Erre a kihívásra ad úttörő és inspiráló választ az EcoReform Bútor, Magyarország első bútormentő szolgálata. Nekik köszönhetően Magyarországon mostantól bárki ingyen adhatja át régi, feleslegessé vált bútorait az EcoReform Bútornak – az ország első bútormentő szolgálatának. Az ötlet megálmodója egy házaspár, Szekeres Dávid asztalos és Rónai Ruxandra építész-designer, akiknek célja, hogy a kidobásra szánt darabokból új érték szülessen: restaurált, újratervezett vagy alapanyagként újrahasznosított bútorok formájában. Így a lakosság nemcsak a hulladékcsökkentésben vehet részt, hanem a múlt értékeit is megőrizheti a jövő számára.

„A legtöbb ember egy régi szekrényre úgy tekint, mint szemétre. Mi viszont alapanyagot látunk benne” – mondja Szekeres Dávid. – „Egy jól megépített bútorban sokszor több évtizednyi munka, történet és szeretet rejlik. Kár lenne hagyni, hogy a szeméttelepen végezze.”

Bútormentés lépésről lépésre – a lomtól az új értékig

Az EcoReform Bútor ingyenesen begyűjti a lakosságtól a feleslegessé vált bútorokat. A felajánlott darabok ezután egy gondos válogatási folyamaton mennek keresztül, ahol három lehetséges út vár rájuk:

1. Restaurálás – A jó állapotú, értékes darabokat eredeti formájukban, hagyományos technikákkal állítják helyre. Ezek a bútorok sokszor nemcsak esztétikai, hanem történeti értéket is hordoznak.
2. Újratervezés – A kopottabb, de még menthető bútorokat kreatív szemlélettel alakítják át, így kortárs, egyedi designtermékek születnek. Egy régi pianínóból például bárszekrény, egy bécsi szekrényből pedig új életre keltett családi kincs válhat.
3. Anyagmentés – A teljesen használhatatlan darabok esetében az EcoReform a faanyagot menti meg, amelyből új bútorlapok vagy más alapanyagok készülnek. Így gyakorlatilag semmi nem vész kárba.

A felújított és újratervezett bútorok minden esetben kézzel készülnek, természetes, környezetbarát anyagok felhasználásával. Minden egyes darab történetet hordoz, így az EcoReform Bútor vásárlói nem csupán egy bútort kapnak, hanem egy darabot a múltból, amely új fejezetet kezd a jelenben.

Fenntarthatóság és gazdasági érték kéz a kézben

Az EcoReform Bútor célja, hogy a jelenleg hulladékkezelésre ítélt faanyag legalább 30 százalékát újrahasznosítsa. Ez éves szinten több ezer tonnányi megtakarítást jelenthet, ami csökkenti a faipar nyersanyagigényét, mérsékli az erdőirtások szükségességét, és nem utolsósorban új, fenntartható piaci szegmenst hoz létre.

A modell gazdasági logikája is erős: a begyűjtött bútor szinte nulla költséggel kerül be a folyamatba, miközben a restaurálás és a design magas hozzáadott értéket teremt. Egy felújított fotel ára sokszor versenyképes a nagyáruházi szériabútorokkal, miközben minőségben és tartósságban messze felülmúlja azokat.

„Ne vágj ki még egy fát, hogy egy bútorod legyen” – hangsúlyozza Rónai Ruxandra. – „Minden megmentett bútor azt jelenti, hogy kevesebb új faanyagot kell kitermelni, és több múltbeli értéket őrzünk meg a jövő számára.”

Közösségi összefogás – pozitív üzenettel

Az EcoReform Bútor nem csupán szolgáltatás, hanem közösségi mozgalom is. Bárki, aki felajánl egy bútort, aktívan hozzájárul a fenntarthatósághoz. A vállalkozás kommunikációja tudatosan a pozitív cselekvésre épít: nem bűntudatot kelt, hanem lehetőséget kínál arra, hogy az emberek személyesen tegyenek a bolygóért.

„Nem szeretünk aktivista szavakkal élni – a szépséget és az értékteremtést szeretnénk megmutatni” – teszi hozzá Ruxandra. – „A bútorod története nem ér véget a lomtalanítással. Nálunk folytatódik – új funkcióval, új designnal, új otthonban.”

Az EcoReform Bútor példája bizonyítja, hogy a fenntarthatóság és a vállalkozás nem egymást kizáró fogalmak. Egy régi szekrény lehet szemét, vagy lehet egy új történet kezdete – amelyben egyszerre van jelen a közösségi összefogás, a design élménye és a gazdasági logika.

A házaspár hosszú távú célja, hogy az EcoReform Bútor mozgalma országos lefedettségűvé váljon, és minél több ember számára tegye elérhetővé a bútormentést. „Hiszünk benne, hogy minden és mindenki megérdemel egy második esélyt – legyen az egy szék, egy szekrény vagy akár egy gondolat” – foglalja össze Szekeres Dávid.

– A Magyar Nemzeti Bank szakítva az eddigi ütemmel, 100 bázisponttal 9 százalékra csökkentette a jegybanki alapkamatot. Az utóbbi időben másokkal együtt a VOSZ is sürgette a jegybankot, hogy gyorsítsa a kamatcsökkentés ütemét. Ezzel a VOSZ beállt abba a sorba, amelyikben ott találjuk Parragh Lászlót és a Magyar Kereskedelmi és Iparkamarát. Hogyan fogadja a VOSZ a friss MNB-bejelentést?

– Üdvözöljük a mérsékelt gyorsítást. Ha sikerül tartani az ütemet, ami nemcsak az MNB-től, hanem a gazdaság állapotától is függ, akkor el tudunk érni egy olyan kamatszintet, ami segít beindítani a hitelezést. Nagyon fontos, hogy ez elinduljon, mert tudjuk, hogy amikor nagyon magas volt a kamat Magyarországon, akkor is az olyan programok, mint például a Széchenyi Kártya Program vagy a Baross Gábor Újraiparosítási Program, valamint a Covid-válság után más próbálkozások életben tudták tartani a kkv-kat és több nagyvállalkozást is, például a feldolgozóiparban. Összességében a magyar gazdaság akkor tud növekedni, ha a forráshoz jutás megfelelő, hiszen nem elég önmagában egyes vállalkozói csoportoknak a hitelezését életben tartani, hanem általában kell élénkíteni a gazdaságot. A kamatszint a tavalyi szörnyen magas infláció miatt alakult ennyire magasan. Egy évvel ezelőtt még 25 százalékos volt az infláció, ez most zuhanóban van, jelenleg 3,8 százalék. A változást nem követte arányosan az alapkamat csökkenése, a VOSZ ezért javasolta a jegybanknak, hogy vizsgálja meg a helyzetet, és lehetőség szerint gyorsítsa a kamatszint csökkentését.

– Mekkora lehetne a kamatszint 3,8 százalékos infláció mellett?

– Az alapkamatnak mindenképp 5 százalék alatt kellene lennie, erre jönnek még a kamatfelárak, így már beindulhatna a piaci hitelezés. Azt látjuk, hogy mind a magánszemélyeknél, ha nem is a fogyasztási hiteleknél, de a lakásépítési célú hitelezésnél bruttó 5 százalék körüli kamatszint lenne most az optimális, ahogy a kkv-knál is, mert ilyen kondíciókkal mind a lakosság, mind a vállalkozások bátran felvennének hitelt. A belföldi fogyasztás ezen a szinten már tudna növekedni. Hogy ennek ne legyen magas társadalmi költsége, ne a kamattámogatás tartsa életben a hiteleket, azt szeretnénk, ha minél előbb 5 százalék alá kerülne az alapkamat, így a bankoknak is lenne kitermelhető kamatmarzsa.

