A női munkavállalókkal szembeni sztereotípia, miszerint nem alkalmasak vezetőnek, egyre inkább elhalványul hazánkban is – ezt mutatja az is, hogy az Eurostat 2020-as adatai alapján 39,2 százalék a hölgyek aránya vezető munkakörökben. Az esélyegyenlőség előnyeit számos kutatás bizonyítja: egy amerikai felmérésből például kiderült, hogy az inkább a nőkre jellemző érzelmesség és törődés kifejezetten pozitív lehet egy munkahelyen.

„A K&H-nál a nemek közötti egyenjogúság alapvető értékeink és szervezeti kultúránk része. Ezt jól mutatja az is, hogy 2021-ben az előléptetésben részesült kollégáink 70%-a volt nő. Ugyanakkor a felsővezetői szinten még tennünk kell a nemek közötti egyensúly kialakításáért. A kulcs az lehet, ha minél szélesebb körben biztosítjuk a lehetőséget a fejlődésre, miközben a képzések mellett a munka-magánélet egyensúlyát megteremtő családbarát intézkedések is megjelennek. A részmunkaidős és otthoni munkavégzés lehetősége például ma már meghatározó szempont a nők számára a munkahelyválasztásban és az adott pozíció betöltésében. Ugyanakkor a szerethető, megbízható, sokszínűséget és esélyegyenlőséget biztosító munkahelyi légkör is kiemelten fontos lehet, amiben érezhető, hogy a munkaerőfelvétel és a kinevezések kizárólag érdemi alapon történnek” – mondta Végh József, a K&H HR igazgatója.

Mire érdemes még odafigyelni?

„Az a tapasztalatunk, hogy sokszor nem a lehetőség, hanem az önbizalom hiányzik ahhoz, hogy a nők vezetői pozícióra pályázzanak. A kérdés, hogy ezen hogyan segíthetjük át őket és milyen támogatást nyújthatunk tehetségük kibontakoztatásához. A K&H meNŐK mentorprogramunkat és K&H meNŐK karrieriskolánkat éppen azért indítottuk útjára, hogy a résztvevők tudatosítsák képességeiket, erősségeiket, lehetőségeiket, és ha szükséges, tágítsák határaikat annak érdekében, hogy kilépjenek a komfortzónájukból. A kismamák számára pedig a jól működő K&H welcome back programunk nyújt támogatást, így gyermeknevelési szabadságuk alatt is tájékozódhatnak a vállalatot érintő aktuális eseményekről, így idővel informáltan térhetnek vissza a munka világába” – tette hozzá Végh József.

Pár hét telt el az újrakezdés óta, de már egyértelműen körvonalazódnak a karantén és az otthoni munkavégzés hatásai. „Az eredetileg 2-3 hétig tervezett karanténidőszak végül több mint 3 hónapig tartott, emiatt drasztikusan megváltozott az irodai dolgozók napi rutinja. Az időbeosztás és a munka-magánélet egyensúlya felborult, a dolgozók többsége ugyanis nehezen tudta megoldani, hogy elkülönüljön a családtól, amíg dolgozik. A munkaidőnek nem volt határozott kezdete és vége, gyakorivá váltak az este 7 órakor kezdődő megbeszélések is, miközben szinte mindenkire többlet feladat hárult. Villámgyorsan kellett új folyamatokat létrehozni, hirtelen rengeteg új és váratlan helyzet adódott, ami miatt mérlegelni, átszervezni kellett és mindezt távolról is egy csapatként kellett megoldani” – mondta el Végh József, a K&H HR igazgatója.

„A munkából jövő kihívásokon felül pedig még számtalan helyről jött a nyomás, hogy a karanténidőszak hatékony eltöltéséhez próbáljunk ki érdekes hobbikat, edzésprogramokat, tanuljunk új nyelveket vagy akár süssünk minden nap friss kenyeret. Egyszerre akartuk tehát bizonyítani, hogy ebben a rendkívüli helyzetben is tökéletes szülők, ideális kollégák, profi sportolók és persze pékek vagyunk. A kezdeti időszak felfokozott hangulatában a munkában és magánéletben is felerősödött a munkavállalókban egyfajta teljesítménykényszer, ami  bár rövid távon segítette a vírus miatt kialakult új helyzet feldolgozását, elfogadását, hosszú távon azonban ez semmiképpen nem fenntartható, könnyen kiégéshez vezet” – hívta fel a figyelmet a szakember a karanténidőszak „mellékhatásaira”.

Kisebb fordulatszám a fenntartható hatékonysághoz

A munkavállalók a legtöbb helyen sikeresen alkalmazkodtak a rendkívüli időszakhoz, mára azonban világossá vált, hogy a vírus és az új munkarend még sokáig kíséri a mindennapokat. A következő időszakra ezért a K&H összegyűjtött öt tippet, amire javasolt odafigyelni, hogy hosszabb távon fenntartható legyen a hatékonyságunk a munkában és a családi életben egyaránt.

1. Legyen az otthon újra az a hely, ahol kikapcsolódunk és feltöltődünk.

Szabjunk ismét keretet a munkaidőnek a rendszertelen műszakok helyett: ha a munkával foglalkozunk, igyekezzünk arra teljesen koncentrálni, előtte és utána pedig már a családra, önmagunkra szánjunk időt. A minőségi, családi együttlét és a feltöltődés alapjaiban fogja megváltoztatni a munkához való hozzáállásunkat és a hatékonyságunkat.

2. Ideje priorizálni!

A karantén ideje alatt sok mindenbe belekezdtünk, most viszont érdemes prioritásokat felállítani és minimalizálni a túlzott vagy irreális elvárásokat önmagunkkal, a családunkkal és a kollégáinkkal szemben.

3. Törekedjünk a minőségre!

Feladatvégzéskor a gyorsasággal szemben a minőségre törekedjünk. Ahogy visszakapcsolunk a normál tempóra, a feladatok mennyisége is megváltozik, de így akár még hatékonyabban végezhetjük a munkánkat. Minél jobban tudjuk ugyanis megoldani a ránk bízott feladatokat, annál inkább nő az elégedettség vezetői és dolgozói oldalról is, miközben csökkenthetjük a stresszt és a bizonytalanság érzését.

4. Nem muszáj mindent egy napba belesűríteni.

Ahogyan a karanténidőszak előtt is jutott idő arra, hogy munka mellett izgalmas programokkal szórakoztassuk a gyerekeket, úgy ebben az új helyzetben is kialakíthatunk egy rendszerezett heti rutint. Legyen meg a helye és ideje a munkavégzésnek, a sütésnek, a nagybevásárlásnak és a játéknak.

5. Munka után időnként legyünk offline!

A home office szinte egyenlő azzal, hogy mindig online és elérhetők vagyunk, így folyamatosan kitesszük magunkat az új ingereknek, feladatoknak, kihívásoknak. Ez a nyomás azonban könnyen csökkenthető: szabadidőnkben merjünk offline lenni, kapcsoljuk ki időnként a készülékeinket. Már fél óra csendnek is érezni fogjuk a hatását telefoncsörgés és üzenetjelző hangok nélkül, miközben nem fogunk semmiről sem lemaradni.