A március 5-én indult és június 30-án záruló pályázat lehetőséget biztosít a hazai mikro-, kis-, közép- és nagyvállalatok számára, hogy támogatásokkal valósítsák meg munkatársaik képzését. A döntési időszak, ami korábban akár fél évig is elhúzódhatott, 8–14 napra rövidült, a nyerteseknek pedig 18 hónap áll rendelkezésükre a projektek befejezésére.

„A mostani pályázati kiírás komoly előrelépés a hazai vállalatok számára. Fontos, hogy a vezetők felismerjék a forrásokban rejlő potenciált, és bátran éljenek ezzel a lehetőséggel” – hangsúlyozta Pablényi Attila, a humánfejlesztéssel foglalkozó DFT-Hungária vezérigazgatója.

Megéri pályázni!

A GINOP Plusz-3.2.1–21 program keretében a vállalkozások összesen 15 milliárd forintra pályázhatnak. A kis- és középvállalatok esetében 75 millió forint, míg a nagyvállalatok számára 150 millió forint a felső határ. A támogatás aránya a legkisebb cégeknél 70%, a közepes méretűeknél 60%, a nagyvállalatoknál pedig 50%. A források nemcsak képzési költségekre, hanem bértámogatásra és szakmai megvalósítói költségekre is igényelhetők.

„Az előzmények ismeretében sokakban él az a tévhit, hogy nagyvállalatok vagy budapesti cégek nem tartoznak a jogosultak körébe. Valójában minden nagyvállalat, budapesti és Pest megyei cég, sőt, még az állami fenntartású vállalatok is pályázhatnak, ha megkapják a szükséges állami hozzájárulást” – tette hozzá Pablényi Attila.

Van idő a tervezésre, felkészülésre

A pályázat első és második szakaszában a pályázati támogatást igénylők között a nagyvállalatok, a középvállalatok és a kisvállalkozások képviseltették magukat jellemzően.

A legnépszerűbb képzési témák között szerepelt a konfliktuskezelés, a vezetőképzések, a kommunikáció, az együttműködés-fejlesztés, a Lean és az időgazdálkodás. További közkedvelt képzések közé tartozott az angol és a német nyelv, az Excel különböző szintjei, az online eszközök kezelése, a prezentációtechnika, a tárgyalástechnika, valamint a motiváció és a stresszkezelés.

„A korábbi pályázatokhoz képest a döntési folyamat jelentősen lerövidült, mindössze 8–14 napra. Ez lehetővé teszi, hogy a cégek gyorsan hozzájussanak a szükséges forrásokhoz, és elkezdjék a képzéseket. A projektek megvalósítására 18 hónap áll rendelkezésre, ami rugalmas tervezést tesz lehetővé, akár egy éves terv keretében is. A támogatások mértéke jelentős pénzügyi előnyt biztosít. Az önerőt a bértámogatással lehet csökkenteni, ami nagyvállalatok esetében is jelentős pénzügyi könnyítést jelent, míg a kisvállalkozások számára különösen előnyös lehet” – mondta a vezérigazgató.

Egyszerűbb, mint gondolnánk

A képzési programok középpontjában a kompetenciafejlesztés áll, mint például a konfliktuskezelés, csapatépítés, időgazdálkodás és vezetői tréningek. A GINOP Plusz-3.2.1–21 pályázat külön figyelmet fordít az energia intenzív ágazatokban működő cégekre, amelyek esetében a képzési díj és a kieső munkaidő után járó bértámogatás is 100%-os térítéssel jár. Ezek a tréningek nemcsak a munkatársak tudását növelik, hanem a cég belső összetartását is erősítik, ami hosszú távon javítja a vállalat versenyképességét.

„Vannak, akik attól tartanak, hogy a pályázatok bürokratikus terhei túl nagyok, vagy hogy nem tudják kiemelni a munkából munkatársaikat a képzésekre. Pedig az adminisztratív feladatok mára jóval egyszerűbbek lettek, a feltételek világosak és követhetőek. De, aki úgy érzi, hogy ennek ellenére sem tud vagy nem szeretne ilyesmivel foglalkozni, annak érdemes külső szakértőket bevonni, akik segíthetnek a pályázati folyamatok lebonyolításában és a dokumentáció összeállításában” – mutatott rá a szakember. A megfelelő tervezés és időzítés kulcsfontosságú a források maximális kihasználásához.

