Kiegészítő nyugdíjemelés

A nyugdíj-kiegészítést az idén is novemberben fizetik. 2023. novemberben visszamenőlegesen 3,5 százalékpontos kiegészítő nyugdíjemelést hajtanak végre. Átlagosan közel félhavi nyugdíjjal visz többet a postás. Novemberben így átlagosan 80 ezer forinttal több érkezhet.

A kiegészítő nyugdíjemelést a november havi nyugdíjjal együtt2023. november 10-én (pénteken)utalja a Magyar Államkincstár.

Januárban újabb, 6 százalékos emelés jön, februárban pedig a 13. havi ellátást is folyósítják. Ezt Varga Mihály pénzügyminiszter jelentette be egy hónappal korábban.

„Novemberben egy számjegyűre csökken az infláció, decemberre pedig 7 százalék körül alakulhat” – jelezte Matolcsy György, a központi bank első embere, megjegyezve, hogy rövid, ám mérges inflációs korszak végén vagyunk túl. Emlékeztetett arra, hogy a 2020-as évtized rokonságot mutat majd az 1970-es évtizeddel, amit mindenki el szeretne kerülni. „Nem infláció vagy a növekedés a kérdés – hiszen az infláció megeszi a növekedést –, harcolni kell a drágulás ellen, csak utána lehet növekedés” – tette hozzá.

A jegybank elnöke emlékeztetett, hogy az MNB már 2020 őszén jelezte, ez egy inflációs évtized lesz, de a kormány másfél évig homlokegyeneset más politikát követett, a jegybank a fékre, a kormány a gázra lépett. „A kormány nemcsak hogy nem társult az infláció elleni küzdelemhez, hanem élénkítette is az inflációt. Lehet, hogy tüzet akart oltani, de ezt olajjal tette” – mondta Matolcsy, aki szerint az infláció a tavalyi év közepétől vált el a régiótól. Az árstop bevezetése az élelmiszerekre és üzemanyagokra csak növelte az inflációt. „Szétterjedt az infláció a helyettesítő termékeknél. Infláció helyett teljes versenyképességi fordulatra van szükségünk.”

Bod Péter Ákos volt jegybankelnök szerint az egyik legnagyobb kérdés, hogy a környező országokban jelenleg milyen folyamatok játszódnak le. Szerinte az az érdekessége a mostani inflációs hullámnak, hogy egy nagy és gyors hullámmal érkezett meg az energiaárak és az élelmiszerárak növekedése miatt. Szerinte lassan csökken ugyan az infláció, de 4 százalék környékén beragadhat. Az élelmiszerárakat továbbra is gondnak nevezte, illetve a maginflációt is komoly problémaként említette meg. „Van egy növekedési probléma, mert beszorulhatunk ebbe a recesszióba, és nem tudjuk, merre megy tovább a növekedés” – összegezte.

Varga Mihány egyetértett azzal hogy ma az infláció a legnagyobb probléma, szerinte az egyik ok az energia- és élelmiszerárak emelkedése. Aszály sújtotta Európát, ez óhatatlanul az élelmiszerárak robbanásával jár. A bérnövekedés is rátett egy lapáttal, a feszes munkaerőpiac és a dolgozók megtartása miatt folyamatosan növelni kellett a béreket, ez is hajtotta az inflációt.

A három szakember vitájának összefoglalóját itt tudja elolvasni. 

Varga Mihály emlékeztetett: 2019-ben, a járvány kitörése előtt a költségvetés 1 százalékos hiánnyal számolt, a válság azonban felülírta a számokat. A magas energiaárak, az emelkedő infláció és az adósságszolgálat kamatterheinek növekedése jelentősen növelik a kiadásokat – jegyezte meg, utalva arra, hogy a kormány elkötelezettségén mindez nem változtat. A jövő évi költségvetés tervezete biztosítja, hogy a következő években az államháztartás visszaálljon a járvány előtti fegyelmezett pályára, éppen ezért a hiány és az államadósság is csökken 2023-ban, 3,5 százalékra, illetve 73,8 százalékra. A rezsivédelmi és a honvédelmi alappal kapcsolatban két évre – 2022-re és 2023-ra – terveznek.