– Ez a VOSZ elvárása. De az nem eltántorító, hogy az infláció idei alakulása az év elején a bázishatás miatt alacsony lesz, de aztán valamennyit megint emelkedni fog az év második felétől? Minden elemző arra figyelmeztet, ha túlszalad a jegybank a kamatcsökkentés gyorsításával, azt a forint árfolyama sínyli majd meg. A vállalkozások szempontjából milyen mozgástér van a forint árfolyamát illetően? Milyen árfolyamot bírna el „könnyedén” a hazai vállalkozói szektor?

– Leszögezném, hogy nem egy-két hónapon belül kell elérni az 5 százalékot! Aki felelősen gondolkodik a magyar gazdaságról, az ilyenbe nem megy bele! Az alapkamat jelenlegi 9 százalékos szintje, szerintünk 2024 végére csökkenhetne 5 százalékra. Ehhez az is kell, hogy az infláció ne ugorjon 5 százalék fölé. Az MNB nyilván árgus szemekkel figyeli a helyzet alakulását, és ha lassítani kell a kamatszint csökkentésének gyorsításán, akkor majd megteszi azt. Az egyensúlyi kamatszintnél egyébként már csak az egyensúlyi árfolyamszintet nehezebb megbecsülni. A vállalkozói szféra szempontjából egy 400 forintos euróárfolyam közelebb áll az egyensúlyi szinthez, mint például a 350. A jelenlegi 390 forint körüli eurót még nem tartom tragikusnak, ha ez 400 forint körülire változik, az még segíti a gazdaságot, az exportot. Az export importtartalmát nem fogja annyira megdrágítani, hogy ellenkező hatást váltson ki. A 400 forintnál jóval magasabb euróárfolyam természetesen már zavarokat okozna.

– A jegybank korábbi monetáris politikájában változás állt be, ha indirekt módon is, de az árfolyam-gyengülés a meghatározó. Ha jól értem, a vállalkozások üdvözlik a gyengébb forintot?

– El kell fogadjuk, hogy a magyar gazdaság kitörési pontjai és lehetőségei a beruházás és az export lehetnek. Az exportot hátráltatná egy sokkal erősebb árfolyam. Magánemberként persze én is azt szeretem, ha nyaralni megyek, hogy a forintomért jó sok eurót vagy dollárt kapjak, de a gazdaság szempontjából ebben az évben egy enyhén gyengülő pálya mondható egyensúlynak. A forint reál felértékelődése az utóbbi időben kimondottan hátráltatta az export növekedését. Ismétlem: kis gyengülési pályának van még tere.

– Feltűnő volt, hogy a VOSZ az utóbbi időben hangosabbá vált a kamatszinttel kapcsolatban, közleményekben, nyilatkozatokban rögzítette, hogy a Monetáris Tanács nem elég gyorsan csökkenti a kamatot. Ezzel a VOSZ beállt Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter, valamint Parragh László MKIK elnök mögé. Ők kritizálták, támadták a legjobban az MNB-t ebben a kérdésben. Miért tartotta szükségesnek a VOSZ, hogy megszólaljon?

– Nem az a célunk, hogy beálljunk bárki mögé, vagy valaki ellen lépjünk fel. Mi a társadalmi párbeszédben hiszünk, amelynek mi is fontos szereplői vagyunk sok tízezer tagunk révén. Ezért éreztük úgy, hogy részt kell vennünk ebben az egyeztetésben. Senkit nem támadtunk, hanem elmondtuk a véleményünket, ami most egyezett a a nemzetgazdasági miniszter álláspontjával, valamint a Kamaráéval, amelyik társadalmi kérdésekben a partnerünk. De akkor is elmondjuk a véleményünket, ha valamivel nem értünk egyet.

– Akkor nem arról van szó, hogy a kormánytól és a Kamarától érkeztek finom vagy nem éppen finom jelzések, hogy a VOSZ is szólaljon meg?

– Nem! Folyamatosan egyeztetünk különböző témákban. A Nemzetgazdasági Minisztérium és a Pénzügyminisztérium is partnernek tekint minket. Szeretnék emlékeztetni a Kisadózó vállalkozások tételes adójával (kata) kapcsolatos vitára, amikor ellentétes véleményen voltunk, mint a Pénzügyminisztérium és nem mindenben értettünk egyet az MKIK-val sem. De ekkor sem személyeskedtünk, hanem vállalkozói közösségünk véleményét artikuláltuk saját kutatásaink eredményei alapján. Akkor lesz optimális egy gazdasági döntés, ha minél többen szólnak hozzá szakmai alapon.

– Januárban a Monetáris Tanácsnak csak két tagja szavazott a 100 bázispontos alapkamat-csökkentés mellett, a többiek a 75 bázispontos mérséklés mellett szavaztak. Mi változhatott egy hónap alatt, milyen információk érkezhettek?

– Gondolom, az infláció vártnál nagyobb csökkenése és toleranciasávba kerülése is szerepet játszhatott ebben, amire kevesen számítottak. Érkeznek az uniós források is, ami nem csak a vállalkozások, hanem az egész gazdaság szempontjából nagyon fontos. Hamarosan megnyílik egy 910 milliárd forintos keret, amelynek egyik felét vállalkozás-fejlesztésre, a másik felét foglalkoztatás-bővítésre lehet fordítani a következő években.

– A tavalyi gazdasági év elég rosszul sikerült. 2024-re milyenek a kilátások a vállalkozók számára?

– A VOSZ tavaly 0,5-0,6 százalékos gazdasági visszaesést prognosztizált. Nehéz kilábalási folyamatban vagyunk. Nem tudom, hogy a 7 éves EU-s tervezési ciklusban végül mekkora források érkeznek majd, mert a további források megnyílásához most valóban valamivel rosszabbak az esélyek. Ne felejtsük azt sem, hogy nyáron uniós választás lesz, és a világpolitikai helyzet szintén változhat.

– Mondhatjuk azt, hogy a korábbiakhoz képest a politikai kérdések nagyobb hatással vannak a gazdasági eredményekre?

– Bár ilyen elemzésünk nincs, úgy érzem a vállalkozóinkkal beszélgetve, hogy a politikai bizonytalanság rányomja bélyegét a gazdaságra. Mi azonban a gazdaságpolitikához és nem a politikához kapcsolódó észrevételeket teszünk, így dolgozunk.

– A VOSZ januárban publikálta saját üzleti hangulati felmérésének, a VOSZ Barométernek a 2023. utolsó negyedévi eredményeit. Abban már látszott, hogy a korábbinál vártnál jobban romlottak a gazdasági várakozások?

– Bár a vállalkozói hangulatindex tovább csökkent a negyedik negyedévben, de nem jelentős mértékben, nem látszottak kirívó negatívumok. Más kérdés, hogy azt gondoltuk, kicsit optimistább lesz a vállalkozói társadalom.

– Látszik már valamilyen trend, hogy mi köszön majd vissza a 2024. első negyedéves VOSZ Barométerben?