Pozitív hozadéka a pályázat harmadik ütemének a magasabb bértámogatás mellett az is, hogy az eddigi 12 hónap helyett csupán 6 hónap munkaerő-megtartásra kötelezi a cégeket.

Milyen időtartamúak a képzések?

„A nyelvi képzések általában 2-3 órás blokkokban zajlanak, míg az IKT és soft skill képzéseknél az egész napos oktatások működnek jól. Akár havi 1 alkalmas képzésekre is el lehet osztani a gyakoriságot, így a fejlesztés maximálisan beilleszthető a vállalkozás működésébe. A sikeres pályázatok aránya nagyon magas, nálunk szinte minden pályázó nyer támogatást. Ebben azzal is támogatjuk a vállalkozásokat, hogy díjmentes pályázatijogosultság-felmérést adunk, így biztosan nem dolgoznak feleslegesen a pályázati finanszírozás megszerzéséért” – zárta gondolatait Pablényi Attila.

A térítésmentes jogosultságvizsgálat a www.ginop.hu oldalon bárki számára elérhető.

A cégek 82%-a nem számít csökkenésre a munkavállalói létszámának tekintetében: 45%-a növekedést vár, 37%-uk pedig stagnálást, a létszámcsökkenést mindössze 11%-uk tartja valószínűnek – ezek az arányok nem változtak számottevően az egy évvel korábbi várakozásokhoz képest.

„A legnépszerűbb toborzási eszköznek továbbra is az álláshirdetési portálok számítanak. A munkaadók 81%-a tervez igénybe venni ilyen szolgáltatást az elkövetkezendő egy évben. A második leggyakrabban előforduló eszköz a személyes ajánlás: a cégek fele fog támaszkodni erre a lehetőségre az év során. A harmadik leggyakrabban használt lehetőség pedig a közösségi média” – mondta el a felmérés kapcsán Dencső Blanka, a Profession.hu piackutatási és üzletfejlesztési szakértője. „Általánosságban elmondható, hogy a vállalatok tudatosabban állnak a toborzáshoz, mint egy éve: egyötödük várhatóan több eszközt fog használni a kiválasztáshoz 2024-ben, illetve nagyobb arányban nyilatkoztak arról is, hogy rendszeresen elemzik a hirdetéseik eredményeit” – tette hozzá a szakértő.

Toborzási idő alakulása

Tavalyhoz képest több cég számít arra, hogy nem fog nőni a toborzáshoz szükséges idő – ezt magyarázza, hogy a munkavállalói aktivitás jelenleg is kifejezetten magas. Míg tavaly a megkérdezett cégek közül tízből négy számított a korábbi évhez képest átlagosan hosszabb toborzási időre, addig idén tízből csak három. A munkaadók 11 százaléka pedig rövidebb toborzási idővel számol, mint tavaly. A dolgozók tapasztalatai azonban árnyalják a képet: a Profession.hu egy másik, szintén idén készített kutatásának eredménye azt mutatta, hogy a munkakeresők átlagosan egy hónappal több ideig keresték aktuális állásukat, mint tavaly ugyanekkor.

Több cég meglátta a magas munkavállalói aktivitásban rejlő toborzási lehetőségeket: megfigyelhető, hogy a munkaadók között magasabb arányban vannak azok, akik több platformra szélesítették a toborzásra használt eszköztárukat. Míg 2023 januárjában tíz cégből mindössze három nyilatkozta, hogy több fronton is igyekszik megszólítani a munkakeresőket, addig idén tízből hét vállalat jelezte, hogy így jár el.

Photo by Austin Distel on Unsplash

A nemzetközi tanácsadó felmérése szerint a vállalati döntéshozók a geopolitikai konfliktusokat, a gazdasági bizonytalanságot, a jogszabály-változásokat, a fenntarthatósági követelményeket és a technológiai fejlődést tartják a legjelentősebb kihívásoknak. A nehézségek miatt a megkérdezettek 29 százaléka új forrásokat teremtene elő vagy tartalékokat képezne, hogy ne érje őket felkészületlenül egy váratlan krízishelyzet – írták.