A jövő évi költségvetést úgy tervezték meg, hogy a rezsivédelmi alapba 670 milliárd forint, a honvédelmi alapba pedig 842 milliárd forint folyna be. Ez utóbbival Magyarország eléri azt, hogy a korábban tervezett célját – NATO-vállalásként 2024-ig a bruttó hazai termék (GDP) legalább 2 százalékát költi védelemre – már 2023-ban el fogja érni, hiszen a honvédelmi kiadások jóval 1300 milliárd forint fölé fognak emelkedni – jegyezte meg.

Varga Mihály elmondta, hogy a rezsivédelmi alappal az a céljuk, hogy megvédjék a korábban elért eredményeket, könnyítsenek a családok terhein. A rezsivédelem fontosságát mutatja az, hogy Európa számos országában most keresik a megoldást a családi költségvetések megtámogatására az energiacégek extraprofitján keresztül; erről Nagy Britanniában, Németországban és Franciaországban is folynak viták – jelezte.

A pénzügyminiszter a magyar rendszer előnyének nevezte, hogy Magyarország már 2013 óta olyan rezsivédelmi rendszerben tud gondolkodni, amely biztosítja ezt a védelmet, most azonban nagyon erős kihívás jelentkezett a magas energiárak és az infláció miatt a rendszer fenntarthatóságának tekintetében. A magyar kormány úgy döntött, hogy meg kívánja ezt a rendszert őrizni: a rezsivédelmi alap kifizetéseinek azt a célt kell szolgálniuk, hogy az energiaellátás – akár gázról, akár áramról van szó – az eddig megszokott keretekben történjen.

Varga Mihály szerint fontos lenne, hogy a vállalkozások által megindított fejlesztések folytatódjanak, a tervezett külföldi beruházások megvalósuljanak. Azon vannak, hogy a munkahelyteremtéshez és a beruházásokhoz támogatást nyújtsanak, „ez tudja a következő 2-3 év lendületét megadni” – mondta. Hangsúlyozta: ha a bevételeink elmaradnak, ha a növekedés leáll, „jóval nehezebb esztendő vár ránk 2023-ban”.

Kitért arra is: a katáról tartanak még az egyeztetések, az a céljuk, hogy a kedvezményes adózás előnyeit megőrizzék a kis egzisztenciájúak számára, de „a katára rakódó visszaéléseket felszámolják”.

Elmondta, hogy a helyreállítási alapról még tárgyalnak az Európai Bizottsággal, de bízik a megállapodás létrejöttében. A másik uniós kérdésben, a hétéves költségvetésről a tárgyalások július végére zárulhatnak le, így a 2023-as költségvetésben azok forrásaival már számolhatnak – tette hozzá.

Végül Varga Mihály arról is beszélt, hogy a monetáris és a fiskális politika is azon van, hogy amennyire lehet, az inflációt megfékezze; arra számítanak, hogy a fogyasztói áremelkedés trendje megáll, ezért a jövő évi költségvetést 5-6 százalék közötti inflációval tervezték.

Forrás: MTI

Fotó: MTI Fotó/Máthé Zoltán

Emlékeztetett: Orbán Viktor korábbi nyilatkozataiban kifejtette, hogy a veszélyek évtizede áll előttünk; háború van, ennek következtében egész Európában emelkednek az árak, komoly energiaválság jelei mutatkoznak, megpróbáltatások előtt állnak az európai gazdaságok, és a járványok korából sem lábaltunk még ki. Április 3-án az emberek világos döntést hoztak: elvárják az ország vezetőitől, hogy ezekkel a veszélyekkel szemben megvédjék őket, megvédjék Magyarországot. Ki kell maradni a háborúból, és a kibontakozó európai gazdasági válság kérdéseire olyan válaszokat kell adni, amelyek lehetővé teszik, hogy Magyarország megőrizhesse elért eredményeit. Magyarországnak olyan kormányra van szüksége, amely alkalmas arra, hogy az ország előtt álló kihívásokra jó válaszokat tudjon adni. Orbán Viktor ennek a logikának megfelelően alakította ki a kormány szerkezetét, és a kormányt vezető személyeket is ez alapján választotta ki – mondta a sajtófőnök.