– Nem számítok arra, hogy sokkal jobbak lesznek az eredmények. A Széchenyi Kártya Programban például az utóbbi időben valamelyest csökkenő tendenciát látunk a hitelfelvételben, bár nagyon jó a támogatott kamatszint. Ezért lenne jó a teljes gazdaságot dinamizálni, akkor jönnének nagyobb számban a megrendelések, akkor beruháznának bátrabban a kkv-k, akkor vennének fel „könnyebben” több hitelt. A lakáshitel-kamatok is csökkennek, már 6-7 százalék körül járnak, a lakossági fogyasztás is nőhet. Az 5 százalékos alapkamat ebből a szempontból lélektani határ lehet.

– Elképzelhető, hogy a nagyvállalti körben történt valami, ami még mélyebbre lökte a gazdaságot?

– A magyar gazdaság duális, lehet, hogy a nagyvállalatok és a kkv-k sem érték el a célkitűzéseiket. Bár még nincsenek részletes adatok, de el tudom képzelni, hogy a kkv-k még nagyobb recesszióban voltak.

– Reményre adhatott okot, hogy tavaly szeptemberben fordulat állt be a jövedelempolitikában, decemberig növekedni kezdett a reáljövedelem. A fogyasztást bővítő folyamat eredményei mégsem jelentkeztek a kkv-knál, amelyeknek közvetlen a kapcsolatuk a fogyasztókkal?

– Szeretnénk optimisták lenni: ha nő a reálbér, egyből nőni fog a fogyasztás, de ez nincs így. Az emberek teljes évben gondolkodnak, márpedig 2023-ban kemény reáljövedelem csökkenést kellett elszenvednünk. A munkáltatók, ha tehették, évközben is bért emeltek, mert sokkal könnyebb megtartani egy dolgozót, mint újat találni. „Veszélyhelyzetben” az emberek, ha tudnak, megtakarítanak, és nem költenek – egyik napról a másikra nem áll helyre a fogyasztói bizalom, először a felélt tartalékokat pótolják. A vállalkozásoknál ugyanez a helyzet, volt, ahol nőtt a profit, de csak nominális és nem reál értelemben. Akinek reál értelemben nőtt a profitja, az is inkább jobb időkre vár, most még nem ruház be. Amikor gyenge a kereslet, nem ruháznak be, főleg nem, ha magas a kamatszint. Jó néhány hónapnak kell eltelnie, hogy változzon a helyzet.

– Mintha elszakadt volna az alapkamat alakulásától a piaci hitelek alakulása.

– A Széchenyi Kártya Program 2022-ben és 2023-ban is nagy számokat ért el. 50 ezer vállalkozáshoz nagyságrendileg 1500 milliárd forintnyi hitelt helyeztünk ki. Ezek a kkv-k nyilván nem dobták be a törölközőt, de sokan nem bírták a terheket és bezárták a céget. Egy kis vállalkozásnak nincsen tartaléka, neki nincsen anyacége, mint egy multinak, akinek, ha kell, segítenek. A VOSZ Barométer is pontosan megmutatta, hogy minél kisebb egy vállalkozás, annál levesebb a tartaléka. Jó esetben az egy éves tartalékkal rendelkezők túlélték az egy éves recessziót, most már szeretnének növekedni. Még egy évünk azonban nincs a visszaesésben, stagnálásban, ezért mondtunk véleményt az MNB kamatpolitikájával kapcsolatban. Ésszerű kockázatot vállalva, el kell mennünk a falig!

– A kormány 2024-ben 4 százalékos GDP-növekedést tervez. Mire számít a VOSZ?

– Bár még mindig nagy a bizonytalanság, 2-4 százalékos növekedést reálisnak látunk. Szorosan együtt működünk elemzőkkel, így az Egyensúly Intézettel is, amellyel a VOSZ Barométert készítjük, az ő prognózisuk most 3-3,5 százalékos növekedés. Nem lehetetlen a 4 százalék, legyünk optimisták!

– Gyorsuló kamatcsökkentés mellett is tartható az 5 százalékos infláció?

– Éves szinten 5-6 százalékra számítok, ez még kontrollálható, kézben tartható infláció.

– A VOSZ tagvállalatainál milyen mértékű béremelésre lehet számítani?

– 10-15 százalékosra, ez most inkább közelebb van a 10-hez, de ha megvalósul a 4 százalékos GDP-növekedés, akkor lehet nagyobb is.

Az LNG (cseppfolyósított földgáz) olyan alacsony kibocsátású üzemanyag, amelyet a földgáz -163°C-os hőmérsékleten való cseppfolyósításával állítanak elő. Míg a hagyományos LNG fosszilis tüzelőanyagnak minősül, a bio-LNG megújuló energiaforrás. Főleg szerves hulladékok erjesztéséből származó biogáz feljavításával és cseppfolyósításával állítják elő. Jelenleg a helyhez kötött infrastruktúra szükségessége, valamint az ilyen típusú üzemanyag szállításának, tárolásának korlátjai miatt a bio-LNG-t és az LNG-t az ebből az energiaforrásból nagy mennyiséget igénybő ipari vállalatok képesek hasznosítani.

A cseppfolyós földgázhoz, az LNG-hez és a bio-LNG-hez való hozzáférés érdekében a Nesseten olyan acél-és vákuummentes, mobil kriogén tartályok gyártásába fogott, amelyek akár -196°C-os hőmérsékletre hűtve is alkalmasak az értékes energiahordozó biztonságos tárolására, szállítására. Ezzel a megoldással akár 450 kilogramm cseppfolyósított gáz is eljuttatható azokhoz az egyéni ügyfelekhez, kis vállalkozásokhoz, amelyek az LNG felhasználásához nem rendelkeznek helyhez kötött infrastruktúrával.

„A bio-LNG és az LNG egy olyan ágazatot képvisel, amely rendkívül fontos a régiónkban, ezért is örülünk annak, hogy a Nesseten-t már a növekedésének korai szakaszában beilleszthetjük a portfóliónkba, amely a zöld energia és a tiszta technológiák erősítésére törekszik. Hiszünk abban, hogy a tőkebefektetésünk, az egyedülálló know-how-hoz és a több mint 1200 partnerből álló ökoszisztémánkhoz való hozzáférés korlátlan fejlődési lehetőséget biztosít majd a csapatnak is” – jegyezte meg Marcin Wasilewski, az EIT InnoEnergy közép-európai vezérigazgatója.

„A Nesettennél együttműködésbe kezdtünk indiai, lengyel, amerikai és nigériai stratégiai partnerekkel. A folyamatban lévő tanúsítási folyamat alapján egy innovatív gyártósor kifejlesztésén dolgozunk, amely nemcsak a termékek legmagasabb minőségét biztosítja, hanem azt is, hogy rugalmasan reagálhassunk a piaci igényekre. Terveink szerint az értékesítés 2024 végén indul” – hangsúlyozta Paweł Warszycki, a Nesetten vezérigazgatója. Hozzátette, hogy a vállalat előtt 2024 harmadik negyedévében megnyíló beruházási kör segíteni fog nekik ezeknek a céloknak az elérésében.

