A GfK Vásárlóerő tanulmány adatai szerint Európa 42 országának lakossága összesen 9,13 ezermilliárd euró fölött rendelkezik. Ez azt jelenti, hogy egy európai lakos egy évben átlagosan 13.636 euró (szemben a legutóbb számított 13.112 euróval) elméletileg elkölthető jövedelemből él. Ez 4,2 százalékkal több, mint 2014-ben, ami a vizsgálatban résztvevő több országban is egybeesik a reáljövedelem növekedésének arányával.

A lakosság által elméletileg elkölthető jövedelem mértéke azonban országonként és régiónként egyaránt jelentős különbségeket mutat. Dél- és Kelet-Európa országaiban a lakosság vásárlóereje a gazdasági válság ellenére némiképp nőtt, ám még így is komoly lemaradást tükröz Nyugat- és Észak-Európa országaihoz képest. Olyannyira nagyok az eltérések a 42 vizsgált országot tekintve, hogy gyakorlatilag nincs „középmezőny” – egyedüliként Spanyolország egy főre jutó vásárlóereje közelíti meg az európai átlagot.

Európa tíz legtehetősebb országa az európai átlag mintegy másfélszeresét költheti el egy évben, míg a leggazdagabb Liechtensteinben ez az arány az európai átlag négy és félszerese. Huszonhat ország él az európai átlag alatti összegből. Az Európa lakosságának 40 százalékát adó négy legnépesebb ország – Németország, Nagy-Britannia, Franciaország és Olaszország – a kontinens vásárlóerejének 60 százaléka fölött rendelkezik. Külön említést érdemel az eseménydús évet megélt Görögország, ahol a vásárlóerő jelentős mértékben csökkent, s így a mediterrán országot az egyébként szintén mérséklődő vásárlóerővel rendelkező Szlovénia megelőzte.

Európa sereghajtói – immár tradicionálisan – Moldova és a katonai konfliktus által is sújtott Ukrajna: az idén legszegényebb Ukrajnában az átlagosan elkölthető jövedelem 978 euró, míg Moldovában 1.214 euró.

Magyarország immár harmadik éve a 31. helyen áll annak ellenére, hogy a hazai vásárlóerő európai átlagtól való eltérését mutató index kis mértékben – 37,7 százalékról 38,4 százalékra – nőtt. Az egy főre jutó nemzeti vásárlóerő a tavalyi 4.949 eurót meghaladva 2015-ben 5.239 euró volt.

Az adatokat elemezve az látható, hogy az országon belüli – a leggazdagabb és a legszegényebb megye közötti – különbség mérséklődött annak köszönhetően, hogy a fővárosi index enyhén csökkent (128,6-ról 127,2-re) és a sereghajtó Szabolcs-Szatmár-Beregé több, mint tavaly (73,2-ről 74,1). Igaz ez a tendencia általánosságban a vásárlóerő szempontjából kettészakadt ország két felére is: a módosabb északnyugati megyék vásárlóerejének országos átlagtól való eltérése mérséklődött, míg a legszegényebb keleti megyék indexe jellemzően nőtt.

Míg Budapest indexe összességében csökkent, a kerületenkénti megoszlás a megyei tendenciákkal ellentétesen változott: a leggazdagabb kerületek (XII., II.) vásárlóerő szempontjából tovább erősödtek, ugyanakkor a főváros legkevésbé tehetős régiói (VIII., X.) tovább szegényedtek.

A vásárlóerő a tanulmányban az adózás után egy főre jutó, rendelkezésre álló, elméletileg elkölthető jövedelmet jelenti (beleértve bármilyen állami juttatást). A GfK Vásárlóerő tanulmány megmutatja az éves egy főre jutó vásárlóerő értékét euróban, illetve index értékben. A GfK Vásárlóerő értékei megfelelnek a rendelkezésre álló nominál jövedelmi értékeknek, azaz nem követik az inflációt és a regionális árkülönbségeket sem tükrözik.

A 2013. év folyamán az európai gazdaságok kis mértékben növekedni tudtak, a 28 EU-tagállam adataiból számolt átlagos GDP-növekedés elérte a 0,8 százalékot. Ez azt jelenti, hogy az átlagosan egy főre jutó GDP 2013-ban elérte a 25 937 eurót (ez Magyarországon 9 853 euró). A kisebb nyugati országok továbbra is előkelő helyen szerepelnek a rangsorban, de Románia (+8,2 százalék) és a Balti államok (+5,0-5,7 százalék) is jelentős növekedést mutattak a tavalyi év során. A legnagyobb csökkenést Görögország (-6,2 százalék), Ciprus (-8,1 százalék) és Csehország (-3,1 százalék) szenvedte el. Az Európai Bizottság 2,9 százalékos GDP-növekedést prognosztizál 2014-re.
Az EU 28 tagállamában az egy főre jutó vásárlóerő is tovább növekedett (+0,6 százalék), noha nem az előző években tapasztalt dinamizmussal. Az egy főre jutó európai átlag 15 017 euró, de Európa országai jelentős eltéréseket mutatnak a vásárlóerő tekintetében. A legnagyobb növekedést az elmúlt esztendőben Románia, Németország, Skandinávia és a Balti államok könyvelhették el. A sereghajtók itt is azok közül az országok közül kerültek ki, amelyeknek a GDP-je is csökkent 2013-ban: Görögország (-8,4 százalék), Ciprus (-7,4 százalék), Csehország (-2,4 százalék) vásárlóereje is zsugorodott, és a csökkenésben Szlovénia, Olaszország és Spanyolország követte őket. Várhatóan az Egyesült Királyság, Lengyelország és Svájc vásárlóereje is átlag feletti mértékben (+2,5 százalék) fog növekedni 2014-ben, kiegészülve Románia és a Balti államok további vásárlóerő növekedésével.

A legfrissebb Geomarketing tanulmányban 32 ország kiskereskedelmi adatait vizsgálta a GfK és arra a megállapításra jutott, hogy az orosz (+4,3 százalék) és a török (+1,4 százalék) piac nélkül az európai kiskereskedelmi forgalom csökkenésnek indult (-0,9 százalék). A kiskereskedelmi forgalom tekintetében is akadtak pozitív példák: az élen Lengyelország szerepelt 5,1 százalékos forgalomnövekedéssel, de Románia (+4,9 százalék) és a Balti országok (+4,8-5,3 százalék) is előkelő helyen zártak a forgalom bővülését illetően. A kiskereskedelmi forgalom legnagyobb mértékben Görögország (-7,9 százalék) és Ciprus (-5,1 százalék) esetében csökkent, de jelentős visszaesés volt megfigyelhető Hollandiában, Spanyolországban és Olaszországban is. Európa legnagyobb kiskereskedelmi piacai megőrizték vezető pozíciójukat: továbbra is Oroszország, Franciaország és Németország dominál.