Szerző: Dr. Éder Róbert | ügyvédjelölt | Danubia Legal

E-mail: robert.eder@danubialegal.hu

A sorozatban – amely egyben a Netflix internetes streaming-médiaszolgáltató egyik legnépszerűbb sorozata – pár száz mélyszegénységben élő embert meghívnak egy gigantikus pénznyereményt ígérő játékba, ahol gyerekeknek való játékokban kell összemérniük képességeiket élet-halál árán. A sorozatban a négyzet, kör és háromszög geometriai ábrák fontos jelképek, amelyek többek között ikonikus kapucnis vörös ruhákon, illetve süteményeken is megjelennek.

A márkanevét a tudatos vállalkozás mindig megfelelően levédeti

A forgalmazó Netflix a világ számos országában védjegybejelentést tett a sorozat főcímében megjelenő „Squid Game” ábrás megjelölésre, így többek között Jamaicában, Kanadában, az Európai Unióban és természetesen Dél-Koreában is. A védjegybejelentésben az oltalmazni kért áruk és szolgáltatások körét rendkívül szélesen határozták meg. A bejelentésben szereplő, a nizzai osztályozás szerinti 9., 16., 18., 21., 25., 28. és 41. áruosztályokban megjelölték például – a teljesség igénye nélkül – a „szoftverek, online nem letölthető videóklipek és egyéb multimédiás digitális tartalom, műanyag akciófigurák, ruházati cikkek és süteményformázók” árukat is.

Amennyiben a bejelentett megjelölést a teljes árujegyzékre vonatkozóan lajstromozzák, a Netflix áruk és szolgáltatások rendkívül széles köre tekintetében fog védjegyoltalmat élvezni.

A Netflix a védjegyek ábrás elemeit a formájuk alapján kategóriákba, osztályokba és alosztályokba soroló bécsi osztályozási rendszer szerinti besorolásban nemcsak az ábrás megjelölésben megjelenő szóelem, de az ábrázolt körök, négyzetek és háromszögek vonatkozásában is igényelné az oltalmat.

Ha népszerű a márka, megjelennek a hamisítók is

Külön érdekesség, hogy a statisztikák szerint a „Squid Game” szóösszetételt tartalmazó védjegyek 97 százaléka bejelentés alatt áll, a Netflix pedig ezen védjegybejelentéseknek mindössze 65 százalékát nyújtotta be. A sorozat sikere tehát nem csupán a forgalmazó Netflixet sarkallta arra, hogy mihamarabb jogi oltalmat szerezzen megjelölésének: a szóban forgó szimbólumokkal a sorozat népszerűségét meglovagolva számtalan, a sorozatban látható ruházati cikk és süteményforma lepte el az internetet.

A védjegyjogi kérdés ebben az esetben az, hogy a Netflix, ha megadják védjegyoltalmát, sikerrel léphet-e fel az említett geometriai ábrákat vagy magát a „Squid Game” szóösszetételt feltüntető áruk – engedélye nélkül történő – forgalmazása ellen.

A hamisítók elleni fellépéshez a védjegyet „ténylegesen használni” kell

Az elsődleges védjegyjogi szempont a védjegy tényleges használata. A Netflixnek e tekintetben két fő szempontot kell figyelemben tartania. Az egyik, amelyet maga a magyar védjegytörvény is nevesít, az, hogy a védjegyet olyan alakban kell használni, amely a lajstromozott alaktól csak a megkülönböztetőképességet nem érintő elemekben tér el.

Ez az esetkör akkor vethet fel védjegyjogi kérdéseket, ha a Netflix fel szeretne lépni olyan ruhagyártók vagy süteményforma-készítők ellen, akik a sorozatból ismert szimbólumokkal ellátott termékekkel szeretnének piacra lépni. Ezek ugyanis nem tartalmazzák a „Squid Game” feliratot, amely a védjegybejelentésnek kétségkívül a domináns eleme. A „Squid Game” felirat elhagyása tehát a megkülönböztetőképességet erősen érintő elemben eltérő használatnak minősülne.