„Ahogyan a cégvezetők egyre kevésbé aggódnak a rövidebb időhorizontú (pl.:makrogazdasági) kihívások miatt, egyre inkább képesek az iparágukon belüli zavaró és hosszabb távon is fennmaradó tényezőkre összpontosítani. Bár optimistábbak a globális gazdaságot illetően, tavalyhoz képest kevésbé derűlátók a saját bevételi kilátásaik tekintetében, és jellemzően tudatában vannak annak, hogy üzleti tevékenységük alapvető megújítására van szükség. Akár a generatív MI bevezetésének felgyorsításáról vagy az éghajlatváltozással kapcsolatos üzleti kihívások és lehetőségek kezeléséről van szó, az idei évvel az átalakulás felgyorsul” – összegzi a globális felmérés főbb megállapításait Mezei Szabolcs, a PwC Magyarország cégtársa.

Nyugat-Európa és Észak-Amerika inkább pesszimista, de létszámnövekedést várnak minden régióban

A világ legtöbb részén a vezérigazgatók inkább optimisták, mint pesszimisták a hazai gazdasági kilátások tekintetében. Észak-Amerikában és Nyugat-Európában azonban a vezérigazgatók nem követik ezt a tendenciát: Nyugat-Európában 32%-uk számít a hazai gazdaság növekedésére, míg 48%-uk visszaesést vár; Észak-Amerikában ez a két arány 31%, illetve 52%.

A vezérigazgatók jellemzően az alkalmazotti létszám növelését, semmint csökkentését tervezik a következő 12 hónapban: 39%-uk számolt be arról, hogy legalább 5%-kal tervezik növelni a dolgozók számát. A munkáltatók minden régióban nagyobb valószínűséggel számolnak létszámnövekedéssel, ezen belül is a közel-keleti régió várakozásai a legambiciózusabbak a munkaerő-felvétel tekintetében (65%).

Megatrendek fékezik az optimizmust

A vezérigazgatók egyre jobban tudatában vannak a globális megatrendeknek, illetve azok vállalkozásokra gyakorolt hatásának. Bár a fejlődési pálya pozitív, a bizakodás óvatos, mindenekelőtt a megatrendeknek köszönhetően – ideértve a technológiai változásokat, jellemzően a generatív mesterséges intelligenciát, valamint az éghajlatváltozást. A vezérigazgatók közel fele (45%) úgy véli, hogy vállalata egy évtized múlva nem lesz életképes, ha a jelenlegi úton halad tovább (2023-ban ez az arány 39% volt). Szintén a megatrendek kezelésével kapcsolatos bizonytalanságot tükrözi az is, hogy a vezérigazgatók kevésbé bizakodóak saját vállalatuk bevételeinek növekedési kilátásait illetően a következő 12 hónapra nézve (42%-ról 37%-ra csökkent az arányuk).

A mesterséges intelligencia a megújulás katalizátora

A vezérigazgatók egyértelműen látják a potenciált a generatív MI-ban, a megkérdezettek közel háromnegyede (70%) véli úgy, hogy az jelentősen megváltoztatja az értékteremtés módját a következő három évben. Az MI rövid távú hatásaival kapcsolatban is optimisták: 58% számít arra, hogy a mesterséges intelligencia javítja termékeik vagy szolgáltatásaik minőségét, és csaknem fele (48%) mondja azt, hogy növelni fogja az érdekelt felekkel való bizalomépítési képességüket a következő 12 hónapban. Arra is számítanak, hogy a mesterséges intelligencia a vállalkozásuk eredményeit is támogatja: 41%-uk a bevételek növekedését, 46%-uk a jövedelmezőség javítását vizionálja. A technológiai, média- és távközlési szektor a legbizakodóbb a profitra gyakorolt hatást illetően (54%), míg az energia és közmű ágazatok vezetői a legkevésbé optimisták (36%) az MI tekintetében.

A cégvezetők egyre inkább a generatív MI transzformatív előnyeit keresik, és 69% ehhez szükségesnek látja a munkaerő továbbképzését is. Ami az MI-nak tulajdonított aggodalmakat illeti, a kiberbiztonsági kockázatok (64%), a félretájékoztatás (52%), a jogi kötelezettségek és a jó hírnevet veszélyeztető kockázatok (46%), valamint az ügyfelek vagy alkalmazottak bizonyos csoportjaival szembeni részrehajlás növekedése (34%) szerepel.

A dekarbonizáció pénzügyi tervezésbe integrálása még várat magára

A vezérigazgatók jól haladnak az éghajlattal kapcsolatos kötelezettségvállalásaik teljesítésében: 76%-uk már tett lépéseket az energiahatékonyság javítására, míg 58%-uk hasonló előrehaladást ért el az új, klímabarát termékek, szolgáltatások vagy technológiák innovációja terén. Ugyanakkor mindössze 45%-uk számolt be arról, hogy beépítette az éghajlati kockázatokat a pénzügyi tervezésébe (31% ezt nem is tervezi). A cégvezetők a fizikai klímakockázatokhoz való alkalmazkodással kapcsolatos intézkedések tekintetében is vegyesen nyilatkoztak: 47%-uk tett lépéseket, míg 29%-nak nincsenek erre vonatkozó tervei.

A felmérés a dekarbonizáció jelentős támogatottságát mutatja: a megkérdezettek mindössze 26%-a mondja azt, hogy az igazgatóság vagy a vezetőség ellenállása mérsékelten vagy jelentősen akadályozza a dekarbonizációt. A vezérigazgatók a szabályozás összetettségét (54%) és a klímabarát beruházások alacsonyabb megtérülését (51%) említik a legnagyobb leküzdendő akadályként.

Újratervezés és hatékonyságnövelés szükséges

A felmérés rámutat, hogy a kisebb vállalatok nagyobb kockázatnak vannak kitéve: a 100 millió dollárnál kevesebb éves bevételt generáló cégek vezetőinek 56%-a úgy véli, hogy vállalkozásuk legfeljebb tíz évig lesz életképes, ha a jelenlegi pályáján halad tovább. Ez az arány 27%-ra csökkent azon cégek esetében, amelyek éves bevétele eléri vagy meghaladja a 25 milliárd dollárt.

Szinte az összes vezérigazgató (97%) megjegyezte, hogy az elmúlt öt évben lépéseket tett annak érdekében, hogy megváltoztassa az értékteremtés és szolgáltatásnyújtás módját, és több mint háromnegyedük (76%) legalább egy olyan intézkedést bevezetett, amely jelentős hatással volt vállalata üzleti modelljére. A változás azonban számos kihívást generál a cégvezetők számára: kétharmaduk (64%) a szabályozási környezetnek az üzleti modell újragondolását gátló hatását emeli ki, 55%-uk egymással ellentétes működési szempontokra hivatkozik, 52%-uk pedig a képzett munkaerő hiányára hívja fel a figyelmet.

További akadály a hatékonyság hiánya. A vezérigazgatók jelentős hatékonyságbeli hiányosságokat észlelnek vállalatuk rutin tevékenységeiben, a döntéshozatali értekezletektől kezdve az e-mailekig – az ezekre a feladatokra fordított idő körülbelül 40%-át ítélik hatékonytalannak. A PwC visszafogott becslése szerint ez a hatékonytalanság akár 10 ezer milliárd dollárnak megfelelő produktivitás kiesést is eredményezhet.

