Tihanyi Lajos képei iránt nagy a kereslet szerte a világon, a hazai modernizmus kiemelkedő alakjának művei egyre többet érnek. 2023-ban Tihanyi “Tájkép Margit-híddal” című festménye egészen 130 millió forintig menetelt a Virág Judit Galéria téli aukcióján, 2021-ben pedig a Pont Saint Michel című kép nem kevesebb, mint 220 millióért cserélt gazdát szintén a Virág Judit Galéria árverésén.

Ez utóbbi kép is 1908-ban készült, akárcsak a május 19-én aukcióra kerülő Nagybányai piac című alkotás. Tihanyi fiatal, 23 éves volt ekkor. A művész ekkor már megjárta Nagybányát, valamint eljutott Párizsba is, a francia fővárosban töltött hónapok óriási hatással voltak rá. Kinyílt előtte a világ, és élete korábbi színterei csupán poros kisvárosnak tűntek számára. Innentől Paul Gauguin, Paul Cezanne és Henri Matisse voltak a példaképei.

A nagybányai művészvilágba visszatérve festette meg ezt a képét, amely – rá jellemző humorral – akkor ábrázolja a piacot, amikor épp nincs piac. „Nagybánya kiváló helyszín volt Tihanyi számára, hogy a Párizsban látottakat, tapasztaltakat kamatoztassa, és rátaláljon saját útjára. Ennek a rálátásos, vad színekkel megfestett képnek a kompozíciója merész, színei a nagy francia fauve mestereket idézik. A modernizmus igazi gyöngyszeme ez” – mondta el Virág Judit, a Virág Judit Galéria művészettörténésze és társtulajdonosa. A képnek hányattatott sors jutott, a keletkezése után egy évszázadon át elveszettnek hitték, azonban később felbukkant egy kiállításon és azóta a Tihanyi-életmű értékes darabja.

A Virág Judit Galéria május 19-i aukciója számos egyéb izgalmas tételt tartogat még. Ilyen például Battyhány Gyula Bábel című festménye, amely az arisztokrata származású művész egyik főműve.  Batthyány előszeretettel tartott görbe tükröt a hazai arisztokrácia tagjai elé, azonban ezen a biblia témájú, roppant részletgazdag festményen szövetszerűen forrnak össze a meseszerű jelenetek. A kép mostanáig lappangott, ám most, hogy előkerült, az aukció egyik leglátványosabb darabja lesz.

Ugyancsak az árverés kiemelt tétele Faragó Endre Kávéházban című alkotása, valamint Czigány Dezső Zöld kancsós, almás csendélet 1930-körül című festménye. Vaszary János Mezei virágok csendélete nemcsak szépsége miatt érdemel említést, hanem azért is, mert Irwin Shaw világhírű író tulajdonában volt.

A Tihanyi kép és a gazdag aukciós anyag két héten át, május 5-től 17-ig megtekinthető a Virág Judit Galériában (1055 Budapest, Falk Miksa utca 30.)

A több tucat kiemelkedő alkotás közül öt festményt emelnek ki: a 20. századi magyar festészet történetének öt kimagasló mesterének egy-egy remekművét.

Az 1930-as években született Művésztársaság című kompozíción a festő, Vaszary János a tatai Park-sorozat családias összejöveteleinek intim világát ötvözi a Korzó-képek nagylélegzetvételű, fővárosi környezetével. A művész egykori krisztinavárosi otthonának, a „penthouse”-os Vágó-háznak a tetőkertjén készült jeleneten vidám művésztársaság ünnepel a háttérben kirajzolódó Budavári Palota régi, Haszmann-féle kupolája alatt. A most felbukkant – Vaszary ünnepelt, „fehér alapos”, art deco korszakhoz tartozó – kép nemcsak a nagy ciklusokat összekapcsoló kulcsmű, de egyben regényes múltú várostörténeti dokumentum. A korábban ismeretlen festmény felbukkanása igazi művészettörténeti szenzáció.

A Csontváry által halhatatlanná tett Taorminát megörökítő Egry József-festmény, a Taorminai napkelte (1930, a nyitóképen) kivételes csúcsot képvisel az életműben. Mivel a 20. század során sokáig egy elzárt pécsi magángyűjteményben őrizték, több mint fél évszázada nem szerepelt együtt a többi kiemelt alkotással. Reprodukcióról viszont jól ismerik a hazai műértők, hiszen már a festő első – majd százéves – monográfiájában is látható a fotója, onnantól kezdve pedig az összes jelentős Egry-albumban ott találjuk Taormina I. címmel. Ilyen tökéletes állapotban megőrződött, az olajpasztell eredeti izzását őrző főművet alig ismerünk a fény nagy varázslójától, a Balaton festőjétől, Egrytől.

