Arthur Schnitzler (1862-1931) orvos és drámaíró – és ez a párosítás különösen szerencsés, ha az ember a lelket kutatja, vagyis arról ír. Különös érzékenységgel ábrázolja ugyanis az emberi lélek rejtett, irracionális impulzusait, a vágy és a bűntudat dinamikáját, valamint a társas kapcsolatok gyakran önámító mechanizmusait. Traumnovelle című műve ihlette és inspirálta a Tágra zárt szemek című Stanley Kubrick-filmet, míg Magyarországon a színházak legtöbbet az Anatolt és a Körtáncot, pontosabban annak Kornis Mihály által átdolgozott változatát, a Körmagyart játsszák.

„Az Ismeretlen táj igazi vígszínházi darab. Olyan, ami az elmúlt 130 évben meghatározta a színház karakterét. A színészekről szól. A felszínen szerelmi válságokat látunk, valójában azonban a polgári középosztály és a társadalom erkölcsi és értékválságáról mesél. A középpontjában az az útkeresés áll, hogy miként lehet ezekből a válsághelyzetekből kilábalni. Az eredeti mű két helyen játszódik, mi az egészet áttettük egy Bécshez közeli alpesi szállodába, ahonnan egy kétnapos út indul a hegycsúcsra. A hegy folyamatos jelenléte ugyanis nagyon sokat hozzátesz az előadáshoz. Az emberi kitettség szimbóluma. Megmutatja, hogy az ember milyen apró porszem a teremtett világban, és a lélek pont olyan veszedelmes és ismeretlen táj, mint ez a hegy” – emeli ki Valló Péter.

A történet szerint bár mindenki pihenni jött az alpesi szállodába, senki nem talál nyugalmat, pedig a körülmények adottak lennének a tökéletes kikapcsolódáshoz. Házaspárok, barátok, üzletfelek és művészek nyaralnak együtt, már nem először, de talán most utoljára, mert ezen a nyáron néhányuk sorsa menthetetlenül és végzetesen összegabalyodik. A levegő szenvedélytől fülledt: szerelem, harag, féltékenység, bűntudat, árulás és hűtlenség keveredik benne. Ebben a világban a nyugalom olyan luxus, amit csak kevesen engedhetnek meg maguknak.

A főszereplő gyógyszergyáros szerepében Ötvös Andrást láthatjuk, feleségét pedig Kovács Patrícia játssza. „Nagyon lecsupaszítva éreztem magam sokáig a próbafolyamatban, mert az ember zavarban van attól, amikor hirtelen semmi másra nem lehet figyelni, csak arra, ami legbelül van. A Wunderlich József által játszott figura és az én karakterem a barátság és a szerelmi hűség mintaképei. Nem árulok el nagy titkot, ha elmondom, ők is csalódnak ezekben. Ebben a színdarabban ugyanis az élet olyan helyzetekbe dobja a szereplőket, amik miatt már nem tudnak az elveik szerint élni.” – meséli Kovács Patrícia. „Azt gondolom, az ember azért lesz színész, hogy ilyen szerepeket játsszon. Ma azt mondanánk, hogy Friedrich Hofreiter életközépi válságban van. Az osztrák középosztály felső részéhez tartozik, nem veszi el az energiáját a napi megélhetés, elvileg a csúcson van, de ő a B oldalon érzi magát. Nagyon szeretné, ha történne vele valami, ami ebből a válságból kiszakítja. És ez az ember felmegy a hegyre, ahol vagy leesik, vagy rájön arra, mit kell csinálnia. S érkezik egy váratlan szerelem, ami teljesen felborít mindent. Végre az életében kap egy útmutatást, de kiderül, hogy az sem működik. A viszonyok bonyolultak ebben a darabban: itt nem azért csalnak meg valakit, mert nem szeretik. Friedrichet is mély és igaz szövetség köti a feleségéhez. Azonban az erkölcsi rend és az egész meglévő világrend totálisan felbomlóban van. Ezért nagyon aktuális ez az előadás.” – teszi hozzá Ötvös András.

Az Ismeretlen táj december 5-től látható a Vígszínházban.

Fotók: Vígszínház – Dömölky Dániel

A Vígszínházban már zajlanak a @LL3t4rgIA próbái. Büchner mindössze huszonhárom évesen írta meg Leonce és Léna című komédiáját, amelyben két fiatal úgy dönt, hogy elmenekül a felnőtt élet felelőssége elől. Ifj. Vidnyánszky Attila rendezésének főhősei is kamaszok, akik az érettségi évének nyomasztó terheit nyögik, miközben tanáraik mindent megtesznek, hogy felkészítsék őket arra a pillanatra, amikor majd kezükbe veszik a jövőnket. A bemutató szeptember 20-án lesz.

Egy héttel később, szeptember 27-én a Pesti Színházban mutatják be a Madame Tartuffe című tragikomédiát, mely Kincses Réka rendező és a szereplők improvizációi nyomán született. A speciális próbafolyamat során létrejött előadás középpontjában Barbara Tartuffe áll, aki miután elvégzett egy elismert természetgyógyász iskolát Berlinben, és sikeresen kigyógyította magát súlyos gerincbántalmaiból, kiszáll a tolószékből és az emberek gyógyításának szenteli az életét. A kortárs történet az álszentségről, a vakhitről és a kiszolgáltatottságról szól, főszereplője pedig Udvaros Dorottya.

Novemberben Valló Péter rendezésében, Hegedűs D. Gézával a címszerepben mutatják be William Shakespeare egyik legnépszerűbb vígjátéki hősének történetét, a Falstaffot. Shakespeare művei és a Verdi-opera alapján Nádasdy Ádám fordításának felhasználásával új színdarab születik, amely teljesebb, összetettebb képet mutat Falstaffról. A csibész, hedonista öregember figurájából ebben a feldolgozásban egy egyszerre rettenetesen gátlástalan, ám mégis szerethető, már-már királydrámai hős alakja bontakozik ki. Ez a Falstaff egy keserédes vígjáték az időskorról, az élet értelméről és szeretetéről.

2025 decemberében mutatják be a Pesti Színházban az Igazából komédiát Szabó Máté rendezésében. Az előadás korábban Robotika munkacímen lett bejelentve. Alan Ayckbourn, aki a színházi legendák szerint Shakespeare után a második legtöbbet játszott angol drámaíró, 1998-ban írta az Igazából komédiát, mely nagyon hamar az egyik legnépszerűbb művévé vált. A történet a nem túl távoli jövőben játszódik, ahol a színészek helyét már erre a célra kifejlesztett androidok, úgynevezett „aktoidok” vették át. Egy napon a tévéstúdióba ellátogató ifjú író az egyik meghibásodott robotlányban meglátja a vígjátéki potenciált. A darab azt a kérdést kutatja, mi különbözteti meg az embereket a robotoktól, és arra a következtetésre jut, hogy két nagyon fontos tulajdonság biztosan elválaszt minket tőlük, mégpedig a humorérzék és a szerelem képessége.

