Alan Ayckbourn hatalmas életművel rendelkező, rendkívül sokoldalú szerző, akit mindig is vonzott a sci-fi és a fantasy világa. Magyarországon először Keresztül-kasul című bohózatát mutatták be Kern András rendezésében 1972. december 29-én a Vígszínházban. Hírnevét vígjátékaival alapozta meg, melyek szinte kivétel nélkül komoly kérdéseket is felvetnek. Szerinte ugyanis a komédia és a tragédia közelebb áll egymáshoz, mint gondolnánk. Az Igazából komédia is egyszerre tragédia és komédia, mely arra a kérdésre keresi a választ, mi különbözteti meg az embert a robotoktól, és mi az, ami a miénk marad a technológia rohamos térnyerése után is.

„Ez egy nagyon emberi színdarab, miközben a színpadon egy kevésbé emberséges jövőt kell ábrázolnunk, ami nagyon izgalmas feladat. Egyszerre kell megteremtenünk a disztópikus közeg feltételezhető ridegségét – aminek olyan referenciái vannak, mint például a Szárnyas fejvadász – és egy vígjátéki előadás szellemes helyzeteit. Számomra a legnagyobb kihívás, miként lehet a színészeket instruálni arra, hogy aktoidokat játszanak, akik éppen embereket játszanak. És melyek a robotok olyan, emberileg nem megmagyarázható megnyilvánulásai, amelyek meglepőek vagy humorosak, és ezzel jót tesznek a darabnak. És ott van Jacie, az aktoidlány, aki egy hiba folytán mintha rálátna arra, ami megkülönbözteti az embert a robotoktól. Adammel való találkozása pedig egy olyan szerelmi ábrázolást tesz lehetővé, mely pont az emberi létből adódó távlatok hiánya miatt lesz esszenciális és idealista” – meséli a rendező, Szabó Máté.

Az előadás díszlettervezője Pater Sparrow, jelmeztervezője Tihanyi Ildi, zeneszerzője pedig Cser Ádám. Az ő közös munkájuk nem csupán a színpadon látható világot teremti meg, hanem az azt körülvevő közeget is érzékelteti, amely a történetben konkrétan nem jelenik meg, de folyamatosan hatással van rá.

A történet szerint a szappanoperát játszó aktoidok közül az egyik, talán egy rendszerhiba folytán, nevetéssel reagál a humoros helyzetekre. A tévéstúdióba látogató fiatal író, Adam, pedig meglátja benne a vígjátéki potenciált. „A legizgalmasabb ebben a karakterben a robot és az emberi közötti arány megtalálása. Nem jó, ha tisztán robotot játszol, és nem lehet teljesen emberi sem. Ez az aktoid olyan, mint egy felnőtt testbe szorult gyerek, aki szabadságára ébred, elkezd önálló tudattal rendelkezni, és ezt rettentően élvezi. És bár verbálisan egyáltalán nem robotszerű, a fizikumába, a mozgásába bele kell rakni valami furcsaságot. Másként viseli a testét, mint egy normális ember, de mégsem olyan, mint egy 1.0-ás robot. S ennek a frissen tudatára ébredt lénynek van egyfajta tisztásaga, ami az emberekből már hiányzik. A végén még a szöveg is kimondja, hogy ebben az embertelen világban igazából ez a robot a legemberibb a naivitásával, a gyermeki gondolataival és érzéseivel, ami azért egy nagyon fontos üzenet.” -meséli a Jacie-t alakító Varga-Járó Sára.

„A mesterséges intelligencia a mindennapjaink természetes részévé kezd válni, ezért is aktuális ez a darab, miközben igazán fontos kérdéseket feszeget. Mitől lesz az ember ember, és honnan válik a gép géppé. Ha van egy robot, amely spontán humort mutat, érez és gondolkodik, nevezhetjük-e még robotnak, és ha nem, akkor micsoda valójában? Abban bízom, hogy ez az előadás a közönségnek egyszerre lesz vicces, gyomorszorító és szívet melengető. S talán magukban is felteszünk olyan kérdéseket, hogy mennyire fontos nekünk az emberi kapcsolatok minősége, és hogyan vagyunk jelen ebben a világban.” – teszi hozzá az Adamet alakító Kovács Tamás.

Az Igazából komédia – robotika december 6-tól látható a Pesti Színházban.