Perlrott Csaba Vilmos Szabadban című, 1911 körül született nagy szabású kompozíciója párizsias modernséggel fogalmazza újra a ligetben pihenő aktok klasszikus témáját. Matisse „kedvenc tanítványa”, Perlrott a régi mesterek (Tiziano, Giorgione) és a modernek (Cézanne, Picasso) nyomán alkotta meg saját összefoglaló kulcsművét a fauve lombok alatt időző női és férfi figurákról. A monumentális modern mestermű egykor a leghíresebb „bankárkollekció”, a Kovács Gábor Gyűjtemény éke volt.

Az 1933-as Szövők a modern magyar festészet ünnepelt ikonjának, Derkovits Gyulának érett főműve. Az életmű reprezentatív fődarabján az avantgárd kollázsos szerkesztésmódja találkozik az expresszív formaképzéssel és az ezüst porfesték különös izzásával. A számtalanszor reprodukált festményen a modernista gépkorszak heroizmusa jelenik meg, rímelve a filmművészet korabeli klasszikusaira (például Chaplintől a Modern idők vagy Fritz Langtól a Metropolis). Az egyetlen olyan nagy méretű, muzeális kvalitású Derkovits-remekmű, amely még nem került közgyűjteménybe.

A magyar művészettörténet legnagyobb gyűjtőjének, Nemes Marcellnek a kollekciójában függött egykor Rippl-Rónai József Kis szőke fiú naranccsal című 1904-es festői remeklése. A 20. század elején született – „Kunffy gyerekként” is ismert – mű az érett, kaposvári korszak ikonikus remekműve, a művészettörténészek ihlető témája. Száz éve Renoir-, Picasso- és Cézanne-képek társaként hirdette tulajdonosa kivételes esztétikai érzékét, ma a kevés Magyarországon maradt, egykor Nemes Marcell által birtokolt alkotás egyik legkiválóbb képviselője.

A Munkácsy kép (részlete a nyitóképen) 40 millió forintos kikiáltási árról indult és egészen 155 millió forintig menetelt. A Virág Judit Galéria aukcióján számos tétel iránt hatalmas érdeklődés mutatkozott, több alkotást is a kikiáltási ár sokszorosánál, akár tízszeresénél ütöttek le.

Vaszary János Virágrendezés című 1909-es alkotása egy békahegyi kis házban született. A kép azt a meghitt pillanatot örökíti meg, amint a festő felesége, Mimi virágokat rendez a ragyogó nyári napsütésben. Vaszary az egyik legkeresettebb magyar festő, könnyű ecsettel festett, színes, látványos és életvidám képei hihetetlenül népszerűek. A Virágrendezés 65 millió forintról indulva 90 millió forintig kapaszkodott fel.

Kondor Béla 1961-es Apáca és a pap című képét a tragikusan rövidre szabott életmű egyik legfontosabb darabjaként tartják számon. A 36 millió forintos kikiáltási árral induló jelentős alkotás végül 50 millió forintért talált új tulajdonosra.

Monumentális festményekből nem volt hiány az árverésen: Mattis-Teutsch János dupla aktos képéért 34 millió forintot fizetett új tulajdonosa. A kalapács lesújtását több percig tartó licitharc előzte meg, a kép 16 milliós kikiáltási árral került a közönség elé.

Czigány Dezső Cézanne-t idéző, mesterien megfestett csendélete 40 millió forintért kelt el.

Az este folyamán a tételek között szerepelt Mednyánszky László egyik nagyméretű és lenyűgöző alkotása, az 1895 körül született Fényködös táj. A különc arisztokrata előszeretettel járta egyedül a vadont és festette meg a szeme elé táruló természeti csodákat. Ez a képe a Tátrában készült, a festményt a napfény és a köd játéka teszi rejtelmessé, spirituálissá. A Fényködös táj végül 17 millió forintnál állt meg a licitálásnál.

“Tudjuk, hogy sok műgyűjtő és vásárló időzik ilyenkor a Balatonnál, a kikötőtől és a sétánytól néhány percre található füredi kongresszusi központ pedig ideális helyszín a számukra. Várjuk azokat is, akik nem gyakorlott gyűjtők, azonban szívesen megismerkednek a művészeti trendekkel és a gyönyörű tárgyakkal” – mondta Tausz Ádám főszervező.

