Időről időre a nyilvánosság is értesülhet olyan esetekről – elég csak a Rubik-kocka vagy a Juventus (vagyis most már Youventus) Rádió példáját említenünk – amikor egy jogvita eredményeként valaki akár több évtized után elveszíti egy megjelölés kizárólagos használatához fűződő jogát. Ez hatalmas érvágás lehet bármely vállalkozás számára, hiszen a vásárlók legtöbbször a névvel vagy más jellegadó tulajdonsággal azonosítják a kínált terméket vagy szolgáltatást. E nyilvánvaló kockázat ellenére Magyarországon mégis kevesen gondolnak arra, hogy az arculati elemek kidolgozásával párhuzamosan a kizárólagosság megszerzéséhez szükséges jogi lépéseket is megtegyék. „A tudatosság hiányát beszédes adatok igazolják: a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalának (SZTNH) statisztikái szerint a magyar vállalkozások mindössze 3,4%-a rendelkezik valamilyen szellemi alkotásra vonatkozó oltalommal, míg a védjegybejelentések száma 2022-ben közel egyötödével csökkent a korábbi évekhez képest” – mondja Kerekes Gábor, a Jalsovszky ügyvéde.

Érdemes sietni…

A védjegyoltalom megszerzésnek elsőszámú előnye annak egyszerűségében rejlik. Ha megszületett az ötlet, megvan a név, logó vagy szlogen, amivel a vállalkozás kilépne a piacra, akkor nem érdemes késlekedni: azonnal megindítható a védjegybejelentési eljárás – akár a tényleges használatot megelőzően is. A bejelentés napja nagy jelentőséggel bír: a hatósági vizsgálatot és a közzétételt követően a nyilvántartásba történő bejegyzés napján, de a bejelentés napjától kezdődően illeti meg az oltalom a bejelentőt. Ha valaki nem lép időben, azzal üzleti kockázatnak teheti ki magát és könnyen azzal szembesülhet, hogy a konkurencia már megelőzte őt: nem lesz esélye az oltalom megszerzésére (így járt 2017-ben a TV2 csoporthoz tartozó Chili TV is, amely az AMC Networkhöz tartozó Paprika TV-vel szembeni jogvita eredményeként kényszerült végül névváltoztatásra).

„A gyors cselekvést a jogszabály viszont jelentős előnyökkel honorálja: az oltalom kizárólagos jogot biztosít a védjegy használatára a jogosult által forgalmazott termék vagy szolgáltatás piacán. Így védi a jogosultat, hogy az engedélye nélkül a védjegyet bárki felhasználja vagy lemásolja, valamint a jogosult dönthet arról is, hogy kinek ad felhasználási jogot a védjegyre vonatkozóan. Így a védjegy mások általi használata esetén is bevételt jelenthet a vállalkozás számára. Az oltalom 10 évre, tehát kellően hosszú időtartamra szól, ami csekély ráfordítással újabb 10-10 évekre megújítható” – ismerteti az ügyvéd.

…de átgondoltan

Mielőtt mindenki megrohanná az SZNTH-t vagy az Európai Unió Szellemi Tulajdoni Hivatalát (EUIPO), hogy mielőbb védjegyet szerezzen, kiemelnénk, hogy bármiből azért nem lesz védjegy. A megjelölésnek több törvényi feltételnek is meg kell felelnie, amelyek közül az alapvetőbbek a hatóság mérlegelését is igénylik.

A megjelölésnek például egyedinek kell lennie, tehát nem elég, ha az adott termék egy-egy tulajdonságát tükrözi. „Az egyediséget az eljáró hatóság több szempont alapján történő mérlegelést követően állapítja meg – hazánkban például nem volt oltalmazható az ülő húsvéti nyúl formája, de az Európai Bíróság sem döntött másképp az italgyártó ügyében, aki a sörösdoboz szisszenését próbálta hangvédjegyként megszerezni – a két eset közös pontja, hogy egyik megjelölés sem tekinthető kellően egyedinek, így az sem volna jogszerű, ha valaki kizárólagosságot szerezne e tulajdonságok felhasználására” – meséli Kerekes Gábor.

A másik lényeges szempont, hogy a megjelölés nem lehet azonos vagy összetéveszthető más, már bejegyzett védjegyekkel.  E vizsgálatot először az adott termék piacán kell elvégezni, de vannak olyan védjegyek, amelyek piacokon átívelő ismertséggel rendelkeznek (pl. Coca Cola, Vogue, Louis Vuitton). Ezekhez a jó hírű védjegyekhez hasonló megjelölések semmilyen más, akár teljesen eltérő termék esetében sem szerezhetnek oltalmat. Legjobb példa erre a budapesti Zara Hotel, amellyel szemben a spanyol ruhaipari óriás kezdeményezett kártérítési pert védjegybitorlás miatt, ami végül a szállodát működtető társaság felszámolásához vezetett. Az összetéveszthetőség megállapításához érdemes tanácsadó segítségét igénybe venni, de a hatóságnál is kezdeményezhető előzetes kutatás, amely támpontot ad annak eldöntéséhez, hogy van-e esély arra, hogy a megjelölés védjegyoltalmat szerezzen.