Alan Ayckbourn: Igazából komédia

robotika

Zöldi Gergely fordítása alapján a pesti színházi változatot készítette:

Hársing Hilda, Szabó Máté

Jacie Triplethree: Varga-Járó Sára

Adam Trainsmith: Kovács Tamás

Chandler Tate: Méhes László

Carla Pepperbloom: Petrik Andrea

Lester Trainsmith: Lukács Sándor

Prim Spring: Waskovics Andrea

Trudi Floote | Lány a ruhaboltban | Prostituált a szállodában: Radnay Csilla

Doktor | Farmer | Férfi a ruhaboltban | Török: Telekes Péter

Anya | Farmer felesége| Ruhabolti asszisztens | Szállodai picér: Majsai-Nyilas Tünde

Fiú | Marmion | Recepciós | Szállodai pincér | Technikus: Szántó Balázs

További szereplők: Mezei Ábel, Guido Di Vona, Nádas Zalán, Jónás Roland

Külön köszönjük Balázsovits Edit, Hegyi Barbara, Kovács Patrícia, Szilágyi Csenge, Gyöngyösi Zoltán, Kern András, Rudolf Péter, ifj. Vidnyánszky Attila és Wunderlich József közreműködését.

Díszlettervező: Pater Sparrow

Jelmeztervező: Tihanyi Ildi

Dramaturg: Hársing Hilda

Zeneszerző: Cser Ádám

Mozgás: Kováts Gergely Csanád

Világítástervező: Ágoston András

Díszlettervező asszisztens: Huszár Musu

Jelmeztervező asszisztens: Darvay Botond

Animációtervező: Czeglédi Zsombor, Tóth Norbert

Ügyelő: Báhner Péter

Súgó: Vajdai Veronika

Rendezőasszisztens: Szládek Kata

Rendező: Szabó Máté

A színdarab a Theatrum Mundi Színházi és Irodalmi Ügynökség közvetítésével kerül színre. www.theatrum-mundi.hu

Fotók: Réti Dóra, Márkamonitor

Valamikor, a nem túl távoli jövőben – amikor minden megváltozik, kivéve az emberi természetet – a televíziós szappanoperákat már nem emberek, hanem a mesterséges intelligencia írja, a szerepeket pedig erre a célra kifejlesztett androidok, úgy nevezett „aktoidok” játsszák. Komédiák már nem készülnek, mivel ezek a robotok bármily illúziókeltően is utánozzák az emberi viselkedést, humorérzékkel egyáltalán nem rendelkeznek. Ám egy napon a tévéstúdióba ellátogató ifjú író az egyik meghibásodott robotlányban meglátja a vígjátéki potenciált…

Az előadás szereplői: Varga-Járó Sára, Kovács Tamás, Méhes László, Petrik Andrea, Lukács Sándor, Waskovics Andrea, Radnay Csilla, Telekes Péter, Majsai-Nyilas Tünde, Szántó Balázs.

]]> https://markamonitor.hu/ez-az-a-nap-szabadteri-klippremier-ember-markkal/ Wed, 09 Apr 2025 05:05:09 +0000 https://markamonitor.hu/?p=69714 Premier előtti betekintést nyújt készülő musicalprodukciójának zenei világába a Szegedi Szabadtéri Játékok. A 3 testőr főszereplője, Ember Márk előadásában pörgős videoklip is készült a Bolland fivérek Ez az a nap című számához, amely már elérhető a Fesztivál közösségi felületein.

D’Artagnan igazán lendületes belépővel hódítja meg a Szegedi Szabadtéri Játékokat – hónapokkal a Dóm téri nagyszínpad megépülése előtt. Az már január óta nem titok, hogy a kalandmusical főszerepében Ember Márk vívja majd a Dumas regényén alapuló produkció fordulatos csatáit. A leendő nézők, a Fesztivál és a kedvelt színművész rajongói most egy kis zenei ízelítőben is részesülhetnek. Rob Bolland, Ferdi Bolland és André Breedland musicalében sodró lendületű, rockos, nagyívű, érzelmes dalok sora váltja egymást, így a cselekmény mellett a zene is feszített tempót diktál a nyaktörő kalandok színpadi alakulásának. D’Artagnan első, nagy szólódala az Ez az a nap címet viseli: vagány hangzással, izgalmas ritmusban mutatja be a kissé álmodozó, ám igazán ambiciózus fiatal testőrjelöltet, aki tettvágytól hajtva igyekszik Párizsba, XIII. Lajos király szolgálatába.

