nyugalom, aktív, vizes élmény, lazulás, gyógyvíz, wellness, cseppek, merítés, lovasturizmus); kultúra (kultúra, erő merítés, nemzetiségek, felekezetek); helyi termék (Csónakos piac, hajómalom); János vitéz (hősköltemény, felnövekedés, erőmerítés).

5. 5. A futó fejlesztési elképzelések szintetizálása

A már folyamatban lévő fejlesztési projekteket értékelte a műhelymunka, úgy, hogy az egyes projektgazdák röviden ismertették a fejlesztések státuszát és az elképzeléseket. Az egyes projekteket értékelő rendszer szempontjai a következők voltak: fejlettség, relevancia, illeszthetőség, vonzerő, üzemeltethetőség (gazdasági fenntarthatóság), kreativitás (újszerűség), jelentőség (nemzetközi, országos, helyi/térségi), fenntarthatóság (természet), közösségi kohézió (társadalmi fenntarthatóság). Valamennyi projekt közül Ráckeve, Szigetújfalu és Szigetbecse tudott olyan értékelhető elemet felmutatni, amelyeket összehasonlíthattak a részvevők. A kultúra és fesztivál önálló kategórákként körvonalazódtak, a kultúrán belül a János vitéz markánsan jelent meg. A természeti látványosságok pedig az öko és a víz kategóriában csoportosultak. A helyi termék mindegyik kategóriában értelmezhetőnek bizonyult, így a helyi termékeket a fő kategóriákon belül, alkategóriaként kezelték. A szintetizálást két irányból is teljesítették a záró műhelymunka során. A szervezeti keretek modellszerű ismertetése, illetve megfelelő kiválasztása volt a cél, amihez már helyben érkezett olyan felajánlás, hogy a párbeszéd rendszeres formában és helyen valósuljon meg. A másik irány pedig a látogatók szegmentálása, az útvonalak kategorizálása volt, ami lehetőséget ad arra, hogy a meglévő attrakciókat az információdizájn, az élményútvonal-dizájn, valamint a kapacitásdizájn eszközrendszerével később dolgozzák ki a résztvevők.

6. 6. Szervezeti modellezés

Azt minden érintett már a műhelymunka-sorozat első órájában igényelte, hogy legyen szervezeti összefogás a Szigetzugban. Ez nem azt jelenti, hogy a meglévő szervezetek, honlapok, akciók és törekvések, képviseleti megoldások nem jók, hanem azt, hogy a feladatrendszer úgy épül fel, hogy: 1) határozza meg magát a térség, legyen egyértelmű neve; 2) döntse el, hogy a turizmusra szüksége van; 3) alkossa meg saját márkáját, amihez számos útmutatást és megfogalmazott részbriefeket kapott és vezetett elő a csoportmunka során. A márka igazodási pont is egyben: 4) legyen szervezője, koordinátora. A szervezésre számos út és megoldás áll már rendelkezésre, röviden bemutatjuk itt is (lásd az 1. táblázatot).

1. táblázat Turisztikai szervezeti modellek összehasonlítása

7. 7. A látogatói útvonalak tervezésének megalapozása: látogatókategorizálás

A hagyományos demográfiai és földrajzi szegmentálási módszereken túllépve, a viselkedési adatok felhasználásával sikeresebb marketingkampányokat lehet végrehajtani. A viselkedési szegmentálás ugyanis teljesebb képet nyújt a marketingesek és a vállalkozások számára a közönségükről, így lehetővé teszi számukra, hogy a termékeket vagy szolgáltatásokat az ügyfelek egyedi igényeihez igazítsák. Ez a fajta szegmentáció azonosítja, kategorizálja a leginkább elkötelezett felhasználókat. A meglévő ügyfelek és a potenciális érdeklődők szűrése, akik a legnagyobb elkötelezettséget mutatják – például rendszeresen megnyitják az e-maileket, vagy a legtöbb időt töltik a termékoldalakon –, lehetővé teszi a marketingesek számára, hogy megalapozottabb döntéseket hozzanak arról, hogyan osszák be a legjobban az időt, a költségvetést és az erőforrásokat. Cserébe ez költséghatékonyabbá teszi a marketinget, mivel nem égeti el a költségvetést az, hogy túlnyomórészt hideg érdeklődőket próbál felmelegíteni. Azokra koncentrálhat, akik a legnagyobb valószínűséggel vásárolnak.