Mary Shelley 19 éves korában írta a Frankenstein, avagy a modern Prométheusz című regényét. Több mint kétszáz évvel a mű születése után Hegymegi Máté rendező és alkotócsapata a Vígszínház társulatával gondolja újra Victor Frankenstein, a teremtő és Teremtménye történetét. Victor Frankenstein a lehetetlent kísérli meg: életet ad az élettelennek, de a kísérlet végeredménye elborzasztja, és menekül a lény elől, akinek életet adott. Az elhagyatottság, a kitaszítottság, a társadalomból való kirekesztettség kétségbeejtő helyzetének felismerése pedig arra ösztönzi a Teremtményt, hogy felkutassa teremtőjét, és feltegye neki kérdéseit. Az adaptációban központi szerepet kap a történetmesélés sokszínűsége és rétegzettsége, és a történések kapcsán felmerülő, ugyanakkor szerteágazó erkölcsi és morális kérdések felvetése.

A Vígszínház első legendás sikere Alexandre Bisson Az államtitkár úr című darabja volt, amely még 130 év múlva is ugyanolyan frissnek hat, mint első bemutatása alkalmával. A történet egy magas rangú államférfi szokatlan és komikus kalandjait tárgyalja. De la Mare államtitkár úr kifinomult ízléssel válogat a feltörekvő tisztviselők nőrokonai között, a szolgáltatásért pedig előléptetéssel fizet. Üzelmei a végtelenségig folytatódnának, ám – ahogy az lenni szokott – egy szép napon az ő szívét is megperzseli valaki… A bravúros vígjátékot 2026 márciusában Máté Gábor rendezésében mutatják be a Pesti Színházban.

A Vígszínház művészi szándéka továbbra is az, hogy a Házi Színpad a kortárs magyar művek műhelye legyen. Seress Zoltán Borbély Szilárd Egy gyilkosság mellékszálai című műve alapján készült adaptáción dolgozik a Házi Színpadon. Az előadás – ahogy az eredeti prózai mű is – izgalmasan vegyíti majd a dokumentumdráma, a líra és az esszé elemeit. A nézők egyszerre lehetnek tanúi a szerző szüleit ért rablótámadás utáni nyomozásnak és a belső utazásnak, amely során a fiú megpróbálja megérteni és elfogadni azt, ami a szüleivel történt.

Pass Andrea kifejezetten a Vígszínház művészeire írt, személyes hangvételű új drámája, a Könnyűvel indul megtörtént esetet dolgoz fel, és azt a kérdést járja körül, hogy mi történik akkor, amikor egy harmincas pár már évek óta, időt, energiát, pénzt nem kímélve küzd azért, hogy gyermeke lehessen… és mégsem sikerül nekik. Az előadás középpontjában az önzetlen szeretet áll, és a képesség arra, hogy „átlépjük” önmagunkat egy másik ember érdekében.

Vinnai András és Nagy Péter István műve, a Rebbenő pillantások a kihalás pereméről egy disztópikus jövőben játszódik, ahol az északi sarkkör erőforrásaiért dúl a geopolitikai harc, miközben a világ lassan a kihalás felé sodródik. A darab az izoláció, a hatalom cinizmusa, a technológia és ember viszonya, valamint a megváltás illúziója és a pusztulásba vezető öncsalás groteszk, mégis intim története.

A Büszkeség és balítélet 1813-ban jelent meg, magyarul azonban csak 1958-ban adták ki. Az érzékeny emberismeretről tanúskodó, angolosan szórakoztató, az egyéni, illetve társadalmi hibákat élesen kifigurázó mű erényeit a sikeres filmfeldolgozások, televíziós sorozatok csak felerősítették, újra és újra rabul ejtve a közönséget. Jane Austen regénye azonban jóval több, mint egy romantikus történet. Finoman kidolgozott társadalomkritika, mely a korabeli Anglia normáit, elvárásait, a házasság intézményét, a női és férfi szerepeket vizsgálja. A szerelmesek bonyodalmain keresztül Austen árnyaltan mutatja be az előítéletek káros hatását és az önismeret fontosságát. Abban a korban, amikor a fiatal nők számára a biztos jövő záloga a jó házasság volt, forradalmi kérdésekkel foglalkozott: a nők jogaival és érvényesülési lehetőségeivel.

A Vígszínház történetében több mint százéves hagyománya van a nagyregények színpadi adaptációjának. A Büszkeség és balítéletet Valló Péter állítja színpadra: „A Vígszínház történetének fontos mérföldkövei a látványos, sokszereplős, kosztümös történeti darabok. Kálmán Eszter díszlet- és jelmeztervezővel olyan esztétikát próbáltunk megteremteni, melyben megmarad az érzülete a korabeli Angliának, ám a stilizációk, a színválasztások mégis maivá teszik. Emellett egy valamelyest korszerűsített szövegre kell számítani: kevésbé epikus nyelvre, a megszokottól eltérő iróniával. Austen ugyanis egy kifejezetten ironikus és önironikus szerző, és ezt minden eszközzel megpróbáltuk visszaadni Kovács Krisztina dramaturggal, akivel közösen készítettük az adaptációt. Mindehhez Mester Dávid olyan zenei világot alkotott, amely felidézi a kort, közben megteremti azt az érzületet is, hogy itt vagyunk a jelenben.”

A történet szerint amikor a szabad gondolkodású, éles eszű Elizabeth találkozik a jóképű, de titokzatos Mr. Darcy-val, a férfi büszkesége és a lány előítéletei minden vonzalmat elfojtanak. Ahogy a sorsuk újra és újra összegabalyodik, vonzalmuk egyre csak fokozódik, de mielőtt szerelmük beteljesülhetne, le kell győzniük saját gyengeségeiket és sok más akadályt. „Imádom ezt a díszletet. Csodálatos világot álmodott színpadra Kálmán Eszter, még így is imádom, hogy néha botladozunk benne a szintkülönbségek és a meglepő formák miatt. De talán Darcy is ilyen botladozó, érzékeny ember, aki ugyan nagyon erős és határozott értékrendet kapott édesapjától, akit korán elveszített, mégis ki van szolgáltatva az érzékenységének és a büszkeségének. És persze az előítéleteinek, amelyeket nagyon lassan, mély belső vívódások útján tud csak levetkőzni” – emeli ki a Mr. Darcy-t alakító Wunderlich József. „A történet végére egy egészen más Darcy-t látunk. Mintha a lelke kiszabadulna az előítéletek börtönéből, és hirtelen szárnyra kapna…” – teszi hozzá.

A saját útját járó, a sorsát a maga értékrendje szerint alakító Elizabeth Bennet szerepében Waskovics Andrea lép színpadra: „Elizabeth önérzetes, szabad, az érzései irányítják, nem akar hinni a társadalmi konvenciókban, a maga módján lázad ellenük, viszont ő is vágyik a szerelemre. De nem akar csak azért valakivel együtt lenni, hogy a normáknak megfeleljen. Amikor találkozik ezzel az erős érzéssel, nem ismeri fel. A Darcy-val való találkozása ráébreszti őt a saját korlátaira is. Azt hisszük magunkról, hogy tévedhetetlenek vagyunk, de tévedünk. Nagy erő kell hozzá, hogy beismerjük ezt saját magunknak.”

