A szerződések lassú és szakszerűtlen előkészítése nagyban akadályozza a sikeres üzletkötést a vezetők többsége (57%) szerint. Ennek egyik fő oka a kutatás szerint, hogy a cégek kétharmada (68%) nem használ semmilyen sablont vagy útmutatót a megállapodások megírásakor. A jogi osztályok leterheltségét mutatja az is, hogy a válaszadók közel felének (49%) nincs bevett módszere a szerződések tárolására, sőt háromnegyedük (78%) a vállalt kötelezettségeik teljesítését sem tudja megfelelően nyomon követni.

Mivel ezek az adminisztratív problémák komoly pénzügyi veszteséget is okozhatnak, ezért a vállalkozások döntő többsége (92%) igyekszik változtatni szerződéskezelési gyakorlatán. A megfelelő rendszerek bevezetése nélkül azonban ezek a próbálkozások szinte mindenhol (98%) jelentős akadályokba ütköznek, harmaduk (38%) pedig kudarcot is vall.

„A szerződések jelentik minden üzlet alapját, meghatározzák a növekedés és a kockázatkezelés módját. Ebből eredően bár a szervezetek számára elengedhetetlenül fontos, hogy a szerződéskötési folyamat minden részletére vonatkozóan hatékony eljárásokkal rendelkezzenek (a tárgyalástól kezdve a végrehajtásig, a szerződéses kapcsolat megújításától az újabb együttműködések létrehozásáig), a jogi támogató területnek minden esetben mérlegelnie kell az üzlet által megkívánt gyorsaságot és rugalmasságot is” – emelte ki dr. Losonci András, a Vámosi-Nagy Ernst & Young Ügyvédi Iroda ügyvédje.

Fotó: Scott Graham, Unsplash

A katát érintő változások segítségével a Pénzügyminisztérium fel kíván lépni a munkavállalók leplezett foglalkoztatása ellen. A minisztérium kezdeményezése elsősorban az önkéntes jogkövetést segítheti elő, azonban ezzel párhuzamosan fokozódó vizsgálatokra is számíthatnak az érintettek.

„Az elmúlt években kisebb hangsúlyt kaptak a bújtatott munkaviszonnyal kapcsolatos ellenőrzések – nyilatkozta Heinczinger Róbert, az EY adószakértője. – Márpedig a NAV számára minden adat rendelkezésre áll ennek az adózói körnek a beazonosításához. A hivatal ismét kiemelt figyelmet fordít a területre, amit a frissen indult vizsgálatok is bizonyítanak.”

A leplezett foglalkoztatás ellenőrzésének legnagyobb akadálya, hogy nehezen felkutatható és bizonyítható a jogviszony fennállása. A NAV viszont már most is rendelkezik információval arról, hogy melyek azok a katás vállalkozók, akik 1 millió forintot meghaladó bevételt szereztek egyazon cégtől. Az online számla adatszolgáltatási kötelezettség kiterjesztésével pedig a hatóság gyakorlatilag azonnal látja ezen adózók által kiállított számlákat. Mindez jelentősen megkönnyíti a vizsgálatot és növeli annak hatékonyságát.

„Az online adatszolgáltatás és az összesen egymillió forint fölötti katás kifizetések jelentési kötelezettsége révén az adóhatóság célzottan választhatja ki az érintettek körét – hívta fel a figyelmet dr. Bajusz Dániel, a Vámosi-Nagy Ernst & Young Ügyvédi iroda adóperes jogásza. – Ráadásul, az elmúlt évek informatikai fejlesztései révén részben automatizálható, hogy mely cégeket szűrik ki ellenőrzés céljából” – tette hozzá a szakértő.

 Amennyiben az adóhatóság megállapítja, hogy az adott megbízás valójában bújtatott munkaviszonynak számít, akkor az jelentős szankciókkal jár mind a megbízott, mind a megbízó cég számára. Ebben az esetben a foglalkoztató ráadásul jelentős bírságra is számíthat. A NAV a múltbeli tevékenységet visszamenőleg is vizsgálni fogja, ami kiemelt adókockázattal járhat a kiterjedt katás alvállalkozói körrel rendelkező cégek számára.