A közlemény szerint a cégvezetők 59 százaléka tervez tulajdonszerzést más társaságokban, 47 százalék pedig arra készül, hogy saját eszközt vagy üzletrészt értékesítsenek a következő 12 hónapban. Közös vállalkozás vagy stratégiai partnerség létrehozását 63 százalék tartja lehetségesnek. A tranzakciókat főképp a technológiai képességek javításával indokolták, de fontosnak tartják a fenntarthatóságot is, 70 százalékuk például ennek megfelelően alakítja a beruházásait. A környezeti és társadalmi felelősségvállalásra a vállalatok döntéshozói a mesterséges intelligenciában látják a megoldást, 88 százalékuk gondolkodik ilyen célú befektetésekben.

Az EY szakértői úgy vélik, hogy a mostani helyzet alkalmas a vállalati tranzakciókra, ezért a helyes tőkefelhasználás nagyon fontos szempont a cégek számára. Amelyiküknek van forrása más társaságok felvásárlására, most megerősítheti a piaci pozícióját. A tanácsadók azt javasolják a cégvezetőknek, hogy mérjék föl az ellátási láncaik helyzetét, a rendelkezésükre álló eszközöket, és törekedjenek a vásárlóik hatékony elérésére.

A felmérés 2023 júniusában és júliusában készült 1200 vezérigazgató megkérdezésével Ausztráliában, Belgiumban, Brazíliában, Dániában, Dél-Koreában, az Egyesült Államokban, az Egyesült Királyságban, Finnországban, Franciaországban, Hollandiában, Indiában, Japánban, Kanadában, Kínában, Luxemburgban, Mexikóban, Németországban, Norvégiában, Olaszországban, Svédországban és Szingapúrban.

Fotó: Nitish Meena/unsplash.com

A kétségtelen kockázatok ellenére, mint a szerzői jogok megsértése és a kiberbiztonság, a vezetők 74%-a úgy véli, hogy a generatív AI előnyei felül fogják múlni a vele kapcsolatos aggodalmakat. Míg 21%-uk számít arra, hogy iparágukat felforgatja a mesterséges intelligencia, addig a szervezetek 40%-a már csapatokat is létrehozott és költségvetési tervet is írt a technológiára, további 49%-uk pedig 12 hónapon belül tervezi ezt a lépést.

Az ügyfélszolgálat automatizálását segítő chatbotok, a termék- és szolgáltatástervezési lehetőségek, valamint az ügyfélélmény generatív AI-eszközei a legfontosabbak a szervezetek számára. A vezetők bíznak benne, hogy a technológia alkalmazása az ügyfélélményt interaktívabbá és vonzóbbá teszi (71%), illetve automatizált és személyre szabott támogatással javítja az ügyfélkiszolgálást (67%).

Hosszútávon csak nyerhetnek az AI-t alkalmazók?

A generatív mesterséges intelligencia sikeres bevezetését követően, hároméves időhorizonton a vezetők számos előnnyel számolnak. Úgy vélik, hogy az integráció 8%-os forgalomnövekedést és 7%-os költségcsökkenést fog eredményezni. Ezzel párhuzamosan a megkérdezettek jelezték, hogy 9%-os javulásra számítanak mind az ügyfelek elkötelezettsége és elégedettsége, mind a működési hatékonyság terén.

„A generatív mesterséges intelligencia egy olyan erő, amely átalakítja a szervezetek innovációját, felgyorsítva az iparág-specifikus felhasználási eseteket az értékteremtés érdekében. Nem meglepő, hogy ez már gyakorlatilag minden nagy szervezet cselekvési tervében prioritásként szerepel. Ahogy a vállalkozások felgyorsítják a generatív AI meghonosítása felé vezető lépéseiket, prioritásként kell kezelniük annak fenntartható bevezetését az egész szervezeten belül” – kommentálta Niraj Parihar, az Insights & Data globális üzletág vezérigazgatója és a Capgemini Group Executive Committee tagja.