„Az idei adatok nagyfokú bizonytalanságra utalnak a vezérigazgatók körében, akik ugyanakkor elszánták magukat a változtatásra. Átalakítják üzleti modelljeiket, befektetnek a technológiába és a munkavállalóikba, valamint kezelik az éghajlatváltozással járó kockázatokat és lehetőségeket. Ha a vállalkozások azt szeretnék, hogy rövid és hosszú távon is sikeresek legyenek, bizalmat építsenek, valamint fenntartható és hosszú távú értéket teremtsenek, fel kell gyorsítaniuk a megújulás ütemét” – zárta gondolatait Bob Moritz, a PwC globális vezetője a davosi Világgazdasági Fórumon tartott sajtótájékoztatón.

Photo by Nitish Meena on Unsplash

„Nagyon sokat köszönhetünk anyukánknak, aki a kezdetektől hitt bennünk, erején felül támogatott minket. Rengeteg tanfolyamot végeztünk el, a lehető legtöbb információt próbáltuk begyűjteni, és első sikeres webshopunk 2020 decemberében indult, amivel egy hónap alatt 8 millió Ft-os forgalmat sikerült elérnünk. Már akkor elkezdtünk a YouTube-ra és az Instagramra hasznos anyagokat gyártani. Ezzel a saját tapasztalatainkat is gyarapítottuk, illetve segítségünkre volt abban, hogy egy elszánt és szakértő csapatot építsünk fel magunk köré az induláshoz” – emlékezett vissza az Ecom Testvérek idősebb alapítója.

Az Ecom Testvérek az első magyarok egyike, akik bizonyítottan sikeres nemzetközi e-kereskedelmi vállalkozásokat építettek. Sikereiknek köszönhetően már nagyon fiatalon is egészen elképesztő élettapasztalatokat szereztek. A fiatalabb testvér még a gimnázium mellett intézi a vállalkozásban felmerülő feladatokat, valamint a 40 ezer követővel rendelkező Instagram csatornájuk menedzselését is végzi, amellett, hogy kiváló zongorista is – írják.

17 és 18 éves korukban luxusnyaralásra vitték a családot

Ahhoz, hogy idáig eljussanak, elmondásuk szerint több százezer eurót költöttek saját képzésükre, mert a cél az, nem a piaci szereplők egyike lenni, hanem a legjobbá válni ezen a területen. Jelen vannak minden fontos közösségimédia-felületen, többek között a TikTokon is, folyamatosan frissülő tartalmakkal.

Eddigi legnagyobb eredményüknek azt tartják, hogy nem sokkal a vállalkozásuk elindítása után, alig 17 és 18 évesen már az egész családjukat el tudták vinni egy luxusnyaralásra, ezzel olyan élményhez juttatva őket, amilyenről korábban álmodni sem mertek. És ez még csak a kezdet, hiszen előttük az egész felnőtt életük.

A jól működő üzleti modell

Az indulás nem ment könnyen, több száz különböző projektet, üzletet próbáltak ki, és jó néhány kudarcot is maguk mögött tudnak. Tanultak a hibáikból, és nem adták fel a munkát. Kihagyták életükből a partikat, a szórakozást, hogy minél többet dolgozhassanak. Egyedül a sportról, nagy passziójukról nem mondtak le. Rengeteg áldozatot kellett hozniuk ahhoz, hogy eljussanak oda, ahol ma tartanak. Még a barátaiknak sem merték elmondani, hogy mit csinálnak, annyira féltek a kudarctól. Pedig az elmúlt években több millió dolláros forgalmat sikerült generálniuk csak a Kelet-Európai országok felé irányuló e-kereskedelemből – teszik hozzá.

„A munkánk beérett, mára elismert e-commerce és dropshipping szakértőkké váltunk. Világszinten dolgozunk 3 éve, és a magyar e-kereskedelem piacát uraljuk. Az a célunk, minél több fiatal megismerje ezt az üzleti modellt és az, hogy aki szintén kellő ambícióval rendelkezik, segíteni tudjuk tanácsainkkal, ismereteinkkel az elindulásban. Annak érdekében, hogy ezt a lehető legmagasabb szinten tudjuk biztosítani, több mint 10 munkatársunk dolgozik a programban, vannak coachok, customer success managerek, videószerkesztők. És közel 10 főből áll az e-kereskedelemmel foglalkozó csapatunk, akik között találunk weboldalfejlesztőket, reklámgyártókat, szövegírókat. Jó érzés ilyen sikereket elérni, de még nagyobb öröm, ha ezt megoszthatjuk másokkal. És mi pontosan ezt tűztük ki célul a H-COMMERCE tanfolyamunkkal. Ha mi, két tizenéves fiú képesek voltunk erre az online üzletünkkel, ez azt jelenti, hogy bárki képes lehet rá, amennyiben rendelkezik a megfelelő információkkal és támogatással. Azt vállaltuk, hogy a programunkra jelentkezőknek megtanítunk mindent, ami a siker eléréséhez szükséges. A nyerő termékek megtalálásától kezdve a marketingig, az adózásig és a vállalkozásuk méretezéséig. Öröm számunkra hogy a program megnyitása után mindössze négy hónappal már 360 diákunk van, akik között sok a fiatal, de 50 év feletti diákjaink is vannak. A YouTube-on megosztottuk néhány diákunk sikersztoriját, ami 10-15 perces interjúk formájában megtekinthetőek” – mondják.

Így működteti nemzetközi cégét a testvérpár

Vállalkozásukat Olaszországból irányítják, de annak tevékenységét Magyarországra, és onnan a teljes kelet-közép európai régióra fókuszálva valósították meg. Kezdve az egyre népszerűbbé váló dropshipping szolgáltatással, amely egy olyan megrendelésteljesítési módszer, amikor egy vállalkozás nem tartja raktáron az általa értékesített termékeket. Ehelyett a vásárlók kiszolgálása érdekében az eladó szükség szerint készletet vásárol egy harmadik féltől, általában nagykereskedőtől vagy a gyártótól. Ezt követően tértek át a privat label modellre, amikor már célzott termékekkel foglalkoznak, amelyeket magyarországi raktárukból 2 napos szállítási idővel és utánvéttel is el tudnak juttatni a vásárlóknak.

„Nemcsak a termékek megválasztására fordítunk kiemelt figyelmet, de a célországok sajátosságait is szem előtt tartjuk a reklámok és a hirdetések megtervezése során. Ez elengedhetetlen, hiszen az emberek közötti kulturális különbségek megmutatkoznak a vásárlási szokásokban is. A magyarok például más nemzetek polgáraihoz képest roppant bizalmatlanok, számukra kiemelten fontos, hogy a kiválasztott terméket gyorsan kézhez kapják, és értékelik, ha azért csak utólag kell fizetni, amikor az valóban megérkezett. Abban, hogy a termékek minősége garantáltan egyezzen azzal, amit mi a tevékenységünkkel képviselni kívánunk, kínai ügynökünk van segítségünkre. Ő helyben választja ki és ellenőrzi az általunk megjelölt termékeket, sőt termékmintát is küld számunkra. Tartja a kapcsolatot a kinti gyártókkal, és hozzásegít minket ahhoz, hogy a legjobb áron hozhassuk el a termékeket a vásárlóinknak” – zárták gondolataikat.

A Budapesti Gazdasági Egyetem (BGE) 2020-tól képviseli Magyarországot a globális felmérésben és gyűjt adatokat a hazai vállalkozási ökoszisztéma helyzetéről a BGE Budapest LAB Vállalkozásfejlesztési Iroda irányításával.