Az első Füred Art Weeken művészeti szenzációkkal, több tíz-, illetve százmillió forint értékű alkotásokkal is találkozhatnak a műkedvelők. A Nemes Galéria a gyűjtők egyik kedvenc festője, Vaszary János 1928-ban készült Lovaglás a Lidón című látványos képével érkezik a seregszemlére. A kép olyan életvidám és nyüzsgő, mint a nyári Balaton. A plázson élénk színű ruhában sétáló nők, lovasok és napernyős kocsi látszódnak, fény, mozgás, derű hatja át az értékes képet.

Ugyancsak a Nemes Galéria jóvoltából érkezik Balatonfüredre egy másik remekmű, Márffy Ödön Lovasok a vízparton című festménye (a nyitóképen). Márffy képén a nyugalmat árasztó vízparti táj állandósága, illetve a ruhátlan lovasok és élettel teli lovaik dinamizmusa szimultán jelenik meg.

A Pintér Aukciósház a modernizmus hazai atyja, az egyik legértékesebb magyar festő, Rippl-Rónai József 1910-es Fürdő nők című akt festményével jelentkezett be az eseményre. A festmény Rippl-Rónai kukoricás korszakának egyik jellegzetes és egyedi alkotása. A festő mindig örömmel örökítette meg a kaposvári kertjében a ruhátlan modelljeit, a festmény is ezt a tematikát dolgozza fel.

A leglátványosabb mind közül az a római stílusú óriásváza, amely elsőre úgy tűnik, mintha bronzból készült volna, pedig egy bravúrosan megmunkált és díszített kerámiáról van szó, amely teljesen különbözik a Zsolnay többi tárgyától. „Ez egy magányos, társtalan remekmű, amely a historizmus és a szecesszió határán billeg és kreativitásával, technikai tökéletességével önbizalmat sugároz. Azt üzeni a konkurenciának, hogy amit más álmodni sem mer, azt mi tökéletesen megvalósítjuk” – mondta el Törő István, a Virág Judit Galéria társtulajdonosa. Az óriásváza máris rekordot döntött, hiszen 15 millió forintos kikiáltási árával a valaha meghirdetett legértékesebb Zsolnay-tárggyá vált. A váza becsértéke 30-40 millió forint. 

Szintén a decemberi aukció kiemelt műve Vaszary János Tóvárosi tájkép, Tata című alkotása 1912-ből, amely 55 millió forintos kikiáltási indul. 1909-től kezdve Vaszary János feleségével, Rosenbach Máriával a tavaszi és nyári hónapokat Tata-Tóvároson töltötte. 1910-ben vásárolták meg azt a telket, amely szökőkútjaival, színes virágágyásaival nemcsak pihenést biztosított a házaspár számára, hanem inspirálta is művészt. A tatai tavat ábrázoló kép kompozícióját Vaszary főleg a sárga, a lila, a kék és a zöld színek összeütköztetésére alapozta. 

A gyűjtők nagyon várták már Czóbel Béla Párizs, L’avenue du Maine című festményének felbukkanását. A 26 millió forintos kikiáltási árról induló festmény akkor született, amikor Czóbel 1925 őszén megérkezett Párizsba. Első szállása a L’avenue du Maine 71. számú házában volt – ennek az ablakából festette az utca átellenes oldalát. Az aukcióra kerülő kép legközelebbi párhuzama a Magyar Nemzeti Galéria gyűjteményében található.

Aukcióra kerül Mednyánszky László egy csodálatos, 1911-ben készült képe, a Holdvilágos tóparti táj is. A festmény kikiáltási ára 7,5 millió forint, becsült értéke 12-16 millió forint. A festmény Mednyánszky egyik kedvenc témáját dolgozza fel: a természetet, azon belül pedig a mozgó vizet.

Igazi ritkaságnak számít, hogy Czigány Dezső két kivételes csendélettel is képviselteti magát. Az 1930-as években festett Csendélet aktos kompozícióval című kép kikiáltási ára 15 millió forint, a Csendélet című alkotás 10 millió forintról indul. 

A korai magyar modernizmus egyik legkiválóbb mesterétől, Boromisza Tibortól két festmény is szerepel a kiírásban.  A szatmárnémeti piac misztikus megvilágításban című kép 18 millió forintos, a Tavaszi táj 14 millió forintos kikiáltási árról várja a liciteket.