„Jelentős bírósági gyakorlata van annak, mely feltételek esetén minősül a megbízás munkaviszonynak. Ha a cég partnerei között vannak katás vállalkozók, mindenképpen érdemes lesz ezeket az együttműködéseket szakemberrel áttekinteni. Jobb ugyanis az ilyen kockázatokat még az adóhatóság megérkezése előtt feltárni” – tette hozzá dr. Bajusz Dániel.  

A KATA bevezetésekor az adónemet választók csupán 3 százaléka volt korábban foglalkoztatott, 2019 végére ez az arány már 40 százalék volt a Pénzügyminisztérium adatai szerint. Jelentősen megnőtt tehát azoknak a száma, akik úgy lettek katások, hogy korábban jellemzően munkaviszonyban álltak.

„Mivel a KATA célja soha nem az volt, hogy a foglalkoztatás egy alternatíváját jelentse, ezért csak idő kérdése volt, hogy mikor lép fel a Pénzügyminisztérium a negatív irányú folyamatokkal szemben. Úgy tűnik, a katán keresztül bújtatott munkaviszony miatti becsült adóbevétel-kiesés most lépte át az ingerküszöböt” – nyilatkozta Heinczinger Róbert, az EY adótanácsadással foglalkozó partnere.

Az Országgyűlés előtt álló új törvényjavaslat szerint a legfontosabb változás, hogy 2021. január 1-jétől az ugyanazon megbízótól származó, 3 millió forintot meghaladó összeget a fix havi tételes adón túl 40 százalékos különadóval terhelik. Ez a többlet adó nem közvetlenül a katás vállalkozókat érintené, hanem üzleti partnereiket.

„A Pénzügyminisztérium célja egyértelmű. Azokban a helyzetekben, ahol felmerülhet, hogy a katás vállalkozó megbízása munkaviszonyt leplez, ott kiegyenlítse az adóterhelések közti különbözetet”– hívta fel rá a figyelmet Dr. Bajusz Dániel, a Vámosi-Nagy Ernst & Young Ügyvédi iroda adóperes jogásza.  – Az új szabály bevezetése nem jelentene változást abban a tekintetben, hogy a katás vállalkozóként történő bújtatott munkaviszonyban foglalkoztatás eddig is tilos volt. Amennyiben az adóhatóság azt felfedezte, jelentős szankciók fűződtek hozzá. A tervezett különadó pusztán egy újabb lépés ebbe az irányba, de semmiképp sem szigorítás az eredetileg is megcélzott adózói körben.”

Tehát a javaslatban szereplő 40 százalékos adó elsősorban az önkéntes jogkövetést segítheti és csökkentheti a visszaélések számát, hiszen a változtatások hatására már kevésbé lehet vonzó ez a foglalkoztatási forma. A különadó megfizetése ráadásul nem jelenti azt, hogy az átminősítés kockázata, és az azzal járó szankciók veszélye megszűnne. Akár köteles lesz a vállalkozás a 40 százalékos adó megfizetésére, akár nem, mindenképpen érdemes lesz megvizsgálnia, hogy a fennáll-e nála az átminősítés kockázata.

„Ahol a 40 százalékos adó megfizetése egyáltalán felmerülne, ott mindenképpen érdemes lesz átgondolni az adott cég és a katás vállalkozó közötti jövőbeni kapcsolat formáját – tette hozzá Heinczinger Róbert, az EY adópartnere. – Különösen annak fényében, hogy az adóhatóság 2020. július 1-jétől kiemelt figyelmet fordít majd erre a területre. Márpedig a NAV számára minden adat rendelkezésre áll az érintett adózói kör beazonosításához.”

Közel tizedére (88%-kal) csökkent napjainkra a Magyarországon indított adóellenőrzések száma az elmúlt tíz évben. Eközben a vizsgálatok során feltárt adókülönbözet összege a 2010-es évek elején kiszabott mértéknek mintegy felére (43%-kal) esett vissza.