Az elmúlt év turbulenciái ellenére a vállalkozói atmoszféra lakossági értékelése a legújabb adatok szerint alapvetően stabilnak mondható Magyarországon a világ legnagyobb vállalkozáskutatása, a Global Entrepreneurship Monitor friss, magyar adatai alapján. Az előző évhez hasonlóan minden második ember ismer valakit, aki az elmúlt két évben indított vállalkozást, és majdnem ennyien vannak (47,4%), akik szerint Magyarországon könnyű vállalkozást indítani. Ugyanakkor jelentősen (36,5%-ról 27,2%-ra) csökkent azok aránya, akik szerint a következő fél évben jó lehetőségek nyílnak vállalkozásalapításra. Többen vannak azok is, akiket a kudarctól való félelem tart vissza a vállalkozásindítástól (az előző évi 38,2% helyett 43,5%). A lehetőségészlelés szintje nem csak itthon, nemzetközi összehasonlításban is csökkent, az Európai Unió országai között azonban így is a sereghajtók között vagyunk, csak Cipruson és Spanyolországban alacsonyabb a magyarnál a lehetőségészlelés szintje. Ráadásul, bár az adatokon már látszódhatnak a tavalyi, a gazdaságot felforgató események, mint a háború vagy az infláció növekedésének hatása, de a lekérdezés időpontját tekintve feltehetően még nem a beszakadás legmélyebb pontjára reagálnak. Ezzel együtt továbbra is elmondható, hogy a magyarok többsége (64%) szerint vonzó karrierút a vállalkozói lét.

A csökkent lehetőségészlelés ellenére nem változott lényegesen a magyarok vállalkozási aktivitása sem. Minden tizedik magyar tervez a következő három évben vállalkozást indítani (az önfoglalkoztatást is beleértve). A működő, de korai szakaszban lévő vállalkozással rendelkezők aránya 9,9%, a már legalább 3,5 éve folyamatosan béreket fizetni képes, ún. bejáratott vállalkozással rendelkezőké pedig 6,9%. Bár ezek alacsony számoknak tűnhetnek, és a korai szakaszban mért arány valóban némiképp elmarad a nemzetközi átlagtól, a bejáratott vállalkozások aránya a nemzetközi átlaggal közel azonos. Nem változott jelentősen az előző évhez képest a vállalkozásból való kilépők aránya sem. A leggyakoribb, vállalkozás befejezését magyarázó indoknak a családi vagy személyes okok, a másik munka vagy üzleti lehetőség megjelenése, illetve a koronavírus járvány hatásai bizonyultak.

A magyar vállalkozások jellemzően nem, vagy alacsony technológiaigényű szektorokban tevékenykednek, innovációs aktivitásuk pedig – az előző évihez hasonlóan – alacsony. A korai szakaszban lévő vállalkozások 78,8, a bejáratott vállalkozásoknak pedig 91,6%-a kizárólag bevett technológiákat, eljárásokat használ. A vállalkozók túlnyomó többsége továbbra is országos, vagy helyi piacon működik, mind a korai szakaszban levő, mind a bejáratott vállalkozásoknak csak ötöde aktív külpiacon is. Utóbbi adat értelmezését árnyalhatja, hogy bizonyos szektorok estében, mint például a vendéglátás, a külpiaci terjeszkedés nem is elképzelhető.

A korai szakaszban lévő vállalkozások esetében a vállalkozóvá válás minden másnál erősebb (66,9%) motivációjának bizonyult az, hogy „valami lényegeset vigyen véghez”. A bejáratott vállalkozások esetében, bár a megélhetés biztosítása felülkerekedett (71,8%), a tenni akarás szintén hangsúlyos (52,8%) motivációs elemként jelent meg.

„Fontos ugyanakkor kiemelni, hogy a megélhetési motívum a korai szakaszban levő vállalkozónők esetében szignifikánsan magasabb, mint a férfiaknál. Más szóval a nők gyakrabban indítanak vállalkozást megélhetésük biztosítása érdekében” – magyarázza Csákné Dr. Filep Judit, a BGE Budapest LAB tudományos és a magyar GEM team vezetője.

A 2022-es szakértői értékelések alapján a vállalkozási ökoszisztéma állapotát mérő komplex mutató némiképp emelkedett. Globális viszonylatban Magyarország értéke közepesnek tekinthető, egy tized ponttal marad el a GEM-ben mért nemzetközi átlagtól. Magyarország vállalkozási ökoszisztémája ugyan elmarad a régióban legmagasabbra értékelt Litvániától és Lettországtól, de a régió országainak többségénél magasabb értékelést kapott. A globális és a régiós szintet is meghaladja a vállalkozások számára elérhető finanszírozási források mennyisége és hozzáférhetősége, illetve az adókra és bürokráciára vonatkozó kormányzati politika értékelése. Elmaradás a közoktatásban zajló vállalkozásoktatás és a piacokra való könnyű belépés, a piacok növekedése tekintetében érzékelhető, globális és régiós szinten egyaránt.

Hazai viszonylatban a fizikai infrastruktúra, a kereskedelmi és szolgáltatói infrastruktúra, a kormányzati politika: adók és bürokrácia és a vállalkozások finanszírozása ökoszisztéma elemek értékelése haladja meg a kielégítő szintnek tekinthető 5-ös értéket. A tavalyi évhez hasonlóan a leggyengébb értékelést a vállalkozásoktatás a közoktatásban kapta.

Továbbra is nagyon alacsony (36,8%) azok aránya, akik úgy vélik, rendelkeznek a vállalkozás indításhoz szükséges tudással. Ezzel a magyarok vállalkozásindításra való felkészültsége saját megélésük alapján európai uniós összehasonlításban utolsó előtti helyre került. Az eredmények ugyanakkor azt mutatják, hogy a vállalkozói lét és a vállalkozásoktatásban való részvétel szoros összefüggést mutat, a már vállalkozással rendelkezők közel kétszer nagyobb eséllyel vettek részt vállalkozásoktatásban, mint a nem vállalkozók – az ok-okozat iránya azonban e kutatás alapján nem határozható meg. A vállalkozásoktatásban való részvétel a vállalkozói atmoszféra valamennyi jellemzőjének értékelésével pozitív összefüggést mutat: azok, akik részt vettek effajta oktatásban több vállalkozót ismernek, biztosabbak saját képességeikben és könnyebbnek látják egy vállalkozás elindítását.

A vállalkozásoktatás a közoktatásban a leggyengébbre értékelt keretfeltétel a felmérésben részt vevő országok szakértői értékelésében is mind globálisan (3,4), mind kelet-közép-európai szinten (3,1). Magyarország 2,2-es értékelése ugyanakkor a globális és régiós átlagtól is jelentősen elmarad. A gazdasági felsőoktatás vállalkozásindításra való felkészítésének értékelése ugyanakkor megközelíti a kielégítő szintet, és a magyar érték a nemzetközi átlag körül mozog.

„A vállalkozásoktatás minősége áttételes hatásai miatt kiemelt fontosságú, amit a vállalkozásoktatás értékelése és a vállalkozói aktivitás között kimutatható kapcsolat mutat. A vállalkozásoktatás magasabb színvonala rendszerint magasabb, alacsonyabb színvonala pedig alacsonyabb korai szakaszban lévő vállalkozási aktivitással jár együtt. Így az eredmények alapján a vállalkozásoktatás fejlesztése, kiterjesztése a hazai vállalkozási hajlandóság növelésnek eszköze is lehet” – teszi hozzá Csákné Dr. Filep Judit.