A Büszkeség és balítélet március 8-tól Valló Péter rendezésében, Bodor Johanna koreográfiájával, élő zenei kísérettel látható a Vígszínházban. Az előadásban Waskovics Andrea, Wunderlich József, Varga-Járó Sára, Medveczky Balázs, Hegyi Barbara, Lukács Sándor, Virágh Panna, Ertl Zsombor, László Rebeka, Halász Judit, Szász Júlia, Szilágyi Csenge, Gyöngyösi Zoltán, Balázsovits Edit, Karácsonyi Zoltán, Bölkény Balázs, Janó-Szegi Eszter és Magyar Jázmin Őzike lép színpadra.

Jane Austen

Büszkeség és balítélet

A színpadi változatot készítette: Kovács Krisztina és Valló Péter

ELIZABETH BENNET: Waskovics Andrea

MR. DARCY: Wunderlich József

JANE BENNET: Varga-Járó Sára

MR. BINGLEY: Medveczky Balázs

MR. BENNET: Lukács Sándor

MRS. BENNET: Hegyi Barbara

LYDIA BENNET: Virágh Panna m.v.

WICKHAM, katonatiszt: Ertl Zsombor

MARY BENNET: László Rebeka e.h.

KITTY BENNET: Janó-Szegi Eszter m.v. / Magyar Jázmin Őzike m.v.

LADY CATHERINE DE BOURGH: Halász Judit

CHARLOTTE LUCAS: Szász Júlia m.v.

WILLIAM COLLINS, tiszteletes: Gyöngyösi Zoltán

CAROLINE BINGLEY: Szilágyi Csenge

MRS. GARDINER: Balázsovits Edit

MR. GARDINER: Karácsonyi Zoltán

FORSTER EZREDES: Bölkény Balázs

Valamint: Bogdánfi-Tóth Klaudia, Drahota Albert, Dzsupin Ádám, Koller Nikolett, Magyar Lili, Mezei Ábel, Mező Máté, Orosz Gergő, Pecz-Péli Luca, Tóth Brigitta

Hegedű: KISS-VARGA ROBERTA IZABELLA / ZSÓTÉR ZITA
Brácsa: KALOCSAI ESZTER / KISS-VARGA ROBERTA IZABELLA
Cselló: TIBORCZ BALÁZS / RÁDLI RAMÓNA
Fuvola: SZ. TÓTH ÁGNES / GOMBÁR ANIKÓ
Ütőhangszerek: STANDOVÁR MÁTYÁS
Zongora: MESTER DÁVID

Díszlettervező: KÁLMÁN ESZTER

Jelmeztervező: KÁLMÁN ESZTER

Koreográfus: BODOR JOHANNA

Dramaturg: KOVÁCS KRISZTINA

Zene: MESTER DÁVID

Világítástervező: CSONTOS BALÁZS

Ügyelő: RÖTHLER BALÁZS, VARGA MIKLÓS

Súgó: GÁL TÜNDE

Rendezőasszisztens: EFSTRATIADU ZOÉ

Rendező: VALLÓ PÉTER

A századelőn a budapesti kávéházaknak fontos szerepük volt a szellemi és kulturális életben. A Club Kávéház azért volt különleges, mert a Vígszínház társulatának tagjai és a színházhoz kötődő írók, alkotók jártak ide. A „vígszínháziaknak” külön törzsasztaluk volt, ami olyan jó reklámfogásnak számított, hogy a korabeli sajtóban erről szóló hirdetésekkel csalogatták a vendégeket a kávéház tulajdonosai. Heltai Jenővel, Molnár Ferenccel, Miklós Andorral, Bródy Sándorral, Karinthy Frigyessel, sőt, egy ideig még József Attilával is lehetett itt találkozni. Később a kávéház Espresso néven működött, majd a hatvanas években bezárták és átépítették, ezután a nyolcvanas évek végéig a Víg Matróz étteremként üzemelt. A kilencvenes években három üzlethelyiséget hoztak létre, melyek közül a Hegedűs Gyula utcából nyíló a XIII. Kerületi Önkormányzat tulajdonában van. Ezt a helyiséget bérelte ki és újította fel a Vígszínház. A Víg Szalonban a mennyezet és a falak találkozásánál végig futó aranyozott díszítés hangulatában és struktúrájában nemcsak az egykori kávéházat idézi, hanem a Vígszínház épületében fellelhető stukkók díszítésére is hasonlít. A fogadótérből induló íves márvány lépcsőkön át tágas galéria közelíthető meg. Ez a tér lehetett egykor az a helyiség, ahol irodalmi és művészeti előadásokat rendeztek, ezt a hagyományt viszi tovább a Vígszínház új játszóhelye is.

A Víg Szalon a találkozások tere, ahol lehetőség van elmélyülten beszélgetni, egymásra figyelni, minőségi időt együtt tölteni. Az első évadban a tér fokozatosan telik meg programmal. A cél az, hogy hosszú távon olyan színes kínálat alakuljon ki, amelyben a sorozatszerűen visszatérő programok mellett koncertek, verses estek, felolvasások, különböző művészeti ágakat ötvöző produkciók és kifejezetten erre a térre készülő előadások is helyet kapnak. A Víg Szalon október 12-én a Szalon Nyitány című zenés irodalmi esttel kezdi meg működését. A színház felkérésére kortárs írók – Szabó T. Anna, Grecsó Krisztián, Vámos Miklós, Nyáry Krisztián, Nádasdy Ádám, Darvasi László, Tóth Krisztina és Závada Péter – gondolkodtak és alkottak szabadon arról, hogy mit jelent ma számukra a szalon szó. Az így született szövegek mellett a témához kapcsolódó dalok, versek, prózák teszik teljessé a Valló Péter által rendezett előadást, melyben Bach Kata, Balázsovits Edit, Fesztbaum Béla, Horváth Szabolcs, Kovács Patrícia, Medveczky Balázs, Orosz Ákos és Szilágyi Csenge lépnek színpadra. A nagy érdeklődésre való tekintettel a Szalon Nyitány december 8-án és 29-én is látható lesz.

A Víg Társalgó kulturális beszélgetés-sorozatában egy előadás vagy sokakat foglalkoztató téma kapcsán alkotók, művészek és szakemberek osztják meg gondolataikat, és ebben a sorozatban kapnak helyet a Vígszínház életében jelentős szerepet játszó művészek pályáját bemutató életút beszélgetések is. Október 13-án Az imposztor bemutatója kapcsán Spiró György, Kern András és Rudolf Péter, Nyáry Krisztián moderálásával fog beszélgetni, míg november 15-én Kútvölgyi Erzsébet pályáját ismerhetjük meg.

November 3-án indul a Filmklub, ahol beszélgetésekkel egybekötött vetítések keretében elsőként a teátrum 125 éves történetét feldolgozó, Víg125 című fikciós dokumentumfilm-sorozat egyes részeit lehet megtekinteni, majd az érdeklődők találkozhatnak a film alkotóival és szereplőivel. A kincset érő dokumentumokkal, soha nem látott archív felvételekkel, interjúkkal és előadásrészletekkel illusztrált sorozatban a kulisszák mögötti történeteket játékfilmes eszközökkel mesélik el az alkotók. A szereplők és a megszólalók között megtaláljuk a társulat egykori és mai tagjait, a főszereplő pedig maga az épület, vagyis a Vígszínház. Az első részben megismerhetjük a Víg építésének és indulásának a körülményeit. Szó esik a kezdeti évtizedek sikereiről és nehézségeiről, a világháborúk, a gazdasági válság és a spanyolnátha járvány hatásairól is. A november 3-i vetítés utáni beszélgetés résztvevői Gajdó Tamás színháztörténész, Márkus Luca és Wunderlich József színész, Paczolay Béla rendező és Kovács Krisztina dramaturg lesznek. A Fimklub november 28-án és december 15-én folytatódik.