Ember Márk a Tom-Tom Records Hangstúdiójában állt a rögzítőfülke mikrofonja elé. A nagyszerű hangú művészt, a Károly Kati zenei vezetővel közös előkészítő munkák után, a helyszínen a Dóm téri előadás karmestere, Drucker Péter segítette a dal premier előtti életre keltésében, a tökéletes végeredményhez pedig Kontor Tamás hangmérnök szakértő munkája is hozzájárult. Pörgős videoklip is megörökíti a remek hangulatú dalfelvételt és a színész első, színpadon kívüli belehelyezkedését Dóm téri főszerepébe. A videó elérhető a Szegedi Szabadtéri Játékok Facebook-oldalán. Akinek a belevaló szóló meghozta a kedvét az egész kalandmusicalhez, öt alkalom közül választhat: A 3 testőrt augusztus 8-i bemutatója után 9-én, 10-én, 15-én és 16-án is műsorra tűzi hazánk legpatinásabb színházi fesztiválja. Szente Vajk rendezésében, Rákay Tamás díszletével, Kovács Yvette Alida jelmezeivel, Túri Lajos Péter koreográfiájával, Károly Kati zenei vezetése mellett készül a musical. További főbb szerepekben Koltai-Nagy Balázst, Brasch Bencét, Veréb Tamást, Varga-Járó Sárát, Kovács Gyopárt, Feke Pált, Fehér Tibort, Nagy Sándort láthatja majd a Fesztivál közönsége – nem érdemes hát lemaradni a nyár legizgalmasabb zenés produkciójáról.

A Büszkeség és balítélet 1813-ban jelent meg, magyarul azonban csak 1958-ban adták ki. Az érzékeny emberismeretről tanúskodó, angolosan szórakoztató, az egyéni, illetve társadalmi hibákat élesen kifigurázó mű erényeit a sikeres filmfeldolgozások, televíziós sorozatok csak felerősítették, újra és újra rabul ejtve a közönséget. Jane Austen regénye azonban jóval több, mint egy romantikus történet. Finoman kidolgozott társadalomkritika, mely a korabeli Anglia normáit, elvárásait, a házasság intézményét, a női és férfi szerepeket vizsgálja. A szerelmesek bonyodalmain keresztül Austen árnyaltan mutatja be az előítéletek káros hatását és az önismeret fontosságát. Abban a korban, amikor a fiatal nők számára a biztos jövő záloga a jó házasság volt, forradalmi kérdésekkel foglalkozott: a nők jogaival és érvényesülési lehetőségeivel.

A Vígszínház történetében több mint százéves hagyománya van a nagyregények színpadi adaptációjának. A Büszkeség és balítéletet Valló Péter állítja színpadra: „A Vígszínház történetének fontos mérföldkövei a látványos, sokszereplős, kosztümös történeti darabok. Kálmán Eszter díszlet- és jelmeztervezővel olyan esztétikát próbáltunk megteremteni, melyben megmarad az érzülete a korabeli Angliának, ám a stilizációk, a színválasztások mégis maivá teszik. Emellett egy valamelyest korszerűsített szövegre kell számítani: kevésbé epikus nyelvre, a megszokottól eltérő iróniával. Austen ugyanis egy kifejezetten ironikus és önironikus szerző, és ezt minden eszközzel megpróbáltuk visszaadni Kovács Krisztina dramaturggal, akivel közösen készítettük az adaptációt. Mindehhez Mester Dávid olyan zenei világot alkotott, amely felidézi a kort, közben megteremti azt az érzületet is, hogy itt vagyunk a jelenben.”

A történet szerint amikor a szabad gondolkodású, éles eszű Elizabeth találkozik a jóképű, de titokzatos Mr. Darcy-val, a férfi büszkesége és a lány előítéletei minden vonzalmat elfojtanak. Ahogy a sorsuk újra és újra összegabalyodik, vonzalmuk egyre csak fokozódik, de mielőtt szerelmük beteljesülhetne, le kell győzniük saját gyengeségeiket és sok más akadályt. „Imádom ezt a díszletet. Csodálatos világot álmodott színpadra Kálmán Eszter, még így is imádom, hogy néha botladozunk benne a szintkülönbségek és a meglepő formák miatt. De talán Darcy is ilyen botladozó, érzékeny ember, aki ugyan nagyon erős és határozott értékrendet kapott édesapjától, akit korán elveszített, mégis ki van szolgáltatva az érzékenységének és a büszkeségének. És persze az előítéleteinek, amelyeket nagyon lassan, mély belső vívódások útján tud csak levetkőzni” – emeli ki a Mr. Darcy-t alakító Wunderlich József. „A történet végére egy egészen más Darcy-t látunk. Mintha a lelke kiszabadulna az előítéletek börtönéből, és hirtelen szárnyra kapna…” – teszi hozzá.

A saját útját járó, a sorsát a maga értékrendje szerint alakító Elizabeth Bennet szerepében Waskovics Andrea lép színpadra: „Elizabeth önérzetes, szabad, az érzései irányítják, nem akar hinni a társadalmi konvenciókban, a maga módján lázad ellenük, viszont ő is vágyik a szerelemre. De nem akar csak azért valakivel együtt lenni, hogy a normáknak megfeleljen. Amikor találkozik ezzel az erős érzéssel, nem ismeri fel. A Darcy-val való találkozása ráébreszti őt a saját korlátaira is. Azt hisszük magunkról, hogy tévedhetetlenek vagyunk, de tévedünk. Nagy erő kell hozzá, hogy beismerjük ezt saját magunknak.”

