A várandósság második trimeszterétől kezdve a baba születésén át, az izgalmas első lépésekig érzelmek, kihívások és felejthetetlen pillanatok várják a családokat. A dm babybonus ezen a csodálatos úton kíséri el a tagokat, és nemcsak hasznos tippeket kínál, de személyre szabott kuponajánlatokban is részesülnek a szülők a gyermek 3 éves koráig. „A dm babybonus-szal az #egészenén szellemében szeretnénk támogatni a családokat. Új szolgáltatásunk a baba fejlődési fázisaihoz illeszkedő információkat és exkluzív ajánlatokat kínál, amelyek tovább gazdagítják a gyermekkel töltött mindennapokat” –nyilatkozta Kanyó Roland, a dm marketing és PR vezetője.

Tippek, kedvezmények és apró meglepetések

Az érdeklődők egyszerűen csatlakozhatnak a dm babybonushoz a dm App alkalmazásban vagy a dm.hu weboldalon keresztül. A felhasználókat személyre szabott tartalmak várják, amelyek a várandóssághoz és a gyermek életszakaszaihoz igazodnak. A hírlevelek hasznos információkat és ötleteket kínálnak a kisbabás időszak örömteli eltöltéséhez – a babamasszázstól kezdve a tejfogak ápolásán és a fogszuvasodás kezelésén át a kisgyermekkel való pihentető nyaralási tippekig. A kuponok szintén fontos részét képezik a dm babybonusnak: így a szülők pénzt takaríthatnak meg vásárláskor, miközben felfedezik a dm kismamáknak, babáknak és kisgyermekeknek szóló kínálatát.

Ilyen egyszerűen működik a dm babybonus

A dm babybonus aktiválása egyszerű és néhány lépésben elvégezhető:

1. Töltse le a dm App-ot, és jelentkezzen be a dm Ügyfélfiókba!
2. Az Ügyfélfiók menüpontban kattintson a „dm babybonus” -ra!
3. Aktiválja a dm babybonus-t!
4. Adja meg az adatokat, és kattintson a megerősítésre – készen is van!

Kiknek szól a dm babybonus?

• Várandósoknak a második trimesztertől,
• 3 év alatti gyermekek szüleinek.

A dm babybonus célja nemcsak a vásárlói élmény növelése, hanem egy olyan közösség építése is, ahol a szülők hiteles információkhoz és inspiráráló tartalmakhoz juthatnak a mindennapok során.

 A koronavírus felerősítette a márkával való közvetlen kapcsolatot

Az egyik legmarkánsabb változás, amelyre rávilágít a kutatás a fogyasztók márkához való kapcsolódása. Ezen a téren nagy változás történt az utóbbi időben, különösen a fiatalabb generáció körében, akik előszeretettel rendelnek terméket közvetlenül a kiszemelt márkától. A Z generáció tagjainak több mint kétharmada (68%), a millenniumiak több mint fele (58%) tett így az elmúlt hat hónapban, ez az arány átlagosan 41% az összes korcsoport tekintetében. A döntés háttere egyszerű: a fogyasztók közel kétharmada (60%) jelölte meg a közvetlen vásárlás okaként a jobb vásárlási élményt, míg 59%-uk emelte ki a márkahűség-programokhoz való hozzáférést.

Adatmegosztás a vásárlói előnyökért cserébe

A jobb vásárlói élmény és a márkahűség-program olyan bizalmat épít ki a fogyasztókban, amelyért cserébe közlékenyebbé válnak. Az összes fogyasztó közel fele (45%) állítja, hogy hajlandó megosztani a fogyasztói- és termékhasználati szokásaival kapcsolatos adatait, míg a fogyasztók több mint harmada (39%) személyes adatai, például a rá vonatkozó demográfiai adatok vagy termékpreferenciák megosztására is hajlandó. A további akciók és kedvezmények pedig további adatgyűjtési lehetőséget hozhatnak, hiszen az összes vásárló 54%-a számolt be arról, hogy ezekért cserébe nagyobb valószínűséggel osztaná meg adatait közvetlenül a márkákkal.

Tim Bridges, a Capgemini Consumer Products, Retail & Distribution területének globális vezetője szerint “A fiatalabb generáció azon szokása, hogy közvetlenül a márkáktól vásárolnak terméket, kézzel fogható lehetőséget rejt magában a fogyasztói termékeket gyártó cégek számára. Ennek segítségével fogyasztói adatokat gyűjthetnek és fejlettebb, közvetlen fogyasztói csatornát építhetnek ki. (…) intelligens döntéseket hozhatnak arról, hogy hol tárolják termékeiket, hogyan szabják termékeiket és szolgáltatásaikat a fogyasztóik igényeire, és hogyan javítsák a vásárlói élményt.