Orbán Viktor Semjén Zsoltot általános miniszterelnök-helyettesnek kérte fel, aki egyúttal nemzetpolitikáért, nemzetiségpolitikáért, egyházpolitikáért és egyházdiplomáciáért felelős miniszterként is dolgozik majd. Az Agrárminisztériumot Nagy István, a Belügyminisztériumot Pintér Sándor, az Építési és Beruházási Minisztériumot Lázár János, a Honvédelmi Minisztériumot Szalay-Bobrovniczky Kristóf, az Igazságügyi Minisztériumot Varga Judit vezetheti majd. Orbán Viktor a Kulturális és Innovációs Minisztérium vezetésére Csák Jánost, a Külgazdasági és Külügyminisztérium élére Szijjártó Pétert, a Miniszterelnöki Kabinetiroda vezetésére Rogán Antalt, a Miniszterelnökség élére Gulyás Gergelyt kérte fel. A Pénzügyminisztériumot Varga Mihály, a Technológiai és Ipari Minisztériumot Palkovics László vezetheti. Nagy Márton gazdaságfejlesztésért felelős miniszterként, Navracsics Tibor pedig területfejlesztésért és az uniós források felhasználásáért felelős miniszterként dolgozhat a következő négy évben.

Forrás: MTI

Az idei esztendő sikeres, gazdasági rekordokat is hozó év volt Magyarországon, a fogyasztás és a megtakarítások is bővültek, amelyhez nélkülözhetetlen volt a támogató politika is – jelentette ki a rendezvényen Tolnay Tibor. A Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetségének (VOSZ) elnöke kifejtette: a vállalkozók és a kormányzat közös munkájának eredményeképp számos ponton csökkent az adminisztráció, valamint mérséklődtek a közterhek. A vállalkozók terheit csökkentő szemlélet visszaköszönt a kormány gazdaságvédelmi intézkedéseiben is.

Betartva a megállapodásokat

Tolnay Tibor külön kiemelte az állami garanciaprogramok fontosságát, az ebben történő tőkeemelést is. Mint elmondta, a hitelgarancia programok különösen hatékony katalizátort jelentenek a vállalkozások fejlesztéseiben. Az ilyen hitelgarancia a Széchenyi Kártya alappillére is, amely már 17 éve működik sikeresen. A konstrukciót mikro- kis és középvállalkozások tízezrei használják, a megoldás segítségével évente 200-250 milliárd forintnyi forrás kerül a szektorba. Fontos, hogy ez a forrás piaci alapon jut el a vállalkozásokhoz, az állami támogatási igény pedig töredéke ennek az összegnek. A Széchenyi Kártya Programra továbbra is számítanak a vállalkozók – szögezte le a VOSZ elnöke.

Tolnay Tibor méltatta a novemberben napvilágot látott második gazdaságvédelmi akcióterv célkitűzéseit is, amely szintén az adócsökkentésre és az adminisztrációs terhek további mérséklésére tesz javaslatot. Hozzátette: alapvető érték a vállalkozások, a munkavállalók és a kormány számára is az a hatéves bérmegállapodás, amelyet a felek 2016-ban kötöttek, és amelyet azóta minden szereplő maradéktalanul betart. Az ehhez kapcsolódó vállalások kiállták az idő próbáját, amely jelzi: az akkori megállapodás a realitás talaján állt.

Céltudatos helytállás kell

A céltudatosan dolgozó, újításra kész, a saját útját járni képes vállalkozók munkájával léphetünk tovább – idézte Móricz Zsigmond sorait Varga Mihály az ünnepségen. A pénzügyminiszter beszédében történelmi példát hozott: amikor ez a mondat elhangzott, Magyarország túl volt a Trianon utáni kétségbeejtő helyzeten és a gazdasági világválságon is. Mégis, ezekben az években ért el nagy sikereket a magyar könnyűipar, elindult a magyar alumíniumgyártás, fejlődött a vegyipar és világhírű lett a magyar izzó, a motorvonat és a rádió. Bár az akkori viszonyok mások, mint a mai feltételek, a helytállásnak, a céltudatos munkának ma is helye van. A mai kihívások természetesen mások: a digitalizáció, a robotizáció és az egyre gyorsuló ritmuson keresztül érezteti hatását – fogalmazott a miniszter.