November 20-án és december 8-án a Szívlapát című részvételi versszínház keretében Zoltán Áron és Igó Éva színművészek nemcsak bevezetik a nézőket a kortárs költemények varázslatos világába, hanem versírásra is ösztönzik őket. November 11-én pedig a Vígkorúak eseményén a résztvevők betekintést nyerhetnek a színház működésébe, találkozhatnak a színház munkatársaival, akik szakmájuk mesterfogásaiba is beavatják őket. A közös játék és beszélgetés mellett kulisszatitkokról, aktuális bemutatókról is mesélnek.

A hely részletes története

A Szent István körút 16. szám alatt 1897-98-ban – a Vígszínház átadását követően két évvel –Wellisch Alfréd tervei alapján épült fel a színház mellett álló 5 emeletes bérház.

A részletesen megmunkált kovácsoltvas kapu mögött a nagykörút egyik legszebb lépcsőháza rejlik Lotz Károly freskóival, márvány borította falakkal és a neves Villeroy & Boch által szállított padlóburkolattal.

Az épületben 1899-ben nyitott meg a Club Kávéház, mely a Vígszínház művészeinek, illetve a lipótvárosi és újlipótvárosi értelmiségnek adott otthont: Heltai Jenővel, Molnár Ferenccel, Miklós Andorral, Bródy Sándorral, Karinthy Frigyessel, sőt, egy ideig még József Attilával is össze lehetett itt futni.

A kávéház a két világháború közötti időszakban rendkívül népszerű volt, számos társaság tartotta itt a találkozóit, illetve közgyűléseit, az impozáns belső kialakítású termek sakk- és bridzsversenyeknek is helyet adtak.

A második világháború hajnalán a különtermekben irodalmi és művészeti előadásokat is tartottak, ez a szokás pedig a háború után a teljes helyre kiterjedt: 1946-ban a magyar kabaré egyik oszlopa, a később Ausztráliába emigráló Türk Berta, a Rákosi-korszak későbbi szakaszában pedig többek közt Zsolnay Hédi, a Gershwint Magyarországnak bemutató Vécsey Ernő, illetve az 1956-ban Kanadába távozó Faragó Panni is feltűnt a békésen kávézgató emberek közt.

Az államosítás után a Club Kávéház Espresso néven működött tovább 1956-ig a Budapesti Vendéglátóipari Vállalat, majd a XIII. kerületi Vendéglátóipari Vállalat irányítása alatt. A helyet a hatvanas évek végén bezárták és átépítették, melynek köszönhetően az eredeti díszítés jelentős része elveszett. 1969-ban új néven, Víg Matróz étteremként nyitott meg újra a helyiség, mely 1988-ig működött.

A rendszerváltást követően a helyiségből három kisebb üzlethelyiséget hoztak létre, melyből a körúthoz közvetlenül csatlakozó rész bankként működik, a Hegedűs Gyula utcából nyíló pedig a XIII. Kerületi Önkormányzat tulajdonában van. Ezt a helyiséget bérelte ki és újította fel a Vígszínház 2023 májusától.

Az egykori Club Kávéház Hegedűs Gyula utca felőli bejáratán megközelíthető fogadó tere eredeti formájában őrzi és nosztalgiázásra hívja a helyiségbe belépőt. A mennyezet és a falak találkozásánál végig futó aranyozott díszítés hangulatában és struktúrájában az egykori kávéház hangulatára is emlékeztet, ugyanakkor a Vígszínház épületében fellelhető stukkók díszítésére is hasonlít. Az oldalfalakat díszes faburkolat és üvegajtós bútorok dekorálják, ami tovább növeli a tér exkluzivitását.

A fogadótérből induló íves márvány lépcsőkaron át egy tágas és hosszas galéria közelíthető meg. Ez a tér lehetett egykor az a helyiség, ahol irodalmi és művészeti előadásokat tartottak.

Szeptember 10-én a társulat tagjai és bérletesek jelenlétében évadnyitó sajtótájékoztatót tartott a Vígszínház. Rudolf Péter bejelentette a színház negyedik játszóhelyét, a Víg Szalont, amely a Hegedűs Gyula utcában, a hajdani Club Kávézó bérelt épületében nyitja meg kapuit. A Szalonnal az egykori polgári szalonok hangulatát szeretnék megteremteni, ahol írókkal, színészekkel, zenészekkel, alkotókkal találkozhat majd a közönség. Az október 12-i nyitóesemény különleges irodalmi est lesz. Kortárs írók – Dragomán György, Szabó T. Anna, Grecsó Krisztián, Vámos Miklós, Nyáry Krisztián, Nádasdy Ádám, Darvasi László, Tóth Krisztina és Závada Péter – erre az alkalomra készült, a pesti szalonok hangulatát felidéző szövegeit a társulat tagjai fogják felolvasni. Másnap pedig Az imposztor bemutatójához kapcsolódva Spiró György, Kern András és Rudolf Péter Nyáry Krisztián moderálásával fog beszélgetni. A közönség szeptember 15-én a Vígnapon már bepillanthat a Liliomfi próbafolyamatába, kulisszajárásokon, dedikáláson, tánctanuláson, jelmezpróbán, csokoládékészítésen és a Víg125 című, a Vígszínház történetéről szóló fikciós dokumentumfilm első két részének vetítésén is részt vehetnek, a társulat tagjai pedig meglepetés produkciókkal is készülnek.

A Vígszínházban már zajlanak a Liliomfi próbái. Szigligeti Endre művét Vecsei H. Miklós átiratában ifj. Vidnyánszky Attila állítja színpadra, a zenéért Kovács Adrián és Mester Dávid felelnek. „Bízom benne, hogy sikerül olyan előadást csinálni, ami valahogy felidézi azt az érzést, amit a Liliomfi jelent, ahol virtuózan dolgoznak a színészek, és csapatként van együtt három különböző generáció” – emeli ki a rendező. Az előadás szeptember 21-től Keresztes Tamás, Gál Réka Ágota, Ötvös András, Szilágyi Csenge, Rudolf Péter, Hegedűs D. Géza, Gyöngyösi Zoltán, Varga-Járó Sára, Zoltán Áron, Méhes László, Borbiczki Ferenc, Molnár András és Nyomárkay Zsigmond szereplésével lesz látható.

A Pesti Színházban október 5-én az Egy nő anatómiáját mutatjuk be. Újjászületés egy részben – áll a darab színlapján. Wéber Kata drámája ugyanis egy családi tragédián keresztül mesél női sorsokról, a traumák feldolgozásáról és az újrakezdés lehetőségeiről. Az Alföldi Róbert rendezte előadásban Petrik Andrea, Telekes Péter, Nagy-Kálózy Eszter, Márkus Luca, Kövesi Zsombor, Radnay Csilla és Waskovics Andrea lép színpadra.

