„A K&H nagyvállalati növekedési index kutatásunk adatai alapján azt látjuk, hogy a nagyvállalatok aktívan keresik az új exportlehetőségeket. Az amerikai vámemelés azonban nehezítő tényezőt jelenthet számukra, és kérdéses, hogy ez csupán lassítja, vagy akár teljesen vissza is fordítja őket a hazai és európai piacok felé” – emelte ki Bodor Tibor, a K&H vállalati üzletágának vezetője.

„Bár a jelenlegi vámemelés jelentősnek számít a korábbi helyzethez képest, globális kontextusban nem számít kiugrónak, különösen más versenytárs országokhoz viszonyítva. Az exporttevékenység jövője azonban számos tényezőtől függ: milyen termékről van szó, mennyire helyettesíthető az amerikai piacon, mekkora a verseny, és mennyire rugalmas az adott vállalat az árképzés vagy gyártás átalakítása terén” – fejtette ki Bodor Tibor.

„A mostani megállapodás nem csak vámemelésként, hanem egy nagyobb gazdasági csomag részeként értelmezendő” – hangsúlyozta a szakember. – „Fontos figyelemmel követni, hogyan változnak azok a kulcstényezők, amelyek hosszú távon hatással lehetnek az üzleti környezetre.”

A K&H vállalati portfóliójában is jelen vannak olyan nagyvállalatok, amelyek amerikai exporttevékenységet folytatnak. Bár a vámemelés érzékenyen érintheti őket, a hatás vállalatspecifikus lesz: sok múlik azon, hogy mennyire sikerül megtartaniuk az amerikai piacaikat, illetve tudnak-e új célországokat találni, akár az EU-n belül, akár más kontinenseken.

„A jövő nagyban függ attól, hogy az adott vállalat terméke mennyire specifikus az amerikai piacra. Ha ugyanis szorosan kötődik az amerikai szabványokhoz, az európai piacra való átalakítás külön erőforrásokat igényelhet, mind időben, mind anyagiakban” – tette hozzá a szakember. – „Ha a vállalatok nem lesznek képesek gyorsan új exportpiacokat találni, akkor komoly versenyhátrányban találhatják magukat. Bár az Egyesült Államok augusztus elejétől 15%-os vámot alkalmaz az Európai Unióból, így a hazánkból érkező autóipari termékekre, ugyanakkor uniós szinten még zajlik a jogalkotási folyamat a megállapodás véglegesítésére. Így a megállapodás gyakorlati hatásairól érdemben a jövő év során lehet majd következtetéseket levonni, és érdemes lesz összevetni a gyakorlati tapasztalatokat a mostani előrejelzésekkel” – fűzte hozzá Bodor Tibor.

esetében a vám mértéke 25 százalék, a Kínából érkező áruk után 10 százalék, ami minden korábban már létező vám és illeték mellett értendő – közölte az elnök. A vámok minden, az intézkedésben szereplő országból érkező árura vonatkoznak. Egyetlen kivétel a Kanadából érkező energia, ugyanis az energiahordozók után kedvezményes, 10 százalékos lesz a vám mértéke.

Az Egyesült Államok napi mintegy 4-4,5 millió hordó nyers kőolajat importál Kanadából, földgázfelhasználásának pedig mintegy 9 százaléka származik az északi szomszédjából. Donald Trump rendelete szerint az intézkedésre Kanada és Mexikó esetében az elégtelen fellépés miatt van szükség az Egyesült Államokba irányuló illegális migráció és kábítószer-csempészet ellen. Az elnök a Kínával szembeni új vám indokaként azt jelölte meg, hogy a kelet-ázsiai ország hatóságai nem lépnek fel hatékonyan az Egyesült Államokba nagy mennyiségben csempészett és túlnyomóan Kínában előállított, kábítószerként használt fentanil kereskedelme ellen.

A jogszabály válasz a „rendkívüli fenyegetésre, amit az illegális külföldiek és kábítószerek, ideértve a halálos fentanilt is, jelent, nemzeti vészhelyzetet teremtve” – fogalmaz Donald Trump rendelete, amelyben Washington Mexikó kormányát a kábítószerkartellekkel való együttműködéssel vádolta.

Az amerikai vámintézkedésekre reagálva Mexikó és Kanada is viszontvámokat jelentett be. Justin Trudeau kanadai miniszterelnök szombati bejelentése szerint mintegy 155 milliárd dollár értékű, az Egyesült Államokból származó árura vetnek ki 25 százalék vámot. Claudia Sheinbaum, Mexikó elnöke közleményében visszautasította az amerikai elnök feltételezését a kábítószerkartellek és a mexikói kormány összejátszásáról, és azt hangoztatta, hogy a hatékony fellépés érdekében kölcsönösségi alapú együttműködésre van szükség.

Fotó: Donald Trump leteszi hivatali esküjét a beiktatási ünnepségén a washingtoni kongresszus kupolatermében 2025. január 20-án. MTI/AP/Reuters pool/Kevin Lamarque

Az EU a világ áruforgalmának mintegy 15%-át teszi ki, ezért nem véletlen, hogy a UPS MI-alapú eszköze éppen akkor válik elérhetővé, amikor az új uniós importellenőrzési rendszert (az ICS2-t) bevezetik. Az ICS2 megköveteli a vállalkozásoktól, hogy egy részletes adatlistát adjanak meg a vámkezelt termékeikről.

Az eszköz különösen az Európán kívüli kis- és középvállalkozások számára lesz nagy segítség, akiknek a legtöbbször nincs idejük vagy hiányzik a szükséges tudásuk ahhoz, hogy meghatározzák a termékeikhez tartozó megfelelő HR-kódokat. Az eszköz révén ugyanakkor a UPS ügyfelei mostantól a vámkezelés bonyolult folyamatai helyett az üzleti tevékenységükre koncentrálhatnak – írják.