„A drasztikus csökkenés elsősorban két okra vezethető vissza. A 2008-as pénzügyi válságot követő fokozatos fellendülésre és a gazdaság fehéredésére” – nyilatkozta dr. Séra Gergely, az EY adóperes jogásza. A szakember szerint a NAV által eddig bevezetett intézkedések, mint például az online pénztárgépek, az EKÁER és legutóbb az online számlaadat-továbbítás a jogkövető magatartás előtérbe kerülése mellett a vizsgálatok hatékonyságának jelentős emelkedéséhez is vezettek. Ez nagymértékben járult hozzá ahhoz, hogy hazánkban egyre célzottabban és ritkábban indít vizsgálatot az adóhivatal. Az egészségügyi veszélyhelyzet hatására bekövetkező gazdasági nehézségek miatt most mégis arra kell számítania a hazai cégeknek, hogy a közeljövőben a revizorok egyre gyakrabban keresik fel őket, hogy ellensúlyozzák az államháztartás bevételkiesését.

„Olyan fókuszterületeken, mint például az áfakiutalás előtti vizsgálatok, a transzferárazás vagy az online számlaadat továbbítás már a kijárási korlátozások alatt is az ellenőrzések számának emelkedését tapasztaltuk”– hívta fel rá a figyelmet dr. Bajusz Dániel, a Vámosi-Nagy Ernst & Young Ügyvédi iroda adóperes jogásza. – A jelenlegi helyzet érzékenyen érinti nem csak a vállalkozásokat, de a helyi önkormányzatokat és az államháztartást is. Valószínűsíthető, hogy a vizsgálatok gyakorisága egyre több területen tovább nő, és a hatóságok fokozottan ösztönzik majd a cégeket a jogkövető magatartás betartására.”

Az adóellenőrzések száma Magyarországon a 2010-es évek elején volt a csúcson, amikor az erőteljes gazdasági növekedés hiányában kellett biztosítani a költségvetést, amihez az adók hatékony beszedése is fontos eszköz volt. A krízisből való kilábalás, valamint a NAV által bevezetett hatékonyságnövelő intézkedések együtt járultak hozzá, hogy mára Magyarországon drasztikusan csökkenhetett a vizsgálatok száma.

A Pénzügyminisztérium adati szerint a tavalyi év első kilenc hónapjában általános forgalmi adóból 460 milliárd forinttal több bevétel érkezett az államkasszába, mint az azt megelőző év azonos időszakában.  A jövőben a jogkövető magatartás várhatóan még inkább előtérbe kerül, a koronavírus-járvány potenciális költségvetési hatása miatt azonban újra emelkedésnek indulhat az ellenőrzések száma is. A hazai vállalatoknak érdemes minél hamarabb beazonosítaniuk azokat a kockázati területeket, ahol vizsgálatra számíthatnak.

„Az adóellenőrzések azonban nem feltétlenül kell, hogy negatív élményt jelentsenek” – tette hozzá dr. Séra Gergely, az EY adóperes szakértője. – A kulcs itt is a felkészülés. Fel kell készülni arra, hogy milyen válaszokat adnak majd a cégek a NAV potenciális kérdéseire és arra is, hogy a cégek kérdéseire ki fog majd válaszolni. Ha ezek az erőforrások a szervezeten belül szűkösek, akkor célszerű előre gondolkodni és biztosítani azt, hogy szükség esetén rendelkezésre álljon a külső segítség.”

A nagy összegű adótartózók listájának összeállításakor a NAV nem veszi figyelembe a veszélyhelyzet alatt és azt követő harminc napon belül esedékes tartozást. A döntéssel a krízis miatt komoly tartozást felhalmozó cégek elkerülhetik a közzététellel járó reputációs kockázatokat. „Az adótartozók listájára azok sem kerülhetnek fel, akiket a veszélyhelyzet ideje alatt vagy azt követő 30 napban esedékes adókötelezettség megsértése miatt sújtanak adóhiánnyal és jogkövetkezményekkel. Arra az esetre azonban, amikor a veszélyhelyzet alatt lefolytatott ellenőrzés megállapítása korábbi esedékességű kötelezettség megsértését tárja fel, nem terjed ki a kedvezmény” – hívta fel rá a figyelmet dr. Bajusz Dániel, a Vámosi-Nagy Ernst & Young Ügyvédi Iroda adójogásza.

