A rendelet értelmében január 1. óta vendégmunkásként Nemzeti Kártyával Magyarországon foglalkoztathatóak továbbra is a következő országok állampolgárai: Ukrajna, Szerbia, Bosznia-Hercegovina, Észak-macedón Köztársaság, Belarusz Köztársaság, Moldova, Montenegrói Köztársaság, Oroszországi Föderáció. Vendégmunkás- vagy foglalkoztatási célú- tartózkodási engedéllyel új országként Georgia és Örményország, illetve a csütörtöki döntés értelmében a Fülöp-szigeteki Köztársaságból érkezők vállalhatnak munkát. „A Fülöp-szigetek 2024. szeptemberében nyitotta meg Magyarországon azt az irodáját – Labor Office of the Philippine Embassy- , ahol mind a Magyarországon, mind a környező országokban dolgozó Fülöp-szigeteki munkavállalók érdekképviseletét ellátják, és szükség esetén gondoskodnak a Magyar Kormány által támasztott követelmények maradéktalan betartásáról” – emeli ki Mihályi Magdolna, a Jobtain szakértője. Hozzáteszi: a Fülöp-szigeteki kormány rendkívül fontosnak tartja, hogy a külföldön dolgozó állampolgárai a tartózkodási engedélyük időtartama alatt a fogadó állam munkajogi és idegenrendészeti szabályait betartva dolgozzanak.

Vannak még további lehetőségek a vendégmunkások behozatalára

A jövőben csak olyan országból lehet vendégmunkást behozni, amellyel Magyarország vagy az Európai Unió ún. visszafogadási megállapodást köt, illetve amely országnak van hazánkban államilag elismert szervezete, amely szükség esetén intézkedik arról, hogy a harmadik országbeli vendégmunkás elhagyja Magyarország területét és visszatér a hazájába. „Nagyon fontos kiemelni azt is, hogy akik 2024. december 31-én érvényes engedéllyel Magyarországon dolgoztak, vagy az év utolsó napjáig ezt az engedélyt részükre megigényelték, és a közigazgatási díjat utánuk megfizették, kitölthetik a szerződésüket, és az 1 éves meghosszabbítást is megkaphatják. Tehát a korábban szerződtetett külföldi munkavállalók  munkaviszonya nem szűnik meg azonnal. Ez azt jelenti, hogy a cégeknek lesz elegendő ideje – akár 1-2 éve – arra, hogy felkészüljenek szükség szerint akár egy másik nemzet állampolgárainak foglalkoztatására, amennyiben erre igény lesz. A kiemelt nemzetgazdasági célú beruházásokhoz továbbra is, korlátozás nélkül hozható be külföldi munkaerő. A dél-koreai és a kínai cégek vélhetően ezzel a lehetőséggel élni fognak a jövőben is” – mondta el a szakértő.

Van még mozgósítható magyar munkaerő-tartalék, de szükség van vendégmunkásokra

Jelenleg mintegy 4,7 millió magyar munkavállaló dolgozik itthon. Ugyanakkor sokkal többen lépnek ki a munkaerőpiacról, mint akik belépnek: 140-180 ezer fő lép ki és mindössze 90-100 ezer fő lép be. „A szinte teljes foglalkoztatottság miatt nehéz újabb belföldi erőforrásokat találni, bár vannak még mozgósítható csoportok. A kormányzati stratégiával összhangban a munkaerő-kölcsönző cégek is a magyar állampolgárságú munkavállalók megtartására és létszámuk növelésére fókuszálnak, de nem mondhatunk le teljesen a vendégmunkások behozataláról. A gazdaság tervezett élénkülésével pedig még inkább szükség lesz a külföldi munkaerő szigorú szabályokhoz kötött foglalkoztatására” – hangsúlyozza Mihályi Magdolna.

Az utóbbi időben ugyan valamelyest visszaesett a cégek munkaerő-kereslete az alacsony gazdasági növekedés miatt, bizonyos iparágakban most is jelentős a munkaerőigény. Ilyen például az élelmiszer vagy a gyógyszeripar. „A gazdaság ismételt fellendülésével várhatóan a feldolgozó- és szállodaiparban is ismét jelentősebb hiány léphet fel. A harmadik országbeli vendégmunkások jellemzően jelenleg is olyan munkakörökben dolgoznak, ahol egyébként is igen nehéz magyar munkavállalót találni” – összegez a Jobtain ügyvezetője.