A Házi Színpadon december 6-án mutatjuk be Esterházy Péter utolsó drámáját, a Mercedes Benzt Zsótér Sándor rendezésében, Lukács Sándor, Balázsovits Edit, Petrik Andrea, Gyöngyösi Zoltán, Szántó Balázs és Liber Ágoston szereplésével. A kétrészes történelmi revüben a 17. századtól a 20. századig követhetjük végig az Esterházy-család történetét. Az ember tragédiájának keretjátékát megidézve az Úr fogadást köt Luciferrel, melynek tétje, hogy elbukik-e a magyar történelem egyik legendás családja, elbuknak-e az Esterházyak?

Spiró György új változatot készít Az imposztorból a december 7-i bemutatóra. A színház mágikus erejéről és kiszolgáltatottságáról szóló műben egy megmaradásáért küzdő színház a varsói színészfejedelmet hívja meg vendégjátékra, Bogusławski azonban csak a bemutató napján érkezik meg. Ráadásul meglepetten értesül arról, hogy a hazafias operát, amelyre felkérték, a cenzúra betiltotta, és helyette Molière Tartuffe-jének címszerepét kell aznap este életében először eljátszania… Az imposztort a Pesti Színházban Rudolf Péter állítja színpadra, a főbb szerepekben Kern András, Fesztbaum Béla, Seress Zoltán, Szilágyi Csenge, Wunderlich József, Majsai-Nyilas Tünde, Kőszegi Ákos, Igó Éva és Medveczky Balázs lesz látható.

December 14-én Bodó Viktor rendezésében, Dengyel Iván, Dino Benjamin, Ertl Zsombor, Halász Judit, Hegedűs D. Géza, Hegyi Barbara, Horváth Szabolcs, Kovács Patrícia, Kövesi Zsombor, Kútvölgyi Erzsébet, Méhes László, Nagy-Kálózy Eszter, Orosz Ákos, Ötvös András, Radnay Csilla, ifj. Vidnyánszky Attila, Virágh Panna (m.v). és Zoltán Áron szereplésével mutatják be a Vígszínházban Az ember, aki elvesztette az időt című darabot. Az előadás egy hazánkban még ismeretlen norvég író, Jonas Petter Aronsen máig kiadatlan azonos című műve alapján készül. A lebilincselő, hosszan áradó szövegfolyamot Csehov Platonovjának ihletésére írta a szerző. A magyar színpadi változatot Kovács Krisztina és Róbert Júlia írják.

Seymour, az ügyetlen ifjú botanikus és különleges növénye, Audrey II fantasztikus története Roger Corman 1960-ban forgatott kisköltségvetésű, fekete-fehér filmváltozata óta tartja rettegésben és fakasztja nevetésre a közönséget. A film alapján készült, 1982-ben bemutatott rockabilly musical minden rekordot megdöntött az Off-Broadwayn, aztán bejárta az egész világot, és negyven év után – Varró Dániel új fordításában, Novák Eszter rendezésében – visszatér magyarországi ősbemutatójának helyszínére, a Pesti Színházba. Az előadásban Orosz Ákos, Radnay Csilla, Seress Zoltán, Brasch Bence, Kovács Patrícia, Majsai-Nyilas Tünde, Márkus Luca, Szántó Balázs, Herczeg Tamás és Vatamány Atanáz lépnek színpadra.

Amikor a szabad gondolkodású, éles eszű Elizabeth találkozik a jóképű, de titokzatos Mr. Darcyval, a férfi büszkesége és a lány előítéletei mindenfajta közeledést lehetetlenné tesznek. Ahogy a sorsuk újra és újra keresztezi egymást, vonzalmuk egyre csak fokozódik, mielőtt azonban szerelmük beteljesülhetne, le kell győzniük számos akadályt, de leginkább saját gyengeségeiket. Jane Austen kultikus regénye, a Büszkeség és balítélet új színpadi változatát Valló Péter rendezésében, többek között Waskovics Andrea, Wunderlich József, Varga-Járó Sára, Medveczky Balázs, Ertl Zsombor, Hegyi Barbara, Lukács Sándor, Bach Kata, Gyöngyösi Zoltán és Balázsovits Edit szereplésével mutatják be a Vígszínházban. A teátrumban több mint százéves hagyománya van a világirodalmi nagyregények színpadi adaptációjának.

Fotó: Vígszínház, Gordon Eszter

A Szatmári István emlékére alapított, legjobb epizódszereplőnek járó „A kiscsillag is csillag díj”-at Hullan Zsuzsa nyerte el. A zsűri a Roboz Imre Művészeti Emlékdíjjal a Vígszínház tagjai közül azt a munkatársat jutalmazza, aki nemcsak alkotómunkájával, de társadalmi szerepvállalásával is erősíti a színház művészi rangját és hírnevét. A díjat idén Kovács Krisztina irodalmi munkatárs kapta. A társulat titkos szavazatai alapján a legjobb 32 év alatti színésznek járó Hegedűs Gyula-emlékgyűrű díjazottja Dino Benjamin.

A Czapp György által alapított Venczel Vera Emlékdíjat, amellyel minden páros évben az évad legjobb díszlettervezőjét, páratlan évben a legjobb jelmeztervezőjét jutalmazzák, 2024-ben Auer Alexandra és Keresztes Tamás nyerték el a Pinokkió díszleteiért. A Harsányi Zsolt Emlékdíj odaítélésénél az alapító szándéka szerint fontos szempont, hogy a díjazott sokat tegyen a magyar nyelv ápolásáért. A díj kuratóriuma idén Valló Péter rendezőt, a Vígszínház művészeti tanácsadóját választotta kiemelve egész vígszínházi életművét, amelynek legutóbbi értékes állomása a Magyar Elektra. A társulatért végzett odaadó munkájáért Láposi Réka művészeti főtitkár, Markó Angéla gazdasági vezető és Sánta György produkciós igazgató Vígszínház-díjat vehetett át. Az Üzemi Tanács által alapított Aranyforgó-díjat, amellyel a műszaki és adminisztratív kollégákat díjazzák, Gál Tünde súgó és Horinka János korábbi világosítótár-vezető kapták.

Az évadzárón a társulat jubiláló tagjait is köszöntötték. Kujalekné Gebhardt Steffi a férfi szabóság vezetője 40 éve, Bóta Zsolt színpadmester helyettes, Bakonyi Zoltán fővilágosító, Henri Zoltán a bútortár vezetője és Vörösné Ackermann Éva bérszámfejtő 35 éve, Illyés Ákos főmérnök 30 éve hűséges tagja a Vígszínháznak. Az évad legtöbbet játszó színművésznői Márkus Luca 154, Szilágyi Csenge 140 és Waskovics Andrea 133 előadással, míg a színművészek közül Szántó Balázs 166, Zoltán Áron 159, Brasch Bence pedig 154 alkalommal lépett színpadra.

A teátrum új gazdasági igazgatója Pánczél Sándor.  Az évad végével Antóci Dorottya és Kopek Janka szabadúszóként, míg az egyetemi gyakorlatát a Vígszínházban töltő Varga-Járó Sára a 2024/25-ös évadban társulati tagként folytatja munkáját. A Színház- és Filmművészeti Egyetem hallgatói közül Gál Réka Ágota továbbra is a Vígben tölti a gyakorlatát, Molnár András és Nyomárkay Zsigmond pedig a következő évadban a teátrumban kezdi meg gyakorlatát.