A Büszkeség és balítélet március 8-tól Valló Péter rendezésében, Bodor Johanna koreográfiájával, élő zenei kísérettel látható a Vígszínházban. Az előadásban Waskovics Andrea, Wunderlich József, Varga-Járó Sára, Medveczky Balázs, Hegyi Barbara, Lukács Sándor, Virágh Panna, Ertl Zsombor, László Rebeka, Halász Judit, Szász Júlia, Szilágyi Csenge, Gyöngyösi Zoltán, Balázsovits Edit, Karácsonyi Zoltán, Bölkény Balázs, Janó-Szegi Eszter és Magyar Jázmin Őzike lép színpadra.

Jane Austen

Büszkeség és balítélet

A színpadi változatot készítette: Kovács Krisztina és Valló Péter

ELIZABETH BENNET: Waskovics Andrea

MR. DARCY: Wunderlich József

JANE BENNET: Varga-Járó Sára

MR. BINGLEY: Medveczky Balázs

MR. BENNET: Lukács Sándor

MRS. BENNET: Hegyi Barbara

LYDIA BENNET: Virágh Panna m.v.

WICKHAM, katonatiszt: Ertl Zsombor

MARY BENNET: László Rebeka e.h.

KITTY BENNET: Janó-Szegi Eszter m.v. / Magyar Jázmin Őzike m.v.

LADY CATHERINE DE BOURGH: Halász Judit

CHARLOTTE LUCAS: Szász Júlia m.v.

WILLIAM COLLINS, tiszteletes: Gyöngyösi Zoltán

CAROLINE BINGLEY: Szilágyi Csenge

MRS. GARDINER: Balázsovits Edit

MR. GARDINER: Karácsonyi Zoltán

FORSTER EZREDES: Bölkény Balázs

Valamint: Bogdánfi-Tóth Klaudia, Drahota Albert, Dzsupin Ádám, Koller Nikolett, Magyar Lili, Mezei Ábel, Mező Máté, Orosz Gergő, Pecz-Péli Luca, Tóth Brigitta

Hegedű: KISS-VARGA ROBERTA IZABELLA / ZSÓTÉR ZITA
Brácsa: KALOCSAI ESZTER / KISS-VARGA ROBERTA IZABELLA
Cselló: TIBORCZ BALÁZS / RÁDLI RAMÓNA
Fuvola: SZ. TÓTH ÁGNES / GOMBÁR ANIKÓ
Ütőhangszerek: STANDOVÁR MÁTYÁS
Zongora: MESTER DÁVID

Díszlettervező: KÁLMÁN ESZTER

Jelmeztervező: KÁLMÁN ESZTER

Koreográfus: BODOR JOHANNA

Dramaturg: KOVÁCS KRISZTINA

Zene: MESTER DÁVID

Világítástervező: CSONTOS BALÁZS

Ügyelő: RÖTHLER BALÁZS, VARGA MIKLÓS

Súgó: GÁL TÜNDE

Rendezőasszisztens: EFSTRATIADU ZOÉ

Rendező: VALLÓ PÉTER

Izgatott találgatások között várják a Szegedi Szabadtéri rajongói A 3 testőrrel kapcsolatos legfrissebb híreket, hiszen a főhős muskétások, az ármányos Richelieu bíboros és a jóságos Constance után végre lehull a lepel a kalandmusical női antagonistáját alakító művész kilétéről is. Milady De Winter szerepére mintegy száz jelentkezőből húszat hallgatott meg személyesen Szente Vajk rendező, Károlyi Kati zenei vezető, Turi Lajos Péter koreográfus és Barnák László főigazgató. Most véget ér a várakozás: a fontos nőalakot Varga-Járó Sára formálhatja meg a Szabadtéri Játékok nagyszínpadán.