Amire biztosan szükségünk lesz

Fontos időben felismerjük azokat a készségeket, amelyeket fejlesztenünk kell annak érdekében, hogy mindennapi üzleti tevékenységünkben eredményesek legyünk vállalkozásunk élén. Íme egy áttekintés a legfontosabb készségekről és képességekről, melyek elkelhetnek majd lehet egy vállalkozás üzemeltetésekor.

Jó kommunikációs készség

Kommunikálnunk és tárgyalnunk kell beszállítóinkkal, potenciális befektetőinkkel, ügyfeleinkkel és alkalmazottainkkal. Hatékony írásbeli és szóbeli kommunikációs készségünk tehát segíthet a jó munkakapcsolatok kiépítésében. Minden kommunikációnknak tükröznie kell a képet, amelyet vállalkozásunkról igyekszünk sugározni.

Jó vezetői készség

Ha embereket foglalkoztatunk, vezetési készségünk kulcsfontosságú tényező lehet. Képesnek kell lennünk arra, hogy motiváljunk munkatársainkat, hogy a legjobbat hozzuk ki belőlük, miközben javítjuk vállalatunk termelékenységét. Szánjunk időt arra, hogy mentoráljuk és coacholjuk alkalmazottainkat.

Építsünk kapcsolatokat

Kapcsolataink kiépítése segít abban, hogy növeljük vállalkozásunkat, a networking éppen ezért kritikus üzleti készség, amelyet minden vezetőnek érdemes tökéletesítenie. Akár ötletekre vagy tanácsra van szükségünk egy adott kihívással kapcsolatban, szakmai hálózatunkat alkotó ismerőseink értékes erőforrások lehetnek.

Határozott döntéshozatal

Bármennyire is előre tervezünk, vállalkozásunk vezetése során bizony problémákba fogunk ütközni. Ez azt jelenti, hogy képesnek kell lennünk jó döntéseket hozni, néha még komoly nyomás alatt is.

Kritikus gondolkodás

Kérdőjelezzük meg önmagunkat, terveinket, stratégiánkat, üzleti terveinket és döntéseinket. Ez egy döntő fontosságú képesség, amely biztosítja, hogy folyamatosan arra ösztönözzük cégünket és magunkat, hogy holnap jobbak legyünk, mint amilyenek ma voltunk. Azzal, hogy minden alkalommal kihívások elé állítjuk magunkat és vállalkozásunkat, finomíthatjuk jövőképünket, és biztosíthatjuk, hogy mindig a helyes úton haladjunk tovább.

Pénzügyi tudás

Közgazdasági alapismereteink bármely iparágban értékesnek bizonyulhatnak. Az árképzési stratégiák és a piaci kereslet megértésén túl a közgazdaságtan tanulmányozása eszköztárat nyújthat a döntéseink meghozatalához. Pénzügyeink hatékony kezelése ugyanis kritikus fontosságú: képesnek kell lennünk pénzforgalmunk és értékesítésünk előrejelzésére, valamint nyereségünk és veszteségünk nyomon követésére. A hatékony és eredményes pénzügyi képességek segítenek abban, hogy nyereségesen működtessük vállalkozásunkat és megvédjük befektetéseinket.

Menedzsment

Egy vállalkozás beindítása azt jelenti, hogy számos projektet egyszerre kell majd irányítanunk, például weboldalunk létrehozását, telephelyünk berendezését, valamint különböző irányelveink és eljárásaink kidolgozását. Ha tudjuk, hogyan gazdálkodhatunk hatékonyan erőforrásainkkal – beleértve időnket, pénzünket és munkatársainkat – könnyebben érhetjük el céljainkat az üzleti életben.

Van, amit jobb delegálni

A delegálás elmulasztása olyan csapda, amelybe sok vállalkozó beleesik, általában azért, mert nem szívesen engedik át az irányítást. Az időnkkel való hatékony gazdálkodás azt jelentheti, hogy egyes felelősségeinket át kell ruháznunk valaki másra vállalatunkon belül, vagy ki kell szerveznünk azt.

Az informatikai hálózattal kapcsolatos felügyeleti teendők tipikusan ilyen feladatnak számítanak. Sokkal több időbe és energiába kerülne mindezt elsajátítani, például úgy, hogy elmegyünk egy rendszergazda képzésre. Jó ötlet lehet tehát az ilyesmit kiszervezni. De ha van olyan kollégánk, aki érez magában affinitást ehhez, akkor őt is beírathatjuk akár egy rendszergazda képzésre, akár egy weblapfejlesztő tanfolyamra, vagy bármi másra, amire épp szükségünk van.

A kulcs a magabiztosság

Vállalkozóként önbizalom nélkül nem jutunk messzire. Hiába van egy nagyszerű ötletünk vagy termékünk, ha nincs önbizalmunk, akkor szinte biztos, hogy lehetőségeink kihasználatlanok maradnak. Az önbizalom életünk minden területén kulcsfontosságú a sikerhez, de a vállalkozói életben talán az egyik legfontosabb attribútum.

Minden második magyar nő számára kihívást jelent vállalkozásának finanszírozása. A Visa friss tanulmánya szerint a magyar női vállalkozók üzleti növekedésében a nehéz pénzhez jutás, az egyes szakmai ismeretek (IT, pénzügyi), illetve erőforrások (eszközök, humán) hiánya, a családi- és munkakötelezettségek összeegyeztetésének nehézsége, valamint a túlhajszoltság a legnagyobb akadályok. Jelentős a nemek közötti különbség, mivel a magyarországi cégek tulajdonosai között még fele annyi a nő, mint a férfi és ez az arány csak nagyon lassan csökken.

A Visa kutatása szerint a problémás területek:

Pénzügyek: Majdnem minden negyedik magyar kis- és középvállalkozó előítéletekkel találkozott, amikor vállalkozásához forrást kívánt bevonni.

Önbizalom: A férfiak gyakran magabiztosabbak a nőknél Magyarországon, a nők több mint fele vallott önbizalomhiányról, míg a férfiaknál ez az arány 50% alatt marad.

Teljesen egyedül: A női vállalkozók több mint fele nem tudja, hova forduljon segítségért pénzügyi, jogszabályi kérdésekben vagy ha továbbképezné magát.

A Visa bejelentette, hogy Magyarországon is elindította globális She’s Next kezdeményezését, amelynek célja a helyi női vállalkozók és kkv-tulajdonosok gazdasági megerősítése. Sármay Bence, a Visa Magyarországért felelős területi vezetője elmondta: „A saját vállalkozásukat működtető nők egyedi kihívásokkal szembesülnek, például nehezen vagy egyáltalán nem jutnak a fejlődésükhöz szükséges forráshoz és mentori támogatáshoz. Ezért nagy öröm számunkra, hogy segíthetünk a magyarországi női vállalkozóknak a Visa She’s Next programon keresztül, amellyel öt nyertes jut egyéves mentori támogatásához, valamint egyenként 2 000 000 forinthoz.”

Juhász Katalin, a Visa regionális termékfejlesztésért felelős igazgatója hozzátette: „A kis- és középvállalkozások több százmillió ember számára termelnek bevételt és adnak munkahelyet világszerte, és tudjuk, hogy egy vállalkozás működtetése időt, befektetést és nagyfokú rugalmasságot igényel. A Visa az innovatív, biztonságos és gyors fizetési rendszerek fejlesztésévél és működtetésével segíti a vállalkozások növekedését. Bízom benne, hogy Visa She’s Next programunk támogatásával női vállalkozók valósítják majd meg ambiciózus üzleti céljaikat, és egyben a helyi és a globális gazdaság növekedését is elősegítjük.”