A tárcavezető hozzátette: a kormányzat továbbra is elkötelezett abban, hogy segítse a vállalkozások fejlődését. A párbeszédet folytatni kell, hiszen vannak eredményei – szögezte le Varga Mihály. A mai eredmények, a gazdasági növekedés hátterében ugyanis az áll, hogy a kormányzat a vállalkozókat partnernek tekinti.

Már most lépéseket kell tenni

A miniszter kitért arra is, hogy a magyar gazdaság évek óta kiegyensúlyozottan teljesít, a magyar növekedés az Európai Unió élvonalába tartozik, hiszen az idei évben eddig 5 százalékot bővült a magyar GDP. Ehhez ráadásul élénkülő beruházások is tartoznak. Ezt a teljesítményt, ha némileg késve is, de a nemzetközi minősítő szervezetek is elismerik, a napokban az IMF nyilatkozott elismerően a magyar kormány növekedésbarát lépéseiről és a gazdaság teljesítményéről. A miniszter szintén kitért a hatéves bérmegállapodásra, amelynek elemeit minden szereplő következetesen betartja.

A világgazdaság teljesítménye ugyanakkor azt jelzi, hogy ha recesszióra nem is, de lassulásra számítani kell. Ha hosszabb távon fenn akarjuk tartani a mostani fejlődés ütemét, akkor most kell döntéseket hozni – húzta alá Varga Mihály, aki ezen a ponton további adócsökkentést és kevesebb adminisztrációt helyezett kilátásba.

Elismerések és együttműködés

Az eseményen a hagyományoknak megfelelően kitüntetések átadására is sor került a kiemelkedő vállalkozói teljesítmények elismeréséül. Így az arra érdemesek Magyar Gazdaságért Díjat, Miniszteri Elismerő Oklevelet és Év Vállalkozója Díjat vehettek át Varga Mihálytól és Tolnay Tibortól. A VOSZ megyei tagszervezetei, illetve további érdekvédelmi szervezetek előterjesztése alapján kiemelkedő munkát végző vállalkozók részesültek az Év Vállalkozója Díj kitüntetésben, valamint második alkalommal adták át országosan a VOSZ tavaly alapított kitüntetést, a Kiemelkedő Társadalmi Szerepvállalásért Díjat.

A rendezvényen a hazai és határon túli magyar vállalkozók közös munkájának és párbeszédének eredményeként került sor a Kárpát-medencei Magyar Vállalkozói Szövetségek Nemzeti Fóruma (KMVNF) együttműködési megállapodásának ünnepélyes aláírására. Mint elhangzott, a Fórum egy konzultációs, az együttműködést és a közös gondolkodást segítő közösség kíván lenni, amely meghagyja és tiszteletben tartja az abban résztvevő vállalkozói szervezetek önállóságát. Ezen felül hozzá kívánnak járulni a kárpát-medencei gazdasági térség megteremtéséhez, a vállalkozások közötti kapcsolatok kialakításához. A Fórumhoz az idei Vállalkozók Napján 19 kárpát-medencei magyar vállalkozói szervezet csatlakozott.

Stratégia és tervek

A Budapestre költözéssel a bank célja, hogy létrehozza Közép-Kelet Európa első és ezidáig egyetlen nemzetközi fejlesztési bankját közép-kelet európai székhellyel. Ezt szolgálja az a tény is, hogy az EU-tagállamoknak többségi részesedése és szavazati joga van a Nemzetközi Beruházási Bankban.  Mindemelett a kihelyezett hitelek több mint 50 százaléka jelenleg is EU-s projektekhez köthető, és a bank abban bízik, hogy a költözést követően ez az arány tovább növekszik Fontos megemlíteni azt is, hogy a két, vagy több EU tagállam érdekeit szolgáló integrált kezdeményezések a portfolió mintegy 35 %-át teszik ki, és az arány folyamatosan nő.

Az NBB vezetői kiemelték, hogy továbbra is a stratégiai, kiemelt területeken kívánnak befektetni. A hangsúly a fenntarthatóságon, a zöld, megújuló energián, valamint az ilyen területen tevékenykedő KKV-k finanszírozásán lesz, a hosszútávú fenntartható fejlődés érdekében. Ami az iparágakat illeti, az infrastruktúra, energia, élelmiszer és a mezőgazdaság lesznek a fő területek hazánkban és a régióban is.

