A HEINEKEN Hungária Sörgyárak Zrt.-nél folytatja figyelemre méltó karrierútját Varga-Nagy Eszter. A kommunikációs szakember több mint egy évtizedet töltött az IKEA-nál, ahol a belső, a külső, valamint a vállalati kommunikáció területén egyaránt rengeteg tapasztalatot szerzett. 2013-tól a magyar PR, majd a teljes magyar kommunikációs csapat vezetéséért felelt, valamint közreműködött a cseh, magyar, szlovák regionális stratégiai tervezésben is. Az IKEA-ban eltöltött éveket megelőzően a Tesco Magyarország belső kommunikációs vezetője volt, illetve helyi és országos szinten egyaránt tapasztalatokat szerzett a közigazgatásban.

Varga-Nagy Eszter a The Coca-Cola Company magyarországi kommunikációs vezető pozíciójából igazol át a HEINEKEN Hungária csapatához. „Egy olyan márka, mint a HEINEKEN, csak úgy lehet sikeres, ha mindig a fogyasztó véleményét és visszajelzését tekinti elsődleges igazodási pontnak. Nagy öröm és egyben felelősség is, hogy 2023 márciusában csatlakozhattam ehhez, a hazai és multikulturális értékeket egyaránt képviselő csapathoz. Büszkeséggel tölt el egy olyan vállalat életében részt venni, amely többek között a Soproni márka kommunikációjáért is felel, amely az egyik legrégebbi magyarországi sörfőzde terméke. Az FMCG szektorban eltöltött évek megtanítottak arra, hogy a változások a javunkra válhatnak, így mindent meg fogok tenni azért, hogy közös céljaink, különösen fenntarthatósági prioritásaink, valóra váljanak” – mondta el a szakember, aki március 1-től a HEINEKEN Hungária vállalati kapcsolatok és kommunikációs területeiért, a márkareputációért, valamint PA és PR feladatokért felel majd.

„A nyugat-európai és közép-kelet-európai üzleti régiók összevonása után új szervezeti egységgel és két új tapasztalt vezetővel erősít a The Coca-Cola Company magyarországi leányvállalata – írtuk 2021 júliusában. – Varga-Nagy Eszter, aki korábban az IKEA magyarországi kommunikációjában töltött be jelentős szerepet több mint egy évtizedig, kommunikációs vezetőként csatlakozott júniusban a Coca-Colához, míg Szalóky Tóth Judit több mint húsz év hazai és nemzetközi vezetői pozíciókban szerzett FMCG iparági tapasztalattal július közepétől a Coca-Cola vállalati kapcsolatok vezetője lesz.”

Másfél év elteltével változik a felállás. Varga-Nagy Eszter január végén távozott a cégtől, a két feladatkört pedig összevonták, ehhez társul – a Szalóky Tóth Judit Linkedin-oldalán látható bejegyzés szerint – a fenntarthatósággal kapcsolatos feladatok irányítása is.

Varga-Nagy Eszter új munkahelyéről egyelőre nincs információnk.

Őszinte szembenézés és közös felelősségvállalás oldhatja meg a környezetszennyezés kérdését.

Szeptember 16., Tiszaderzs. Önkéntesek gyülekeznek a folyó partján, hogy aztán vízi járművekbe szállva vagy a part mentén haladva összegyűjtsék, ami nem a természetbe való. A nap végére a mérleg közel egy tonna szemét, amelynek jelentős része PET-palack vagy egyéb műanyag. A Coca-Cola Magyarország munkatársaiból és a tiszai PET Kupa szakértőiből verbuválódott csapatnak ez volt a hatodik közös akciója, eddig 200 önkéntessel összesen 100 tonna hulladéktól szabadították meg a folyót a Hulladékmentes Tisza projekt keretében. Mint mondják, a szemét nagy része már a Tisza ukrajnai szakaszánál a vízbe kerül, valahol azonban „meg kell fogni” a szemétáradatot, hogy elejét vegyék az élővilág további szennyezésének. A 2019-ben indított projekt nem pusztán hulladékgyűjtő akció, hanem jövőbe mutató kezdeményezés is. A Hulladékmentes Tisza program keretében készítettek eddig GPS-alapú nyomkövetőt, amellyel a PET-palackok útja feltérképezhető, számos hulladék-újrafeldolgozási módszert is kidolgoztak, és építettek a folyóból származó műanyagból plasztikkajakokat is.