Megerősített bizalom az adózók felé

Az eddig megbízható adózónak számító, de a jelenlegi helyzetben pénzügyi nehézségekkel küzdő vállalkozások is könnyítést kaptak. A rendelet célja, hogy ők tovább élvezhessék a minősítéssel járó adózási előnyöket, mint például a gyorsabb ellenőrzést, illetve a csökkentett mulasztási-, vagy adóbírságot. A megbízható adózói státusz ugyanis nem szüntethető meg a veszélyhelyzet ideje alatt vagy az azt követő 30 napban esedékes adókötelezettség megsértése miatti adókülönbözet következtében, és ugyanebben az időszakban megindított végrehajtási eljárás, keletkező adótartozás és nem pozitív adóteljesítmény miatt sem.

Akár fél évre is halasztható lett az adótartozás

A NAV egy alkalommal maximum 5 millió forint adótartozásra 6 havi pótlékmentes halasztást vagy 12 havi pótlékmentes részletfizetést is engedélyez a veszélyhelyzetre visszavezethető fizetési nehézség esetében. Emellett a nem magánszemély adózóknak is elérhetővé válik az adómérséklés a tőkeösszegre is. Az adóhatóság ugyanis egy esetben legfeljebb 20 százalékkal, de maximum 5 millió forint összeghatárig mérsékelheti az adózót terhelő adótartozást, ha annak megfizetése a veszélyhelyzet miatt ellehetetlenítené a vállalkozás működését.

„Fontos tudni, hogy az adózónak legkésőbb a veszélyhelyzet megszűnését követő harminc napon belül be kell jelentenie az igényét, és az adómérséklés csak egy adónem tekintetében kérhető. A mostani speciális fizetési könnyítés és adómérséklés egymás mellett nem vehetők igénybe, de az általános szabályok szerint érvényesíthető fizetési kedvezmények továbbra is elérhetőek” – hangsúlyozta dr. Bajusz Dániel.

A Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) szervezeti átalakításának köszönhetően növelni tudta hatékonyságát. Beszédes adat, hogy tavaly közel ötödével csökkent az adóperek száma a 2016-os ügyekhez képest a legfrissebb NAV-évkönyv számai alapján, miközben a perek értéke mindössze nyolc százalékkal esett vissza. A korábbi évekhez hasonlóan az esetek döntő részében a hatóságnak adott igazat a bíróság, vagyis a NAV eredményesen tudta megvédeni megállapításait.

„A fókuszáltabb ellenőrzések ellenére továbbra is sok esetben érdemes lehet pert indítani az adóhatóság ellen” – emelte ki dr. Séra Gergely, a Vámos-Nagy Ernst & Young Ügyvédi Iroda szakértője. A szakember arra hívja fel a figyelmet, hogy hiába nyerte meg ügyeinek több mint 70 százalékát a NAV, a Kúria előtt már csak a megállapított adóhiány alig több mint felét tudta megvédeni a hivatal. Azaz lehet, hogy darabszámra sokat nyer az adóhatóság, de forintosítva már közel sem ennyire eredményes. Ez abból látszik, hogy a Kúria csak 1,2 százalékkal ítélt meg több perköltséget a vállalatok, mint a NAV terhére. „Kiemelt ügyekben, ahol a társaságok gyakran vonnak be speciális tapasztalattal rendelkező képviselőket, jelentősen nő a cégek sikerességi aránya” – tette hozzá.

Az idén hatályba lépett új szabályok számos esetben szűkítik a társaságok jogait és érdekérvényesítési lehetőségeit. Ennek következményeként még nagyobb jelentősége lesz annak, hogy a szervezetek tudatosan figyeljenek az adóvitáikban arra, hogy már az eljárások kezdeti szakaszában felkészülten reagáljanak a revizorok kérdéseire.

„A döntéshozóknak fel kell ismerniük, hogy a jövőben a bírósági esetjog és gyakorlat ismeretének sokkal nagyobb szerepe lesz, mint korábban. Azoknak, akik a releváns gyakorlatot már az első perctől fogva hasznosítani tudják, lényegesen megemelkednek nő az esélye arra, hogy megvédjék álláspontjukat” – emelte ki dr. Bajusz Dániel, a Vámosi-Nagy Ernst & Young Ügyvédi Iroda szakértője.