„Most már biztosat tudunk. Az európai versenyhatóságoktól várt és időben megkapott jóváhagyással a FERCAM átadhatja gyűjtőszállítmányozási és szerződéses logisztikai tevékenységeit az új vegyesvállalatnak” – mondta Alexander Tonn, a DACHSER Road Logistics igazgatója. „A DACHSER & FERCAM Italia a terveknek megfelelően 2024 januárjában kezdi meg működését. Emellett most már részletesebben megvitathatjuk és meghatározhatjuk a jövőbeli folyamatokat és vállalati struktúrákat.”

A DACHSER & FERCAM Italia kezdetben 920 embert foglalkoztat 46 olaszországi telephelyen. A tavaszi indulási és tesztelési fázist követően a DACHSER a megállapodás szerint átveszi a részvények 80%-át.

A bizottság közleménye szerint ezzel bővül a versenyjogi kihágásokra 2017-ben bevezetett bejelentési lehetőség, amelyet olyan jogellenes gyakorlatok gyorsabb felderítése érdekében vezettek be, mint a kartellezés, az egyes termékek piactól való távoltartása, valamint a versenytársak tisztességtelen kizárása. Évente mintegy 100 ilyen bejelentés érkezett az illetékes hatóságokhoz.

Az informátorok névtelenségét, akiknek okuk van feltételezni, hogy bejelentésük bármilyen formában megtorláshoz vezethet, egy kifejezetten erre a célra kifejlesztett titkosított üzenetküldő rendszer védi. Ez kétirányú kommunikációt tesz lehetővé, így a bejelentő információt adhat, a testület pedig további felvilágosítást kérhet. A szolgáltatást egy erre szakosodott külső fél működteti, amely a kapott üzenetek tartalmát anélkül küldi el, hogy továbbítana olyan adatokat, amelyek alapján azonosítani lehetne az információt szolgáltató személyt – írja az MTI.

Fotó: Alexey Larionov/unsplash.com

Az első tisztázandó kérdés, hogy kire vonatkozik a magyar szabályozás, azaz mely személyi körre terjed ki a szabályozás hatálya és milyen földrajzi területen.

Az új tájékoztató szerint az „influenszer (véleményvezér) olyan, a digitális környezetben befolyás gyakorlására, fogyasztói vélemény formálására képes személy vagy dolog, virtuális entitás (így például állat, kabala, digitális karakter, avatar), aki/ami akár eseti vagy állandó partnerként, akár dedikált márkanagykövetként online tartalmat tesz közzé saját weboldalán, közösségi média oldalán, videó-megosztó- vagy más egyéb online platformon, függetlenül attól, hogy a tartalom a sajátja vagy vendégbejegyzés; a legtöbb esetben a véleményvezér elkötelezett követőbázissal rendelkezik.

Míg a 2017-es tájékoztató még általános jelleggel „személyeket” említett, addig az új tervezet már a véleményvezér fogalma alá vonja a dolgokat és virtuális entitásokat is. Utóbbi kategóriába sorolható például – az 1959 óta a köztudatban élő – Barbie, akinek tizenegy millióan követik a YouTube csatornáját, és több mint két millióan Instagram oldalát, vagy az első hiperrealisztikus 19 éves robotlány, Miquela Sousa, akinek Los Angeles-i virtuális életére több mint három millióan kíváncsiak a TikTok-on és Instagram-on.

A tervezet nem tárgyalja, hogy mekkora követőtáborral kell rendelkeznie valakinek ahhoz, hogy influenszernek minősüljön. A nemzetközi irodalom azonban már az ezer főt meghaladó követővel rendelkezőket is a nano-, illetve mikroinfluenszerek kategóriáiba sorolja. Ugyanakkor, a magyar jog nem kezeli definíciós elemként a követők számát, nem az alapján minősít valamely személyt influenszernek, azaz, jogi értelemben akár elhanyagolható számú követővel is lehet valakiből influenszer. A minősítés szempontjából a hangsúlyos elemek, hogy az érintett személy kereskedelmi gyakorlatot (tipikusan kereskedelmi kommunikációt) végezzen, és erre tekintettel neki ellenszolgáltatást adjanak.

