18 éve nem volt ennyire magas az EU-ba vetett bizalom szintje.

Az európaiak 52%-a bízik az EU-ban, ami 2007 óta a legmagasabb arány. A bizalom mértéke a 15–24 éves fiatalok körében a legmagasabb (59%). Egy másik 18 éves rekordot jelent, hogy az európaiak 52%-a nyilatkozik úgy, hogy bízik az Európai Bizottságban, és ez az arány is különösen magas a fiatal polgárok körében (57%). Az országa kormányában ugyanakkor a válaszadók 36%-a bízik, az országa parlamentjében pedig 37%-uk. A válaszadók háromnegyede (75%) állítja, hogy uniós polgárnak érzi magát – ez az utóbbi két évtizedben mért legnagyobb arány. Ezenkívül tíz uniós polgár közül több mint hat (62%) derűlátó az EU jövőjét illetően.

Az európaiak határozottan támogatják az eurót

Az Eurobarométer felmérés szerint a közös valuta támogatottsága nagyobb mint valaha, mind az EU-ban (74%), mind az euróövezetben (83%). Az európai gazdaság helyzetét az európaiak 44%-a jónak, 48%-a pedig rossznak tartja. A polgárok nagy része (43%) szerint az európai gazdasági helyzet a következő 12 hónapban stabil marad.

Az európaiak erősebb és határozottabb EU-t szeretnének

Tíz válaszadó közül majdnem hét (69%) úgy gondolja, hogy az Európai Unió a stabilitást képviseli a zűrzavaros világban. Tíz európaiból közel kilenc (88%) egyetért azzal, hogy a világ országai és régiói között szabályozottabb együttműködésre van szükség. Az uniós polgárok több mint négyötöde (86%) egyetért azzal, hogy a vámok emelése károsan hat a világgazdaságra. Ugyanakkor, ha más országok növelik az EU-ból származó behozatalra kivetett vámjaikat, a válaszadók 80%-a szerint erre válaszul az EU-nak is vámokat kell kivetnie az érdekei védelmében. Tízből több mint nyolc válaszadó (81%) támogatja a tagállamok közös védelmi és biztonságpolitikáját, ami 2004 óta a legmagasabb arány. Ugyanakkor az elkövetkező öt évre tekintve 78%-ukat aggasztja az EU védelmének és biztonságának kérdése.

Ami az uniós költségvetés prioritásait illeti, az európai polgárok azt szeretnék, ha az uniós költségvetést a védelemre és a biztonságra (43%), a foglalkoztatásra, a szociális ügyekre és a közegészségügyre (42%), valamint az oktatásra, a képzésre, az ifjúságra, a kultúrára és a médiára (34%, nem változott) fordítanák. A polgárok legnagyobb része (40%) szerint a biztonság és a védelem az a legfontosabb terület, amelynek nagyobb uniós finanszírozásban kellene részesülnie, ezt az energetikai átállás/megfizethető energia követi (32%).

Az európaiak szerint az EU-nak középtávon a biztonság és a védelem (39%), azután a gazdaság (29%), a migráció (24%), valamint az éghajlat és a környezetvédelem (24%) területén kell intézkedéseket hoznia. Ugyanakkor az uniós polgárok 44%-a véli úgy, hogy rövid távon a béke és a stabilitás biztosítása lenne a legpozitívabb hatással az életére, ezt követi az élelmiszer-, az egészségügyi és az ipari ellátás biztosítása az EU-ban (27%), valamint több munkalehetőség megteremtése (26%).

Továbbra is a békét tekintik az EU-ra legjellemzőbb értéknek (41%, +2 százalékpont), ezt követi a demokrácia (33%, -2 százalékpont), valamint a jogállamiság, a demokrácia és az alapvető jogok tiszteletben tartása (28%, új elem).

Az ukrajnai háborúra adott uniós válasz folyamatos, szilárd támogatást élvez

Az Ukrajna elleni orosz agressziós háborúval kapcsolatban az európai válaszadók 80%-a egyetért azzal, hogy fogadják be a háború elől menekülő embereket az EU-ba, míg az európaiak több mint háromnegyede (76%) támogatja, hogy Ukrajna kapjon pénzügyi és humanitárius támogatást. Az uniós polgárok 72%-a támogatja az orosz kormánnyal, vállalatokkal és magánszemélyekkel szembeni gazdasági szankciókat, míg tízből hat (60%) egyetért azzal, hogy az EU tagjelölti státuszt adjon Ukrajnának, 59%-uk pedig egyetért azzal, hogy az EU finanszírozza Ukrajnának szánt katonai felszerelések beszerzését és szállítását.

15 válaszlehetőségből továbbra is Oroszország Ukrajna elleni invázióját tekintik a legfontosabb uniós szintű kérdésnek (27%) (ezt követi 24%-kal a nemzetközi helyzet, valamint 20%-kal a biztonság és a védelem). Az európai válaszadók 77%-a egyetért azzal, hogy Oroszország Ukrajna elleni inváziója fenyegetést jelent az EU biztonságára nézve.