Mintaként a Transdanube Travel Stories projekt esetét említjük. A Duna az az édesanya, akihez elvándorló, szerencsét próbáló sikeres vagy csalódott gyermeke mindig visszatérhet egy ölelésre. Ezt adja vissza a Duna mint Likvid Tér, a Duna menti felfedező útvonalak egyikének tematikája. Ez a Duna középső szakasza mentén vezető út egy másik Európa felfedezésére hívja a látogatókat: megismerthetik a dunai Európát, amely nyilvánvalóan különbözik a Rajna menti Európától. A Linztől Újvidékig és Temesvárig tartó szakaszán a Duna „folyékony térként” tárul elénk, állandó átalakulásban. Sok évszázadon át a Nyugat és a Kelet között futott, ahol a legutóbbi és jelenlegi politikai átmenet utóhatásai még mindig érezhetők. A sebek, a fasizmus és a kommunizmus nyomai maradandó lenyomatot hagytak a társadalmakban és a városépítészetben a folyó mentén. Másrészt a meglepő technológiai innováció és a művészi kreativitás szöges ellentétet alkotnak a régió múltjával. A gazdag kulturális sokszínűség a dunai Európát egyedülállóvá teszi a világon mindazon kincsek és zűrzavarok tekintetében, amelyeket a Duna-anya összegyűjtött mellékfolyóinak vizéből. Kétszer nem lehet ugyanabba a folyóba lépni: a Duna és a környező régiók állandó változásban vannak.

Abban az esetben, ha sikerrel szeretnénk az egyes szegmenseket megszólítani, érzékenyen és mélyebben kell megismernünk őket, a szereplőket, az embert. Új szegmentálással, a látogatók viselkedési normáit, mintáit alapul véve, ahogy a nagy cégek, mint például a Coca-Cola a címkéivel (Classic – piros, Zero – fekete, Life – zöld) vagy a FIAT az 500e la Prima beállítható vezetési stílusaival (urban – normál, range – extrém, sherpa – kímélő) megtanítanak minket erre: klasszikus-felfedező-trendi magatartásalapú látogatói szegmensekkel dolgozhatunk a turizmusban is (lásd a 2. táblázatot).

8. A látogatói útvonalak tervezésének megalapozása: termékkategorizálás

A 2. táblázat összegzi a kategóriánként megnevezett termék/látogató mixet. Ezekkel dolgozva fél-, egy-, két-, sőt háromnapos útvonalak is létrehozhatók, arra kell figyelni, hogy változatosak, több be- és kilépőponttal bírók, változó sebességgel fogyaszthatók legyenek.

2. táblázat A látogatói útvonalak dizájnjának megalapozása

9. 9. Márkaépítés-alapok

A workshopsorozat javaslata a márkaépítéshez a Szigetzug küldetését tekintve ez volt: elmesélni a színességet, egyediséget: cifra/tarka. További javaslat a márkaépítéshez a Szigetzug kulcsszavait tekintve: kicsi-nagy, nyugodt-pezsgő, vízcseppnyi. Az érzések közül a következők szintetizálhatók: bőség, harmónia, különleges csoda. Termékjavaslat (átfogó): találkozás, felfedezés, átélés, szieszta. Magérték: tündérhely, kék-bordó, érintetlen, vízi hely. A mellékelt ábra illusztrációja nem végleges vagy kiforrott javaslat, de egy víziója lehet a térségnek. Középen a kulcsgondolatokkal, balra a földrajzi helyzettel és szigetrajzolattal (jobbra tekintő arc), alatta a sziluettel, amelyik színvilágában és hangulatában meg tud jelenni. Az André Kertész és Iluska (János vitéz) karakteressége, üzenete indukálja azt, hogy legyen valami szerethető, egy tündérarca a kommunikációnak. Érdemes redukálni a színek számát és meglepő, kontrasztos választékot bemutatni, szokatlan vizualizáción keresztül. A karakter és a háttér is változhat (témaspecifikusan), az extrém pozíció semmiképp.

Szerző: Bódis Gábor | alapító vezető | Hungary NEXT

E-mail: gabor.bodis@hungarynext.com

A partneri együttműködés egyesíti a digitális megoldásokat felsorakoztató ABB Ability^TM platform és a Dassault Systèmes 3DEPERIENCE platformjának erősségeit, épít a két cég stabil bázisára, speciális szaktudására és a világszerte széles ügyfélkörére. Az ABB már használja a 3DEXPERIENCE platformot, ezzel modellezi és szimulálja a saját megoldásait, mielőtt leszállítja azokat az ügyfeleinek. A partneri együttműködésnek köszönhetően az ABB a jövőben fejlett digitális ikreket fejleszt és szállít ügyfelei számára, amelyek segítségével hatékonyabban, rugalmasabban és fenntarthatóbban tudják majd üzemeltetni az ABB megoldásait és a saját műveleteiket is.

Az együttműködés keretében a vállalatok a többlépcsős megközelítést alkalmazva a gyárautomatizálásra, a robotikára, a feldolgozóipari folyamatok automatizálására és az okosépületekhez fejlesztett villamosítási megoldásokra fókuszálnak majd. Az első közösen fejlesztett megoldásaikat a 2019. április 1. és 5. között, a németországi Hannoveri Ipari Vásáron mutatják be.