“A fenntartható és zöld kezdeményezések mellett az átláthatóság is üzleti tevékenységünk elengedhetetlen részét képezi. Egy párbeszédre kész, nyitott intézmény vagyunk. Bízunk benne, hogy a budapesti központ nem csak arra ad lehetőséget, hogy növekedjünk, hanem hozzájárulhatunk a tagállamaink nemzetgazdasági versenyképességének fejlesztéséhez is” – mondta Nyikolaj Koszov, az NBB elnöke.

Mi szólt a költözés mellett?

Az NBB egy egyedülálló részvényesi struktúrával és üzleti modellel rendelkező dinamikusan fejlődő fejlesztési bank. A budapesti központ kialakítását egyhangúlag támogatta a bank igazgatótanácsa, valamint Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter is üdvözölte. A budapesti központ számos előnnyel jár, mind az NBB, mind a tagállamok szempontjából. Többek között könnyebb lesz a hazai és régiós vállalatok finanszírozása, új gazdasági lehetőségek nyílnak meg, tovább bővülhet a hitelportfolió, és nagyobb hangsúly kerül a fenntartható fejlődés előremozdítására is.

A nyíregyházi Hotel Pagonyban megrendezett eseményen az élelmiszer-, illetve vegyiáru-kereskedelemmel foglalkozó Nyírzem cégcsoport három okból is kerek évfordulót ünnepelt, ugyanis nemcsak a Nyírzem Zrt., hanem a cégcsoporthoz tavaly óta tartozó Szabolcs-Coop Zrt. is 20 éve jött létre, valamint a cégcsoport által 2007-ben megvásárolt Mecsek Füszért Zrt. 70 éve alakult meg.

Pekó László, a Nyírzem Zrt. elnök-vezérigazgatója köszöntő beszédében elmondta: a Nyírzem cégcsoport stratégiáját és egyben a sikeresség zálogát a növekedés, az akvizíciók és a megtermelt eredmény visszaforgatása jelenti. „A cégcsoportban az idők során egyetlenegy forint osztalék sem lett kivéve, minden vissza lett forgatva” – tette hozzá.

A cégcsoport hazai kiskereskedelemben betöltött szerepét ismertetve kiemelte: a közel 3300 főt foglalkoztató, az ország 14 megyéjében, illetve Budapesten is jelen lévő társaság több mint 400 kereskedelmi üzletet, kiskereskedelmi Coop boltot és C+C áruházat üzemeltet. (A működési terület szinte az egész Dunántúlt – Győr-Moson-Sopron megye kivételével –, Pest és Bács-Kiskun megyéket, az Észak-Magyarországi régiót, illetve Szabolcs-Szatmár-Bereg megyét, valamint Budapestet öleli fel.) A társaság 273 településen működtet kiskereskedelmi boltot, amelyek közül 164 helyen a lakosság létszáma nem éri el 2000 főt. „Vagyis a cégcsoport által kiszolgált települések 60 százaléka kistelepülés” – jegyezte meg.

A cég pénzügyi mutatóival kapcsolatban kiemelte: tavaly a cégcsoport 76 milliárd forintos árbevételt ért el. A cégcsoport legnagyobb társaságának a Mecsek Füszért Zrt. számít, amelynek fő tevékenysége 2012-től szintén a kiskereskedelem lett (a Nyírzem Zrt.-hez és a Szabolcs-Coop Zrt.-hez hasonlóan). A cégcsoportnak három szárazáru-nagykereskedelmi raktára van (Pécsett, Veszprémben és Nyíregyházán), illetve a hűtött és fagyasztott termékeket öt frissáru-hűtőház szállítja a partnerek számára.

Tállai András, a Pénzügyminisztérium parlamenti államtitkára az ünnepségen bejelentette, hogy Varga Mihály pénzügyminiszter Magyar Gazdaságért díjjal tüntette ki Pekó Lászlót. „A Nyírzem cégcsoport tagvállalatai esetében valódi magyar sikertörténetről beszélhetünk. Mindhárom társaság a Coop országos kiskereskedelmi hálózat meghatározó szereplőjének számít” – emelte ki az államtitkár.