Greenwashing vagy valódi cselekvés?

Zöldszervezetek részéről gyakran éri az a vád a nagyvállalatokat, hogy a zömében általuk okozott környezeti problémákat szép, kirakatba tehető megmozdulásokkal próbálják ellensúlyozni, amelyek azonban inkább csak elkendőzik a valós helyzetet, de igazi megoldást nem nyújtanak rá. A Coca-Cola viszont komolyan veszi a szerepét: a látványos akciók mögött valódi vállalások állnak.

A globális Hulladékmentes Világ stratégia „ernyőként” borul minden egyes termékükre, tevékenységükre. 2025-ig a teljes vállalat minden palackjának újrahasznosíthatónak kell lennie – ez a cél Magyarországon már teljesült is. 2030-ig pedig azt szeretnék elérni, hogy ugyanannyi palackot gyűjtsenek vissza és dolgozzanak fel újra, mint amennyit termelnek. A visszagyűjtés azonban nem működik a fogyasztók közreműködése nélkül.

Kié a felelősség?

Műanyag nélkül nehezen képzelhető el a mai emberi civilizáció. Használnak műanyagot az orvostudományban, a közlekedésben, az ipar számos területén és persze a csomagolásban is. Nem várható el és nem is reális, hogy az emberiség egyszerűen lemondjon erről a találmányról. A PET-palack például higiénikus és biztonságos módja az italok fogyasztókhoz való eljuttatásának, és ha felelősségteljesen kezeljük az így keletkező hulladékot, akkor igenis van helye a fenntartható csomagolások között.

„A szelektív gyűjtés és az újrahasznosítás kapcsán olykor elhangzik, hogy ez pusztán a felelősség áthárítása a fogyasztókra. Valójában azonban mindannyian a körforgásos gazdaság részei vagyunk, így a magunk módján ki kell vennünk a részünket abból, hogy a PET-palackok és az egyéb műanyagszemét visszakerüljön a körforgásba, és ne a környezetet szennyezze – mondta Varga-Nagy Eszter, a Coca-Cola Magyarország kommunikációs vezetője. – Nekünk mint nagyvállalatnak többek között abban is szerepünk van, hogy segítsük a fogyasztó tájékoztatását is, miként tehetjük együtt fenntarthatóbbá a világot.”

2021-ben a vállalat például „Az üres palack is érték” néven kampányt indított, amelynek része volt egy kupakkódfeltöltő játék környezetbarát nyereményekkel, illetve ennek keretében hasznos tudnivalókat osztottak meg a fogyasztókkal azzal kapcsolatban, hogy melyik hulladékot hová szabad dobni.

Zöldmegoldás a Szigeten

„Egy kutatásunk során azzal szembesültünk, hogy bár Magyarországon az emberek többsége otthon már odafigyel a szelektív hulladékgyűjtésre, a házon kívül elfogyasztott italok palackjai gyakran végzik a kommunális hulladék között vagy még rosszabb helyen, egyszerűen azért, mert a fogyasztók nem találnak szelektív gyűjtőedényt. Innen is jött az ötlet, hogy miért ne kínálhatnánk mi magunk megoldást erre a problémára” – mondta Varga-Nagy Eszter.

A Sziget Fesztiválon például PET-palack-visszagyűjtő állomásokat telepítettek, aminek köszönhetően 12 tonna hasznosítható hulladék, közte 4 tonna PET-palack gyűlt össze – körülbelül 340 köbméter szelektív hulladék, amelyből 130 köbméter volt a PET-palack.

Az említett felmérés eredményeiből kiderült, hogy míg a megkérdezettek 47 százaléka már beépítette a szelektív gyűjtést az életébe, és minden esetben odafigyel arra, hogy a szemét a megfelelő hulladékgyűjtőbe kerüljön, addig az emberek mintegy 20 százaléka kizárólag otthon gyűjti szelektíven a hulladékot. 32 százalékuk viszont csak akkor dobja a PET-palackot szelektív gyűjtőbe, ha van elérhető közelségben, szem előtt, ellenkező esetben a palack a kommunális hulladék között végzi, vagy csak úgy eldobják. (A kutatást 2022 augusztusában végezték ezerfős mintán a 18–65 éves magyar lakosság körében, CAWI módszerrel.)