A Vígszínház 2024/25-ös évadának első bemutatója szeptember 21-én ifj. Vidnyánszky Attila rendezésében a Liliomfi lesz, míg a Pesti Színházban október 5-én az Egy nő anatómiáját Alföldi Róbert állítja színpadra.  Az ember, aki elvesztette az időt Bodó Viktor, a Büszkeség és balítélet Valló Péter rendezésében lesz látható a Vígszínházban, a Pesti Színházban Rudolf Péter Az imposztort, Novák Eszter a Rémségek kicsiny boltját rendezi. Az új bemutatókra és a repertoár korábbi darabjaira is többféle bérletet kínál a színház, a szeptemberi és októberi előadásokra június végén kezdődik a jegyértékesítés.

Fotó: Vígszínház

A Vígszínház 128. születésnapján tartott ünnepi rendezvényen Rudolf Péter bejelentette az új évad bérletes bemutatóit. Szigligeti Ede Liliomfija a magyar drámairodalom legtöbbet játszott komédiája. Közel két évszázada ad reményt és erőt „e rút világban” Liliomfi és Mariska minden ukázt felülíró szerelme, Szellemfi játékkedve és a teátristák fantáziája. A nagy Gatsby sikerét is magáénak tudható fiatal alkotóhármas – Kovács Adrián, Vecsei H. Miklós és ifj. Vidnyánszky Attila – által jegyzett új vígszínházi változat megtartva az eredeti mű báját, nevetésből nevetésbe ejtve ébreszt rá minket a játék, a barátság és a szerelem fontosságára. Az előadást szeptember 21-én mutatják be, a főbb szerepekben Keresztes Tamás mv., Ötvös András, Szilágyi Csenge, Gál Réka Ágota e.h., Hegedűs D. Géza, Rudolf Péter és Varga-Járó Sára lép színpadra.

Zenés tragikomédia pokoli fordulatokkal és irdatlan csattanóval, ezt ígéri Bodó Viktor rendezésében Az ember, aki elvette az időt. Az előadás alkotói ismert irodalmi művekre és hősök történetére építve, a társulat improvizációit is felhasználva hoznak létre egy új történetet, mely egy mindannyiunk számára ismerős város, ismerős terén játszódik. Sok zenével, mozgással és humorral persze, ahogy azt Bodó Viktor rendezéseiben már megszokhattuk. A decemberi bemutatóban Dengyel Iván, Dino Benjamin, Ertl Zsombor, Halász Judit, Hegedűs D. Géza, Hegyi Barbara, Horváth Szabolcs, Kovács Patrícia, Kövesi Zsombor, Kútvölgyi Erzsébet, Nagy-Kálózy Eszter, Orosz Ákos, Ötvös András, Radnay Csilla, Méhes László, Zoltán Áron és ifj. Vidnyánszky Attila lesznek láthatók.

2025 februárjában Valló Péter rendezésében mutatják be a Vígszínházban Jane Austen kultikus regényének új színpadi változatát, a Büszkeség és balítéletet. A mű sikerének titka szerethetően esendő karaktereiben, ironikus hangvételében, szellemes és váratlan fordulataiban rejlik – és ezekhez igyekszik hű maradni a vígszínházi változat is. Elizabeth Bennet és Mr. Darcy a mai napig az egyik legismertebb és legnépszerűbb szerelmespár, akit valaha megalkottak – a Vígben Waskovics Andrea és Wunderlich József alakítják a két hőst, mellettük pedig Varga-Járó Sára, Medveczky Balázs, Gál Réka Ágota e.h, Ertl Zsombor, Hegyi Barbara, Lukács Sándor, Bach Kata, Gyöngyösi Zoltán és Balázsovits Edit lesz látható az előadásban.

A Pesti Színház első bemutatója október 5-én Alföldi Róbert rendezésében, Petrik Andrea, Telekes Péter, Nagy-Kálózy Eszter, Waskovics Andrea, Márkus Luca, Radnay Csilla és Kövesi Zsombor szereplésével az Egy nő anatómiája lesz. A „Pieces of a Woman” Mundruczó Kornél nagysikerű filmje Wéber Kata drámája alapján készült, melyet most először mutat be magyar színház. A felkavaró történet főszereplőjének, Majának egy fájdalmas veszteséggel kell szembenéznie – a feldolgozás és az elfogadás során azonban sok minden megkérdőjeleződik az életében: meg kell küzdenie a családja elvárásaival, a társadalmi konvenciókkal, és a legfontosabb emberi kapcsolatait is újra kell építenie, hogy tovább tudjon lépni. Fájdalom, düh, szerelem és csalódások mentén vezet az út az újrakezdéshez.

A Pesti Színház második bemutatója szintén egy magyar dráma lesz: Spiró György Az imposztor című darabja. Wojciech Bogusławskit, a varsói színészfejedelmet meghívja a cári Oroszország által megszállt Vilna városába egy megmaradásért küzdő kis lengyel színház, hogy vendégfellépésével megmentse a társulatot a csődtől, és a különleges színházi csemegével elnyerje az orosz helytartó jóindulatát, mely remélhetőleg némi dotációban is megnyilvánul majd. Az előadás napján a legendás színészóriás végre megérkezik, és valóban mindenki számára felejthetetlenné teszi az estét… Az imposztort Rudolf Péter rendezésében december 7-én mutatják be, a főbb szerepekben Kern András, Fesztbaum Béla, Seress Zoltán, Szilágyi Csenge, Wunderlich József, Majsai-Nyilas Tünde, Kőszegi Ákos, Igó Éva és Medveczky Balázs láthatók.

A Rémségek kicsiny boltja című népszerű musical már bejárta az egész világot, és 2025 februárjában Novák Eszter rendezésében, Orosz Ákos, Radnay Csilla, Seress Zoltán és Brasch Bence szereplésével visszatér magyarországi bemutatójának helyszínére, a Pesti Színházba. Szeptember havának huszonegyedik napján az emberiség váratlanul halálos veszedelemmel találta magát szemben. Ez a létét fenyegető félelmetes ellenség – az ilyen ellenségek szokása szerint – látszólag a legártatlanabb és leghétköznapibb helyen bukkant fel: Los Angeles Skid Row negyedének egyik kis, félreeső virágüzletében. Seymour, az ügyetlen ifjú botanikus és különleges növénye, Audrey II fantasztikus története az 1960-ban forgatott filmváltozat óta tartja rettegésben és fakasztja nevetésre a közönséget.

