A vér 55 százaléka egy vízben, ionokban és fehérjékben gazdag szalmasárga folyadék, a vérplazma. Az utóbbi évtizedekben végbement hatalmas fejlődés ellenére sincs még lehetőség az emberi vér, ezen belül az emberi vérplazma előállítására, viszont mivel számos életmentő gyógyszer készül belőle, amit a krónikus betegségben szenvedőknek naponta, hetente be kell vinni a szervezetébe, így minden egyes plazmaadás számít.

Dr. Gulyás Judit, a Plazmacentrum ügyvezető igazgatója rámutatott, plazmát sokkal gyakrabban lehet adni, mint vért. Plazmaadás esetén alkalmanként, testsúlytól függően 600 – 850 milliliter plazmát vesznek le. Ugyanarra az időközre vonatkoztatva, a teljes vér adására érvényes, hogy a nők legfeljebb négyszer, a férfiak pedig legfeljebb hatszor adhatnak vért.

„A terápiás érvágást már Hippokratész is alkalmazta. A plazmaadás során a vér folyékony részét használjuk fel, a sejtes elemek visszakerülnek a donor szervezetébe, míg véradás során teljes vért veszünk le a donortól. Ezzel életeket menthetünk, hiszen a plazmában lévő fehérjék az alapanyagai számos krónikus, immunhiányos betegség, krónikus gyulladásos betegség kezelésére szolgáló gyógyszernek, de égési sérülések, véralvadási zavarok is ezen készítményekkel kezelhetőek” – magyarázta a szakértő.

Mennyiszer, mennyiért lehet vérplazmát adni?

Mint fogalmazott, a koronavírus-járvány kirobbanása óta jelentősen megnövekedett a plazmaadók száma. A home office bevezetése miatt az embereknek több lett a szabadideje, így van idejük eljárni rendszeresen plazmát is adni. Látható, hogy a 18 és 35 év közötti korcsoport a legaktívabb, és megközelítőleg 20 százalékkal több a női plazmaadó, mint a férfi.

Dr. Gulyás Judit szerint mivel a vírushelyzetből még mindig nem látni a kiutat, így idén további növekedés is várható. Ugyan a törvényi szabályozások kicsit korlátozzák a rendszert, a piaci trend azt mutatja, hogy folyamatosan növekszik a plazmaadók száma hazánkban és globális szinten is.

Felhívta rá a figyelmet, hogy a plazmaadással nemcsak életeket menthetünk, komoly összegeket is lehet azzal keresni.

Egy évben maximum 45 alkalommal lehet vérplazmát adni. Megközelítőleg ma Magyarországon akár évi 500 ezer forint körüli juttatás érhető el plazmaadásból, ez az első alkalommal a Plazmacentrumnál 21 ezer forint, minden 5. alkalommal pedig további juttatások.

Fotó: Nguyễn Hiệp/unsplash.com

A kórházi vérellátás nemcsak hazánkban, hanem világszinten számos nehézséggel néz szembe. A probléma egyik fő forrása a véradók és a donációk számának folyamatos csökkenése, így a vérkészlet sok esetben nem tudja kielégíteni a növekvő igényeket.

Mi is az a PBM?

Az Ausztráliában kidolgozott Patient Blood Management (PBM) program a betegek saját vérét használja és őrzi meg. A PBM maximálisan kihasználja a beteg saját vérkészletét, így elkerülhető a transzfúzió, ezáltal a vérátömlesztés miatti esetleges, sok esetben súlyos komplikációk. Nemzetközi tanulmányok kimutatták, hogy a PBM programban részt vevő betegek hamarabb felépülnek, gyorsabban gyógyulnak és érezhetően kevesebb komplikációval szembesülnek, annak köszönhetően, hogy a kórházi kezelés során a saját vérkészletükre támaszkodhatnak.

20 százalékos költségcsökkentést eredményezhet

„A PBM program a vérellátó rendszer számára is hasznos, mert tartalékot tud képezni, így könnyebben elégíti ki az igényeket. Ráadásul a megmaradó vérplazma értékesíthető, és a vérplazmából készült különleges gyógyszerek segítségével további életek menthetők meg. Mindezek mellett a betegek saját vérét használva jelentősen csökkenthetők az ellátási költségek is – a nemzetközi tanulmányban részt vevő országok esetén ez átlagosan 20 százalékos költségcsökkentést jelentett” – mondta prof. Kai Zacharowski, a PBM program európai kezdeményezője.

A hazai szakma nyitott a kezdeményezésre

A PBM program világszerte nagy népszerűségnek örvend, és több ország sikeresen alkalmazza. Hazánkban is megvan erre törekvés, és a Magyar Aneszteziológiai és Intenzív Terápiás Társaság (MAITT) felügyeletével már folyamatban van a hazai irányelv kidolgozása, természetesen az Országos Vérellátó Szolgálattal együttműködve. Ennek apropójaként egy február 1-jei szakmai konferencia keretében Budapesten ismertették a kelet-közép-európai célokat. Az eseményt a MAITT szervezte a CSL Behring támogatásával, és több hazai és nemzetközi szakember is megszólalt, hogy felhívja a figyelmet a PBM program fontosságára. Előadást tartott többek között prof. Gál János, a MAITT elnöke, prof. Fülesdi Béla, a szakmai kollégiumok elnöke, valamint prof. Kai Zacharowski, a PBM európai meghonosítója. A rendezvényen részt vettek a cseh, szlovák, horvát, lengyel, román, szerb és szlovén aneszteziológiai társaságok vezetői is, hogy közösen kezdeményezzék a kelet-közép-európai országok csatlakozását az európai PBM programhoz és hogy szorgalmazzák a nemzetközi vérmentő programok bevezetését.