A követőtábor kiterjedtsége a GVH gyakorlata szerint csupán hatásköri kérdésként értelmezhető, azaz, míg a kisebb követőbázissal rendelkező véleményvezérekkel kapcsolatos jogsértéseket a fogyasztóvédelmi hatóság, addig a szélesebb körű közönséghez elérő, a gazdasági verseny érdemi befolyásolására képes véleményvezérek ellen induló eljárásokban a versenyhatóság (GVH) jár el.

Az ellenszolgáltatás tényét fel kell tüntetni – de mi számít ellenszolgáltatásnak?

Amint tájékoztató-tervezet leszögezi, a „véleményvezérek az általuk készített tartalmakért jellemzően ellenszolgáltatásban részesülnek. Ajánlásaik éppen ezért nem tekinthetőek teljesen objektívnek és függetlennek, azok mögött az esetek túlnyomó részében üzleti megfontolás áll”. A jogalkalmazó által megfogalmazott fő elvárás, hogy az influenszerek megfelelően jelöljék annak a tényét, ha az általuk közzétett tartalomért bármilyen ellenszolgáltatásban részesülnek, azaz a megosztáshoz üzleti érdekeltsége, kereskedelmi indíttatása fűződik.

A GVH ellenszolgáltatásnak tekint „minden olyan ösztönző tényezőt, melyet a közzétételért nyújtanak”. Fontos, hogy a juttatás nem korlátozódik anyagi ellentételezésre, pénzügyi kifizetésre. Így ellenszolgáltatás lehet a pénzbeli juttatás mellett például kedvezmény biztosítása, ingyenes termék vagy szolgáltatás, utakra szóló meghívó, rendezvénybelépőjegy, gépjármű-használat, partnerségi megállapodás – azaz minden, amiért egyéb esetben ellenértéket kellene fizetnie a véleményvezérnek. Ellenszolgáltatásnak minősül a felek közötti barter is. Az ellenszolgáltatás egészen absztrakt és közvetett formákat is ölthet, például jövőbeli partnerség előfeltétele vagy marketing referencia biztosítása is ennek minősülhet”.

Hogyan kell az ellenszolgáltatást feltüntetni?

Az ellenszolgáltatás feltüntetésének módjára vonatkozóan a tervezet elvi szinten rögzíti, hogy annak jól észlelhetőnek, hangsúlyosnak és szembetűnőnek, továbbá egyszerűnek, egyértelműnek és közérthetőnek kell lennie. Mindig szükség van tehát a szöveges megfogalmazásra, nem elég egy emoji vagy hasonló jelölés. A szöveges megjelölések kapcsán a „Reklám”, „Hirdetés”, valamint – ha az együttműködés jellegéből fakad – „… támogatta”, „Szponzorált tartalom” kifejezések lehetnek megfelelőek.

„Ugyanakkor több európai versenyhatóság, köztük a magyar is, bizonyos fokú kételyt fogalmazott meg a „szponzorált” vagy „támogatott tartalom” kifejezések használata, illetve azoknak a fogyasztók körében való nem kellő egyértelműsége kapcsán. Ezért, ha valaki a biztos utat szeretné választani, célszerű inkább a „Reklám”, „Hirdetés” megjelöléseket használni” – emeli ki Turi Anna.

A megjelölésnek minden eszközön és minden tartalom vonatkozásában, azaz például egy videón is, továbbgörgetés nélkül látszania kell. A szóbeli narráció egy plusz elem, amely nem használható az írásbeliség alternatívájaként.

A tájékoztató-tervezet szerint a „jelölés közérthető és egyértelmű közzététele alapelvének nem felel meg a reklámjellegre történő, magyartól eltérő nyelvű utalás, ezért alkalmazása kerülendő”. Valamint, „az alkalmazott platform által biztosított tartalommegjelölésre hivatott úgynevezett hirdetési címke (ún. tag) is magyar nyelven használandó”.

E körben kiemelendő, hogy a vonatkozó törvény feketelistás tényállásként kezeli a hamisan fogyasztóként való fellépést. Ezt a rendelkezést konkretizálja a GVH tájékoztató-tervezetének azon rendelkezésére, mely szerint a véleményvezérnek azt is jelölnie kell, ha „az egyes megjelenésekben saját vállalkozását, saját termékeit vagy szolgáltatásait népszerűsíti”. Például, ha egy influenszer egy étteremről posztol, azonban nem tünteti fel, hogy ő a tulajdonosa, és ez a tény a követői előtt sem ismert. És bár a tervezet külön nem nevesíti, de hasonló megfontolás alapján fel kell tüntetni azt is, ha nem a saját, hanem valamely hozzátartozójának a vállalkozását, illetőleg termékeit reklámozza, akkor is, ha nem kap érte ellenszolgáltatást.

