Vargha Márton a gödöllői Szent István Egyetemen szerzett diplomát 2006-ban Gazdasági Agrármérnök szakon, Agrármarketing szakirányon, szakterülete a non-FMCG marketing és pr, nemzetközi B2B és B2C környezetben egyaránt. Karrierjét a Jones Lang LaSalle globális kereskedelmi ingatlan tanácsadó vállalat hazai érdekeltségénél kezdte, ezt követően több építőipari beszállítónál dolgozott.

2017-ben került az Eaton energiagazdálkodási vállalat lakossági villamossági szegmenséhez, ahol az EMEA térségben lévő piacokra készített kampányokat és tartalmat marketing kommunikációs specialistaként. Ezt követően a Packeta Hungary Kft.-nél, a kiscsomag logisztikával foglalkozó prágai központú cég hazai leányvállalatánál marketing vezetőként a magyar piac marketing tevékenységeiért felelt.

A Xylem Water Solutions Magyarország Kft.-nél marketing és kommunikációs vezetői pozícióban dolgozik a cég törökbálinti, regionális központjában. A központ összesen 24 országot szolgál ki Közép- és Dél-Kelet Európából, Közép-Ázsiából és a Mediterrán térségből. Ezeken a piacokon közvetlenül vagy disztribútorokon keresztül van jelen az intelligens víztechnológiai megoldásairól, illetve szivattyúiról ismert vállalat. A Vargha Márton által vezetett marketing csapat ezekben az országokban menedzseli a társaság marketing tevékenységét.

„Nagy megtiszteltetés és egyben komoly kihívás is az a feladat, amivel a Xylem-nél megbíztak. Úgy gondolom, a jövőben még fontosabb témává válik közös kincsünk, a víz védelme és minél hatékonyabb felhasználása, amihez a Xylem iparági specialistaként rengeteg jó megoldást kínál. Célom, hogy az általunk kezelt piacokon az eddiginél sokkal jobban megismerjék nem csak a termékeinket, de magát a márkát is, illetve azokat az erőfeszítéseinket, amelyekkel tudatosabb vízhasználatra ösztönözzük az embereket, vállalkozásokat” – mondta el kinevezése kapcsán Vargha Márton.

Budapest és környéke légszennyezettségért elsősorban a háztartási tüzelés és ezen belül különösen a hulladékégetés a felelős. Bár a tervezet is elismeri, hogy „aggasztó méreteket öltött a kommunális hulladékok háztartási tüzelőberendezésben történő égetése”, azonban semmiféle konkrét intézkedést nem irányoz elő ennek a jogsértő tevékenységnek a haladéktalan felszámolására, holott az intézkedési lehetőségek nagy része éppen a kormányhivatal, illetve a felügyelete alá tartozó járási (kerületi) hivatalok hatáskörébe tartozik. A fűtésből eredő légszennyezés csökkentésére a tervezet az épületek korszerűsítését és a távfűtés szélesebb körű elterjesztését irányozza elő, ami valóban rendkívül fontos, azonban ahhoz, hogy ezek az intézkedések érdemben javítsák a levegő minőségét legalább egy, de inkább több évtizedre van szükség. A levegőminőségi tervnek viszont olyan lépéseket kell előírnia, amelyek egy-két éven belül érdemi javulást idéznek elő.

Szegő Judit környezetkutató, a Levegő Munkacsoport projektvezetője megállapította: „Számos intézkedés lehetséges, amelyek megvalósításával rövid időn belül számottevően visszaszorítható a fűtésből és mindenekelőtt a lakossági hulladékégetésből eredő légszennyezés, azonban ezek közül egy sem szerepel a tervezetben. Ilyen többek között a hatóságok megerősítése, a rendszeres ellenőrzés, a széles körű és hatékony szemléletformálás, valamint a rászorulók fűtési támogatása. Javaslatainkat évek óta rendszeresen megküldjük a kormánynak, ezért különösen érthetetlen, hogy a hatóság miért hagyta figyelmen kívül ezeket.”

A másik jelentős károsanyag-kibocsátó a közlekedés. Ezzel szemben a tervezetben szereplő több mint 100 intézkedés közül mindössze kettő olyan található, amelyek megvalósításával rövid időn és érdemben csökkenthető a közlekedési eredetű légszennyezettség Budapesten és környékén: a teherforgalom átfogó átszervezése és az alacsony kibocsátási övezetek kialakítása. Ugyanakkor a tervezet semmiféle támpontot nem ad arról, hogy ezeket miként és milyen ütemezéssel kellene megvalósítani.