Háttér-információk

A 103. standard Eurobarométer felmérésre (2025 tavasza) 2025. március 26. és április 22. között került sor a 27 tagállamban. Összesen 26 368 uniós polgárt kérdeztek meg személyesen. Kilenc tagjelölt és potenciális tagjelölt országban (Ukrajna kivételével mindegyik országban) és az Egyesült Királyságban is sor került interjúkra.

„A pénzügyi szolgáltatók gyakorlatilag minden olyan adatunkat tárolják, amelyek az adott szolgáltatás lebonyolításához szükségesek: jelszavakat, e-mail címeket, telefonszámokat, személyes adatokat, számlaszámokat, az utalások alapján feltérképezhető kapcsolati hálókat, a pénzügyi tranzakciókat és azok lebonyolítási körülményeit. Ezért fontos, hogy az ügyfél számára átlátható legyen, pontosan milyen adatokat is tud róla a szolgáltató, és hogyan gondoskodik azok védelméről” – fogalmaz Szabolcsi András, a BlockBen informatikai igazgatója.

A digitális pénzügyi fejlesztésekkel foglalkozó cég szakértője kiemeli: az adatok tárolásában két védelmi vonal létezik. Az egyik maga az adatbázis a tárolt adatokkal, amely esetében ma már az is megoldható, hogy embernek egyáltalán ne legyen hozzáférése, csupán az adatbázist kiszolgáló szerverhez. Ez esetben például egy rendszergazda tudja üzemeltetni az adatbázis szervereket, de magukhoz az adatokhoz nem fér hozzá, a titkosított tárolás miatt.

A másik védelmi vonal, hogy a legérzékenyebb adatokat, jelszavakat, PIN kódokat különféle adattitkosítási megoldásokkal tárolják és titkosított csatornákon továbbítják. A szakértő úgy látja a sajtóhírek alapján: a Revolut esetében úgy tűnik, hogy nem alkalmazták a fenti eljárásrendet megfelelően, vagyis az adatokhoz való közvetlen hozzáférés és az adatbázis szerverekhez történő hozzáférés szétválasztását.

Csomagkézbesítés helyett adatlopás

Adatainkat rengeteg módon próbálják ellopni. A legegyszerűbb az adathalász módszer, a végfelhasználókat véve célkeresztbe. Ez sokkal olcsóbb, mint egy pénzügyi szolgáltató rendszereit feltörni. Adathalász módszer például, amikor egy, a valódihoz hasonlító vagy teljesen ugyanúgy kinéző weboldalt hoznak létre és ott kérik be a banki adatainkat.

„Láttam már csomagkézbesítő szolgálat kártyás fizetési oldalát lemásolva. Ha csomagot vártam volna, akkor lehet, én is beleestem volna a csapdába, mert a webcím jónak tűnt elsőre és a kis zöld lakat is ott volt. Az oldal kinézete, az ikonok, a nyelvhasználat szintén rendben voltak. Egy dolog lett gyanús: túl gyorsan betöltődött az oldal! Emiatt kezdtem gyanakodni, mert a kriptográfiai algoritmusok és a fizetési protokollok egyszerűen nem lehetnek ilyen gyorsak. Ekkor, megnézve alaposan a webcímet, vettem észre, hogy két betű fel van cserélve benne. Összesen ennyi volt az árulkodó jel” – érzékelteti Szabolcsi András, mennyire kifinomultak az adathalászok trükkjei.

Ugyancsak gyakori csalási módszer a különféle adathalász mobil applikációk használata vagy meglévő applikációk megfertőzése. Ilyenkor a csalók képesek akár még az SMS üzeneteket is eltéríteni, vagyis ma már az SMS alapú, kétfaktoros bejelentkezés is kijátszható. Ilyen eset történt pár hete az Európai Unióban is – emlékeztet a szakértő. Éppen ezért egyre többen ajánlják az SMS alapú, kétfaktoros hitelesítés helyett az autentikátor applikáció alapú megoldást (TOTP), amely egyszer használatos jelszavakat generál a felhasználó telefonján.

A szolgáltatók természetesen több szinten is igyekeznek védeni a felhasználókat. Technológiai szinten például valamilyen kriptográfiai megoldáson alapuló adathozzáférési szabályrendszer kidolgozása jelenthet erősebb védelmet.

Azonban felhasználóként fel kell ismernünk: a szolgáltató önmagában már nem mindig képes megvédeni minket. Folyamatosan fejlődnünk és tanulnunk kell, például annak érdekében, hogy a szolgáltatók idővel a jelszó alapú hitelesítést felválthassák digitális kulcs alapú és jelszómentes megoldásokra. Tudomásul kell vennünk azt is, hogy a pénzügyi szolgáltatók igyekeznek ugyan kényelmesebbé tenni az életünket, ám a kényelem és a biztonság sokszor két ellentétes igény.

Fotó: Markus Spiske/unsplash.com