Az elmúlt években a Magyarországon megrendezett giga sportrendezvények, mint a 2017-es úszó-világbajnokság, vagy a 2023-as atlétikai világbajnokság  bebizonyították az egész világnak, hogy bármilyen sportágban kimagasló színvonalon képesek a hazai szakemberek lebonyolítani a sportversenyeket és rendelkezésre áll a megfelelő infrastruktúra – értékelt Gyulay Zsolt kétszeres olimpiai bajnok, a Magyar Olimpiai Bizottság elnöke, a Hungaroring Zrt. elnök-vezérigazgatója, Szalay-Berzeviczy Attila, BOM a Magyar Sportért Alapítvány kuratóriumi elnöke, illetve Oszkó Péter, a Magyar Fallabda (Squash) Szövetség elnöke, a Magyar Olimpiai Bizottság tagja. A panel résztvevői egyetértettek abban, hogy az olimpiai eredményesség szempontjából TOP 10-es országként Magyarországnak komoly lehetősége van, hogy a régióból elsőként rendezzük olimpiát, ha a kérdésben politikai konszenzus is mutatkozik.

A magyar lakosság 59%-a sohasem sportol, mely drámai hatással van az ország egészségi állapotára. Meg kell találni azokat a lehetőségeket, amikor élményszerűen lehet mozgásra bírni az embereket. Szerencsére egyre több rendezvényen jelenik meg hangsúlyosan a sport és az aktivitás, ennek arányát tovább kell növelni, hívta fel a figyelmet Révész Máriusz, a Miniszterelnökség aktív Magyarországért felelős államtitkára – írják.

Kádár Tamás, a Sziget Fesztivál ügyvezetője, Kelemen Zsófia, a Budapest Park stratégiai és üzletfejlesztési vezetője és Horváth Máté, a Live Nation Magyarország promótere vett részt a “A stadion az új fesztivál?” panelben. Egyöntetű véleményként fogalmazódott meg, hogy az ország legnagyobb befogadóképességű helyszínein egyre több hazai és nemzetközi koncert valósul meg kiemelt érdeklődés mellett. Ezzel párhuzamosan azonban a hazai fesztiválok többsége csökkenő látogatószámmal kellett, hogy szembesüljön. A fesztiválszervezők szerint az okok összetettek, amelyhez hozzájárul a piaci környezet, a változó közönségigények és fogyasztói magatartás is. A megújulás, a fiatal generáció megszólítása érdekében az évtizedeken keresztül bevált fellépőkre fókuszáló stratégia helyett az egyedi élmény és a közösségépítés egyre hangsúlyosabb szerepet kell, hogy kapjon.

A Nemzeti Aktív Turisztikai Stratégia létrehozásának célja egy olyan iránymutató szakpolitikai dokumentum készítése, amely szinergiát teremt az aktív turizmus fejlesztéséhez szükséges intézkedések között. A panel résztvevői, Petényi Mirkó, Aktív- és Ökoturisztikai Fejlesztési Központ vezetője, Pénzes Erzsébet, a Magyar Kerékpáros Turisztikai Szövetség elnöke és Tassy Márk, a Magyar Természetjáró Szövetség igazgatója egyetértett abban, hogy kiemelten fontos a jelenleg pontszerűen elszórt turisztikai fejlesztések összehangolása és a kevésbé látogatott téregységek támogatása, tehát a belföldi koncentrált turizmust szét kell jobban húzni az ország egészében.

Dobó Mátyás, a Visit Hungary üzleti együttműködésekért felelős vezetője szerint a hivatásturizmus élénkítése és a látogatószám duplázása 2030-ra kiemelt cél a hazai turizmusfejlesztésben, hiszen a konferenciák által hazánkban érkező turisták átlagosan 30 százalékkal költenek többet egy átlagos turistánál. USA és Nagy-Britannia, Németország elsődleges célpiacot jelentenek az ország számára.

A szektor versenyképességének növeléséhez elengedhetetlen a megfelelő tudással rendelkező szakembergárda. A Visual Europe Group egyedülálló duális képzési rendszert hozott létre. Színházi- és rendezvénytechnikus képzésük munkafolyamatba ágyazott tanulás módszerével történik, vagyis az aktív szakemberek munkájuk közben mélyítik el tudásukat és szerzik meg a szakképesítést. „Azon dolgozunk, hogy ez a képzési módszer széles körben elérhető legyen, modellként is szolgáljon. A szakma hosszútávú törekvése, hogy jogszabályba foglalva, végzettséghez legyen kötve bizonyos munkakörök végzése. Ez tiszta viszonyokat teremt és átjárhatóságot is biztosít az egyes területeken” – emelte ki Szántó Viktória, a cég vezérigazgató-helyettese.