Dr. Seszták Miklós, Kisvárda térségének országgyűlési képviselője, az egyes Kárpát-medencei gazdaságélénkítő programokért felelős kormánybiztos kiemelte a cégcsoport sikerében Pekó László elkötelezettségét, illetve arra is rámutatott, hogy Pekó Lászlóban egy nagyon korrekt, az üzleti életben maximálisan tisztességes magatartást tanúsító üzletembert ismert meg, aki a sikerei csúcsán az üzleti kapcsolataiban is mindig ember tudott maradni.

Tóth Béla, a Gyermelyi Zrt. elnök-igazgatója arra tért ki, hogy Pekó László, a CO-OP Hungary Zrt. igazgatóságának elnökeként nemcsak országos szinten tölt be fontos pozíciót, hanem a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Kereskedelmi és Iparkamara élén is „becsülettel dolgozik, mindannyiunk számára példaképként lehet állítani”.

Tóth László, az Unió Coop Zrt. vezérigazgatója a Nyírzem cégcsoport COOP láncon belüli szerepéről elmondta: a Coop hálózat összforgalmának 16 százalékát adva ez a cégcsoport számít a lánc legnagyobb forgalmú tagjának. Emlékeztetett arra, hogy 2007-ben, amikor a Nyírzem Zrt. megvásárolta a Mecsek Füszért Zrt.-t, valójában az történt, hogy „a kis hal ette meg a nagyot, hiszen egy kisebb cég vált egy nagyobb társaság tulajdonosává és állította megfelelő pályára”.

Dr. Parragh László, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara elnöke arra hívta fel a figyelmet, hogy az elmúlt 20 évben jelentősen átalakult a hazai kiskereskedelem, többek között vállalkozások szűntek meg, a piacon megjelentek a multinacionális cégek. „Egy ilyen gyorsan változó környezetben a Nyírzem cégcsoport történetének kulcsszava az összefogás volt, az egyes tagtársaságok vezetői meg tudták találni a közös hangot” – jegyezte meg.

„Nagy öröm városunknak, hogy egy ilyen szép eredményeket elérő cégcsoportnak jelentős érdekeltségei vannak Nyíregyházán” – mondta dr. Kovács Ferenc, Nyíregyháza polgármestere. „A cégcsoport itt működtet egy logisztikai raktárat, valamint számos kiskereskedelmi egységet” – tette hozzá.

A Nyírzem Zrt.

A Nyírzem Zrt. 20 évvel ezelőtt 1999 márciusában alakult, az alapítók a Felső-Szabolcs Áfész, a Nyírbátor és Vidéke Áfész, a Zemplén Coop Kft., valamint magánszemélyek voltak. Szintén idén lett 20 éves a Szabolcs-Coop Zrt., amely 2018 óta tagja a cégcsoportnak. Az 1999-ben létrehozott társaság alapítói a Nyíregyháza és Vidéke Áfész, valamint a Balkány és Vidéke Áfész. A Mecsek Füszért Zrt.-t jogelődei 1949-ben hozták létre, így a társaság idén ünnepli 70 éves fennállását. A rendszerváltás után 1991-ben alakult meg a Mecsek Füszért Rt., a privatizációra 1994-ben került sor. A társaság alapítója a 1995-ben létrejött Coop csoportnak. A cég tulajdonosává 2007-ben vált a Nyírzem Zrt.

A harmincéves fennállását ünneplő Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetsége (VOSZ) a versenyképesség javítását tekinti a gazdaság előtt álló legfontosabb feladatnak, amely a szervezet által idén aktualizált javaslatcsomagjának is a gerincét adja – mondta el Tolnay Tibor az idén huszadik alkalommal megrendezett Vállalkozók Napján. A VOSZ elnöke hozzátette: ez csakis a mikro-, kis- és középvállalkozások helyzetbe hozásával valósulhat meg.

Tolnay Tibor beszédében kifejtette: a magyar gazdaság jó helyzetben van, amelyet mi sem bizonyít jobban, mint a harmadik negyedéves GDP-adat, amely 5,2 százalékos volt. Az különösen jó fejlemény, hogy az egyes iparágak önmagukban is növekedni tudtak. Az egyik legfontosabb eredmény ezen a téren a beruházások növekedése, amelynek mértéke mintegy 20 százalékkal nőtt.