Mi minősül jogsértésnek?

„Hangsúlyozandó, hogy a jogkövető magatartás nem merül ki annyiban, hogy a véleményvezér a közzétett tartalmat #reklám felirattal címkézi fel. Jogsértés nemcsak azáltal valósulhat meg, hogy az ellenszolgáltatás ténye nem kerül megfelelően feltüntetésre. Sőt, a jogsértés elkövetésének nem is minden esetben feltétele, hogy bármilyen ellenszolgáltatás nyújtására sor kerüljön” – emeli ki Szabó Bálint. Ellenszolgáltatás hiányában sem lehet megjeleníteni olyan terméket, amely Magyarországon nem forgalmazható jogszerűen, ha a közzétett tartalom ezzel ellentétes benyomást kelt a fogyasztókban. Így példaként, ha egy influenszer Elf Barral a kezében posztol magáról a közösségi oldalán, az már önmagában megalapozhatja a jogsértést és szankciót vonhat maga után.

Ki felelős az influenszerek által közzétett posztokért?

Ahhoz, hogy az egyes szereplőkre telepített felelősségről beszéljünk, mindenekelőtt a piac működését és a felek közötti viszonyokat kell átlátni. A piac egyik oldalán tehát a véleményvezérek állnak, akik harmadik felek termékeinek, illetve szolgáltatásainak közösségi médiában történő népszerűsítése céljából piaci tevékenységet is végeznek, a gyártók, szolgáltatók számára profiloldalaikat reklámfelületként rendelkezésre bocsátva.

A piac másik oldalán azok a vállalkozások (hirdetők) állnak, akik kereskedelmi gyakorlatuk megvalósításához mintegy közvetítőként, kommunikációs csatornaként veszik igénybe a véleményvezéreket. A piac harmadik oldalát pedig a fogyasztók alkotják, akik a véleményvezérek által előállított tartalmak követői, olvasói, fogyasztói, továbbá végső soron ők a fogyasztói a népszerűsített márkáknak, termékeknek, vállalkozásoknak is.

Ezen a háromszereplős piacon az influenszerek felelőssége az általuk folytatott kereskedelmi kommunikációért – a hirdetővel való együttműködésük függvényében – kétféle alakzatot ölthet. Amennyiben ugyanis a hirdető mellett a véleményvezérnek is közvetlen érdekeltsége fűződik az értékesítéshez, például oly módon, hogy a népszerűsített termék vagy szolgáltatás eladása után jutalékban részesül, úgy felelőssége az érdek-elven alapul. Ilyen közvetlen érdekeltség hiányában a véleményvezér felelőssége a közzétevői felelősség mentén alakul. Az említett két felelősségi alakzat közötti különbségtétel gyakorlati jelentősége abban áll, hogy a közvetlenül érdekelt személyek felelnek elsődlegesen a jogsértésért, a kereskedelmi kommunikációt megjelenítő személyek felelőssége pedig csupán másodlagos, ami kifejezésre jut abban is, hogy ők kimenthetik magukat a felelősség alól, ha bizonyítják, hogy a jogsértés a közvetlenül érdekelt vállalkozás (azaz, amelynek a felelőssége az érdek-elv alapján fennáll) utasításának végrehajtásából ered. Ezzel kapcsolatban a gyakorlatban az szokott problémát okozni, hogy a felek csak szóbeli megállapodást kötnek, és nem dokumentálják, mit vár el a megrendelő (hirdető) a véleményvezértől.

Ettől eltérően, a hirdető akkor sem mentheti ki magát a felelősség alól, ha a véleményvezér eltért az általa jóváhagyott tartalomtól. Ezt a körülményt a GVH a bírságkiszabás körében értékeli (azaz a hirdető legfeljebb bírságcsökkentést kaphat).