Ösztönzik a tudatosságot

Ha egy megjelölés eleget tesz a fenti feltételeknek, akkor egy 4-6 hónapos eljárás végén megszerezheti a védjegyoltalmat. Ha az eljárás nem is a leggyorsabb (bár az SZTNH-nál magasabb eljárási díj megfizetésével kezdeményezhető soron kívüli eljárás is), a megszerzett jogokat a vállalkozás hosszú távon is hasznosítani tudja.

A cégek szellemi alkotásokkal kapcsolatos tudatosságának (és ezáltal versenyképességének) növelése azonban nem egyéni, hanem európai érdek is: az EUIPO 2023-ban is meghirdette kis- és középvállalkozások részére elérhető támogatási programját, amelynek keretében 1.000 EUR összegű támogatás igényelhető nemzeti vagy európai uniós védjegyeljárások díjainak részbeni megtérítésére. A támogatásokat az igénylések sorrendjében osztják ki a 27,1 millió EUR összegű alapból. „Ha megnézzük, hogy a támogatás összege gyakorlatilag fedezi egy európai védjegybejelentés teljes eljárási díját, és a védjegy megszerzésével a vállalkozás milyen előnyökre tehet szert, akkor egyértelmű, hogy mielőbb érdemes megkezdeni a bejelentés folyamatát” – zárja a Jalsovszky szakértője.

Szerző: Dr. Földes Anna | ügyvédjelölt | Danubia Legal

E-mail: anna.foldes@danubialegal.hu

A vállalkozó azonban csodálkozva tapasztalhatja, hogy bejelentését hivatalból elutasítják, vagy egy korábbi védjegy jogosultja felszólal ellene. Ilyenkor értetlenül áll a helyzet előtt, hiszen meglátása szerint megjelölése egyedi, és nem hasonlít egy korábbi védjegyre sem, valamint már sokat költött a logó elkészítésére, árukon való elhelyezésére, reklámozásra, és most az egész kárba vész.

Hol is van a probléma?

Elsősorban fontos leszögezni, hogy a védjegynek számos funkciója van: jelzi az áruk és szolgáltatások eredetét, minőségét, megkülönbözteti őket mások áruitól és szolgáltatásaitól. Ezenfelül reklámfunkcióval is bír, hogy segítséget nyújtson a fogyasztóknak a piacon történő tájékozódásban. Ha egy védjegy nem rendelkezik megkülönböztetőképességgel, vagy összetéveszthető egy korábbi védjeggyel, ezek a funkciók gyengülnek, és a védjegy nem tudja betölteni szerepét, nem lesz képes az áruk származásának jelzésére.

A védjegy esszenciája a kizárólagosság, azaz hogy a jogosulton kívül – annak engedélye nélkül – más nem használhatja a megjelölést, továbbá hogy a fenti funkciók érvényesülhessenek és a védjeggyel ellátott áruk és szolgáltatások megőrizhessék jó hírüket (amennyiben jó hírű védjegyekről van szó).

A védjegyoltalomból kizáró okoknak két csoportja van, és mindkettő alkalmas a bejelentés elutasítására. Röviden összefoglalva az első csoportba a feltétlen kizáró okok tartoznak, amelyek esetleges fennállását a hivatalok saját hatáskörükben állapítják meg a bejelentés érdemi vizsgálata során, ilyen például a megkülönböztetőképesség hiánya, a leíró jelleg, a rosszhiszeműség. A második csoportba a viszonylagos kizáró okok sorolhatók, amelyeket a korábbi jogosult felszólalását vagy észrevételét követően vizsgálnak a hivatalok, például egy korábbi védjeggyel való összetéveszthetőség, a jó hírnév megsértése vagy tisztességtelen kihasználása, illetve más személyhez fűződő jogának sérelme miatt. Sokan azt a jogszabályi fordulatot rendszerint figyelmen kívül hagyják, hogy már a megjelölések hasonlósága is megakadályozhatja a lajstromozást.

Továbbá a védjegybejelentésnek területileg három formája van: a nemzeti, a regionális (például európai uniós) és a nemzetközi. Következésképp nem csak a nemzeti lajstromozott védjegyekre kell tekintettel lenni, hiszen további problémát okozhat például egy EU-s védjegybejelentésnél, ha már egy tagállam vonatkozásában fennáll a kizáró ok; ekkor az egész EU-s bejelentést el kell utasítani.

Példaként említhető, hogy a közelmúltban egy koreai cég „SALADY” néven európai uniós védjegybejelentést tett vendéglátóipari szolgáltatásokra, ami ellen egy spanyol cég hasonló szolgáltatásokat fémjelző korábbi „SALADIER” spanyol nemzeti védjegye alapján felszólalt. A két megjelölés között első ránézésre is igen nagy mértékű a hasonlóság, és ha az Európai Unió területén egy tagállamban már van korábbi érvényes védjegy, a későbbi védjegyet a felszólalás során el fogják utasítani. Ha a koreai bejelentő végzett volna kutatást, akkor bizonyára megtalálta volna ezt a spanyol védjegyet, és ekkor nem európai uniós védjegyet jelentett volna be, hanem nemzeti védjegyeket azokban az európai országokban, ahol a védjegyet használni akarja (Spanyolország kivételével).