Szelektív gyűjtőszigetet mindenhová!

2021-ben a Coca-Cola Magyarország pályázatot hirdetett szelektív hulladékgyűjtők kihelyezésére Magyarországon működő vállalkozások, intézmények, szervezetek, közösségek számára, hogy növelje az elérhető helyen lévő gyűjtőszigetek számát. A pályázat első szakaszában összesen 166 szettet osztottak szét, ezáltal megközelítőleg 150 ezer ember számára tették lehetővé a szelektív hulladékgyűjtést – többek között munkahelyeknek, például egy mentőállomásnak és egy tűzoltóságnak is. A kampány második felében kiválasztott nyertesekkel videóbeszélgetéseket készítettek arról, miért fontos számukra a környezetvédelem, illetve ők maguk hogyan vállalnak ebben szerepet. A kisfilmek reményeik szerint még többeket motiválnak majd arra, hogy ők maguk is kivegyék a részüket a hulladékmentes világ, a körforgásos gazdaság megteremtésében.

„A felelősségvállalást persze magunkon kell kezdeni, és a Coca-Cola elég bátor mind az üzleti célok fenntarthatóságnak való alárendelésében, mind a kommunikációban. Azt szoktuk mondani, hogy ha már a probléma létrejöttének részei vagyunk, akkor a megoldásban is részt kell vállalnunk. Mindezt integrált módon tesszük, a tevékenységünk, kampányaink minden elemébe beépítve, és arra biztatjuk a fogyasztóinkat is, hogy legyenek részesei ennek a folyamatnak, mindennap akár csak egy kis lépéssel hozzájárulva a közös célhoz” – tette hozzá Varga-Nagy Eszter.

Ma este 7 órától visszatekintünk a most véget ért fesztiválszezonra, különös tekintettel azokra az aktivitásokra, amelyek túlmutatnak a kikapcsolódáson, a puszta szórakozáson. A Coca-Cola csapata ott volt számos nyári (nem csak zenei!) eseményen. Megbeszéljük, hol jártak, mi minden történt azokon a rendezvényeken, milyen fontosabb aktivitásokat kínáltak a standjukon. Kitérünk arra is, kiket ért el a márka, milyen üzenetekkel, és vendégeim hogyan értékelik az eredményeket.

A fesztiválok remek esélyt adnak arra, hogy a márka bemutassa a fenntarthatósággal kapcsolatos projektjeit is. Az egyik legfontosabb hívószó napjainkban az újrahasznosítás, ennek kapcsán megbeszéljük, mi a lényege a Coca-Cola Hulladékmentes Világ („World Without Waste”) globális programjának, és hogy annak keretében mit tesznek itthon.

A beszélgetés egyik kiemelt témája a Sziget fesztivál lesz, ami két covidos nyár után végre megvalósulhatott, és persze hatalmas tömegeket vonzott. Megbeszéljük, mit jelent a Coca-Colának az eseményeken való megjelenés, mit jelentettek a kimaradt évek, mivel helyettesíthető az event marketing – már ha helyettesíthető egyáltalán ez a fajta élmény, a személyes találkozások öröme.

De a nyári témák után előre is nézünk, szót ejtünk a márka őszi terveiről, akcióiról, kampányairól, és fellebbentjük a fátylat a nagy titokról is: jön-e idén decemberben a Coca-Cola Télapó?

Hangoljatok este 7-kor a 90.9 Jazzy rádióra!

A műsor online is hallgatható a jazzy.hu oldalon. A korábbi adások podcast formában meghallgathatóak a Márkamonitoron.

Aki bármennyire is követi a környezetvédelmi trendeket, biztosan tisztában van azzal, milyen káros hatása van a természetben felhalmozódott hulladéknak. Úszó hulladékszigetek az óceánokban, mikroműanyaggal szennyezett élővilág és édesvizek, szemét mindenfelé. Bár egyre több háztartásra jellemző a szelektív hulladékgyűjtés, és igyekszünk odafigyelni arra is, hogy ne vásároljunk feleslegesen, a probléma megszüntetésétől és a zero waste életmódtól egyelőre még messze jár a társadalmunk.

