Nem nagyon mozdul a hazai kkv-vezetők várakozása az árbevételük növekedésének mértékét illetően. A 2024 év eleji 8 százalékpontos éves árbevétel növekedési várakozás az elmúlt három negyedévben 7 százalékpontra mérséklődött. Ennek megfelelően a cégvezetők közel 60 százaléka nem számol jelentős változással a következő 12 hónapban. Állandósult a következő egy évre vonatkozó nyereségnövekményt érintő elképzelés is a kkv szektorban: 2022 ősze óta megmaradt a 3-4 százalékpont közötti tartományban, az átlagos profitnövekedési várakozások mértéke az elmúlt félévben 4 ponton rögzült.

„A biztos gazdasági körülmények ellenére is érzékelhető rosszkedv okát a közterhekkel kapcsolatos várakozásokban érdemes keresni. A kkv-k vezetőinek közel kétharmada növekvő terhekre számít. Legnagyobb arányban (közel 70 százalékban) a közepes, 100 és 300 millió forintos árbevétel közötti cégek élén gondolkodnak így. Érdekes viszont, hogy mégsem náluk, hanem a legnagyobbaknál, vagyis a 300 millió feletti bevételű cégeknél emelkedett legdrasztikusabban a romló helyzettel számolók aránya, 10 százalékpontot meghaladó mértékben. Meglehetősen összetett gazdasági helyzet alakult ki Magyarországon, amit jól mutat, hogy miközben a kkv-k vezetői pesszimisták a jövőjüket illetően, mégis sokuk javuló versenyhelyzettel számol a következő egy évben” – értékelte a helyzetet Oraveczné Németh Ildikó, a K&H kkv és lakossági szegmens marketing vezetője.

Javuló versenyhelyzetről számolnak be a kkv-k

Versenyképességükről pozitívabban gondolkodnak a cégvezetők. Az előző negyedévi 18 százalékos mélypont után év végén 23 százalékon áll az index, azaz közel minden negyedik cég ismét javuló versenyhelyzettel számol a következő egy évre vonatkozóan, vagyis versenytársaikhoz képest valamilyen előnyre fognak tudni szert tenni. Különösen kiugró a legkisebb, 100 milliós árbevétel alatti cégek körében mért 11 pontos emelkedés, de a 300 milliós árbevételt meghaladó cégeknél is 7 ponttal nőtt a javulással számolók aránya. Nem mondható el ugyanez a két szélső sáv között elhelyezkedő közepes árbevételű cégekről. Egyedül náluk volt egy kisebb csökkenés: 26-ról 23 pontra ment vissza a versenyhelyzetük kedvező alakulásával kalkulálók aránya.

Photo by Israel Andrade on Unsplash

Nagyjából tízből nyolc magyar cég eszközölt tavaly bérfejlesztést valamilyen formában. Nem csoda, hiszen a munkavállalók közül is ez a legerősebb motiváló tényező egy munkahelyváltásban. Az egyre gyakoribbá váló béremelések pedig kiélezhetik a versenyhelyzetet a cégek között.

A bérspirál problémája

Ahogy egyre inkább a biztonság és stabilitás válik prioritássá a munkavállalók számára, a leggyakrabban az alapbér emelését tartják kielégítőnek – derült ki a Profession.hu 2023 februárjában végzett kutatásából. „Az alapbérek emelése legkockázatosabb formája a kompenzációnak a cégek szempontjából, ugyanis gyakran hosszú távú elköteleződést jelent: ha egy cég meglépi az emelést, számolnia kell a továbbiakban is ezzel a kiadással, amelynek pótlására pedig a legtöbb esetben az áremelés a válasz – ezzel a fogyasztók költései is emelkednek, ami fokozza a munkavállalói igényt a további bérkompenzációra. A béren kívüli vagy egyszeri, anyagi jellegű juttatások sokkal nagyobb rugalmasságot biztosítanak a jövőben a cégeknek, könnyebben változtathatóak, viszont akkor lehet lényegi hatásuk a munkavállalók jólétére, ha az alapbérekkel alapvetően elégedettek az alkalmazottak” – mondta Simon-Göröcs Lili, a Profession.hu HR igazgatója.