A Vígszínház fiatal művésze rövid szabadbölcsészeti tanulmányok és modellkedés után, díszlet-jelmeztervezőként, maszkmesterként a színházi világban is tevékeny édesanyja bíztatására fordult a színpad felé, a Színház- és Filmművészeti Egyetem Zenés színész szakán végzett. Anyaszínházában a musicalrajongók A padlás Sünijeként láthatják, de változatos szerepekben feltűnik gyermekdarabokban és lélektani drámákban, abszurd és zenés előadásokban egyaránt. Felfelé ívelő karrierjében az elmúlt években több „nagy első” lehetőség követte egymást. Már harmadévesként főszerepet kapott Tóth Barnabás Mesterjátszma című filmjében, majd színházi alakításai mellett kisfilmben, neves előadók koncertjein vendégfellépőként is megmutatta tehetségét; a legtöbben minden bizonnyal az egyik legsikeresebb magyar mozifilm, a Hogyan tudnék élni nélküled Lilijeként ismerik. Ezúttal újabb mérföldkő vár a művészre, aki, bár 15.000 néző előtt is énekelhetett már Demjén Ferenc koncertjén, hazánk legnagyobb és legkomolyabb múltú színházi játszóhelyén A 3 testőr augusztus 8-i bemutatóján debütál majd. Elmondta, a Dóm tér komoly ugrásnak ígérkezik a számára: „Szerintem a szakmában nekünk az, hogy részt vehetünk a Szegedi Szabadtérin, az egy lépcsőfok, presztízs. Ha oda meghívnak, az már egyfajta szakmai előrelépés. Mert nem minden nap énekelhetünk, játszhatunk ennyi embernek, úgyhogy mindenképpen megtiszteltetés az, hogy ebben részt vehetek; főleg ennyire fiatalon, a pályám elején” – vallja Varga-Járó Sára. Összetett feladat vár rá, hiszen központi szerepben, egy gyakran sablonosan ábrázolt nőt megformálva, komplex zeneiségű dalokat megszólaltatva kell kivennie a részét a férfiak uralta cselekmény alakításából.

A színművész elárulta, a Jó újra itt című szóló, amellyel a szereplőválogatásra fel kellett készülniük a Milady-aspiránsoknak, az első pillanattól magával ragadta: „Amikor először meghallottam a dalt, azonnal úgy éreztem, hogy ezt a szerepet nagyon-nagyon szeretném eljátszani, annyira fülbemászó és rétegzett volt a dal” – hozzátette, a zeneszám különlegessége, egyúttal nehézsége számára abban rejlik, mert akár az egész szerep felépíthető belőle – „Éppen azért nehéz, mert megmutatja magát a karaktert: azt, hogy ő nem szimplán egy nő, aki a rossz oldalon áll, ha fogalmazhatunk így, az egyik „gonosz karakter”, de korántsem ennyire egydimenziós. Ebben a dalban benne van, valahol darabkákban, az ő egész életútja; a lírai részben a lelke, hogy neki is van szerelme, gyengesége, szíve, az erőteljesebb részekben pedig az a hatalmas erő, amit képvisel, az az akarat. Már legelső hallgatásra megfogott ez a nagyon nagy amplitúdó, amit hangterjedelemben is bejár a dal, és közlésben, érzelmileg is, ezért nagyon izgalmas munkának gondolom, mert sok mindent meg lehet benne mutatni, tényleg egy nagy feladat.”

Az előadás rendezője hangsúlyozta: a Milady nem magától értetődő ártatlanságában, kaméleonszerű sokoldalúságában látja a figura kulcsát. A színművésznő, aki zenei magabiztossága mellett már a szólóban is előtűnő szerepformáló készségével is meggyőzte az alkotókat, hasonlóképpen vélekedik: „Nagyon vagány, belevaló, bátor nőnek érzem, aki nem fél különböző módszereket alkalmazni a hatalom megszerzéséért, és azért, hogy többé ne tiporják el; de szerintem ezt mind a fájdalmából építi fel. Azért lesz izgalmas megformálni, mert sok színt bele lehet foglalni. Ezért nem feltétlen teljesen ellenszenves karakter, talán nagyon sokan át tudják majd érezni általa, hogy az életben adódnak nehézségek, van, amikor rossz döntést hozunk, ami rossz útra visz, de mindig mindennek megvan a miértje, és ezáltal együtt tudnak majd vele érezni, ami célom is!” Rétegzett, sok árnyalatot megmutató alakítását, csodaszép hangját augusztus 8., 9., 10., 15., 16-án láthatják-hallhatják a Szabadtéri nézői a Dóm téren, ahol Ember Márkhoz, Koltai-Nagy Balázshoz, Brasch Bencéhez, Veréb Tamáshoz, Feke Pálhoz és Kovács Gyopárhoz csatlakozik Rob és Ferdi Bolland, valamint André Breedland kalandmusicalében.

A Vígszínház 128. születésnapján tartott ünnepi rendezvényen Rudolf Péter bejelentette az új évad bérletes bemutatóit. Szigligeti Ede Liliomfija a magyar drámairodalom legtöbbet játszott komédiája. Közel két évszázada ad reményt és erőt „e rút világban” Liliomfi és Mariska minden ukázt felülíró szerelme, Szellemfi játékkedve és a teátristák fantáziája. A nagy Gatsby sikerét is magáénak tudható fiatal alkotóhármas – Kovács Adrián, Vecsei H. Miklós és ifj. Vidnyánszky Attila – által jegyzett új vígszínházi változat megtartva az eredeti mű báját, nevetésből nevetésbe ejtve ébreszt rá minket a játék, a barátság és a szerelem fontosságára. Az előadást szeptember 21-én mutatják be, a főbb szerepekben Keresztes Tamás mv., Ötvös András, Szilágyi Csenge, Gál Réka Ágota e.h., Hegedűs D. Géza, Rudolf Péter és Varga-Járó Sára lép színpadra.