A Virág Judit Galéria már korábban bejelentette, hogy aukcióra bocsátja Tihanyi Lajos Tájkép Margit-híddal és Gulácsy Lajos Régi instrumentumon játszó hölgy című festményét. Előbbi 100 év után a semmiből került elő, utóbbi pedig már 2002-ben abszolút aukciós rekordot döntött – a szakma már akkoriban is “magyar Mona Lisának” nevezte el. A festményeket, és a téli aukció minden egyes darabját a nagyközönség december 2-tól, két héten át ingyenesen megtekintheti a Virág Judit Galériában.

Magyar festőzsenik kiemelkedő alkotásait árverezte el hagyományos őszi aukcióján a Virág Judit Galéria. Ezúttal két olyan géniusz műve is kalapács alá került, akik mindketten külföldön töltötték életük nagy részét és nemzetközi szinten is rendkívül keresettek. Paál László rövid élete mindössze 33 évet ölelt fel, azonban a fiatalon elhunyt művész nevét így is a legnagyobb 19. századi magyar festők között emlegetik. A Naplemente című, múzeumi kvalitású olajfestménye Paál egyik csúcsműve, az alkotásért 80 millió forintot adtak az árverésen.

Moholy-Nagy László neve legalább olyan ismerősen cseng Párizsban, mint Budapesten. A nemzetközi hírű avantgárd festő egyik utolsó művét kínálták eladásra a Budapesti Kongresszusi Központban tartott aukción. A Kompozíció három körrel című műért 22 millió forintot adott valaki az este folyamán.

Az aukción Mednyánszky László Trén a hegyek között című festménye 12 millió forintról indulva 26 millió forintig menetelt. A Téli alkony (Hegyi tó) című tájkép is remekül szerepelt, a kalapács 17 millió forintnál ütötte le.

Hatalmas licitháború bontakozott ki Scheiber Hugó Hölgy cigarettával című művéért is: az alkotás 2,4 millió forintos kikiáltási árról indulva 7 millió forintnál állt meg. Scheiber Hugó több alkotása is bőven kikiáltási ár felett kelt el, így például életművének egyik kiemelkedően fontos darabja, az 1926 körül alkotott avantgárd remekmű, a Stadion – 24 millió forintról meg sem állt 50 millió forintig. A kép legutóbb 1986-ban bukkant fel aukción, akkor Sotheby’s kínálta eladásra New Yorkban.

A Virág Judit Galéria 73. Őszi aukcióján kalapács alá került továbbá többek között Czóbel Béla, Gulácsy Lajos, Kádár Béla, Munkácsy Mihály, Reigl Judit és Vaszary János egy-egy alkotása is.

A klasszikus műveket felvonultató december 19-i eseményen két igazi művészeti szenzációt is elárvereznek. Rippl-Rónai József A geszti kastély kertjében című képét 1928-ban állították ki utoljára, azóta a nagyközönség egyáltalán nem láthatta, hányattatott történet és több évtizednyi külföldi tartózkodás után került haza. A festmény párja, A geszti kastély Somogyban című alkotás ma is a Magyar Nemzeti Galéria egyik kincse. A most aukcióra kerülő Rippl-Rónai mű a festő egyik legmerészebb, hibátlan tájképe, ezt jól jelzi a kikiáltási ára is. 160 millió forintról eddig csak egyetlen klasszikus festmény indult a magyar műkincspiac történetében: Csontváry Kosztka Tivadar Titokzatos sziget című képe végül rekordáron, 460 millió forintért kelt el a Virág Judit Galéria tavalyi árverésén.

Az aukciókat megelőző sajtóeseményen lekerült a lepel Vaszary János Alassiói strand (Alassiói tengerpart) című, 1938-ban készült festményéről. A művész 1939-ben hunyt el, így ez az alkotása életének egyik utolsó remekműve. A kép 1940-ben eltűnt a szakma és a nagyközönség szeme elől, nyolcvan év elteltével azonban tökéletes állapotban került elő. Becsértéke 120-160 millió forint.

Minden idők talán legerősebb kortárs aukciójára készül a Virág Judit Galéria december 17-én, szintén a Kongresszusi Központban. Keserü Ilona Mozaikterv (SOTE) című festménye 44 millió forintos kikiáltási árról indulva 80-120 millió forint körüli áron kelhet el. A művész a ‘70-es években a színkutatás kérdését járta körbe, ezen éra egyik kiemelkedő darabja a Mozaikterv, amely még soha nem szerepelt a piacon.