A Visa She’s Next magyarországi programjának nagykövete D. Tóth Kriszta, a WMN alapító-ügyvezetője elmondta: „Saját ötletet megvalósítani, vállalkozni, egy csapat élére állni, függetlenként terméket, szolgáltatást fejleszteni az egyik legizgalmasabb dolog a világon. De nem kihívásoktól mentes, pláne, ha az ember nőként vág bele abba, hogy a saját lábára álljon. A WMN magazin alapítása óta eltelt elmúlt nyolc év tapasztalatai alapján, tudom, hogy az álmaink megvalósítása sokkal többről szól, mint, hogy sikerül-e a nagy ötlethez forrást találni. Legalább ennyire fontos, a megtartó közösség, a szakmai mentorálás, az emberi támogatás, és nem utolsó sorban az, hogy képes legyél tanulni a kudarcaidból és megünnepelni a sikereidet.”

A 2020-as indulás óta a Visa világszerte több mint 2,8 millió dollárt fordított több mint 260 női vállalkozónak nyújtott támogatásra és mentorálásra a Visa She’s Next globális program keretében, többek között az Egyesült Államokban, Kanadában, Írországban és Lengyelországban.

A pályázatról

A pályázati eljárás nagyon egyszerű: a pályázaton való részvételhez a vállalkozóknak le kell írniuk vállalkozásuk történetét, utalniuk kell arra, hogy mi inspirálta őket annak indítására, valamint ki kell emelniük azokat a kihívásokat, amelyekkel gyakran szembesülnek. Ezen túlmenően a jelentkezőknek be kell mutatni egy ötletet arra vonatkozóan, hogy hogyan használnák fel a támogatást a vállalkozásuk fejlesztésére.  A nyertesekről elismert szakmai zsűri dönt, melynek tagjai:

• Tóth Kriszta, a WMN alapító- ügyvezetője,
• Ginzer Ildikó, a Bankholding standard kiszolgálásért felelős üzleti vezérigazgató-helyettese
• Juhász Katalin, a Visa regionális termékfejlesztésért felelős igazgatója
• Kozma Andrea, az STRT Holding alapítója és a CEU InnovationsLab alapítója, vezetője
• Máté Krisztina, a Cápák között producere
• Rácz Judit, a Skinsmart és a Geek&Gorgeous alapító-ügyvezetője
• Sármay Bence, a Visa Magyarországért felelős területi vezetője
• Sütő Ágnes, a Magyar Bankszövetség főtitkárhelyettese

Bármennyire is megszokottá és hatékonnyá váltak tehát a digitális platformok napjainkra, kiemelten fontos, hogy a vállalkozások időt és energiát áldozzanak a személyes kapcsolatépítésre. Legyen szó szakmai konferenciáról, iparági fórumról vagy éppen kereskedelmi kiállításról, ha felkészülten érkezünk és a termékünk vagy szolgáltatásunk mellett személyes élményt is tudunk nyújtani a potenciális ügyfeleknek, nem nyúlhatunk mellé – magányos farkasként azonban nem mindig egyszerű felismerni a kínálkozó lehetőségeket. A BNI nemzetközi üzleti közösség éppen ebből a felismerésből született meg az Egyesült Államokban.

„Az üzleti közösségek további dimenziót adnak a networking megkérdőjelezhetetlen értékéhez, hiszen olyan cégeket hoznak össze, melyek közös célokban osztoznak: fejleszteni szeretnék vállalkozásukat, új üzletet és ügyfeleket kívánnak szerezni, miközben visszajelzéseket kaphatnak, megoszthatják egymással tapasztalataikat, tanulhatnak és inspirálódhatnak. A magyar BNI-tagok rendszeres találkozókon vehetnek részt, százas nagyságrendben bővíthetik kapcsolati hálójukat, ezáltal számos üzletszerzési lehetőség nyílik meg előttük. Különböző képzéseken és konferenciákon bővíthetik tudásukat, sőt, az egyes szegmensek képviselői külön csoportokban dolgozhatnak össze a jobb eredményekért” – mondja Avidor András, a szervező BNI Magyarország alapítója, vezetője (a nyitóképen).

2022-re már közel 1.100 magyar vállalkozás rendelkezett BNI tagsággal, akik összesen 40 milliárd forint többletbevételt generáltak egymásnak pusztán a kapcsolati tőke erejével. A szervezet éves szinten közel 2.400 üzleti rendezvényt szervez országszerte – írják.

A nemzetközi piacok felé is van kikövezett út

„A BNI a világ legnagyobb üzleti közössége, amely a magyar cégek számára is nyitott és lehetőséget kínál az exportpiacra lépésre, vagy a már meglévő export tevékenységük bővítésére. Emellett a közelmúltban elindítottuk nemzetközi BNI csoportunkat is, melynek célja, hogy kimondottan a külföldön élő, és vállalkozó honfitársainkat is bevonjuk közösségünkbe és velük közösen támogassuk tagjaink exportpiaci tevékenységének fejlesztését” – tette hozzá Avidor András.

A BNI Magyarország március 24-én rendezi meg az év legnagyobb hazai üzleti kapcsolatépítő rendezvényét. Az eseményre mintegy 300 magyar vállalkozást várnak a szervezők, akiknek lehetősége lesz üzleti kapcsolatépítő megbeszéléseket folytatni egymással, illetve értékes előadásokra is sor kerül többek között Pál Feri atya, Dr. Aczél Petra kommunikációkutató és Mark Gibson, a spanyol BNI közösség igazgatójának tolmácsolásában.

„Tisztelt Alvállalkozók! Tájékoztatunk Titeket, hogy a GSM-R azon szakaszainak finanszírozása, amelyek forrása IKOP, felfüggesztésre került. A fentiek miatt stratégiai okokból kérjük, hogy a szakaszotokon a munkavégzést azonnali hatállyal szüntessétek be mindaddig, amíg a projekt finanszírozása megoldódik” – ezt a portál birtokába jutott levelet küldte el az Alépítmény-Hálózat Kft. jogásza február 16-án reggel azoknak a cégeknek, amelyek az Alépítménynek dolgoztak az ország számos pontján egy nagyszabású vasúti fejlesztés részeként.

A GSM-R program keretében a közbeszerzési kiírás szerint 58,85 milliárd forint értékben 2255 kilométer hosszú vasúti pálya elektronikus rendszerét korszerűsítik és látják el többek között a legújabb technológiájú kommunikációs berendezésekkel. Ezzel jelentősen nő például a vasúti közlekedés biztonsága is.

Csakhogy a Szabad Európa információi szerint komoly problémák merültek fel az egész program megvalósításával kapcsolatban, elsősorban pénzügyi oldalról. A GSM-R-fejlesztést – mint a levélben is utalnak rá – részben az Integrált Közlekedésfejlesztési Operatív Program forrásaiból valósítják meg, a szerződést 2018. július 2-án írták alá, vagyis a beruházás még a 2014–2021-es uniós költségvetés része. Emiatt ha nem fejezik be idén, ugorhat a pénz.

Fotó: hvg.hu