A csúcstechnológiai ipar élen jár a generatív AI bevetésében

A csúcstechnológiai iparág vezetői vannak a leginkább meggyőződve (84%) arról, hogy a generatív mesterséges intelligencia általános hatása pozitív lesz. Az iparági vezetők közel 70%-a mondta, hogy szervezetüknél kísérleti generatív AI-projektek vannak folyamatban és 18%-uk állítja, hogy már bevezette a generatív AI-t néhány fronton vagy üzleti funkcióban. A két legfontosabb felhasználási terület a részletes formák 3D-modellezése és a prediktív karbantartás.

A vezetők többsége (67%) ágazattól függetlenül az informatikai funkciókban látja a legnagyobb potenciált a generatív mesterséges intelligenciában. A vezetők szerint az AI az értékesítés (54%), valamint a marketing és kommunikáció (48%) területén is értéket teremt.

Új szerepkörök az AI-nak köszönhetően

A kutatás eredményei szerint a generatív mesterséges intelligencia át fogja venni a projektkoncepciók és kezdeti tervek kialakítását, így az alkalmazottak szerepe az ötletelés és a létrehozás helyett a felülvizsgálat és a finomítás felé fog elmozdulni.

Az eredményeket elnézve a vezetők 69%-a úgy véli, hogy a generatív mesterséges intelligencia új szerepkörök megjelenéséhez vezet majd, mint például az AI-auditor és az AI etikai szakértő. Az új, generatív AI-alapú szerepkörök bevezetése kapcsán a vezetők 68%-a szerint a technológia, munkaerőbe való integrálása jelentős beruházásokat igényel majd a tehetségek továbbképzése terén.

A fenntartható bevezetés kritikus fontosságú

A szervezetek közel 80%-a megértette, hogy a generatív mesterséges intelligencia fenntartható bevezetése és skálázása kritikus fontosságú. Ezzel együtt a vállalatok 78%-a tisztában van vele, hogy a generatív AI nagyobb szén-dioxid-kibocsátással járhat, mint a hagyományos IT-programok. A saját modelljeik betanítását tervező szervezeteknek (8%) azonban csak mintegy fele tett lépéseket az ezzel járó környezeti hatás mérséklésére, ami rávilágít a fenntarthatóság érdekében tett konkrétabb erőfeszítések szükségességére.

Fotó: Nguyen Dang Hoang Nhu/unsplash.com

A cégek részéről eddig számos kérdés merült fel az új törvény gyakorlati alkalmazása kapcsán, ezért a SALDO Zrt. szakértője próbál tiszta vizet önteni a pohárba.

Az Országgyűlés május végén elfogadta a panaszokról, a közérdekű bejelentésekről, valamint a visszaélések bejelentésével összefüggő szabályokról szóló törvényjavaslatot, amely a 2013-ban elfogadott Panasztörvényt is hatályon kívül helyezi. Az új törvény lehetőséget ad munkahelyi visszaélések, szabálytalanságok névvel vagy névtelenül történő bejelentésére, és számos vállalatnak írja elő kötelező visszaélés-bejelentő rendszer létrehozását. A jogszabály az EU-s Whistleblowing-direktívához igazodik: célja a 2019/1937/EU-irányelv átültetése a magyar jogrendszerbe, és ezáltal a közérdeket érintő veszélyekkel kapcsolatos bejelentések szabályozása, és a bejelentést tevő személyek védelme.

„A panasztörvény gyakorlatilag bármely jogellenes vagy jogellenesnek feltételezett cselekmény vagy mulasztás bejelentését lehetővé teszi, kezdve például közbeszerzési eljárások során tapasztalt visszaéléstől, a szakmai titoktartás elmulasztásán át, egészen a fogyasztóvédelmi vagy környezetvédelmi szabálysértésekig. A bejelenthető magatartások alá pedig nemcsak a jogszabályba ütköző jelenségek tartoznak, hanem a munkáltató belső szabályzatában jogellenesnek minősített magatartások is – ilyen lehet például az üzleti ajándék elfogadása vagy egy állásra jelentkező elutasítása az etnikai hovatartozása miatt” – hívta fel a figyelmet dr. Kreiniker-Barna Eszter, a SALDO Zrt. vállalati jogásza.