Maurer Dóra 1985-ös Quasi-kép, perspektivikus, a 71. lépésből című műve a korai ‘80-as évek képzőművészeti kontextusában kulcsfontosságúnak számít. A kép 44 millió forintról indul, becsértéke 80-100 millió forint. A kortárs aukción olyan alkotók fő művei szerepelnek még, mint Bak Imre, Birkás Ákos, Csernus Tibor, Deim Pál, Fajó János, Hencze Tamás, Lakner László és Nádler István.

„Ennél méltóbban nem is zárhatnánk jubileumi évünket. Gyönyörű festmények kerültek a kínálatunkba, értékes és erős anyag állt össze mindkét árverésre. Örömmel tölt el bennünket, hogy a hazai klasszikus piac már annyira jelentős, hogy egyre több kép tér haza külföldről – akár száz év után is. Hihetetlenül megerősödött a hazai kortársak iránti kereslet is, negyed évszázada dolgozunk azon, hogy alkotóink presztízse elérje azt a szintet, amit megérdemelnek. Decemberi 17-e kétségtelenül a kortárs festészet ünnepe lesz” – mondta el Kelen Anna, a Virág Judit Galéria művészettörténésze, az aukciók vezetője.

A képeket bemutató ingyenes kiállítást december 3. és 18. között tekinthetik meg az érdeklődők a Virág Judit Galériában.

Október 18-án, a Magyar Festészet Napján tartja aukcióját az idén 25 éves Virág Judit Galéria. A magyar remekműveket felsorakoztató árverésen a nemrégiben elhunyt Kornai Péter magángyűjteménye is kalapács alá kerül, többek között Vaszary János, vagy Rippl-Rónai József alkotásaival.

Kornai szenvedélyesen kutatta a magyar művészek munkáit, elmondások szerint úgy vásárolt festményt, mint aki házat vesz – „a pincétől a padlásig” mindent tudni akart az adott műről. Habár kollekciója különböző korok és stílusok alkotásaiból áll, hangulatilag és érzelmileg teljesen egységes, gerincét pedig klasszikus modern művek alkotják. A Virág Judit Galéria a Kornai-gyűjtemény részeként elárverezi többet között Vaszary János kimagasló kvalitású akvarell képét (Díva kék pamlagon – a nyitóképen), Rippl-Rónai József bravúros portréját (Somssich gróf portréja) és Gulácsy Lajos kivételes gazdagságú grafikai kollekcióját, amely betekintést enged a művész szinte valamennyi korszakába.

Az aukciós anyagban a fentiek mellett helyet kaptak eddig nem látott Vaszary remekművek is. A festő párizsi korszakának egyik legreprezentatívabb olaj-alkotása (Virágcsendélet nőszirommal és tulipánnal) mellett elárverezik A San Domenico Hotel kertje Taorminában című képet is. Ez utóbbi korábban ismeretlen volt, évtizedekig rejtőzködött egy rangos svájci magángyűjteményben.

Az aukció további kulcstétele Tihanyi Lajos Párizsi táj című avantgárd festménye, amely igazi csemege a műkedvelők számára, a párizsi háztetők és kémények elvont, purista szellemű ábrázolása. A kép 1925-ben született, és 2000 körül került a hazai műkereskedelem vérkeringésébe.

Patkó Károly egy páratlan festménnyel – Lerici (Vitorlások Lericiben) – szerepel a 70. aukción. A festő életműve kevésbé terjedelmes, mint pályatársaié, így igazi öröm a műkedvelők számára ez a rejtett kincs Patkó itáliai korszakából.

„2022 fontos év az életünkben, hiszen idén ünnepeljük a Virág Judit Galéria fennállásának 25. évfordulóját, októberben pedig hetvenedik alkalommal tartunk aukciót. A kerek számot páratlanul izgalmas aukciós anyaggal ünnepeljük, büszkék vagyunk rá, hogy ismét a 19-20. századi klasszikus magyar festészet legjavát tudjuk elárverezni, köztük számos, eddig soha nem látott darabbal. Az aukciót most is, mint mindig kiállítás előzi meg, így bárki, ingyen megtekintheti Rippl-Rónai, Vaszary vagy Gulácsy korszakalkotó műveit” – mondta Kelen Anna, a galéria vezető művészettörténésze.