A műanyag – legyenek bármilyen súlyosak is a környezeti hatásai, ha nem figyelünk a helyes kezelésére – az emberiség egyik legsokoldalúbban hasznosított találmánya. Jelen van például az orvostudományban, elég csak a lélegeztetéshez szükséges intubációs tubusra, az infúzió adagolásához nélkülözhetetlen branülre vagy a különböző varróanyagokra, erek elszorítására szolgáló klipekre gondolni. Számtalan olyan eszközt állítanak elő belőle, amely az életünk megóvására hivatott: a különböző mikrobáktól, baktériumoktól az ételünket, italunkat megvédő csomagolás is műanyagból készül.

Nem a műanyag a baj, hanem a nem megfelelően kezelt műanyag. A Coca-Cola, mint a világ egyik legnagyobb üdítőital gyártója és forgalmazója úgy látja, hogy ebben a kérdésben a nagyvállalatoknak is komoly felelősségük van, és tenni is hajlandók a helyzet javításáért, ezért alkották meg a Hulladékmentes Világ névre hallgató programjukat.

„Elkötelezettek vagyunk a csomagolási hulladék problémájának megoldásában. A Coca -Cola Hulladékmentes Világ kezdeményezésének három alapvető célja van: az első, hogy a csomagolásunk 100%-át újrahasznosíthatóvá tegyük 2025-re világszerte. Másik fő vállalásunk, hogy 2030-ra legalább 50%-ban újrahasznosított anyagot használjunk fel a csomagolóanyagainkhoz, illetve, hogy2030-ig pedig a felhasznált csomagolóanyagok 100 százalékának megfelelő mennyiséget hasznosítunk újra.​. Szintén fontos eleme a Hulladékmentes Világ kezdeményezésnek, hogy összehozza az embereket a hulladékmentes környezet támogatása érdekében”– mondta Szalóky-Tóth Judit, a Coca-Cola magyarországi vállalati kapcsolatok vezetője.

A Coca-Cola elhivatottságát az is jelzi, hogy vállalták: 2030-ra jelentős mértékben csökkentik a felhasznált műanyag mennyiségét.

„A Coca-Cola célul tűzte ki, hogy csökkentse a gyártásban felhasznált új műanyag mennyiségét, és tíz éven belül minden PET-palackot legalább felerészben újrahasznosított anyagokból állítson elő” – magyarázta Varga-Nagy Eszter, a Coca-Cola Magyarország kommunikációs vezetője. „Az elmúlt esztendők innovációs tevékenységének köszönhetően a Coca-Cola Magyarországon forgalmazott italcsomagolásai 100 százalékban újrahasznosíthatók. Csomagolási innovációinknak köszönhetően az elmúlt években 20 százalékkal csökkent a PET palackjaink előállításához szükséges műanyag mennyisége, alumínium dobozaink csomagolásához éves szinten közel 170 tonnával kevesebb alumíniumot használunk fel 2020 óta, továbbá másodlagos csomagolási anyagaink mennyiségét is csökkentettük.  Stratégiánk fontos eleme az innovatív csomagolási megoldások kifejlesztése is: nemrégiben bemutattuk papírpalack prototípusunkat és ilyen a nemrég bevezetett KeelClip technológia is. A KeelClip bevezetésével egy újabb fontos lépéssel kerülünk közelebb a Hulladékmentes Világhoz, ugyanis ezzel a több, mint 800 millió forintos beruházással a Coca-Cola palackozóüzeme Magyarországon éves szinten közel 230 tonnával csökkenti a műanyagfelhasználását. A technológia lényege, hogy zsugorfólia helyett egy erős kartonpapír tető segítségével fogja össze a 4-es és 6-os kiszerelésben értékesített alumínium dobozokat.”

Mára a PET-palack lett az egyik leginkább hasznosított csomagolóanyag az üdítőital-iparban, hiszen kevésbé környezetterhelő, ha megfelelően gyűjtik és újrahasznosítják.