A vásárlók a bolti vásárlás élményére szomjaznak

Bár a járvány hatására az elmúlt két évben felpörögött az e-kereskedelem, ez a felfutás megtorpanni látszik. A fogyasztók nagy része (72%) tervezi, hogy a járvány alábbhagyását követően számos interakciót bonyolít le fizikai üzletekben – ami túllépi a COVID-ot megelőző mutatókat (60%). Ezt leginkább a boomerek (76%) látják így, míg a legkevésbé motiváltak a Z generáció (66%) tagjai. Persze ezen a téren is van változás, hiszen a click-and-collect (vagyis a neten megrendelt, de az üzletben átvett) szolgáltatás nagyobb szerephez jutott az utóbbi időben. Az összvásárlók 22%-a tervez így vásárolni, közülük is a millenniumiak körében a legmagasabb (33%) ez az arány, míg a boomerek körében a legalacsonyabb (11%).

Átalakulóban a házhozszállítás

Bolti élmény ide vagy oda, három szegmensben – egészség, szépségápolás, valamint a háztartási szegmens – továbbra is a kiszállítás és annak megfelelő teljesítése viszi a prímet. A háztartási bevásárlást végző személyek 42%-a részesíti előnyben a kiszállítással járó kényelmet. Nagy változás, hogy a vásárlók már kevésbé hajlandóak felárat fizetni a gyors kiszállításért. A fogyasztók teljes körét vizsgálva a vásárlók átlagban a teljes ár 3,3 %-át hajlandóak kifizetni egy két órán belüli kiszállításért, ami csökkenést jelent a 2019-es 4,6 %-hoz képest. Míg a fiatalabb, gyermekes vásárlók legtöbbször hajlandóak továbbra is kifizetni a felárat, a fogyasztók egyre inkább az ügyfélélmény szokásos részeként várják el a gyors kiszállítást.

Az egészség és a fenntarthatóság fontos szempontok a fogyasztók számára

A kutatás rávilágít arra a tényre, amely a világjárvány kirobbanása előtt is körvonalazódni látszott: az egészség és a fenntarthatóság a jövőben is befolyásolni fogja a fogyasztói döntéseket. A legfrissebb adatok szerint a fogyasztók 44%-a hajlandó többletárat fizetni a környezettudatos csomagolással rendelkező háztartási termékekért. Ez hangsúlyosabb a Z generáció (64%) és a millenniumiak (54%) körében, míg kevésbé szignifikáns a boomerek (30%) körében.

Hogyan tudják a márkák és a kiskereskedők kiaknázni a növekvő fogyasztói trendet?

A jelentés négy kulcsfontosságú cselekvést jelöl meg márkák és a viszonteladók számára annak érdekében, hogy azok ki tudják szolgálni napjaink vásárlóinak megváltozott igényeit és emellett profitálhassanak az új fogyasztói trendekből.

1. Gyűjtsenek és elemezzenek belső fogyasztói adatokat, hogy új és testreszabott termékeket és szolgáltatásokat tudjanak ajánlani
2. Dolgozzanak ki egy többcsatornás stratégiát, amely magába foglalja a fizikai üzletekhez, az online értékesítéshez, a fogyasztókhoz közvetlenül történő értékesítéshez és a webes piactereken keresztüli értékesítéshez kapcsolódó szerepeket
3. Az ügyfélélmény növekedési motorjaként definiálják újra a szállítási és fulfillment szolgáltatásokat
4. Tegyék versenyképesebbé a fenntartható termékek árait a fogyasztói elvárásoknak megfelelően

Módszertan

A Capgemini Kutatóintézet ezen jelentése több, mint 10 000, 18 év feletti fogyasztót vizsgált meg a világ 10 országában, köztük Ausztráliában, Kanadában, Franciaországban, Németországban, Olaszországban, Hollandiában, Spanyolországban, Svédországban, az Egyesült Királyságban és az Egyesült Államokban. Azon fogyasztók minősültek „vásárlónak”, akik az elmúlt hat hónapban legalább egyszer vásároltak élelmiszert, háztartási és piperecikkeket és/vagy egészségügyi- és szépségápolási termékeket.