Klasszikus és kortárs alkotásokat állít ki új kamaratárlatán a Virág Judit Galéria, ahol a stílusok változatosak, egy azonban közös: a vízpart és a napsütötte táj szeretete. A magyar festők alkotásai kivétel nélkül a nyár legszebb pillanatait és többek között a balatoni, vagy épp Duna-parti hangulatot idézik meg.

A 19. század realizmusát Bruck Lajos és Deák Ébner Lajos finom naturalista művei képviselik. A magyar modernizmus és a Párizsi iskola művészeitől – Kádár Béla, Kmetty János, Kernstok Károly, Márffy Ödön, Csók István, Vaszary János (alkotása a nyitóképen) és Derkovits Gyula – nyarat idéző alkotások kaptak helyet. A látogatók megtekinthetik Patkó Károly, valamint a Gresham-körhöz tartozó Szőnyi István és Egry József festményeit is, akiket szinte egy életen át megihletett a Dunakanyar, Zebegény és a Balaton-felvidék. A kiállításon kortárs alkotók, például Fehér László, Radák Eszter és Bodolóczki Linda legújabb művei is láthatóak.

A nyári kamaratárlatot augusztus 12-ig bárki, ingyenesen megtekintheti hétköznapokon 10 és 18 óra között a Falk Miksa utca 30. alatt.

Rippl-Rónai József Enteriőr című nagyméretű olajképe egy korábban szinte ismeretlen vajdasági gyűjteményből került elő. Az eredeti tulajdonos, Engelmann Zsigmond kora egyik legnevesebb gyűjtője volt, és magától a festőtől vásárolhatta meg képet az 1900-as évek elején. A leszármazottak a közelmúltig óvták, rejtegették a művet, amely Rippl-Rónai azon korszakából származik, amikor végre otthonra lelt a kaposvári Fő utcában. Az ezekben az években készített sorozatában a festő betekintést nyújt hétköznapjai intim pillanataiba.

A képen a művész kedvenc modelljeit, feleségét, Lazarine-t, a lábánál összegömbölyödött Flox kutyát, és a karakteres külsejű, szakállas Piacsek bácsit láthatjuk. Feltűnik azonban egy negyedik alak is, egy kék ruhát viselő, elegáns úriasszony. A feljegyzések szerint a hölgy nem más lehetett, mint a kor istenített színésznője, Márkus Emília, aki jó barátságban volt a művész családjával. A festmény 120 millió forint kikiáltási árról indul, becsértéke 200-300 millió forint. 

Vaszary János Dunakorzó Budapesten című alkotása eddig teljesen ismeretlen volt, talán egyetlen kiállításon, 1929-ben láthatta a közönség Nürnbergben, majd teljesen eltűnt a művészettörténészek radarjáról. A korzóról készült ciklus Vaszary egyik legikonikusabb és leglátványosabb sorozata, ennek egy darabja került most elő. A kép kikiáltási ára 65 millió forint, becsértéke 100-150 millió forint.    

Kádár Béla Fiatalok című alkotása közel 100 év lappangás után került elő az Egyesült Államokból, ahol végig egy család tulajdonában volt. A művész valószínűleg maga vihette ki a képet Amerikába, ahol egyszer, 1928-ban szerepelt kiállításon New Yorkban. Az alkotást Kádár „legbauhausosabb” művének tartják. Kikiáltási ára 30 millió forint, becsértéke 60-90 millió forint.

„Hatalmas öröm számunkra, hogy a 25. születésnapot eddig ismeretlen, nagyszerű festmények bemutatásával ünnepelhetjük. Minden várakozásunkat felülmúlta az, ami az elmúlt negyed évszázadban velünk és a galériával történt. Hiszünk a művészet erejében és a magyar festészet építésében, a jövőben is a megszokott értékek mentén folytatjuk munkánkat” – mondta Virág Judit művészettörténész, aki férjével, Törő István üzletemberrel 1997-ben alapította meg a galériát.

A Virág Judit Galéria jubileumi klasszikus és kortárs aukcióit május 31-én és június 1-én tartják a Budapesti Kongresszusi Központban. A felsorolt remekműveken kívül kalapács alá kerülnek majd olyan alkotók munkái is, mint például Czigány Dezső, Tihanyi Lajos, Scheiber Hugó, Mednyánszky László, Lakner László, Birkás Ákos és Maurer Dóra. Az árverés egyik különleges tétele egy ritka és értékes Zsolnay csillár 1904-ből.