„Minden csomagolóanyagnak vannak előnyei, és megfelelő kezelés esetén ismét értékes erőforrásokká alakíthatók. A PET palacknak is vannak előnyei: könnyű, újrazárható és karbonlábnyoma kisebb más csomagolási megoldásoknál, ha körforgásos gazdaságról beszélünk – melynek létrehozására törekszünk. Nem jelenthető ki egyértelműen, hogy az alumínium és az üveg csomagolás kevésbé káros a környezetre, mint a műanyag. Az aludobozos kiszerelés jellemzően kisebb, mint a PET, így több fogy belőle, ami végül nagyobb mennyiségű hulladékot eredményez.  A különböző anyagok újrahasznosításának mértéke térségenként is eltérő, tehát önmagában a csomagolóanyag alapján nem állapítható meg, hogy melyik a jobb megoldás. Folyamatosan dolgozunk a vállalat teljes ökológiai lábnyomának csökkentésén, többek között a palackozóüzemünk termékei zöld energiával készülnek hazánkban. Minden csomagolásnak van környezetre gyakorolt hatása, legyen szó gyártásról, tisztításról vagy szállításról, ezért nem lehet egyszerűen kijelenteni, hogy az egyik megoldás jobb lenne, mint a másik. ​Globális és lokális szinten egyaránt a fenntartható működésre, a kibocsátásunk minimalizálására és és a különböző csomagolóanyagok optimális használatára törekszünk” – mondta el Szalóky-Tóth Judit.

„A körforgásos gazdasággal kapcsolatos víziónkat sajnos nem tudjuk egyedül megvalósítani: ez az együttműködésre épül, ahol a fogyasztókkal, döntéshozókkal, iparági és szakmai szervezetekkel közös célért dolgozunk. A körforgásos gazdaság megteremtése olyan többszereplős együttműködést igényel, amelyet mi a Coca-Cola Magyarországnál is ösztönözni próbálunk. Aktív párbeszédre és együttműködésre törekszünk így mind a beszállítói, mind a szabályozói szervekkel és a fogyasztókkal is, hogy az italcsomagolásokból keletkező hulladék visszagyűjtése minél nagyobb mértékben megvalósulhasson Magyarországon.” – hangsúlyozta Varga-Nagy Eszter.

Sokszor előfordul ugyanakkor, hogy bár a szándék megvan, a lehetőség sajnos nem adott a szelektív hulladékgyűjtésre. Ezt a problémát hivatott kezelni a Coca-Cola Magyarország kezdeményezése, melynek keretében szelektív hulladékgyűjtő edények kihelyezésére lehetett pályázni.

„Az első lépéseket megtettük, a pályázat első körös nyerteseihez az első félévben ki tudjuk szállítani a hulladékgyűjtőket.” – mondta Varga-Nagy Eszter. – Most az a célunk, hogy minél alaposabban felmérjük és megértsük, milyen tényezők befolyásolják a fogyasztók hulladékgyűjtési szokásait, viselkedését, hogyan motiválhatjuk őket, hogy szelektíven gyűjtsenek. Ehhez felbecsülhetetlenek lesznek a tapasztalataik, hiszen a környezetvédelem iránt elkötelezett szereplőkkel valós körülmények között vizsgálhatjuk, hogyan változik az emberek viselkedése, amikor elhárul a legkézenfekvőbb akadály, az, hogy nincs kuka, amibe dobhatnák a csomagolási hulladékot. Sokan látják már ugyanakkor, hogy megoldást csak közösen találhatunk – a gyártók, a hatóságok és a vásárlók, fogyasztók együttesen. Országszerte elérhető a házhoz menő szelektív hulladékgyűjtés, ám jelentős probléma, hogy sok településen az otthonukon kívül az emberek nem tudják elkülönítve gyűjteni a papír- és műanyaghulladékot, mert a közterületen, a munkahelyükön vagy az üzletekben, bevásárlóközpontokban sok esetben nincs hulladékgyűjtő edény. Szeretnénk adatalapú programot és kampányt kidolgozni, figyelembe véve az attitűdök, a fogyasztók által vallott környezetvédelmi elvek és a gyakorlat, a tényleges cselekvés közötti rést.”

A Coca-Cola a világ egyik legismertebb márkája. Hogyan épül tovább egy ilyen régi, közismert márka, mennyire kötik a hagyományok, és hogy történik egy nagyobb megújítás, egy új kommunikációs platform bevezetése? Milyen innovációkra lehet ma büszke a vállalat, merre tart a termékpaletta? Hogyan alakul a márkaépítés eszköztára és a médiahasználat? Mi jön Atlantából és mekkora a mozgástér itthon?