Bérek és közterhek

Örvendetesnek nevezte beszédében az elnök a foglalkoztatás bővülését is, amelynél külön kitért a bérek növekedésére. A lakossági fogyasztás – mint a növekedés egyik hajtóereje – elválaszthatatlan a jövedelmek növekedésétől. Éppen ezért örvendetes az a tény, hogy a minimálbér 24, a garantált bérminimum pedig mintegy 40 százalékkal emelkedett két év alatt. A bérek kapcsán Tolnay Tibor megjegyezte: sajnálatos, hogy a szakszervezetekkel való egyeztetéseken nem született bérmegállapodás, a jövő évi emelés mértékéről így a kormány dönt majd.

A vállalkozások számára az egyik legfontosabb kérdés a közterhek mértéke, amelynek területén szintén volt előrelépés, de az Európai Unióban Magyarország még mindig az ötödik helyen áll az adóék mértékében. „Ezen lenne még mit faragni” – jegyezte meg a VOSZ elnöke.

Tolnay Tibor végül az állammal való partnerség fontosságát hangsúlyozta a 4. ipari forradalom vívmányainak elterjesztéséért, amelyről kijelentette: a modernizáció csak a vállalkozások és az állam szoros együttműködésével lehet sikeres.

Jó a gazdaság megítélése

2013 óta növekszik a magyar gazdaság, amelynek bővülési üteme mára meghaladja az Európai Unió növekedésének mértékét – mondta el a rendezvényen Varga Mihály. A pénzügyminiszter szerint mindez megadja a reményt arra, hogy – amint a rendszerváltozáskor sokan hitték – Magyarország felzárkózik a nyugati gazdaságokhoz. „Abban bízunk, hogy a gazdasági növekedés éves szinten 4 százalék felett maradhat a következő években is” – tette hozzá.

Mint elmondta, a magyar gazdaság megítélése jó, a külföldi vállalkozások és a hitelminősítők egyaránt elismerik a stabil, támogató környezet eredményeit. Ennek eredményeképp a magyar államadósság finanszírozása is könnyebb és olcsóbb. A javuló környezet megadta a lehetőséget arra is, hogy a közterhek csökkenjenek, amelytől nem független, hogy a foglalkoztatás is jelentősen bővült. „2010-ben sokan kételkedve fogadták, hogy lehet-e egymillió új munkahelyet teremteni a magyar gazdaságban. Ma 800 ezerrel több van, mint akkor, és egyes területeken már munkaerőhiány mutatkozik.”

Hatékonyabban kell termelni

A versenyképességet kiemelte beszédében Varga Mihály is. Mint elmondta: egy holland ugyanannyi idő alatt két és félszer annyi értéket termel, mint egy magyar, és nem azért, mert utóbbi ne lenne eléggé szorgalmas. Látunk még lehetőséget a továbblépésre a beruházásokban, a közmunkások, nők, valamint szépkorúak foglalkoztatásának növelésében. A beruházásokat illetően a pénzügyminiszter a diverzifikáció fontosságát hangsúlyozta. Mint elmondta, az a cél, hogy a magyar gazdaság elmozduljon a járműipari dominanciától, és más ágazatokban, így élelmiszer-, valamint gyógyszeriparban, valamint energetikában is legyenek fejlesztések. „Nem baj az sem, ha csak 3 százalékkal nő a gazdaság, ha a növekedés szerkezete kedvezőbb” – fogalmazott a pénzügyminiszter.

A hagyományoknak megfelelően az ünnepségen kitüntetések átadására is sor került a kiemelkedő vállalkozói teljesítmények elismeréséül. Így az arra érdemesek Magyar Gazdaságért Díjat, Miniszteri Elismerő Oklevelet és Év Vállalkozója Díjat vehettek át Varga Mihálytól és Tolnay Tibortól. Magyar Gazdaságért Díj elismerésben kilencen részesültek, Miniszteri Elismerő Oklevelet három vállalkozó érdemelt ki.

A VOSZ megyei tagszervezetei, illetve további érdekvédelmi szervezetek előterjesztése alapján 64-en részesültek az Év Vállalkozója Díj kitüntetésben.

Most első alkalommal adták át országosan a VOSZ újonnan alapított kitüntetését, a Kiemelkedő Társadalmi Szerepvállalásért Díjat, az elismerést Búza Éva, a Garantiqa Hitelgarancia Zrt. vezérigazgatója kapta.