A 2024/25-ös évadban is elérhetőek leszenek az általános és középiskolásoknak szóló ifjúsági bérletek, melyekkel olyan nagy sikerű előadásokat nézhetnek meg a fiatalok, mint a Pinokkió, a Lóvátett lovagok, a Barátom, Harvey, A Pál utcai fiúk, az Ármány és szerelem, valamint A kastély. A bérletes előadások mellett a Víg+ színházi nevelési foglalkozásokon is részt vehetnek a diákok. A Vígszínház, a Pesti Színház és a Kombinált bérletesek elővásárlási jogot és különleges kedvezményeket kapnak, ezen felül részt vehetnek exkluzív rendezvényeken és a kulisszák mögé betekintést nyújtó programokon is. Az idei Vígmajálison a bérletes nézők előbemutatón tekinthették meg a VÍG125 – dokumentum(játék)filmet, ami várhatóan 2024. szeptember 8-tól vasárnapoként az M5 kulturális csatornán lesz látható. Az alkotás bemutatja a Vígszínház 1896-tól 2021-ig tartó 125 éves történetét, felvillantja a fontosabb fordulópontokat, az örömteli és fájdalmas pillanatokat. A kincset érő dokumentumokkal, soha nem látott archív felvételekkel, interjúkkal és előadásrészletekkel illusztrált filmben a kulisszák mögötti történeteket játékfilmes eszközökkel mesélik el az alkotók. A szereplők és a megszólalók között megtaláljuk a társulat egykori és mai tagjait, a főszereplő pedig maga az épület, vagyis a Vígszínház.

„Mindannyiunkat folyamatosan kihívások elé állítanak, újratervezésre késztetnek a mindennapok. Ezért is szeretném megköszönni a társulat nevében nézőink bizalmát.  A Vígszínház 2023/24-es évadára ugyanis már több mint 7200 bérlet fogyott, ami meghaladja a 2019-ben, a járvány előtti utolsó békeévben értékesített bérletek számát. Köszönjük, hogy velünk vannak!” – emelte ki Rudolf Péter, a Vígszínház igazgatója.

Az üvegcipő ősbemutatója 1924-ben volt a Vígszínházban. A teátrum házi szerzője, Molnár Ferenc a szóbeszéd szerint a darabban saját magánéleti válságát írta ki magából. Az előadás szeptember 23-án Mohácsi János rendezésében tér vissza igazi otthonába. Szabó Irma, a Józsefváros kis Hamupipőkéje és Sipos Lajos műbútorasztalos szerelmének története egy izgalmas, konfliktusokkal teli szerelmi négyszög, amely összeomló és felépülő kapcsolatokon keresztül bontakozik ki. Az élőzenével kísért előadás főbb szerepeiben Waskovics Andrea, Stohl András, Kovács Patrícia és Medveczky Balázs lesz látható. Az évadnyitó eseményen az előadás esküvői jelenetének kezdő forgatagába is betekinthettek a részvevők.

A Pesti Színházban már zajlanak a Krum próbái. Hanoch Levin életszeretettel és humorral teli, az 1970-es években írt művét az utóbbi időben újra felfedezték Európa-szerte, Barcelonától Brüsszelen át Marosvásárhelyig nagy sikerrel játsszák. Nem véletlenül. Az előadás középpontjában ugyanis a fiatal generáció jövőkép nélkülisége és elmagányosodása áll. A szerző azonban úgy mesél a legfontosabb dolgokról – a szerelemről, a magányról, az élet élhetetlenségéről és a be nem teljesített vágyakról –, hogy közben még nevetni is tudunk mindezeken. A Valló Péter rendezte előadás főbb szerepeiben Wunderlich József, Nagy-Kálózy Eszter, Kövesi Zsombor, Ötvös András és Szilágyi Csenge lép színpadra.

Peter Shaffer Amadeus című világhírű drámájában a művészeti hagyományokat tisztelő, rendkívül sikeres alkotó kerül szembe az újító zsenivel. Salieri számára rövidesen a fiatal Mozart puszta léte is már provokáció. November 25-től a Pesti Színházban Ötvös András és ifj. Vidnyánszky Attila főszereplésével, Hegedűs D. Géza rendezésében lesz látható az előadás, mely szellemesen beszél tehetségről, sikerről, a zsenikben is ott rejlő tökéletlenségekről.  Az alkotói csapat arra törekszik, hogy egyensúlyt teremtsen a mű alapjául szolgáló és széles körben elterjedt pletykák, valamint a történelmi tények között.

Egy zenés roadmovie, ami 10-től 100 éves korig megszólítja a családot. A Pinokkió bemutatóját Keresztes Tamás rendezésében, Presser Gábor zenéjével Dino Benjamin, Borbiczki Ferenc, Hegyi Barbara, Kern András, Seress Zoltán, Majsai-Nyilas Tünde, Halász Judit, Igó Éva, Méhes László, Antóci Dorottya, Szántó Balázs és Varga-Járó Sára (e.h.) szereplésével már régóta várja a közönség. December 9-én a Vígszínház színpadán végre megelevenedik Collodi-története.  Hajmeresztő kalandokon és csodás dalokon keresztül követhetjük végig, mi kell ahhoz, hogy egy a zabolátlan kisgyerek felismerje a bajtársiasság fontosságát. Asztalos műhelytől, bábszínházon, cirkuszon és a csodák mezején át a tengerig kalandozhatunk, miközben olykor egy róka és egy macska, máskor egy gumicsizmás tündér vagy éppen egy szamár fakad dalra, s közben még az is lehet, hogy a palacsintából lesz az új szilvásgombóc…

Goldoni A hazug című darabja kiváló jellemkomédia, amely egy különös és igen szórakoztató embertípust állít elénk a hazugságaival zsonglőrködő Lelio személyében, aki gyökértelen világutazóként városról-városra, szerelemről-szerelemre vándorol. De vajon meddig terjed Lelio szabadsága a saját maga által kitalált és felépített alternatív valóságban és történetekben? Horváth Csaba rendezése ezt a jelenséget mutatja be modern és árnyalt megközelítésben a commedia d’ell arte kortársra hangolt eszközeivel. Az előadás február 24-től Ertl Zsombor, Radnay Csilla, Petrik Andrea, Orosz Ákos, Brasch Bence, ifj. Vidnyánszky Attila, Kőszegi Ákos, Lukács Sándor, Bach Kata, Telekes Péter és Kövesi Zsombor szereplésével lesz látható a Pesti Színházban.

„Korunk társadalma hihetetlenül izgalmas, és olykor nehéz lehet, hogy elválasszuk vagy megkülönböztessük az ármányt a szerelemtől” – véli David Doiasvili, aki a jelenben fogja elhelyezni az Ármány és szerelem történetét. Schiller szenvedélyektől szétrobbanó darabjában örök ellentétpárok csapnak össze: a kötelesség és a szabadság, a hatalomvágy és az erkölcsi tisztaság, a megfelelési kényszer és önmagunk vállalása, az önzés és a szerelem. Az előadás 2024. március 9-től látható a Vígszínházban Hegedűs D. Géza, Medveczky Balázs, Márkus Luca, Nagy-Kálózy Eszter, Horváth Szabolcs, Rudolf Péter, Hegyi Barbara és Hirtling István szereplésével.

A Házi Színpadon a 2023/24-es évadban két bemutatót láthat a közönség. December 16-án a Magyar Elektrát mutatják be Valló Péter rendezésében, Brasch Bence, Orosz Ákos, Kovács Patrícia, Antóci Dorottya, Virágh Panna, Balázsovits Edit, Kövesi Zsombor és Zoltán Áron szereplésével. Bornemisza Péter közel 500 évvel ezelőtt az emberiség egyik legismertebb görög drámáját, Szophoklész Elektráját dolgozta át igazi magyar történetté, melynek karaktereiben és lélektaniságában magunkra és a világunkra ismerhetünk. S bár a nyelvezet elsőre nehéznek tűnik, ha Shakespeare-t eredetiben nézik az angolok, mi miért ne tehetnénk ezt egy régi magyar színdarabbal?