Számos kérdőjel a részletszabályok kapcsán

A SALDO Zrt. eddigi tapasztalatai alapján az érintett cégek részéről több kérdés is felmerült a jogszabály alkalmazása kapcsán. „Sok vállalkozás számára kapásból az sem volt teljesen egyértelmű, hogy melyik kalapba esnek. Hiszen a jogalkotó külön határidőt szabott meg az 50 és 250 fő alkalmazottal rendelkező, az ennél nagyobb, illetve mérettől függetlenül a pénzmosás elleni törvény hatálya alá eső cégek számára az új előírásoknak való megfelelésre” – húzta alá a SALDO Zrt. szakértője.

A pénzmosás ellenes törvény hatálya alá tartoznak többek között a könyvelők, könyvvizsgálók, adótanácsadók is. Közülük sokan néhány fős mikro-vállalkozásként végzik tevékenységüket. Számukra például nem egyértelmű, hogy a pártatlanság biztosítása érdekében mindenképpen külsős személyt kell-e megbízniuk a bejelentővédelmi-megbízott feladatkörével, hiszen erről nem rendelkezik egzakt módon a jogszabály.

A tanácsadó cég tapasztalatai alapján eddig számos vállalkozás döntött úgy, hogy házon belül bíz meg valakit a bejelentővédelmi-megbízott feladatkörével. Az ő legfontosabb feladatai közé tartozik a bejelentést tevő tájékoztatása mind a személyes adatainak kezeléséről, mind az eljárási szabályokról – kiemelt figyelmet fordítva arra, hogy mindvégig megőrizze az eljárás során kezelt személyes adatok biztonságát és integritását. Egy belső ellenőrhöz vagy adatvédelmi tisztviselőhöz hasonlóan a tájékoztatás mellett adott esetben gondoskodik a szóbeli bejelentés jegyzőkönyvének elkészítéséről, átadja azt a bejelentő részére, a vizsgálatot lefolytatja vagy közreműködik benne, továbbá egyeztet az érintett társosztályokkal és személyekkel is.

„Számos cég számára nem világos, hogy pontosan milyen visszaélés-bejelentési rendszert kell kiépíteni, illetve működtetni. Ezzel kapcsolatban fontos megjegyezni, hogy nem kötelező elektronikus (online) rendszert működésbe helyezni. Akár egy klasszikus panaszdoboz is megfelelhet a célnak, hiszen a lényeg, hogy a szervezet biztosítani tudja a bejelentő személyének anonimitását. Nem kötelező továbbá rögíztett telefonvonalat (telefonközpontot) sem biztosítani a bejelentések fogadására, ebben az esetben a bejelentővédelmi-megbízottnak írásos jegyzőkönyvet kell felvennie a szóbeli bejelentésekről, amelyek személyes kapcsolatfelvétel útján is megvalósulhatnak” – folytatta a jogszabály gyakorlati értelmezését dr. Kreiniker-Barna Eszter.

Ha anonim a bejelentés, nem kötelező kivizsgálni

Sok érintett cég számára lehet fontos felhívni a figyelmet arra, hogy amennyiben anonim módon érkezik a bejelentés – erre a bejelentőnek a törvény szerint lehetőséget kell biztosítani – akkor nem kötelező kivizsgálni az ügyet. Ha viszont a bejelentő vállalja a nevét, akkor az ügy státuszáról, előrehaladásáról, ügymenetről, esetleges hiánypótlásról stb. tájékoztatni kell.

Nagyon vegyes tehát egyelőre a kép, hogy az érintett vállalkozások hogyan boldogulnak a panasztörvény által rájuk rótt feladatokkal. Hiszen nem elég kialakítani a jogszabályoknak megfelelő „etikai forródrótot”, ha a cég nem szervezi ki az ezzel kapcsolatos feladatokat, akkor belső szabályzatot és etikai kódexet is kell készítenie, amivel keretet ad a folyamatainak.

A panasztörvény előírásait a GDPR szabályozás kapcsán is figyelembe kell venni, hiszen a jogszabály megfogalmaz adatkezelésre vonatkozó előírást is. Így a meglévő adatkezelési tájékoztatókat mindenképpen érdemes áttekinteni és frissíteni, hogy megfeleljenek az új törvénynek.