„A hirdetések kialakításában közreműködő ügynökségek (pl. marketing ügynökségek vagy most már influenszer ügynökségek is megjelentek a piacon) felelőssége azon jogsértések vonatkozásában áll fenn, amelyek a kereskedelmi kommunikáció megjelenítési módjával függenek össze és túlmutatnak a hirdetést megrendelő vállalkozás utasításának végrehajtásán” – magyarázza Turi Anna.

Hogy a gyakorlatban a GVH kivel szemben indít versenyfelügyeleti eljárást, az mindig a jogsértés típusától és konkrét körülményeitől függ. Tipikus esetben a véleményvezért (pontosabban, a véleményvezér tevékenységét szervező gazdasági társaságot), valamint azt a vállalkozást vonják eljárás alá, amelynek a termékeit az influenszer népszerűsítette. Arra is volt már példa, hogy a népszerűsítésben közreműködő ügynökségeket is eljárás alá vont a GVH.

Mekkora lehet a büntetés?

Az alkalmazott szankciók tekintetében is változatosak az ügyek. A kiszabható bírság felső határa a jogsértő vállalkozás, illetve, ha a vállalkozás egy vállalkozáscsoport tagja, akkor a GVH határozatában azonosított vállalkozáscsoport által a határozat meghozatalát megelőző üzleti évben elért nettó árbevételének 10%-a. „Kisebb jogsértések esetén gyakorinak tekinthetők a kötelezettségvállalások is, azonban az eddigi tapasztalatok alapján a kötelezettek gyakran hiányosan vagy késve tettek eleget a vállalásaiknak, amit a GVH utóellenőrzések keretében már rendre milliós nagyságrendű bírságokkal szankcionált” – zárják a Schönherr szakértői.

Fotó: bruce mars/unsplash.com

Az iroda új partnere közel 8 évet töltött a Gazdasági Versenyhivatalnál és az Európai Bizottságnál, majd 2015-ben csatlakozott az irodához, ahol Polauf Tamással közösen építették fel az ország egyik legnagyobb versenyjogi csapatát. A versenyjogász 2020 óta a versenyjogi csoport vezetője, mely praxis időközben a fogyasztóvédelmi jogterülettel és általános compliance kompetenciákkal is bővült.

Az általa vezetett csapat számos versenyügyben képviseli az iroda nemzetközi és magyar ügyfeleit a versenyjog és fogyasztóvédelem szinte minden területén, legyen szó összefonódásokról, GVH előtti kartell-, antitröszt- vagy fogyasztóvédelmi eljárásokról, illetve egyéb megfelelőségi kérdésekről.

„Az új partner személyében olyan taggal bővül az iroda partneri közössége, aki nem csak szakmailag tartozik az élmezőnybe, de üzletfejlesztési és ügyfélkezelési képessége is kimagasló, amit ügyfeleink is rendszeresen megerősítenek” – mondta el Polauf Tamás, az iroda managing partnere.

„Végtelenül hálás vagyok az iroda partnereinek és különösen vezetésének a támogatásért, nem csak a partneri kinevezés kapcsán, hanem a korábbi évek során belém vetett rendületlen bizalomért is. Büszke vagyok a versenyjogi csoportunk kollégáira is, hiszen ez a kinevezés kemény munkánk elismerése, és így a csapat közös sikere. Egy olyan erős csapatot vezetek, akik a versenyjog minden területén rendelkeznek szaktudással és tapasztalattal, így remélem, továbbra is az ügyfelek megelégedésére folytathatjuk a munkát. Természetesen a fő érdem ügyfeleinké, akik hosszú évek óta megtisztelnek minket a bizalmukkal, és lehetővé teszik a növekedésünket. Köszönjük nekik!” – nyilatkozta kinevezése alkalmából Kocsis Márton.

Hogyan befolyásolja a járvány a felvásárlásokat?

A járvány okozta gazdasági nehézségek előbb-utóbb szükségszerűen piaci konszolidációhoz fognak vezetni. A fúziókat – egyesüléseket, vállalatfelvásárlásokat és egyéb irányításszerzéseket – bizonyos árbevétel felett be kell jelenteni a versenyhatóságoknak. A folyamatban lévő tranzakcióknál érdemes figyelembe venni, hogy a versenyhatóságok nem feltétlenül elérhetők, és az irányadó határidők is módosulhatnak. Ez befolyásolhatja az ütemtervet, hiszen a bejelentésköteles tranzakciók versenyhatósági döntésig nem hajthatók végre. Az Európai Bizottság kifejezetten kérte a vállalkozásokat, hogy fúziós bejelentéseikkel várjanak, halasszák el azokat, vagy elektronikusan nyújtsák be a bejelentéseket és a szükséges információkat.