Zenés tragikomédia pokoli fordulatokkal és irdatlan csattanóval, ezt ígéri Bodó Viktor rendezésében Az ember, aki elvette az időt. Az előadás alkotói ismert irodalmi művekre és hősök történetére építve, a társulat improvizációit is felhasználva hoznak létre egy új történetet, mely egy mindannyiunk számára ismerős város, ismerős terén játszódik. Sok zenével, mozgással és humorral persze, ahogy azt Bodó Viktor rendezéseiben már megszokhattuk. A decemberi bemutatóban Dengyel Iván, Dino Benjamin, Ertl Zsombor, Halász Judit, Hegedűs D. Géza, Hegyi Barbara, Horváth Szabolcs, Kovács Patrícia, Kövesi Zsombor, Kútvölgyi Erzsébet, Nagy-Kálózy Eszter, Orosz Ákos, Ötvös András, Radnay Csilla, Méhes László, Zoltán Áron és ifj. Vidnyánszky Attila lesznek láthatók.

2025 februárjában Valló Péter rendezésében mutatják be a Vígszínházban Jane Austen kultikus regényének új színpadi változatát, a Büszkeség és balítéletet. A mű sikerének titka szerethetően esendő karaktereiben, ironikus hangvételében, szellemes és váratlan fordulataiban rejlik – és ezekhez igyekszik hű maradni a vígszínházi változat is. Elizabeth Bennet és Mr. Darcy a mai napig az egyik legismertebb és legnépszerűbb szerelmespár, akit valaha megalkottak – a Vígben Waskovics Andrea és Wunderlich József alakítják a két hőst, mellettük pedig Varga-Járó Sára, Medveczky Balázs, Gál Réka Ágota e.h, Ertl Zsombor, Hegyi Barbara, Lukács Sándor, Bach Kata, Gyöngyösi Zoltán és Balázsovits Edit lesz látható az előadásban.

A Pesti Színház első bemutatója október 5-én Alföldi Róbert rendezésében, Petrik Andrea, Telekes Péter, Nagy-Kálózy Eszter, Waskovics Andrea, Márkus Luca, Radnay Csilla és Kövesi Zsombor szereplésével az Egy nő anatómiája lesz. A „Pieces of a Woman” Mundruczó Kornél nagysikerű filmje Wéber Kata drámája alapján készült, melyet most először mutat be magyar színház. A felkavaró történet főszereplőjének, Majának egy fájdalmas veszteséggel kell szembenéznie – a feldolgozás és az elfogadás során azonban sok minden megkérdőjeleződik az életében: meg kell küzdenie a családja elvárásaival, a társadalmi konvenciókkal, és a legfontosabb emberi kapcsolatait is újra kell építenie, hogy tovább tudjon lépni. Fájdalom, düh, szerelem és csalódások mentén vezet az út az újrakezdéshez.

A Pesti Színház második bemutatója szintén egy magyar dráma lesz: Spiró György Az imposztor című darabja. Wojciech Bogusławskit, a varsói színészfejedelmet meghívja a cári Oroszország által megszállt Vilna városába egy megmaradásért küzdő kis lengyel színház, hogy vendégfellépésével megmentse a társulatot a csődtől, és a különleges színházi csemegével elnyerje az orosz helytartó jóindulatát, mely remélhetőleg némi dotációban is megnyilvánul majd. Az előadás napján a legendás színészóriás végre megérkezik, és valóban mindenki számára felejthetetlenné teszi az estét… Az imposztort Rudolf Péter rendezésében december 7-én mutatják be, a főbb szerepekben Kern András, Fesztbaum Béla, Seress Zoltán, Szilágyi Csenge, Wunderlich József, Majsai-Nyilas Tünde, Kőszegi Ákos, Igó Éva és Medveczky Balázs láthatók.

A Rémségek kicsiny boltja című népszerű musical már bejárta az egész világot, és 2025 februárjában Novák Eszter rendezésében, Orosz Ákos, Radnay Csilla, Seress Zoltán és Brasch Bence szereplésével visszatér magyarországi bemutatójának helyszínére, a Pesti Színházba. Szeptember havának huszonegyedik napján az emberiség váratlanul halálos veszedelemmel találta magát szemben. Ez a létét fenyegető félelmetes ellenség – az ilyen ellenségek szokása szerint – látszólag a legártatlanabb és leghétköznapibb helyen bukkant fel: Los Angeles Skid Row negyedének egyik kis, félreeső virágüzletében. Seymour, az ügyetlen ifjú botanikus és különleges növénye, Audrey II fantasztikus története az 1960-ban forgatott filmváltozat óta tartja rettegésben és fakasztja nevetésre a közönséget.

