Szerző: Dr. Földes Anna | ügyvédjelölt | Danubia Legal

E-mail: anna.foldes@danubialegal.hu

A vállalkozó azonban csodálkozva tapasztalhatja, hogy bejelentését hivatalból elutasítják, vagy egy korábbi védjegy jogosultja felszólal ellene. Ilyenkor értetlenül áll a helyzet előtt, hiszen meglátása szerint megjelölése egyedi, és nem hasonlít egy korábbi védjegyre sem, valamint már sokat költött a logó elkészítésére, árukon való elhelyezésére, reklámozásra, és most az egész kárba vész.

Hol is van a probléma?

Elsősorban fontos leszögezni, hogy a védjegynek számos funkciója van: jelzi az áruk és szolgáltatások eredetét, minőségét, megkülönbözteti őket mások áruitól és szolgáltatásaitól. Ezenfelül reklámfunkcióval is bír, hogy segítséget nyújtson a fogyasztóknak a piacon történő tájékozódásban. Ha egy védjegy nem rendelkezik megkülönböztetőképességgel, vagy összetéveszthető egy korábbi védjeggyel, ezek a funkciók gyengülnek, és a védjegy nem tudja betölteni szerepét, nem lesz képes az áruk származásának jelzésére.

A védjegy esszenciája a kizárólagosság, azaz hogy a jogosulton kívül – annak engedélye nélkül – más nem használhatja a megjelölést, továbbá hogy a fenti funkciók érvényesülhessenek és a védjeggyel ellátott áruk és szolgáltatások megőrizhessék jó hírüket (amennyiben jó hírű védjegyekről van szó).

A védjegyoltalomból kizáró okoknak két csoportja van, és mindkettő alkalmas a bejelentés elutasítására. Röviden összefoglalva az első csoportba a feltétlen kizáró okok tartoznak, amelyek esetleges fennállását a hivatalok saját hatáskörükben állapítják meg a bejelentés érdemi vizsgálata során, ilyen például a megkülönböztetőképesség hiánya, a leíró jelleg, a rosszhiszeműség. A második csoportba a viszonylagos kizáró okok sorolhatók, amelyeket a korábbi jogosult felszólalását vagy észrevételét követően vizsgálnak a hivatalok, például egy korábbi védjeggyel való összetéveszthetőség, a jó hírnév megsértése vagy tisztességtelen kihasználása, illetve más személyhez fűződő jogának sérelme miatt. Sokan azt a jogszabályi fordulatot rendszerint figyelmen kívül hagyják, hogy már a megjelölések hasonlósága is megakadályozhatja a lajstromozást.

Továbbá a védjegybejelentésnek területileg három formája van: a nemzeti, a regionális (például európai uniós) és a nemzetközi. Következésképp nem csak a nemzeti lajstromozott védjegyekre kell tekintettel lenni, hiszen további problémát okozhat például egy EU-s védjegybejelentésnél, ha már egy tagállam vonatkozásában fennáll a kizáró ok; ekkor az egész EU-s bejelentést el kell utasítani.

Példaként említhető, hogy a közelmúltban egy koreai cég „SALADY” néven európai uniós védjegybejelentést tett vendéglátóipari szolgáltatásokra, ami ellen egy spanyol cég hasonló szolgáltatásokat fémjelző korábbi „SALADIER” spanyol nemzeti védjegye alapján felszólalt. A két megjelölés között első ránézésre is igen nagy mértékű a hasonlóság, és ha az Európai Unió területén egy tagállamban már van korábbi érvényes védjegy, a későbbi védjegyet a felszólalás során el fogják utasítani. Ha a koreai bejelentő végzett volna kutatást, akkor bizonyára megtalálta volna ezt a spanyol védjegyet, és ekkor nem európai uniós védjegyet jelentett volna be, hanem nemzeti védjegyeket azokban az európai országokban, ahol a védjegyet használni akarja (Spanyolország kivételével).

A fentiekből kifolyólag a lehető legkörültekintőbben kell eljárni a védjegybejelentés során – különös tekintettel a korábbi védjegyekre és a megkülönböztetőképesség fennálltára –, amihez az eszközök általában nem állnak a bejelentő rendelkezésére.

És ha nem jelenti be?