Vargha Márton, a Levegő Munkacsoport közlekedési témafelelőse elmondta: „A levegőminőségi terv tervezetéből szinte teljesen hiányoznak, vagy csak értékelhetetlen módon vannak leírva az általunk már sokszor kifejtett, szakmai körökben megvitatott és széles körű egyetértés övezte javaslatok, amelyek megvalósításával egy-két éven belül javítható Budapest és környéke levegőminősége. Ezek közé tartozik a kilométer- és szennyezésarányos útdíj bevezetése, a parkolási rendszer átalakítása, az autómegosztás és a telekocsi-használat elősegítése, a buszállomány korszerűsítése, a tömegközlekedési járművek fokozott forgalmi előnyben részesítése, valamint a gyalogos és kerékpáros közlekedés feltételeinek javítása.”

Az Európai Bíróság már elmarasztalta Magyarországot amiatt, hogy Budapesten és környékén a légszennyezés rendszeresen túllépi az egészségügyi határértéket. A komolyabb bírság elkerülése – de mindenekelőtt a lakosság egészségének megóvása – megköveteli egy hatékony levegőminőségi terv haladéktalan elkészítését és végrehajtását.

Fotó: Levegő Munkacsoport

Az Európai Közlekedési és Környezetvédelmi Szövetség (T&E) megrendelésére a YouGov végezte a felmérést, amely szerint a válaszolók 68 százaléka akarja, hogy hazája szigorítsa az éghajlatvédelmi célokat, 84 százalékuk pedig támogatja az erőteljesebb fellépést a közlekedés és az épületfűtés széndioxid-kibocsátásának csökkentése érdekében.

Bár az EU kitűzött egy új éghajlatvédelmi célt, a széndioxid-kibocsátás 55 százalékos csökkentését 2030-ig a 2009. évihez képest, az azonban még nem tisztázott, hogy ezen belül melyik tagállam mennyit csökkentsen. Az is aggályos, hogy a legújabb tudományos kutatások szerint legalább 65 százalékos csökkentésre van szükség a Párizsi Klímaegyezményben rögzített, legfeljebb 1,5 Celsius fokos hőmérséklet-emelkedés érdekében. A közvélemény-kutatás alapján a T&E felszólítja az Európai Bizottságot, hogy hallgasson Európa polgáraira, és sürgesse a tagállami felelősség érvényesítését, valamint azt, hogy a tagállamok az eddigieknél ambiciózusabb célokat tűzzenek ki és hajtsanak végre.

A véleményt nyilvánítók 68 százaléka gondolja úgy, hogy nagyobb tagállami erőfeszítésre van szükség az Unió vezetői által elfogadott új közös klímacél elérésére. Csak a válaszadók 24 százaléka véli azt, hogy a tagállamokban most kitűzött célkitűzések elégségesek, és mindössze nyolc százalékuk szerint lenne náluk kevesebb is elég. Olaszország (85%) és Spanyolország (79%) polgárai értenek leginkább egyet a tagállami emissziós célok növelésével. A 2004 óta csatlakozott tagállamokban szintén számottevő az erősítés tábora: Romániában 73, Lengyelországban 68, Magyarországon pedig 67 százalék. E cél támogatottsága Dániában és Hollandiában a legalacsonyabb, de ezekben az országokban is számottevő: 49, illetve 46 százalék.

Sofie Defour, a T&E klímaprogramjának vezetője kijelentette: „A nemzeti éghajlatpolitika fő mozgatórugói a kötelező intézkedések – mint például a dízelüzemű céges autók támogatásának megszüntetése – és ezek az uniós polgárok széles körű támogatását élvezik. Az Európai Bizottságnak ezt figyelembe kell vennie.”

Az összes vizsgált országban a megkérdezettek átlagosan 84 százaléka támogat olyan intézkedéseket, mint az alacsony kibocsátási övezetek bevezetése és az évenkénti villanyautóeladás alsó korlátjának meghatározása. Jóval kevésbé, bár még így is jelentős számban értettek egyet a válaszadók az üzemanyagok és a fűtőanyagok árát jelentősen megemelő új uniós szintű díjazási elképzeléssel: 41 százalékuk támogatja és 59 százalékuk ellenzi (Magyarországon ugyanannyian támogatják, mint amennyien ellenzik.

Vargha Márton, a Levegő Munkacsoport közlekedési témafelelőse megállapította: „A közvélemény-kutatás eredményeinek ismeretében igen kockázatosnak tartjuk a magyar kormánynak a Nemzeti Energia- és Klímatervben rögzített előirányzatát, amely szerint hazánkban a közlekedés széndioxid-kibocsátása 30 százalékkal növekedne 2030-ig. A Levegő Munkacsoport a T&E-vel együttműködve, annak tagszervezeteként részletes javaslatokat dolgozott ki a közlekedés dekarbonizációjára. A kormánynak haladéktalanul meg kellene kezdenie ezek érdemi megvalósítását.”

Fotó: Johannes Plenio, Unsplash