Fotó: Trent Erwin/unsplash.com

Ezek a sebezhetőségek könnyen azonosíthatók, sőt akár teljesen ki is küszöbölhetők. Éppen ezért kiemelten fontos, hogy a vállalatok és más szervezetek folyamatosan felülvizsgálják a saját kiberbiztonságukat, és működésük valamennyi területén alkalmazzák a jól bevált kiberbiztonsági gyakorlatokat.

Hét fontos lépés, amellyel felvehetjük a harcot a hackerekkel

Ahhoz, hogy egy szervezet megbizonyosodjon arról, hogy alkalmazza-e a bevált gyakorlatokat – és ha igen, megfelelően alkalmazza-e ezeket –, az alábbi hét kérdést érdemes feltenni:

1. Készül tartalékmásolat valamennyi kritikus információról? Ideális az, ha minden héten készítünk biztonsági mentést, amelyet offline formában tárolunk. Fontos ellenőrizni azt is, hogy szükség esetén használhatóak-e ezek a biztonsági mentések.
2. Végzett a szervezet kiberbiztonsági kockázatelemzést? Nehéz minden eshetőségre tervezni abban az esetben, ha nem tudjuk, pontosan milyen kockázatokra érzékeny a rendszerünk. Ezért érdemes rendszeres ellenőrzéseket végezni a bevett nemzetközi és helyi szabványoknak és előírásoknak megfelelően. Amikor az infrastruktúrában vagy a konfigurációban változtatás történik, mindig újabb potenciális sebezhetőség jön létre. Ezért fontos, hogy valamennyi módosítást nyomon kövessünk, és minden ilyen alkalommal, de legalább évente egyszer futtassunk le egy átfogó kockázatelemzést, amely figyelembe veszi a változásokat.
3. Kapnak a munkatársak kiberbiztonsági oktatást? Tekintve, hogy a legtöbb kibertámadás nem valamiféle kifinomult technikai módszernek köszönhetően, hanem – a social engineering vagy az adathalászat módszerét bevetve – az emberi hiszékenységet és figyelmetlenséget kihasználva sikerül, elengedhetetlen a munkavállalók kiberbiztonsági oktatása. Ezzel együtt a rendszerhasználóknak csak annyi hozzáférést szabad biztosítanunk, amennyi a feladataik ellátásához szükséges, mivel így csökkenthetjük a hackerek támadási felületét, amennyiben egy adott hitelesítő adatokkal kapcsolatos információhalmaz biztonsága veszélybe kerül.
4. Rendszeresen vizsgálják a cégek saját rendszereiket és hálózataikat a sebezhetőségek szempontjából? A támadások megelőzésének egyik legegyszerűbb módja a kiberbiztonsági rések időben történő és rendszeres befoltozása és a programok folyamatos frissítése.
5. Van a vállalatnak listája az engedélyezett alkalmazásokról? A hálózaton futó programok és szoftverek számának csökkentésével egyszerűen csökkenthető a sebezhetőség is. Egy ilyen „whitelist” tartalmazza azokat az alkalmazásokat és alkalmazáskomponenseket, valamint a használatukra vonatkozó szabályokat – például könyvtárak, cookie-k vagy konfigurációs fájlok –, amelyek használata megengedett a munkatársak számára.
6. Képes lenne a cég fenntartani működését egy támadás esetén, és ha igen, mennyi ideig? Az olyan zsarolóprogram-támadások után, mint például a Conti csoport támadása, szükséges felülvizsgálni és a gyakorlatban is működésbe kell hozni az üzletmenet-folytonossági terveket. A legjobb rendszeresen tesztelni ezeket, hogy megfelelően működjenek akkor, ha a támadók ténylegesen lecsapnak.
7. Tesztelte már a vállalat, hogyan működnének a biztonsági intézkedései egy valós támadás esetén? Az ilyen behatolástesztek elengedhetetlenek ahhoz, hogy megállapítsák, mennyire ellenálló egy vállalat kiberbiztonsági rendszere. A károk enyhítése érdekében a kritikus információs rendszereket különböző biztonsági zónákra szükséges széttagolni. Legalább háromszintű architektúra ajánlott – hasonlóan egy középkori várhoz, amely nem egyetlen védelmi vonalból áll, hanem különböző várárkokból és falakból. Ezen kívül minden lehetséges lépéssel érdemes biztosítani azt, hogy a konfigurációk biztonságosak legyenek, a hálózati érzékelők települjenek, valamint az architektúra és a biztonsági rendszerek támogassák az incidensek észlelését és elkülönítését.