Azt is fontos hangsúlyozni, hogy ha egy korábbi védjeggyel ütköző megjelölést védjegybejelentés nélkül – akár árujelzőként, cégnévként, domainnévként, közösségi médiás platform elnevezéseként vagy kereskedelmi névként – használ a vállalkozó, a korábbi védjegy jogosultja követelheti a védjegybitorlás bírósági megállapítását, különösen a bitorló eltiltását a jogsértéstől, adatszolgáltatás nyújtását, a gazdagodás visszatérítését, valamint kártérítési követeléssel is élhet. Súlyosabb esetekben pedig akár büntetőjogi következményei is lehetnek a bitorlásnak.

Sőt, amennyiben a választott cégnév egy korábbi védjegyre hasonlít – még ha a cégbíróság be is jegyezte –, a védjegyjogosult eltilthatja a vállalkozást nevének használatától, és ezáltal szükségessé válik a cégnév módosítása, ami a cég kereskedelmi működésében további bonyodalmakat is okozhat.

Megoldás

Tapasztalataink szerint egy laikus nem tudja megállapítani, hogy a megjelölése a kizáró okok alá esik-e, vagy sem, rendelkezik-e megkülönböztetőképességgel, vagy más, harmadik személy korábbi jogát sérti-e, hiszen a sokféle kritériumot nehéz szem előtt tartani a megjelölés megalkotása során, és a jogszabály értelmezése sem egyszerű, a joggyakorlat ismeretéről már nem is beszélve.

Javaslatunk, hogy a jövőbeli kockázatok kizárása érdekében már a megjelölés megtervezésének folyamata és a cégnévválasztás során vonjanak be egy védjegyjogi szakértőt, illetve regisztrálják a megjelölést domainnévként is.

Olyan adatbázisok állnak ugyanis a rendelkezésünkre, amelyekben ellenőrizni tudjuk, hogy a bejelenteni kívánt megjelölés nem ütközik-e más korábbi védjegyébe vagy egyéb olyan jogába – például cégnevébe –, amely alapján a védjegybejelentést elutasíthatják. Továbbá a kutatás eredményétől függően esetlegesen az árujegyzékben szereplő áruk és szolgáltatások köre is szűkíthető vagy módosítható annak érdekében, hogy ne ütközzön a védjegy egy korábbi védjegy árujegyzékével.

Segíteni tudunk annak eldöntésében is, hogy egy korábbi védjegy jó hírű-e, vagy lehetséges-e különböző indokok alapján a tervezett megjelöléssel azonos vagy ahhoz hasonló korábbi védjegy törlését kezdeményezni, illetve hogyan változtassák meg a kitalált védjegyet úgy, hogy lajstromozásra is alkalmassá váljon. Sokszor a kutatási eredmények vizsgálatával lehet egy olyan megoldást találni, amely tetszik a vállalkozónak is, és a legkisebb védjegyjogi kockázatot rejti magában. Ha a szómegjelölés leíró lenne az adott áru vagy szolgáltatás vonatkozásában, akkor kiegészíthető lenne ábrával, különleges elrendezéssel, és így tovább. A határ csak a saját képzeletünk.

Ha a hivatal pedig esetleg felhívást ad ki a védjegybejelentéssel kapcsolatosan, vitatva például a védjegy megkülönböztetőképességét, a bejelentőnek még számos lehetősége van a bejelentés megvédésére. Ilyen például, hogy a megkülönböztetőképesség megszerzését eredményezheti a széles körű, hosszú ideig tartó, intenzív használat, aminek köszönhetően a fogyasztók a megjelöléshez automatikusan az adott vállalkozás áruját vagy szolgáltatását fogják társítani, ezáltal pedig bizonyítható lesz, hogy a megjelölés megkülönböztetőképességet szerzett. Ehhez azonban szükséges tapasztalattal rendelkező szakértő igénybevétele, aki tanácsot tud adni az eljárás sikeres folytatásához.

Végezetül érdekességként megjegyzendő, hogy az európai uniós védjegyekre érvényes a nemzeti konverzió lehetősége: ha a védjegy megszűnik (visszavonják, elutasítják stb.), akkor annak dátumától számított három hónapon belül az EU-s védjegyet minden olyan európai országban nemzetivé lehet átalakítani (konvertálni), ahol törlési ok nem áll fenn.

