„A flipesség azt jelenti, hogy ha tudod, mi a jó döntés, akkor azt meg is hozod” – hirdeti a Flip új márkaplatformjának első reklámfilmje. A platform olyan pillanatokat mutat be, amikor emberek okos és tudatos, azaz flipes döntéseket hoznak. A márka ezzel aktivizálni, egyben reagálni szeretne a telekommunikációs piacon gyakori alacsony váltási hajlandóságra.

„Azt tapasztaljuk, hogy sok esetben egy nyilvánvalóan jobb ajánlatnál sem akarnak váltani az emberek. Hogy miért? Több oka is van, néha csak azt hiszik, hogy bonyolult az ügyintézés. Vagy tartanak a fúrási munkálatoktól, vagy egyszerűen csak bizalmatlanok. Pedig nincs okuk rá. Az új márkaplatformunk hívószava ezért egy hozzáállást jelöl. A flipességgel azokat jellemezzük, akik tudatos fogyasztói döntéseket hoznak, akik az élet minden területén figyelnek az ésszerűségre, nem szeretnek pazarolni, feleslegesen költeni. Így a Flip is pont jó termék számukra” – mondta Endersz Frigyes, a Flip vezetője az új platformról.

A kampány kreatív megjelenésben kettéválik a márka- és az ajánlati kommunikáció. Így az online hirdetett film, valamint az OOH eszközök felelnek a flipesség tematizálásáért, az ügyfeleket a közvetlen környezetükben megszólító kommunikációs eszközök (szórólap, liftreklám, lépcsőházi plakát, bolti és jármű reklámok) pedig különböző döntéshelyzetekre reflektálnak.

„Ezek az úgynevezett feleletválasztós layoutok döntéshelyzeteket villantanak fel, megmutatunk egy jó és egy rossz döntést. Ez egy nagyon flipes, közvetlen, őszinte és sallangmentes megoldás, olyan szituációkkal, amelyeknél nyilvánvaló a jó választás, de amik ettől függetlenül az életben sok esetben mégsem így történnek. Üzenetünk lényege itt is az, hogy a tudatos döntések viszik előre az embert. És ilyen tudatos, jó döntés a Flipre váltás is” – fejtette ki Endersz Frigyes.

A film megnézhető a Flip YouTube-csatornáján.

A GfK Shopping Monitor kutatása szerint a háztartások fogyasztási döntései nem változtak különösebben 2009 tájához képest, így a tudatos vásárlók aránya is hasonlóan alakul. A tudatos vásárlás egyik fokmérője a kutatócég szerint a bevásárlólista, mivel így nehezebben csábulunk el a boltban. A friss adatok szerint 44 százalék készít bevásárlólistát, jellemzően a nők, az idősebbek és a kisebb települések lakói.

A válaszadók harmada a boltok szórólapjait is átnézi az üzletválasztás előtt. Ennek a csoportnak a magját szintén, a nők, az idősek és a kis lélekszámú települések lakosai alkotják, illetve az alacsony jövedelmű szegmensekre jellemző ez a magatartás. A szórólap nemcsak abban segít, hogy melyik boltba menjünk, hanem az azon belüli döntéseket is támogatja: a válaszadók 40 százaléka a választott üzlet szóróanyagának aktuális kínálatát is alaposan átnézi.

A magyar lakosság kifejezetten akcióérzékeny, a válaszadók közel kétharmada tudatosan keresi a kereskedelmi egységek kiemelt ajánlatait. Ez az arány 2009 óta lényegében nem változott, a szórólapoknál kiemelt fogyasztói csoportok ebben a kérdésben is nagyobb súllyal jelennek meg, de a nagycsaládosok is az „akcióvadászok” közé sorolhatók. Ezzel együtt a bolton belül tájékozódó fogyasztók aránya sem változott: a válaszadók közel fele a bolton belül ügyel az ár-érték arányra és összehasonlítja a hasonló termékek árait. A vásárlók 47 százaléka pedig összeveti az akciós termékek árát a normál áron elérhető termékekével.

A megkérdezettek harmada nyilatkozott úgy, hogy nem hatnak rájuk az impulzustermékek. Ez az állítás három csoportban különösen markáns: jellemzően a férfiak, az idősebbek és az alsó középosztály érve a „költségvetési fegyelem”, a szerényebb megélhetésűek pedig a jövedelmi korlátok miatt nem térnek el az előzetes vásárlási terveiktől. A harmadik, impulzustermékekkel kevéssé élő csoport a kisebb háztartásban élőkből áll (gyermektelen, 1-2 fős háztartások), akik a bevásárlólista egyszerűsége miatt nem vesztik el a vásárlás fő fókuszát.

A vásárlás néhány szempontjának érvényesülése, 2009 és 2014 (az adatok százalékos arányban kifejezve)

A válaszadók 24 százaléka vallja magáról, hogy vásárlási döntéseire hatással vannak a boltban elhelyezett hirdetések. Ez az állítás általában a nőkre, a középkorúakra és a nagycsaládosokra igaz. A termékek külső megjelenése nem befolyásolja annyira eltérően az egyes demográfiai csoportokat, az átlagtól kevéssé térnek el; azonban a fogyasztói tipológiák mentén már akadnak különbségek a vásárlói szegmensek között. A magasabb jövedelmi státusszal rendelkező fogyasztók számára a vonzó csomagolás mérvadó lehet a vásárlás pillanatában.

Az internetet csak minden tizedik vásárló használja arra, hogy élelmiszer vagy vegyi áru vásárlása előtt tájékozódjon: ők főleg a fiatalok, a magasabb jövedelműek és a magasabb iskolai végzettséggel rendelkezők közül kerülnek ki.