Az alapbérek növelésével elindulhat egy akaratlan verseny a munkavállalók között: azzal, hogy különböző munkahelyek egyre magasabb fizetést kínálnak, a munkavállalók könnyebben döntenek a váltás mellett és hagyják ott a magasabb bérezés okán az eredeti munkahelyüket. Ez előnyösebb helyzetbe hozhatja a nagyobb és hátrányos helyzetbe az alacsonyabb bevételű cégeket.

Az emelés megfelelő formája

Fontos kérdés az emelés formájának megválasztásánál a munkáltatóknak átgondolniuk, hogy mi a céljuk vele. Ha a megtartás és az eredmények meghálálása a cél, akkor a bérek alapján történő differenciálás jogos. Viszont amikor egy inflációra válaszul adott kompenzációról van szó, kevésbé releváns az előbbi forgatókönyv. Mivel a jelenlegi gazdasági helyzet minden munkavállalót egységesen érint, sok cég lépett meg azonos arányú emeléseket, valamint egyre gyakoribbá váltak az egyösszegű juttatások.

Az sem feltétlenül kifizetődő stratégia, ha jelentős mértékű fizetésemelést vagy juttatásokat biztosít a munkáltató a munkavállalóknak, míg az egyéb motiváló tényezőkre nem fektet kellő hangsúlyt. Ebben az esetben a munkavállalók ugyan átlag felett kereshetnek, és valószínűleg nem fognak munkahelyet váltani, viszont az adott helyzetben motiválatlannak érezheti magát, a cég számára viszont sokba kerül. Érdemes tehát a többi motivátor tényezőre is  az adott helyzet nyújtotta lehetőségekhez képest megfelelő hangsúlyt fektetni.

Transzparens bérek

A bérek transzparenssé tétele nem csak az átlag feletti fizetési csomagot kínáló cégek számára lehet előnyös. A fizetés egyre fontosabbá vált az elmúlt években a munkavállalók számára a munkakeresés során. Ma sem ritkák azok a helyzetek, amikor az akár többkörös állásinterjú végéig rejtve marad a fizetési csomag, pedig mindkét félnek jelentős erőforrást takaríthatott volna meg ennek előzetes ismerete, valamint a legtöbb esetben az álláshirdetésben elhelyezett bérsáv jelentkezőszámokra is jó hatással van.

A magasabb bér megteremtheti a munkavállaló számára alapvető biztonsági igények, a szükségletek fedezését, a kikapcsolódás és fejlődés lehetőségét, viszont például az önmegvalósítást vagy az egyre fontosabbá váló társasági igényeket nem helyettesítheti.

„Korábbi kutatásainkból kiderült, hogy vannak olyan speciális helyzetek, amikor hátrébb szorul a bérezés a motiváló tényezők listáján. Gyakran a szellemi vagy fizikai környezet megváltozása okoz problémát. A pandémia alatt például azok közül, akik váltottak, több, mint tízből hatan a környezetváltozás miatt tették: megváltozott a munkakörnyezet, az interakciók és a kapcsolatok mind a kollégákkal, mind a vezetőkkel. Ebben az időszakban az esetek több, mint felében jelölték a kiégést, ami szintén nem anyagi jellegű probléma” – fogalmazott Dencső Blanka, a Profession.hu piackutatási és üzletfejlesztési szakértője.

A Profession.hu Backstage podcast teljes negyedik adása ezen a linken meghallgatható, hamarosan pedig érkezik a következő rész további aktuális munkaerőpiaci kérdésekkel. A témában készült kiadvány pedig ezen a linken érhető el, amelyből további hasznos információk ismerhetők meg.