„Ez az új távlatokat nyitó partneri együttműködés a ügyfeleink céljait is szolgálja, elősegíti majd, hogy sikeresek legyenek az innovációban, kiemelkedő üzleti növekedést érjenek el, és az értékláncuk teljes átalakításával biztosítja számukra, hogy kiaknázzák az ipari digitalizációban rejlő lehetőségeket. Az egyesített termékkínálatra, a speciális szaktudásra és a globális jelenlétre támaszkodva a két cég együtt a digitális ikrektől az eszközök állapotmenedzsmentjéig terjedő, nyitott, teljes körű portfoliót kínál ügyfelei számára, melynek segítségével ügyfeleink versenyelőnyre tehetnek szert” – nyilatkozta Ulrich Spiesshofer, az ABB vezérigazgatója. „Az ABB büszke rá, hogy a Dassault Systèmes csatlakozik a Microsofthoz, a HPE-hez és az IBM-hez, akikkel az ABB az ipari digitalizálás térnyerése érdekében szintén együttműködési partnerségre lépett. Nagyon várjuk, hogy megkezdjük a munkát a Dassault Systèmes teljes csapatával és a közös munkánk sikereket hozzon az innováció és ügyfél-értékteremtés terén egyaránt.”

„A 21. század iparának sikerességét már nem egyedül a termékgyártás képessége határozza meg. A korunk vezető vállalatai számára az lesz a meghatározó szempont, hogy mennyire lesznek képesek tökéletesen magukévá tenni a műszaki know-how-t. Ez lesz majd az új versenyképességet meghatározó differenciáló tényező. A változás az ipari szektor minden szegmensét átalakító digitális technológiák összefonódásával már megkezdődött – mondta Bernard Charlès, a Dassault Systèmes elnök-vezérigazgatója. – Az ipar új fénykorában a platformokra alapozott megközelítés lehetővé teszi a valós és a virtuális világ számára, hogy egymásnak információkat szolgáltassanak és egymást kölcsönösen erősítsék. Az ABB-vel kötött együttműködésünk a két cég sok évtized alatt felhalmozott szaktudásával kívánja segíteni az ügyfeleket, hogy a legtöbbet profitálhassanak ebből erős és dinamikus trendből.”

Napjaink erősen automatizált iparágaiban a digitális gyármodellezés és a rugalmas, robotizált gyártási rendszerek lehetővé teszik a vállalatoknak, hogy több tervezési folyamatot iteratív módon hajtsanak végre gyorsabb és robusztusabb konstrukciókkal, ami elősegíti, hogy felgyorsuljon az átállás a tömegtermelésről az egyedi igényekre szabott termékek tömeges termelésére, amelyben a termékeket nagyobb változatosságban, kisebb tételekben és rövidebb termékéletciklusokban állítják elő. Számos gyártó esetében a just-in-time szállítások térnyerésével az állásidő költsége az utóbbi években drámaian megnövekedett. Egy modern gyártólétesítményben 1 óra állásidő költsége meghaladhatja a 1 millió dollárt.

Az ABB az ABB Ability^TM platform piacra dobása óta jelentős digitális megoldáskínálattal áll az ipar rendelkezésére. A 2017-ben forgalomba hozott platform több mint 210 digitális megoldást nyújt az ipari folyamatok tervezéséhez, kiépítéséhez, valamint kisebb költségek mellett nagyobb termelékenységet és biztonságot garantáló működtetéséhez.

A Dassault Systèmes 11 iparág számos különféle méretű vállalatával dolgozik együtt. Célja, hogy segítségével a vállalatok megfeleljenek azoknak a kihívásoknak, amelyek együtt járnak napjaink ipari reneszánszával. A 3DEXPERIENCE platform azokat a technológiákat és képességeket integrálja, amelyek segítik, hogy a tudás és a know-how felhasználásával olyan összekapcsolódó, digitális innovációs környezet hozzanak létre, amely digitális folytonosságot biztosít a koncepció fázisától a gyártásig és a tulajdonlásig, és vice versa. A platform 3D-alkalmazásait integráló ipari vállalatok olyan digitális ikreket hozhatnak létre, amelyek átfogják a vállalat teljes ökoszisztémájára vonatkozó, elemzett adatokat és szakismertet, és képesek mérni, értékelni és megjósolni az ipari eszköz/létesítmény teljesítményét, továbbá intelligensen segítenek optimalizálni annak működését.