 Schwajda György komédiája, a Csoda egy teljesen groteszk helyzetből indul ki. Nagy Vencel nyomdai betűszedő egy napon elveszíti szeme világát, de miután betegállományban csak egy évig lehet, egy év után keresőképesnek nyilvánítják. Újra dolgozni jár, ám egy apró körülmény — tudniillik az, hogy vak — sok bosszúságot és kalamajkát okoz. Szívbe markoló élethelyzeteket láthatunk, melyekben a szó szoros értelmében botladozik a főhős, miközben a környezete önfeláldozóan és emberségesen próbálja menteni a menthetőt…  Az előadást március 22-én mutatják be Dino Benjamin rendezésében, Gyöngyösi Zoltán, Waskovics Andrea, Hullan Zsuzsa, Borbiczki Ferenc, Szántó Balázs, Bölkény Balázs, Karácsonyi Zoltán, Tar Renáta és Gados Béla szereplésével.

Sajtómunkások a színpadon

Az évadnyitó sajtótájékoztató szellemes bevezetővel indult. A regisztrált újságírókat, fotósokat arra kérték, hogy a kezdés előtt még ne menjenek be a nézőtérre. Fél háromkor aztán az összegyűlt sajtómunkásokat egy oldalajtón a kulisszák mögé vezették, ahol a társulat fiatal színészei mindenkinek belépésre jogosító pecsétet nyomtak a csuklójára, majd egy díszleten keresztül az egész sajtós csapatot felsorakoztatták a színpadon. Az egyik újságírót megkérték, mondja hangosan: most! – és a vezényszóra mindenki meghajolt, mint a színészek egy sikeres darab végén. Újabb meghajlás a színpad előterében, és az meghívott újságírók csak akkor, a nézőtéren ülő színészek felcsattanó tapsa közepette foglalhatták el helyüket immár a szokásos helyükön, a kényelmes nézőtéri fotelekben.

Alkalmazkodnak a nehéz időkhöz

Innen már a megszokott koreográfia szerint ment tovább a program.  Rudolf Péter igazgató jelezte, hogy nagyon nehéz évnek néz elébe a színház. Mint mondta, a legnagyobb nehézség az, hogy még csak nem is tudható pontosan, mekkora a baj. Hozzátette: az új kihívásokra reagálva számos intézkedést hoztak, és munkatársait arra kérte, hogy mindenki a saját területén takarékoskodjon. Az új évadtól több népszerű előadást – köztük A padlás, A dzsungel könyve és A Pál utcai fiúk című produkciót – is kettőzött szereposztásban láthat majd a közönség. A járványidőszakban látszott, hogy csak a folyamatos beugrásokkal működhet a színház, a kettőzés elengedhetetlen, így az ikonikus előadásoknak nem egyszerűen felújító, hanem szerepátvételi próbái voltak – tette hozzá.

A Vígszínházban már elkezdődtek az első idei bemutató, A kastély próbái, amelynek bemutatója október 8-án lesz. Kafka regényét Bodó Viktor állítja színpadra, aki elmondta, hogy az előadás korábbi sikeres hamburgi rendezésének majdnem hűséges másolata. Mint megjegyezte, először rendez meg újra ugyanúgy egy előadást, ráadásul ezt a darabot még játsszák is Hamburgban. Kiemelte, hogy Kafka humorát igyekszik minél erőteljesebben kibontani, de a szorongás is jelen lesz a darabban, többféle aspektusból megközelítve, mindenféle torz figurán, a világ sajátságos ábrázolásán keresztül. Attraktív és dinamikus, nem szomorú, inkább riasztó és humoros előadást terveznek – fűzte hozzá.

A Pesti Színházban október 22-én mutatják be Nick Payne Inkognitó című darabját, amelyet Szőcs Artur állít színpadra. A kortárs angol színmű története három szálon fut, kettő valós esemény, a harmadik fikció, a végén ezek a szálak összeérnek – mondta a rendező, hozzátéve, hogy a mű középpontjában Albert Einstein agyának elrablása áll. Mint mondta, a történet 1955-ben kezdődik és napjainkban ér véget, az időben állandóan ugrálva. A darab csaknem 20 karakterét négy színész játssza.

A Vígszínház nagyszínpadán december 9-én Rudolf Péter rendezésében mutatják be a Szeget szeggelt, Shakespeare utolsó vígjátékát. A rendező elmondta: régóta foglalkoztatja a darab, amelynek van egy sötét színe és vígjátéki vonulata, és mindig is érdekelte a benne zajló politikai játszma. Hozzátette: a Bécsben játszódó történet nehéz morális kérdéseket vet fel. Az előadást olyan játékosság, olyan közösségi munka jellemzi majd, ahol mindenki a másik jelenetéhez hozzáadhat, zenében, táncban, szövegben is – mondta.

Minden tervezett bemutatót megtartanak

Hubay Miklós, Ránki György és Vas István Egy szerelem három éjszakája című műve a Pesti Színházban decemberben 17-én ifj. Vidnyánszky Attila rendezésében lesz látható. A rendező elmondta: olyan darabot keresett, ahol fiatal emberek szemén keresztül lehet megmutatni, hogy milyen az, amikor a világ szétesőben van.

A Pinokkió Keresztes Tamás rendezésében és Presser Gábor zenéjével februártól látható a Vígszínházban. Az új zenés változat alkotói Carlo Collodi eredeti meséjéből készítenek színpadi művet. Keresztes Tamás szerint ez egy sötét történet, amelynek enyhe lidércességét szeretnék megtartani, de úgy, hogy családbarát legyen.

A Pesti Színházban Valló Péter rendezésében Tennessee Williams Macska a forró bádogtetőn című darabját mutatják be. Mint a rendező kiemelte, a darab megírása óta sok idő telt el, és az emberi kapcsolatok lélektana terén, a nemek viszonylatában rengeteg új dolog történt, ezért ma ezeket a darabokat máshogy olvassuk, mint megírásuk idején, vagy azokban az években, amikor Magyarországon elkezdték játszani őket.

A Házi Színpadon november 5-én Komán Attila K utazásai című drámai költeményének ősbemutatója látható Gardenö Klaudia rendezésében. A történet főszereplője K, vagyis egy 1211 kilogrammos kokainszállítmány, amelynek útját Dél-Amerikától az Azori-szigeteken keresztül, Budapesten át Erdélyig követheti a közönség. A MU Színházzal koprodukcióban készülő előadásban Dzsúdló új dala is hallható lesz.

November 26-án Czukor Balázs rendezésében mutatják be a Béranyák című művet, amelyet a rendező Kovács Krisztina dramaturggal közösen jegyez. A szövegkönyvet valós dokumentumokból, történetekből kiindulva írják, amelyek érintik az ukrán háború következtében kialakult helyzetet is. A szkeccs-szerűen, rövid képekből felépülő előadás a béranyaság különböző aspektusait mutatja be.

Fotó: Vígszínház