Fordítva ez nem feltétlenül mondható el, mivel a szóban forgó szimbólumokat beépítették a „Squid Game” szóelembe, így tehát a szóelem használata a szimbólumok elhagyásával – véleményem szerint – a megkülönböztetőképességet nem érintő használatnak minősülne. Megjegyzendő, hogy az összetéveszthetőség kérdésének a megítélése sem független a védjegy ismertségétől és híres voltától, mert ilyen esetben a védjegyre vonatkozó képzettársítás (asszociáció) is megalapozhatja az összetéveszthetőséget.

A másik fő szempont a hamisítókkal szemben az öt éven túli fellépés kérdése. A védjegyjog ugyanis megköveteli a védjegy tényleges használatát az oltalmazott árujegyzék tekintetében, és a védekező félnek kimentési lehetőséget biztosít a védjegyjogosult fellépése ellen, ha utóbbi a lajstromozás napjától számított öt éven belül nem kezdte meg belföldön a védjegy tényleges használatát az árujegyzékben szereplő árukkal és szolgáltatásokkal kapcsolatban.

A kötelezően követendő európai uniós bírói gyakorlat szerint a védjegy „tényleges használata” a védjegynek az oltalmazott áruk vagy szolgáltatások piacán való használatát jelenti, és nem csupán az érintett vállalkozáson belül történő használatát. A védjegy használatának következésképp olyan árukra vagy szolgáltatásokra kell vonatkoznia, amelyeket már forgalmaznak vagy forgalomba fognak hozni, és amelyek tekintetében a vállalkozás – különösen reklámkampányok formájában – megkezdte az ügyfelek megszerzésének előkészületeit.

Felmerül tehát az a kérdés, hogy egy öt év múlva esetlegesen megindítandó védjegybitorlási eljárásban képes lesz-e igazolni a Netflix a védjegye tényleges használatát, ha harmadik személy vagy vállalkozás ruházati cikkeket vagy süteményeket szeretne értékesíteni a szóban forgó szimbólumokkal vagy akár a védjeggyel oltalmazott megjelöléssel ellátva úgy, hogy a Netflix addig pusztán a sorozatban jelenítette meg a kérdéses árukat. Természetesen ha a Netflix ilyen fajta merchandisingtermékekkel is piacra lép a védjegy lajstromozásától számított öt éven belül, akkor biztosan igazolni tud majd használatot. A cikk szerzője szerint vélhetőleg ez lehet a Netflix célja, hiszen ellenkező esetben valószínűsíthetően nem adott volna be védjegybejelentést például ruházati cikkekre és süteményformákra is.

A jóhírűség jelentősége

A használattal kapcsolatos jogérvényesítési problémákat érinti a védjegyek jó hírű voltára vonatkozó nemzetközi megállapodás, mely szerint egy jó hírű védjegynek az áruosztályokon túlnyúló oltalma van. Feltételezhető, hogy a jelen esetben a Netflix erre hivatkozva mégis érvényesítheti védjegyjogait a bitorlókkal szemben.

Konklúzió

Látható, hogy védjegyjogi szempontból pusztán egy filmsorozat főcímének a bejelentése is izgalmas kérdéseket vethet fel. Az áruk és szolgáltatások köre meghatározásakor azt szoktuk védjegyjogi szakértőkként javasolni, hogy azt a bejelentők igyekezzenek úgy meghatározni, hogy ne legyen – a bejelentést és a későbbi jogérvényesítést nehezítendő – indokolatlanul széles körű, de annyira szűk sem, hogy a védjeggyel oltalmazott márka későbbi továbbfejlesztését megnehezítse. Egy tapasztalt szakember segíthet megtalálni az egyensúlyt egy olyan védjegybejelentés összeállításában, amellyel nagy eséllyel elkerülhetők a későbbi jogviták, és a márkanév továbbfejlesztése is azonos oltalmat fog élvezni a középtávú jövőben is.

Emellett az itt felvetett kérdésekre nem adható egyértelmű válasz, de feltételezhető, hogy ezeket a nehézségeket a Netflix felmérte, és ezek tudatában döntött a széles körű védjegybejelentések mellett.

Dr. Éder Róbert írása eredetileg a Márkamonitor 2021/3-4. számában jelent meg