Beszélünk a Coca-Cola és a fenntarthatóság viszonyáról, a cég fenntarthatósági stratégiájának fő vonalairól. Mi újság a PET-palack visszagyűjtésével kapcsolatban, hogy működik a körforgásos gazdaság?

Visszatekintünk a tavalyi „Az üres palack is érték” kampányra, és megbeszéljük, hogyan folytatódik ez az akció idén tavasszal.

Kölcsei Gergely előad március 22-én a Márkaépítés 2022 – Neverending Branding konferencián, arról is adunk egy kis előzetest.

Hangoljatok este 7-kor a 90.9 Jazzy rádióra!

A műsor online is hallgatható a jazzy.hu oldalon. A korábbi adások podcast formában meghallgathatóak a Márkamonitoron.

Varga-Nagy Eszter a Coca-Cola magyarországi kommunikációs vezetője 2021 június 1-től

Varga-Nagy Eszter 2021 június 1-én csatlakozott a Coca-Cola Magyarország csapatához  Eszter több mint 15 éves vállalati és marketingkommunikációs tapasztalattal rendelkezik, melynek legnagyobb részét kereskedelmi területen szerezte. Több mint egy évtizedet töltött az IKEA-nál, ahol különböző szerepeket töltött be a belső kommunikációtól kezdve a külső és vállalati kommunikációig. 2013 óta felelt a magyar PR területért, majd a teljes magyar kommunikációs csapat vezetéséért, illetve közreműködött a cseh, magyar és szlovák regionális stratégiai tervezésben. Ezt megelőzően a Tesco Magyarország belső kommunikációs vezetője volt, illetve a közigazgatásban is szerzett tapasztalatokat helyi és országos szinten egyaránt. Üzleti menedzsment szakon végzett a Nemzetközi Üzleti Főiskolán, majd a franciaországi Le Mans egyetemen szerzett külkereskedelmi diplomát. Az emberi jogok határozott szószólójaként az Amnesty International Hungary igazgatóságának is tagja.

Varga-Nagy Eszter elmondta: „Büszke vagyok, hogy csatlakozhattam a Coca-Cola csapatához, hiszen a vállalati kommunikáció területén egyedülálló a márka szakmai és történeti jelentősége. Ezen felül a cég hosszú évek óta elkötelezett a közösségek támogatása és a felelős működés mellett. Ezek a területek számomra személyesen is kiemelt jelentőségűek, és örülök, hogy erősíthetem a Coca-Cola, mint felelős vállalat szerepét Magyarországon.”

Szalóky Tóth Judit a Coca-Cola magyarországi vállalati kapcsolatok vezetője 2021 július 15-től

Judit húsz éve  tölt be vezető pozíciókat meghatározó  cégek, többek között az Unilever, a Zwack Unicum , a Nielsen és a Boyden helyi és régiós menedzsmentjében. FMCG karrierjét az Unilevernél kezdte a cég élelmiszer és ital portfóliójának marketingkommunikációs és trade marketing szakembereként, majd a számos ikonikus márkát, így az Unicum mellett a Diageo márkákat is forgalmazó Zwack Unicum Rt. marketing és kommunikációs igazgatója lett. Ezt követően a kiskereskedelmi üzleti tanácsadás területén piacvezető Nielsen magyarországi ügyvezető pozícióját töltötte be, szorosan együttműködve az FMCG szektor gyártói és kereskedelmi szereplőivel, valamint az iparág meghatározó szervezeteivel. Karrierje következő állomásaként Judit a Nielsen régiós menedzsmentjének tagjaként a kelet- és közép-európai régió marketing és kommunikációs igazgatója lett, szakmai felelőssége kiterjedt a Nielsen televíziós nézettség és kiskereskedelmi mérés területeire egyaránt. Jelen pozícióját megelőzően, a világ egyik elismert, vezető kiválasztással foglalkozó tanácsadó cégének, a Boydennek a magyarországi partnere, valamint a cég globális consumer & retail practice group tagja volt.