„A megfelelő megoldásokkal a határokon átnyúló szállításnak nem kell bonyolultabbnak lennije, mint az országhatáron belül. A UPS megoldásai révén az ügyfeleink jelentősen csökkenthetik költségeiket azáltal, hogy áruik kevesebb időtt töltenek el a vámon, nem kell felesleges díjakat kifizetniük, és akár a legkisebb vállalkozások számára is elérhetővé teszik a nemzetközi szállítás lehetőségét” – mondta el Stuart Lund, a UPS régiós vámügynöki szolgáltatás vezetője.

A Varga Mihály pénzügyminiszter által benyújtott törvényjavaslat célja, hogy az adócsökkentésekkel és számos adónem egyszerűsítésével segítsék a gazdaság újraindulását. Az elfogadott jogszabály a lent említett adónemeket és területeket érinti, illetve az alábbiakat foglalja magában.

Átalányadó

Az egyéni vállalkozásoknak az éves minimálbér feléig nem kell személyi jövedelemadót fizetniük, továbbá az érintettek élhetnek a családi adókedvezmény lehetőségével is. Az átalányadóval adózó jövedelem megállapításához alkalmazható költséghányad mértéke a főszabály szerint 40%, néhány kiemelt ágazatnál (pl.: építőipar, személyszállítás, szépségipar) 80%, a kiskereskedelmi tevékenységet végző egyéni vállalkozók és a mezőgazdasági őstermelők esetében pedig 90%.

Társasági adó (tao)

A felsőoktatási támogatási megállapodás adóalap-kedvezménye 50%-ról 300%-ra bővül abban az esetben, ha a támogatás kedvezményezettje közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítványi vagy egyházi fenntartásban lévő egyetem, illetve annak fenntartója.

Áfa szabályok

A tervek szerint 2021. július 1-jétől hatályba lépő új áfa szabályok értelmében azoknak a pénzforgalmi szolgáltatóknak, akik negyedévente ugyanazon kedvezményezett részére huszonötnél több határon átnyúló fizetést teljesítettek, negyedévenként elektronikus formában adatot kell szolgáltatniuk a szóban forgó ügyletekkel kapcsolatban. Az adatszolgáltatásra tehát a kedvezményezett pénzforgalmi szolgáltatója kötelezett, kivéve, ha ezek közül egyik sem a Közösség területén található, ebben az esetben a kötelezettség a fizető fél pénzforgalmi szolgáltatóját terheli.

Kriptoeszközök

A kriptodevizák átruházásából származó jövedelem már nem egyéb jövedelemként adózna, így a 15%-os mértékű szja megfizetése mellett 15,5% mértékű szocho fizetési kötelezettség már nem merülne fel. Az eredeti tervek szerint a szabályozás 2022. január 1-től lépett volna életbe, azonban a jogalkotó végső döntésének köszönhetően az új szabályok már a 2021. adóévre is alkalmazhatók.

Helyi adók és vámeljárások

Az idegenforgalmi adómentességben részesülők köre bővül azokkal a magánszemélyekkel, akik az önkormányzat illetékességi területén egészségügyi szolgálati kötelezettség teljesítése miatt töltenek el legalább egy vendégéjszakát. A jogsértést eredményező vámhiány mértékét – a gyorsított eljárás által lefedett esetek számának megnövelése érdekében – 50 000 forintról 100 000 forintra emelik. Mivel a gyorsított eljárás keretében a bírság a helyszínen megfizethető, az adminisztratív terhek csökkennek. A vámhatóság a bírság kiszabása során annak megfizetéséről a váminformatikai rendszerből nyomtatható igazolást állít ki, ezzel kiváltva a manuálisan kitöltendő nyugtát.

Adótartozás behajtása külföldi vagyontárgyak terhére

A nem belföldi illetőségű, vagy az egybefüggően 183 napot meghaladóan külföldön tartózkodó belföldi illetőségű adóssal szembeni végrehajtás foganatosítására az adóhatóság a követelés külföldi érvényesítése iránt megkeresheti az adópolitikáért felelős miniszter által lefolytatott közbeszerzési eljárás nyertesét. A végrehajtási intézkedések foganatosításáért a közbeszerzési eljárás nyertesét a külön megállapodásban foglaltak szerint fizetendő ellenérték, de legfeljebb a beszedett tartozás 5%-a illeti meg.

Társaságok ügyvitele

Az aktuális szabályozás szerint belföldi ingatlanvagyonnal rendelkezőnek számít minden társaság, amelynek eszközei között legalább 75%-os arányban ingatlan található, azonban az arányszámításnál nem kell figyelembe venni, ha a társaság két mérlegkészítés között tesz szert ingatlanra, így akkor sem állapítható meg illetékkötelezettség, ha az az eszközök között az ingatlanok aránya így meghaladná a 75%-ot. A visszaélések megakadályozásának érdekében a meghatározott százalékot elérő ingatlan vásárlásának esetén a megszerzett eszközök értékét is növelni kell, viszont, ha az ingatlanok állománya csökken, az említett eszközök állományát is csökkenteni lehet. A törvényjavaslat pontosítja a késedelmi és önellenőrzési pótlék számítására vonatkozó szabályokat, mely értelmében a napi mértékét három tizedesjegy pontossággal kell megállapítania az adóhatóságnak

„Az érintett magánszemélyeknek és cégeknek már érdemes lesz a nyár során megtervezni az ezzel kapcsolatos adminisztratív teendőket, hogy élni tudjanak a kedvezőbb szabályok által biztosított lehetőségekkel” – nyilatkozta Karácsony Balázs, a BDO Magyarország adóigazgatója.