A 2024/25-ös évadban is elérhetőek leszenek az általános és középiskolásoknak szóló ifjúsági bérletek, melyekkel olyan nagy sikerű előadásokat nézhetnek meg a fiatalok, mint a Pinokkió, a Lóvátett lovagok, a Barátom, Harvey, A Pál utcai fiúk, az Ármány és szerelem, valamint A kastély. A bérletes előadások mellett a Víg+ színházi nevelési foglalkozásokon is részt vehetnek a diákok. A Vígszínház, a Pesti Színház és a Kombinált bérletesek elővásárlási jogot és különleges kedvezményeket kapnak, ezen felül részt vehetnek exkluzív rendezvényeken és a kulisszák mögé betekintést nyújtó programokon is. Az idei Vígmajálison a bérletes nézők előbemutatón tekinthették meg a VÍG125 – dokumentum(játék)filmet, ami várhatóan 2024. szeptember 8-tól vasárnapoként az M5 kulturális csatornán lesz látható. Az alkotás bemutatja a Vígszínház 1896-tól 2021-ig tartó 125 éves történetét, felvillantja a fontosabb fordulópontokat, az örömteli és fájdalmas pillanatokat. A kincset érő dokumentumokkal, soha nem látott archív felvételekkel, interjúkkal és előadásrészletekkel illusztrált filmben a kulisszák mögötti történeteket játékfilmes eszközökkel mesélik el az alkotók. A szereplők és a megszólalók között megtaláljuk a társulat egykori és mai tagjait, a főszereplő pedig maga az épület, vagyis a Vígszínház.

„Mindannyiunkat folyamatosan kihívások elé állítanak, újratervezésre késztetnek a mindennapok. Ezért is szeretném megköszönni a társulat nevében nézőink bizalmát.  A Vígszínház 2023/24-es évadára ugyanis már több mint 7200 bérlet fogyott, ami meghaladja a 2019-ben, a járvány előtti utolsó békeévben értékesített bérletek számát. Köszönjük, hogy velünk vannak!” – emelte ki Rudolf Péter, a Vígszínház igazgatója.

Az üvegcipő ősbemutatója 1924-ben volt a Vígszínházban. A teátrum házi szerzője, Molnár Ferenc a szóbeszéd szerint a darabban saját magánéleti válságát írta ki magából. Az előadás szeptember 23-án Mohácsi János rendezésében tér vissza igazi otthonába. Szabó Irma, a Józsefváros kis Hamupipőkéje és Sipos Lajos műbútorasztalos szerelmének története egy izgalmas, konfliktusokkal teli szerelmi négyszög, amely összeomló és felépülő kapcsolatokon keresztül bontakozik ki. Az élőzenével kísért előadás főbb szerepeiben Waskovics Andrea, Stohl András, Kovács Patrícia és Medveczky Balázs lesz látható. Az évadnyitó eseményen az előadás esküvői jelenetének kezdő forgatagába is betekinthettek a részvevők.

A Pesti Színházban már zajlanak a Krum próbái. Hanoch Levin életszeretettel és humorral teli, az 1970-es években írt művét az utóbbi időben újra felfedezték Európa-szerte, Barcelonától Brüsszelen át Marosvásárhelyig nagy sikerrel játsszák. Nem véletlenül. Az előadás középpontjában ugyanis a fiatal generáció jövőkép nélkülisége és elmagányosodása áll. A szerző azonban úgy mesél a legfontosabb dolgokról – a szerelemről, a magányról, az élet élhetetlenségéről és a be nem teljesített vágyakról –, hogy közben még nevetni is tudunk mindezeken. A Valló Péter rendezte előadás főbb szerepeiben Wunderlich József, Nagy-Kálózy Eszter, Kövesi Zsombor, Ötvös András és Szilágyi Csenge lép színpadra.

Peter Shaffer Amadeus című világhírű drámájában a művészeti hagyományokat tisztelő, rendkívül sikeres alkotó kerül szembe az újító zsenivel. Salieri számára rövidesen a fiatal Mozart puszta léte is már provokáció. November 25-től a Pesti Színházban Ötvös András és ifj. Vidnyánszky Attila főszereplésével, Hegedűs D. Géza rendezésében lesz látható az előadás, mely szellemesen beszél tehetségről, sikerről, a zsenikben is ott rejlő tökéletlenségekről.  Az alkotói csapat arra törekszik, hogy egyensúlyt teremtsen a mű alapjául szolgáló és széles körben elterjedt pletykák, valamint a történelmi tények között.