Szerző: Dr. Éder Róbert | ügyvédjelölt | Danubia Legal

E-mail: robert.eder@danubialegal.hu

A sorozatban – amely egyben a Netflix internetes streaming-médiaszolgáltató egyik legnépszerűbb sorozata – pár száz mélyszegénységben élő embert meghívnak egy gigantikus pénznyereményt ígérő játékba, ahol gyerekeknek való játékokban kell összemérniük képességeiket élet-halál árán. A sorozatban a négyzet, kör és háromszög geometriai ábrák fontos jelképek, amelyek többek között ikonikus kapucnis vörös ruhákon, illetve süteményeken is megjelennek.

A márkanevét a tudatos vállalkozás mindig megfelelően levédeti

A forgalmazó Netflix a világ számos országában védjegybejelentést tett a sorozat főcímében megjelenő „Squid Game” ábrás megjelölésre, így többek között Jamaicában, Kanadában, az Európai Unióban és természetesen Dél-Koreában is. A védjegybejelentésben az oltalmazni kért áruk és szolgáltatások körét rendkívül szélesen határozták meg. A bejelentésben szereplő, a nizzai osztályozás szerinti 9., 16., 18., 21., 25., 28. és 41. áruosztályokban megjelölték például – a teljesség igénye nélkül – a „szoftverek, online nem letölthető videóklipek és egyéb multimédiás digitális tartalom, műanyag akciófigurák, ruházati cikkek és süteményformázók” árukat is.

Amennyiben a bejelentett megjelölést a teljes árujegyzékre vonatkozóan lajstromozzák, a Netflix áruk és szolgáltatások rendkívül széles köre tekintetében fog védjegyoltalmat élvezni.

A Netflix a védjegyek ábrás elemeit a formájuk alapján kategóriákba, osztályokba és alosztályokba soroló bécsi osztályozási rendszer szerinti besorolásban nemcsak az ábrás megjelölésben megjelenő szóelem, de az ábrázolt körök, négyzetek és háromszögek vonatkozásában is igényelné az oltalmat.

Ha népszerű a márka, megjelennek a hamisítók is

Külön érdekesség, hogy a statisztikák szerint a „Squid Game” szóösszetételt tartalmazó védjegyek 97 százaléka bejelentés alatt áll, a Netflix pedig ezen védjegybejelentéseknek mindössze 65 százalékát nyújtotta be. A sorozat sikere tehát nem csupán a forgalmazó Netflixet sarkallta arra, hogy mihamarabb jogi oltalmat szerezzen megjelölésének: a szóban forgó szimbólumokkal a sorozat népszerűségét meglovagolva számtalan, a sorozatban látható ruházati cikk és süteményforma lepte el az internetet.

A védjegyjogi kérdés ebben az esetben az, hogy a Netflix, ha megadják védjegyoltalmát, sikerrel léphet-e fel az említett geometriai ábrákat vagy magát a „Squid Game” szóösszetételt feltüntető áruk – engedélye nélkül történő – forgalmazása ellen.

A hamisítók elleni fellépéshez a védjegyet „ténylegesen használni” kell

Az elsődleges védjegyjogi szempont a védjegy tényleges használata. A Netflixnek e tekintetben két fő szempontot kell figyelemben tartania. Az egyik, amelyet maga a magyar védjegytörvény is nevesít, az, hogy a védjegyet olyan alakban kell használni, amely a lajstromozott alaktól csak a megkülönböztetőképességet nem érintő elemekben tér el.

Ez az esetkör akkor vethet fel védjegyjogi kérdéseket, ha a Netflix fel szeretne lépni olyan ruhagyártók vagy süteményforma-készítők ellen, akik a sorozatból ismert szimbólumokkal ellátott termékekkel szeretnének piacra lépni. Ezek ugyanis nem tartalmazzák a „Squid Game” feliratot, amely a védjegybejelentésnek kétségkívül a domináns eleme. A „Squid Game” felirat elhagyása tehát a megkülönböztetőképességet erősen érintő elemben eltérő használatnak minősülne.

Fordítva ez nem feltétlenül mondható el, mivel a szóban forgó szimbólumokat beépítették a „Squid Game” szóelembe, így tehát a szóelem használata a szimbólumok elhagyásával – véleményem szerint – a megkülönböztetőképességet nem érintő használatnak minősülne. Megjegyzendő, hogy az összetéveszthetőség kérdésének a megítélése sem független a védjegy ismertségétől és híres voltától, mert ilyen esetben a védjegyre vonatkozó képzettársítás (asszociáció) is megalapozhatja az összetéveszthetőséget.