Az ABB és a Dassault Systèmes partneri együttműködése kezdetben az alábbi területekre fókuszál majd:

Gyárautomatizálás és robotika

A folyamatok és rendszerek teljes körű optimalizálását szolgáló digitális ikrek kombinálva a robotikára alapozott automatizálás rugalmasságával a gyárak számára biztosítják azt a gyorsaságot, amelynek köszönhetően képesek lesznek alkalmazkodni az egyre dinamikusabb piacok elvárásaihoz. Ezek körébe tartoznak majd az „üzemkész” („ready-to-operate”) gyártási megoldások és szolgáltatások, valamint az ipari vállat átalakítását segítő szaktanácsadás, amelyekkel optimalizálható és felgyorsítható az új termékek piacra dobása. Az elektronikai termékek gyártói gyorsan növelhetik majd az új, de rövid élettartamú termék gyártását, míg az élelmiszer-feldolgozók, a termelési sebesség fenntartása mellett gyorsan átállhatnak a helyi szezonális termékekre. Az erősen automatizált iparágakban – így például az autógyártásban – a gyárak digitális ikrei lehetővé teszik az integrált tervezési és gyártási környezet kialakítását, amely támogatja az új, rugalmas és átkonfigurálható cellákra alapozott összeszerelési folyamatok kiépítését. Segítésével lehetővé válik különböző rendszerek összekötése, például a logisztikai automatizálási rendszer összekapcsolható a gyártósorokon dolgozó robotokkal, így olyan gyártósori rendszer alakítható ki, amely pontos alkatrészszállítással szolgálja az optimális termelési teljesítményt.

Okosépületek

Az ABB és a Dassault Systèmes digitális ikerrendszerekre fókuszáló digitális partnersége zökkenőmentes munkafolyamatot tesz lehetővé az épületek tervezése, technologizálása és üzemeltetése, valamint az összekapcsolt, fenntartható közlekedési megoldások terén. A rendelkezésre álló információk és a Dassault Systèmes 3DEXPERIENCE® virtuális univerzuma együttesen lehetővé teszik majd, hogy az ügyfelet jobban bevonják a specifikációk tervezési fázisaiba és az üzemeltetésbe.

Feldolgozóipar: bányászati példa

A feldolgozó iparágakban, így például a bányászatban, a versenykényszer miatt a vállalatok folyamatosan olyan új módszerek után kutatnak, amelyekkel a telephelyek biztonságának, termelékenységének és energiahatékonyságnak növelésével párhuzamosan csökkenthető a mindennapi tevékenységek költsége és kockázta. A föld alatti környezet modellje összekapcsolva a bányászati tervezéssel és a vezérlőrendszerekkel amellett, hogy lehetővé tenné az energiafogyasztás optimalizálását és a bánya automatizálását, biztosítaná, hogy a jövőbeni szcenáriók virtuális szimulálásával egyidejűleg a bányák üzemeltetői valós időben ellenőrizzék és optimalizálják a termelést.

A Dassault Systèmes

a 3DEXPERICE platformot kifejlesztő vállalat, olyan virtuális világokat nyújt a vállalatok és az emberek számára, amelyek segítségével fenntartható innovációkat fejleszthetnek ki. A világ élvonalába tartozó megoldásai átalakítják a termékek tervezése, gyártása és támogatása terén alkalmazott módszereket. Dassault Systèmes kollaboratív megoldásai támogatják a társadalmi innovációt, bővítik azon lehetőségek tárházát, amelyekkel a virtuális világ jobbá teheti valós világunkat. A cégcsoport a világ több mint 140 országában, 250 ezer ügyfél számára biztosít hozzáadott értéket a megoldásaival.

Az ABB (ABBN: SIX Swiss Ex)

innovatív technológiák vezető fejlesztője és szállítója az energetikai hálózatok, energetikai termékek, az ipari automatizálás, a robotika és hajtások terén. Ilyen termékeket és szolgáltatásokat kínál világszerte a közüzemi energiaszektorban, az iparban, a közlekedésben és az infrastrukturális szektorban működő ügyfeleinek. Az innováció terén több mint 130 éves múlttal rendelkező ABB napjainkban az ipari digitalizálás jövőjét formálja, és többletértéket biztosító megoldásokat kínál ügyfelei számára a következő területeken: az elektromos energia eljuttatása az erőművektől a fogyasztóig, illetve az ipari vállalatok automatizálása a természeti erőforrások kitermelésétől a késztermékek gyártásáig. A Nemzetközi Automobil-szövetség (FIA) által szabályozott, teljesen elektromos hajtású autók számára rendezett versenysorozatot, a Formula–E-t névadó partnerként támogató ABB az e-mobilitás határainak kitolásával jelentősen hozzájárul a fenntartható jövő építéséhez. Az ABB több mint 100 országban működik, és 147 ezer főt alkalmaz. Magyarországi vállalata, az ABB Kft. 1991-ben alakult, és azóta az egyik vezető szállítóként van jelen a hazai közmű, valamint energiaszektorban.