A fentiekből kifolyólag a lehető legkörültekintőbben kell eljárni a védjegybejelentés során – különös tekintettel a korábbi védjegyekre és a megkülönböztetőképesség fennálltára –, amihez az eszközök általában nem állnak a bejelentő rendelkezésére.

És ha nem jelenti be?

Azt is fontos hangsúlyozni, hogy ha egy korábbi védjeggyel ütköző megjelölést védjegybejelentés nélkül – akár árujelzőként, cégnévként, domainnévként, közösségi médiás platform elnevezéseként vagy kereskedelmi névként – használ a vállalkozó, a korábbi védjegy jogosultja követelheti a védjegybitorlás bírósági megállapítását, különösen a bitorló eltiltását a jogsértéstől, adatszolgáltatás nyújtását, a gazdagodás visszatérítését, valamint kártérítési követeléssel is élhet. Súlyosabb esetekben pedig akár büntetőjogi következményei is lehetnek a bitorlásnak.

Sőt, amennyiben a választott cégnév egy korábbi védjegyre hasonlít – még ha a cégbíróság be is jegyezte –, a védjegyjogosult eltilthatja a vállalkozást nevének használatától, és ezáltal szükségessé válik a cégnév módosítása, ami a cég kereskedelmi működésében további bonyodalmakat is okozhat.

Megoldás

Tapasztalataink szerint egy laikus nem tudja megállapítani, hogy a megjelölése a kizáró okok alá esik-e, vagy sem, rendelkezik-e megkülönböztetőképességgel, vagy más, harmadik személy korábbi jogát sérti-e, hiszen a sokféle kritériumot nehéz szem előtt tartani a megjelölés megalkotása során, és a jogszabály értelmezése sem egyszerű, a joggyakorlat ismeretéről már nem is beszélve.

Javaslatunk, hogy a jövőbeli kockázatok kizárása érdekében már a megjelölés megtervezésének folyamata és a cégnévválasztás során vonjanak be egy védjegyjogi szakértőt, illetve regisztrálják a megjelölést domainnévként is.

Olyan adatbázisok állnak ugyanis a rendelkezésünkre, amelyekben ellenőrizni tudjuk, hogy a bejelenteni kívánt megjelölés nem ütközik-e más korábbi védjegyébe vagy egyéb olyan jogába – például cégnevébe –, amely alapján a védjegybejelentést elutasíthatják. Továbbá a kutatás eredményétől függően esetlegesen az árujegyzékben szereplő áruk és szolgáltatások köre is szűkíthető vagy módosítható annak érdekében, hogy ne ütközzön a védjegy egy korábbi védjegy árujegyzékével.

Segíteni tudunk annak eldöntésében is, hogy egy korábbi védjegy jó hírű-e, vagy lehetséges-e különböző indokok alapján a tervezett megjelöléssel azonos vagy ahhoz hasonló korábbi védjegy törlését kezdeményezni, illetve hogyan változtassák meg a kitalált védjegyet úgy, hogy lajstromozásra is alkalmassá váljon. Sokszor a kutatási eredmények vizsgálatával lehet egy olyan megoldást találni, amely tetszik a vállalkozónak is, és a legkisebb védjegyjogi kockázatot rejti magában. Ha a szómegjelölés leíró lenne az adott áru vagy szolgáltatás vonatkozásában, akkor kiegészíthető lenne ábrával, különleges elrendezéssel, és így tovább. A határ csak a saját képzeletünk.

Ha a hivatal pedig esetleg felhívást ad ki a védjegybejelentéssel kapcsolatosan, vitatva például a védjegy megkülönböztetőképességét, a bejelentőnek még számos lehetősége van a bejelentés megvédésére. Ilyen például, hogy a megkülönböztetőképesség megszerzését eredményezheti a széles körű, hosszú ideig tartó, intenzív használat, aminek köszönhetően a fogyasztók a megjelöléshez automatikusan az adott vállalkozás áruját vagy szolgáltatását fogják társítani, ezáltal pedig bizonyítható lesz, hogy a megjelölés megkülönböztetőképességet szerzett. Ehhez azonban szükséges tapasztalattal rendelkező szakértő igénybevétele, aki tanácsot tud adni az eljárás sikeres folytatásához.

Végezetül érdekességként megjegyzendő, hogy az európai uniós védjegyekre érvényes a nemzeti konverzió lehetősége: ha a védjegy megszűnik (visszavonják, elutasítják stb.), akkor annak dátumától számított három hónapon belül az EU-s védjegyet minden olyan európai országban nemzetivé lehet átalakítani (konvertálni), ahol törlési ok nem áll fenn.