A másik fő szempont a hamisítókkal szemben az öt éven túli fellépés kérdése. A védjegyjog ugyanis megköveteli a védjegy tényleges használatát az oltalmazott árujegyzék tekintetében, és a védekező félnek kimentési lehetőséget biztosít a védjegyjogosult fellépése ellen, ha utóbbi a lajstromozás napjától számított öt éven belül nem kezdte meg belföldön a védjegy tényleges használatát az árujegyzékben szereplő árukkal és szolgáltatásokkal kapcsolatban.

A kötelezően követendő európai uniós bírói gyakorlat szerint a védjegy „tényleges használata” a védjegynek az oltalmazott áruk vagy szolgáltatások piacán való használatát jelenti, és nem csupán az érintett vállalkozáson belül történő használatát. A védjegy használatának következésképp olyan árukra vagy szolgáltatásokra kell vonatkoznia, amelyeket már forgalmaznak vagy forgalomba fognak hozni, és amelyek tekintetében a vállalkozás – különösen reklámkampányok formájában – megkezdte az ügyfelek megszerzésének előkészületeit.

Felmerül tehát az a kérdés, hogy egy öt év múlva esetlegesen megindítandó védjegybitorlási eljárásban képes lesz-e igazolni a Netflix a védjegye tényleges használatát, ha harmadik személy vagy vállalkozás ruházati cikkeket vagy süteményeket szeretne értékesíteni a szóban forgó szimbólumokkal vagy akár a védjeggyel oltalmazott megjelöléssel ellátva úgy, hogy a Netflix addig pusztán a sorozatban jelenítette meg a kérdéses árukat. Természetesen ha a Netflix ilyen fajta merchandisingtermékekkel is piacra lép a védjegy lajstromozásától számított öt éven belül, akkor biztosan igazolni tud majd használatot. A cikk szerzője szerint vélhetőleg ez lehet a Netflix célja, hiszen ellenkező esetben valószínűsíthetően nem adott volna be védjegybejelentést például ruházati cikkekre és süteményformákra is.

A jóhírűség jelentősége

A használattal kapcsolatos jogérvényesítési problémákat érinti a védjegyek jó hírű voltára vonatkozó nemzetközi megállapodás, mely szerint egy jó hírű védjegynek az áruosztályokon túlnyúló oltalma van. Feltételezhető, hogy a jelen esetben a Netflix erre hivatkozva mégis érvényesítheti védjegyjogait a bitorlókkal szemben.

Konklúzió

Látható, hogy védjegyjogi szempontból pusztán egy filmsorozat főcímének a bejelentése is izgalmas kérdéseket vethet fel. Az áruk és szolgáltatások köre meghatározásakor azt szoktuk védjegyjogi szakértőkként javasolni, hogy azt a bejelentők igyekezzenek úgy meghatározni, hogy ne legyen – a bejelentést és a későbbi jogérvényesítést nehezítendő – indokolatlanul széles körű, de annyira szűk sem, hogy a védjeggyel oltalmazott márka későbbi továbbfejlesztését megnehezítse. Egy tapasztalt szakember segíthet megtalálni az egyensúlyt egy olyan védjegybejelentés összeállításában, amellyel nagy eséllyel elkerülhetők a későbbi jogviták, és a márkanév továbbfejlesztése is azonos oltalmat fog élvezni a középtávú jövőben is.

Emellett az itt felvetett kérdésekre nem adható egyértelmű válasz, de feltételezhető, hogy ezeket a nehézségeket a Netflix felmérte, és ezek tudatában döntött a széles körű védjegybejelentések mellett.

Dr. Éder Róbert írása eredetileg a Márkamonitor 2021/3-4. számában jelent meg

A © jel egy műnek a szerzői jogról szóló törvényben (vagy külföldi mű esetében az adott országban érvényes szerzői jogi szabályozásban) meghatározott védelmét mutatja. A bekarikázott C betű az angol „copyright”, azaz „szerzői jog” kifejezés rövidítése. Feltüntetése már nem kötelező, főleg könyvek, kiadványok elején találkozunk vele, és mellette általában a szerzői jog jogosultja nevét és a mű keletkezési évét adják meg. A szerzői jogi törvény rendelkezései nem függnek a © jelzés használatától, a törvény mindenkire vonatkozik. Ha valaki egy mű felhasználásához engedélyt akar szerezni, a © jel alapján azonnal tudja, hogy a kérésével kit keressen meg.