Photo by Henry & Co. on Unsplash

„Bár szóltak hírek arról nemrégiben, hogy csökkent az online álláshirdetések száma, azonban e mögött nem feltétlenül trendforduló áll, hanem inkább az lehetett az oka, hogy a munkaadók alternatív hirdetési csatornákat találtak, vagy esetleg a fluktuáció csökkent le és ezért nem volt szükség annyi hirdetésre” – hívta fel a figyelmet a legfrissebb toborzási trendek kapcsán Göltl Viktor, a WHC Csoport ügyvezetője.

Továbbra is megoldandó probléma tehát a munkaerő- és szakemberhiány, ami egyre nagyobb kihívást jelent a magyarországi cégeknek. Nem csak a magasan képzett vagy középfokú szakképzettséggel rendelkező munkavállalók iránt nagy az igény, hanem az alacsonyan képzett munkaerőből is hiány van. „A vendégmunkás-behozatal, a külföldi – akár harmadik országból érkező – munkavállalók foglalkoztatása így határozottan szükséges” – fűzte hozzá a szakember.

A WHC Csoport főtámogatásával megvalósuló HR Fest konferencián szó volt arról, hogy érdemes-e a külföldi munkavállalókat minél nagyobb, közös csoportban tartani a munkaadó vállalatnak a műszakbeosztások során. A vitában, melyet Göltl Viktor, a WHC Csoport ügyvezetője moderált, négy autóipari nagyvállalat HR-vezetője képviselte a két különböző véleményt.

Varga-Papp Szilvia, a Knorr-Bremse Fékrendszerek Kft. HR Menedzsere, valamint Szokoli Réka, az SMR Hungary HR Managere mindketten úgy vélték, előnyös, ha az egy országból érkező külföldi munkavállalókat egy nagyobb, közös csoportban tartják. Érveik szerint könnyebb így a mindennapi teendőket, az ügyintézést és a kommunikációt ellátni, miközben az egymással megosztott munkahelyi közeg kiszámíthatóságot, komfort-, és biztonságérzetet nyújt számukra. Emellett költséghatékonyabb is ez a megoldás, hiszen mind a szállásoltatás, mind az utaztatás, mind az egyéb szolgáltatások – például tolmács – költsége is csökkenthető, ha együtt, egy csoportban „mozognak” a külföldi kollégák.

Ezzel szemben Lévai-Seller Adrienn, a Rehau Automotive Kft. győri gyárának HR menedzsere, valamint Sándorné Bosnyák Ágnes, a DENSO Gyártó Magyarország Kft. HR Menedzsere úgy vélték, előnyösebb a külföldi kollégákat kisebb csoportokban, a gyártás különböző fázisaiban, különböző műszakokban, a magyar munkavállalókkal vegyes csoportokban foglalkoztatni. Érvelésük egyik legfontosabb alapvetése az volt, hogy egy befogadó, motiváló vállalati kultúrát közösen, együtt, nem pedig egymás mellett dolgozva lehet csak felépíteni. Emellett a fenntarthatóság és rugalmasság jegyében is előnyösebb, ha a külföldi kollégák beépülnek a vállalat különböző területeibe, minél többféle munkafolyamatot elsajátítva, melynek köszönhetően hatékonyabban lehet őket alkalmazni.

 A HR Fest-en Wáberer György is megosztotta gondolatait többek között HR-kérdésekben is. Az üzletember elmondta, hogy közvetlen kollégáit saját maga választja ki, személyes interjú során. „Mindig olyan vezetőket keresek csapatomba, akikben van tűz, akiket lehet motiválni, és akik maguk is képesek motiválni a kollégáikat. Hogy egy jelöltben megvan-e a kellő elhivatottság, az alázat, a teherbírás és a munkára való hajlandóság? – mindez kiderül egy hosszabb, személyes beszélgetésből.”

Fotó: Arno Senoner/unsplash.com