További információk a teljes kutatásban, amely innen tölthető le.

[1] A jelentés négy korcsoportot vesz figyelembe: Z generáció (18-24 év közöttiek), az Y vagy millenniumi generáció (25-40 év közöttiek), X generáció (41-56 év közöttiek), és a baby boom generáció, avagy a boomerek (57-75 év közöttiek)

A pénztárcánknak nem mindegy, hogy nyugaton vagy keleten rendelünk egy csésze feketét

A tavaszi újranyitás óta számtalan visszajelzés érkezett a kávézók részére, hogy a vendégek kisebb-nagyobb áremelkedést észleltek a kedvelt vendéglátóhelyeiken. Az ügyfélkiszolgálás piacán Magyarországon 20 éve jelenlévő ClientFirst Consulting áprilistól május végéig tartó felmérésében összesen 124, az ország megyeszékhelyein és nagyvárosaiban működő kávézót vizsgáltak meg próbavásárlásokon keresztül, hogy adatokkal is alátámasszák a vásárlók tapasztalatát. Ami az eredményeket illeti: a kutatásban vizsgált minta alapján ma Magyarországon egy csésze kávé 514 forintba kerül a városok forgalmas, könnyen megközelíthető és jó lokációjú helyein. A régiónkénti eltéréseket tekintve a kávé áráról elmondható, hogy Nyugat-Magyarország és a főváros között minimális a különbség (540 illetve 550 Ft), addig Kelet-Magyarországon lényegesen kevesebbet kell fizetni egy csésze finom feketéért a városközpontokban (465 Ft). A kávéfajtákat tekintve az espresso és a cappuccino között jelenleg több mint 100 forint a különbség (espresso: 431; cappuccino 572).

Csaknem tízszeres különbség az ásványvizek árában

A kávé mellett az ásványvíz és a szendvicsárakat is összehasonlította a ClientFirst Consulting. Ebben a tekintetben feltűnően nagy volt a szórás a termékek között: amíg egy második kerületi, budai kávézóban akár 800 forintot is elkértek egy 0,33 deciliteres kiszerelésű ásványvízért, addig Bács-Kiskun megyében 90 forintért volt kapható ugyanaz a termék. A szendvicseket tekintve külön vizsgálati kritérium volt, hogy a próbavásárlóknak a kávézóban elérhető legolcsóbb szendvicset kellett listázniuk. Ebben a kategóriában sok különbség volt az egyes ételek minőségében és a felhasznált alapanyagokban is. Amíg Békéscsabán már 250 forintért lehetett rendelni a városközpontban egy egyszerű szendvicset, addig Zalaegerszegen 2890 forintot kértek a minőségi alapanyagokból készült termékért, ami a választék legolcsóbb darabja volt.

A remek kiszolgálás hozhatja el a versenyelőnyt

 „Az árakra a kávézó földrajzi elhelyezkedése, felszolgált termék minősége, márkája mellett a helyen tapasztalható kiszolgálásnak is hatnia kellene, ez azonban nem mindig érvényesül – mondta Mózes István a kutatást végző ClientFirst Consulting ügyvezetője. Az eredmények ugyanis arra mutattak rá, hogy az ügyfelek elégedettsége nem egyenesen arányos a vendéglátóegységek árszintjével.

„Ha egy kávézóban magasak az árak, a betérő vendégek elvárása is értelemszerűen nagyobb. A kutatásunkból is kiderült, hogy egy alacsonyabb árszínvonalú vidéki helyszín az elégedettségi rangsorban meglepően simán megelőzhet akár egy budapesti belvárosi prémium kávézót is. A földrajzi elhelyezkedési különbség a személyzet kedvességével és kellő odafigyeléssel ugyanis áthidalható” – tette hozzá Mózes István.

A felmérés eredményei alapján is kijelenthető, hogy a feltételezés fordítva is érvényes: ha egy magasabb árazású helyen kevésbé törődnek a vendéggel, akkor szinte garantáltan negatív élménye lesz az adott helyről. „A vendéglátóipar újraépülésének a kulcsa viszont éppen ez lenne: azok a helyek, amelyek jobban figyelnek a vendégre, és kiváló kiszolgálásukkal ösztönzik a visszatérést, sokkal nagyobb valószínűséggel térne vissza a járványhelyzet előtti szintjükre. Akik viszont erre nem fektetnek elég hangsúlyt, komoly problémákkal nézhetnek szembe a közeljövőben” – zárta értékelését Mózes István.