A márkák védelme

A jelen cikk elsődleges célja a két másik, a ^® és a jelzéssel kapcsolatos kérdések tisztázása. Mindkettő az előtte lévő megjelölés, logó, brand védjegyoltalomban részesültségét jelöli, és közöttük jelentésüket tekintve nincs különbség. Mindkettő egy-egy angol szó rövidítése. A ^® jelben a karikában lévő R betű „registered”, azaz „lajstromozott”, „nyilvántartásba vett” vagy „regisztrált” értelemmel bír. A jel a „trade mark”, azaz magyarul a „védjegy” rövidítése, és ugyancsak a jelzett áru védjegyoltalomban részesítettségét hivatott mutatni. Megjegyzendő, hogy mindkét jelet fél sorral feljebb, vagyis a felső index magasságában szokták feltüntetni.

Ezen jelzések használata Magyarországon és az EU tagországaiban nem kötelező, de komoly jelentéssel és jelentőséggel bírhat.

Hogyan lesz védett a védjegy?

Egy megjelölés Magyarországon háromféleképpen részesülhet védjegyoltalomban, ezek közül az első, ha a megjelölésre a védjegytörvény alapján engedélyeztek oltalmat, amit a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala által vezetett védjegylajstromba bevezettek.

A második lehetőség, amellyel elsősorban külföldi jogosultak élnek, az 1891-es madridi megállapodás keretében tett nemzetközi védjegybejelentés alapján szerezhető nemzeti védjegy, aminek az adminisztrációját a Szellemi Tulajdon Világszervezete Genfben székelő nemzetközi irodája végzi, és Magyarország megjelölésekor a szerzett jog a magyar nemzeti védjeggyel egyenértékű jogokat biztosít.

A harmadik lehetőség az európai uniós védjegy, aminek az eljárását, lajstromozást az alicantei székhelyű Európai Unió Szellemi Tulajdoni Hivatala intézi, és az EU-védjegyek az unió minden országában egyaránt hatályosak, és az általuk biztosított jogok az egyes országokban a nemzeti védjegyek hatályával azonosak.

Visszatérve a hivatkozott jelzésekhez, álláspontom szerint a ^® és jelek minden olyan megjelölés, márkanév, brandnév mögött feltüntethetők, amelyek ezen három lehetőség bármelyike szerint Magyarországra kiterjedő hatályú védjegyoltalommal rendelkeznek. Egyes források szerint a jelzés használható a még nem lajstromozott, de már bejelentési eljárás alatt álló megjelölések esetében is.

Mikor nem megengedett a ^® vagy jelzés használata?

Leszögezhetjük, hogy a terméken vagy a megjelölés bárhol történő megjelenítése után feltüntetett ^® vagy jelzés használata nem megengedett olyan esetekben, amikor az előtte álló megjelölés nem áll védjegyoltalom (vagy függő oltalmazási eljárás) alatt, mert ez félrevezető, megtéveszti a fogyasztókat, és ez reklám esetén a reklámtörvény, kereskedelmi használat esetén pedig a tisztességtelen piaci magatartás és a versenykorlátozás tilalmáról szóló törvény rendelkezéseibe ütközik.

Mikor kötelezhető valaki a ^® vagy jelzés használatára?

A kérdés megválaszolásához kis kitérőt kell tenni. Ha egy termék brandneve vagy a részére adott védjegyszó nagyon találó, kifejezi a termék lényegét, vagy a piac a terméket ezen a néven ismeri – lásd például a „Magnetofon”, „Nylon” szavakat –, akkor ezen elterjedt használat eredményeként a találó védjegy fajtanévvé alakul, a termék elterjedten használt nevévé válik, és ezért oltalomképességét elveszti.

Abból a célból, hogy a frappáns és jó védjegyek ne válhassanak fajtanévvé, és ne veszítsék el oltalomképességüket, megfelelő rendelkezés a védjegytörvény 13. paragrafusában született, ami a védjegyjogosultak számára lehetőséget ad arra, hogy azt, aki szótárban, lexikonban, enciklopédiában vagy más hasonló kézikönyvben nyomtatott vagy elektronikus formában valamely védjegyet megjelenít, kötelezni lehessen arra, hogy a védjegy neve után feltüntesse annak védett állapotát, például az itt hivatkozott jelek valamelyikének a használatával. Aki ezzel a lehetőséggel él, az mentesül az alól, hogy a védjegyoltalmat a megkülönböztető képesség hiánya miatt érvénytelenítsék. Ilyen esetekben a használat tehát kötelező lehet.