Egy zenés roadmovie, ami 10-től 100 éves korig megszólítja a családot. A Pinokkió bemutatóját Keresztes Tamás rendezésében, Presser Gábor zenéjével Dino Benjamin, Borbiczki Ferenc, Hegyi Barbara, Kern András, Seress Zoltán, Majsai-Nyilas Tünde, Halász Judit, Igó Éva, Méhes László, Antóci Dorottya, Szántó Balázs és Varga-Járó Sára (e.h.) szereplésével már régóta várja a közönség. December 9-én a Vígszínház színpadán végre megelevenedik Collodi-története.  Hajmeresztő kalandokon és csodás dalokon keresztül követhetjük végig, mi kell ahhoz, hogy egy a zabolátlan kisgyerek felismerje a bajtársiasság fontosságát. Asztalos műhelytől, bábszínházon, cirkuszon és a csodák mezején át a tengerig kalandozhatunk, miközben olykor egy róka és egy macska, máskor egy gumicsizmás tündér vagy éppen egy szamár fakad dalra, s közben még az is lehet, hogy a palacsintából lesz az új szilvásgombóc…

Goldoni A hazug című darabja kiváló jellemkomédia, amely egy különös és igen szórakoztató embertípust állít elénk a hazugságaival zsonglőrködő Lelio személyében, aki gyökértelen világutazóként városról-városra, szerelemről-szerelemre vándorol. De vajon meddig terjed Lelio szabadsága a saját maga által kitalált és felépített alternatív valóságban és történetekben? Horváth Csaba rendezése ezt a jelenséget mutatja be modern és árnyalt megközelítésben a commedia d’ell arte kortársra hangolt eszközeivel. Az előadás február 24-től Ertl Zsombor, Radnay Csilla, Petrik Andrea, Orosz Ákos, Brasch Bence, ifj. Vidnyánszky Attila, Kőszegi Ákos, Lukács Sándor, Bach Kata, Telekes Péter és Kövesi Zsombor szereplésével lesz látható a Pesti Színházban.

„Korunk társadalma hihetetlenül izgalmas, és olykor nehéz lehet, hogy elválasszuk vagy megkülönböztessük az ármányt a szerelemtől” – véli David Doiasvili, aki a jelenben fogja elhelyezni az Ármány és szerelem történetét. Schiller szenvedélyektől szétrobbanó darabjában örök ellentétpárok csapnak össze: a kötelesség és a szabadság, a hatalomvágy és az erkölcsi tisztaság, a megfelelési kényszer és önmagunk vállalása, az önzés és a szerelem. Az előadás 2024. március 9-től látható a Vígszínházban Hegedűs D. Géza, Medveczky Balázs, Márkus Luca, Nagy-Kálózy Eszter, Horváth Szabolcs, Rudolf Péter, Hegyi Barbara és Hirtling István szereplésével.

A Házi Színpadon a 2023/24-es évadban két bemutatót láthat a közönség. December 16-án a Magyar Elektrát mutatják be Valló Péter rendezésében, Brasch Bence, Orosz Ákos, Kovács Patrícia, Antóci Dorottya, Virágh Panna, Balázsovits Edit, Kövesi Zsombor és Zoltán Áron szereplésével. Bornemisza Péter közel 500 évvel ezelőtt az emberiség egyik legismertebb görög drámáját, Szophoklész Elektráját dolgozta át igazi magyar történetté, melynek karaktereiben és lélektaniságában magunkra és a világunkra ismerhetünk. S bár a nyelvezet elsőre nehéznek tűnik, ha Shakespeare-t eredetiben nézik az angolok, mi miért ne tehetnénk ezt egy régi magyar színdarabbal?

 Schwajda György komédiája, a Csoda egy teljesen groteszk helyzetből indul ki. Nagy Vencel nyomdai betűszedő egy napon elveszíti szeme világát, de miután betegállományban csak egy évig lehet, egy év után keresőképesnek nyilvánítják. Újra dolgozni jár, ám egy apró körülmény — tudniillik az, hogy vak — sok bosszúságot és kalamajkát okoz. Szívbe markoló élethelyzeteket láthatunk, melyekben a szó szoros értelmében botladozik a főhős, miközben a környezete önfeláldozóan és emberségesen próbálja menteni a menthetőt…  Az előadást március 22-én mutatják be Dino Benjamin rendezésében, Gyöngyösi Zoltán, Waskovics Andrea, Hullan Zsuzsa, Borbiczki Ferenc, Szántó Balázs, Bölkény Balázs, Karácsonyi Zoltán, Tar Renáta és Gados Béla szereplésével.