Judit MBA tanulmányait a Budapesti Corvinus Egyetemen végezte.  Rendszeresen publikál, vendégelőadó több felsőoktatási intézményben, aktív kapcsolatot ápol számos meghatározó iparági szervezettel. Az Egyenlítő Alapítvány kuratóriumi tagjaként elkötelezett képviselője a női esélyegyenlőségnek. Szabadidejében nagykövetként és patrónusként több karitatív szervezet munkáját is támogatja.

„Szakmai pályafutásom során mindig elismert és üzletileg meghatározó cégek teljesítményének a növelésén dolgozhattam. Nagy örömömre szolgál, hogy mindazt a vezetői, kommunikációs és iparági tapasztalatot, amit az elmúlt két évtized során szereztem, most  a világ egyik legismertebb üdítőipari márkáját és ital portfólióját gyártó és forgalmazó, ikonikus cégénél, a The Coca-Cola Company-nál kamatoztathatom – aktív szerepet vállalva a cég víziójának vállalati kapcsolatokon keresztül történő megvalósításában, legyen szó az emberek, a helyi közösségek vagy a bolygónk életére gyakorolt hosszú távú, fenntartható, pozitív hatásról.”

Szűcs Judit nemzetközi előléptetése

Szűcs Judit 2021. április 2-től európai senior brand communication managerként folytatja karrierjét a cégnél, ahova 2018-ban csatlakozott vállalati kapcsolatok, kommunikációs és fenntarthatósági vezetőként. Új pozíciójával pedig az európai országok átfogó, fenntartható és értékvezérelt kommunikációs stratégiájának kidolgozása és a központi márka kampányok kommunikációs támogatása kerül még a szakemberhez.

A Café-csoport bemutatta a partnerhálózata segítségével összeállított, 14 ország gazdaságát és reklámpiacát bemutató elemzését a CANnual Report 2015-öt. (A jelentésről itt írtunk részletesebben és innen tölthető le rövid regisztráció után.) A bemutató eseményen Varga-Nagy Eszter, az IKEA Magyarország PR-vezetője a gyakorló szakember tapasztalatait is megosztotta a regionális különbségekről és hasonlóságokról.

Véleménye szerint a piac még sokkal izgalmasabb, mint azt a számok mutatják, de a helyi menedzserek körében jellemző „mi annyira különlegesek vagyunk” érzés ellenére azért tudnak régiós stratégiában dolgozni. (Az IKEA 2006-ban vonta össze a magyar, cseh és szlovák piacok irányítását prágai központtal, de egyes funkciók helyben maradtak, míg mások rotálódnak az országok között.)

A szakember táblázatos formában mutatta be a három országban elvégzett értékkutatásaik eredményét, amelyből kiderült, hogy – a család fontosságán kívül – szinte minden dimenzióban jelentősek az eltérések, mégpedig általában a csehek és mi állunk a két végponton, míg a szlovákok köztes állapotban találhatóak. (Ezért is van az, hogy a pozsonyi kollégák jobban megértik mind a magyar munkatársak, mind a prágai központ problémáit, mint Budapest és Prága egymást.) Míg mi például szenvedélyesek, individualisták, sikerorientáltak, bezárkózók vagyunk és a környezettel nem igazán törődünk, addig a csehek racionálisak, erősek a csoportmunkában, kevésbé keresik az egyéni érvényesülést, nyitottak és környezettudatosak. Ilyen körülmények között – súlyosbítva a hagyományosan igen széles célcsoport-definícióval („az emberek többsége”) – taktikai szinten kell megtalálni a harmóniát a globális márkaértékek és a helyi fogyasztók elvárásai, személyisége között. Szerencsére erre a svéd cég demokratikus döntéshozatali stílusa elég tág teret biztosít, így például országok szintjén optimalizálható a médiamix (a cseheknél a fogyasztói szokások miatt jóval erősebb az online és az outdoor), a választék egy jelentős részéről pedig áruházvezetői szinten születik döntés.

Az IKEA magyarországi terveiről megtudhattuk továbbá, hogy a Soroksáron nyíló új áruház mellett a megyeszékhelyeken Click & collect pontokat terveznek, amelyek a – versenytársaktól egyelőre beismerten elmaradó – webshoppal kiegészülve nyújtják az ikeázás élményét. A kisebb vásárlói tömegeket kiszolgáló city store koncepciót egyelőre Németországban tesztelik, annak hazai bevezetése inkább csak 5-10 éves időtávon várható.

(Fotó: IKEA)