Milyen további jogi jelentősége van a ^® vagy jelzés használatának?

A védjegyoltalom olyan jog, amely az azt megsértő személy szándékától, vétkességétől vagy vétlenségétől függetlenül érvényesíthető, azaz a védjegybitorlás és következményei alkalmazása alól nem jelent mentesítést, ha a jogosulatlan használónak nem volt tudomása a védjegyoltalom létezéséről.

A védjegyoltalom megsértésének ugyanakkor büntetőjogi oldalai is vannak, ahol a jogsértő személy vétkességének komoly jelentősége van. Ha a védjegyet hordozó terméken, annak hirdetésén, csomagolásán vagy szolgáltatások esetén a szolgáltatással kapcsolatos dokumentumokon az említett ^® vagy jelzést feltüntették, akkor a megjelölést jogosulatlanul lemásoló vagy használó személyek vétlensége nem állapítható meg, mert ezek által a jelzések által tudniuk kellett, hogy a megjelölés védjegyoltalom alatt áll, és ha ezek után is jogtalanul hasznosítottak, akkor részükről jóhiszeműség vagy vétlenség már nem állítható.

Emellett védjegybitorlás után a védjegybitorlóval szemben a Ptk. szabályai szerint anyagi igény (például kártérítés és/vagy gazdagodáselvonás) támasztható. Ezeknek az elbírálásánál a vétlenség már mérlegelési szempont lehet. Ha a termékeken a hivatkozott jelzések szerepeltek, akkor itt is egyértelműen kijelenthető, hogy a védjegybitorló személy nem vétlen, hiszen tudnia kellett arról, hogy az adott megjelölés védjegyoltalom alatt áll.

A ^® és jelzések használatának problémái a nemzetközi kereskedelemben

A szóban forgó jelzések használatával óvatosan kell bánni a nemzetközi kereskedelemben, mert a védjegyoltalom nemzeti jog, esetenként ugyan adott országcsoportot ölel fel (például EU-védjegy, Benelux-védjegy), de a védjegyoltalom hatálya csak az engedélyező ország területére terjed ki.

Ha egy terméket egy adott ország piacán akarunk értékesíteni vagy használni, akkor az említett jelzések elhelyezése akkor szabályos, ha az adott országban rendelkezünk a megjelölésre védjegyoltalommal. Miután a tisztességtelen piaci magatartást és a fogyasztók megtévesztését szinte minden ország ismeri, és a vonatkozó jogszabályok rendelkezéseit alkalmazza, egy Magyarországon jogosan feltüntetett és a védjegyoltalom fennállását igazoló jelzés egy másik ország piacán könnyen megtévesztő lehet, ha ott a termékre már nincs védjegyoltalom.

Ezért ügyelni kell arra, hogy ha a terméken lévő védjegy mellett a ^® vagy a jelzést használjuk, akkor a megjelölésre az adott országban legyen érvényes védjegyoltalom.

Emellett figyelembe veendő az a körülmény is, hogy a termék kerülhet olyan ország piacaira, ahol a ^® vagy jel használata kötelező, ha a termék védjegyoltalom alatt áll.

A fentiekre tekintettel export esetében sok egyéb tényező mellett gondolni kell arra, hogy a ^® vagy jelzés használatának a feltételei az adott területeken fennállnak-e, illetve ha nem, akkor biztosíthatók-e.

A fenti rövid összefoglaló az említett jelzések használatára vonatkozóan csak nagy vonalakban adott eligazítást, figyelemmel kell lennünk arra is, hogy a megjelölésekkel, márkanevekkel kapcsolatban külföldi piacokon egyéb problémák is felléphetnek, és a jelzések feltüntetésével vagy elhagyásával összehasonlítva sokkal nagyobb hátrányt okozhat, ha az adott névre másnak van védjegyjoga, vagy megjelölésünk valamely más jogosult védjegyével összetévesztésig hasonló. Az ilyen helyzetek kialakulását csak tudatos és áldozatos védjegypolitikával lehet elkerülni.

Szerző: Lantos Mihály | szabadalmi ügyvivő, partner | Danubia Szabadalmi és Jogi Iroda Kft.