Nemrég a Gazdasági Versenyhivatal (GVH) is javasolta a vállalatoknak, hogy halasszák el bejelentéseiket. Ez azért is fontos, mert ha a GVH a bejelentés alapján vizsgálni kívánja a tranzakciót, elengedhetetlen más vállalatoktól és az érintett piacokról információt gyűjteni, ami a jelen helyzetben nehezen működik. Természetesen a GVH esetében is lehetőség van az elektronikus bejelentésre.

A rendkívüli helyzetben előfordul az állami szerepvállalás a cégeknél. A kisajátításokra, illetve az állami cégek közhatalmi átszervezésére nem alkalmazandók a fúziókontroll szabályai. Bár egyelőre tisztázatlan a honvédelmi irányítócsoportok tevékenysége a létfontosságú vállalatoknál, de ez – közhatalmi természete és feltételezhető ideiglenes jellege miatt – szintén nem minősíthető fúziónak.

Az EU elnézőbb a rendkívüli állami támogatásokkal

A járvány okozta gazdasági nehézségek kezelésére nagyjából minden tagállam gazdasági élénkítő csomagot jelentett be vagy helyezett kilátásba. Az uniós tagállamok esetén a piaci nehézségekkel szembesülő vállalkozásoknak nyújtott állami támogatásokat az Európai Bizottságnak jóvá kell hagynia, mivel ezek torzíthatják a piaci versenyt. A támogatást nem a kedvezményezett kell bejelentse a Bizottságnak, hanem az állam, és ha Bizottság megtiltja a támogatást, a kedvezményezettnek azt vissza kell fizetnie.

Versenyjogi szempontból állami támogatásnak minősülhet minden állami forrásból nyújtott előny, így például a közvetlen kifizetés, a visszatérítendő előleg, az adókedvezmény, az állami kezesség vagy a kedvezményes kamatláb. Az uniós költségvetési forrásból, de tagállami operatív programokon keresztül nyújtott támogatások nem esnek ebbe a körbe. A közvetlenül természetes személyeknek nyújtott támogatások – például munkavállalók bértámogatása vagy fogyasztók kártalanítása törölt repülőjáratok, szállásfoglalások vagy színházjegyek miatt – szintén nem minősülnek ilyennek. Az EU csak a vállalatoknak nyújtott szelektív támogatásokat vizsgálja az állami támogatás szempontjából. Így a minden vállalkozásra alkalmazandó intézkedések – például a társasági adó, a hozzáadottérték-adó vagy a társadalombiztosítási járulék fizetésének felfüggesztése – sem esnek ebbe a kategóriába.

Az Európai Bizottság jelezte azt is, hogy a példa nélküli helyzetre tekintettel rugalmas lesz az állami támogatások kapcsolatban, ha azokat a járvány miatt fizetési nehézségekkel szembesülő vállalkozásoknak nyújtják. Külön szabályrendszert, úgynevezett ideiglenes keretrendszert is bevezetett az ilyen állami támogatások vizsgálatára. Eszerint kedvezőbb megítélés alá esnek a 800 ezer eurót meg nem haladó juttatások fizetési nehézségekkel küzdő vállalatoknak, az állami hitelgaranciák, illetve támogatott hitelkamatlábak. Az első ilyen bejelentés a járvány miatt lemondott rendezvények szervezőinek nyújtott dán állami támogatás volt, amit a Bizottság egy nap alatt hagyott jóvá. Ezt azóta több mint 14 döntésben 22 állami támogatási program jóváhagyása követte. A keretrendszer alkalmazását a napokban hosszabbította meg a Bizottság, egyúttal kiterjesztette a kedvező elbánást a koronavírussal kapcsolatos kutatások és fejlesztések támogatására, például vakcinák fejlesztésére, illetve tesztek, védőfelszerelés vagy fertőtlenítőszerek gyártására.