A fenti gyakorlatok a kiberbiztonsági fenyegetések jelentős részének kivédésében bizonyítottan hatékonyak. Az Egyesült Államok Belbiztonsági Minisztériuma szerint így a célzott támadások akár 85 százaléka is megakadályozható, és bár ezek közül néhány nyilvánvalónak tűnhet, nem minden vállalatnál alkalmazzák őket maradéktalanul. Ennek naprakészen tartása érdekében hasznos újra és újra átvenni őket, és lépésről lépésre végigmenni a kérdéseken.

Jó tudni, hogy a kiberbiztonság állandóan fejlődik, éppen ezért folyamatos figyelmet, a meglévő intézkedések és irányelvek hatékonyságának rendszeres felülvizsgálatát, valamint rendszeres frissítéseket és javításokat igényel. Hiszen a hackerek fáradhatatlanul keresik a sebezhetőségeket, hogy ezeket kihasználva pusztítást végezzenek a rendszerekben.

Az idei Üzleti Etikai Díjátadó Gála ünnepségére eljöttek az előző évi díjazott cégek vezetői, tulajdonosai, ezzel a hűségüket és elkötelezettségüket is kifejezve a tisztességes és felelős üzleti magatartásmód iránt. Az öröm, a büszkeség és a ráébredés most is, mint minden évben megjelent a díjat kapó cégek vezetőinek köszönő beszédeiben. Díjjal a kezükben a mikrofon előtt szívből jövő szavakkal köszönték meg az elismerést. Bevallották, soha nem gondoltak arra, hogy a világ legtermészetesebb viselkedéséért, a tisztességes, becsületes, másokra tekintettel levő, felelős üzleti jelenlétért díjat lehet kapni. Velük együtt immár 130 működő cég viselheti büszkén az üzleti etikus vállalat jelzőt és vele együtt használhatja az üzleti etikai díj logóját, emblémáját – írják.

2022-ben a Kisvállalat kategória nyertesei:

• Derik Hungária Kft.
• Faberland Kft.
• Losonczi Innovation Kft.
• RG-Stúdió Kft.
• J&J Center Kft.

2022-ben a Középvállalat kategória nyertesei:

• ÉMK Kft.
• Fétis Kft.
• Metalloglobus Kft.

2022-ben a Multinacionális vállalat kategória nyertesei:

• BorsodChem Zrt.
• Eaton Enterprises Hungary Kft.

Demcsák Mária, aki László Ervinnel együtt 2000-ban alapította az Üzleti Etikai Díjat elmondta: „Idén több mint 80 jelölést kaptak a szervezők, ezekből több, mint 70 cég kapott pályázatra felkérést és 35 értékelhető pályázat érkezett az üzleti szektorból. Az eddig díjazott cégek vezetőiből álló zsűrinek nehéz dolga volt. A rendkívül erős, hiteles pályázatokból nem volt könnyű csak 10 céget kiválasztani nyertesként.  37 vállalatvezető szavazott arról, mely cégeknek adjanak bizalmat, amelyek megőrzik a díj, az üzleti etikus jelző használatával járó felelősséget. A díjazottaknak az elismerés nem kerül semmibe. Elvárás feléjük a példamutató, tisztességes üzleti jelenlét és a fenntartható fejlődésért tettek, cselekedetek fokozott beépítése és annak edukálása.” A díj és az etikus cég jelzőjének viselése örökre szól, azt csak az alapítók vonhatják vissza.

Demcsák Mária elmondta azt is, hogy a pályázatra az országos gazdasági szakmai szervezetek, kamarák elnökségi döntéssel jelölnek tagjaik sorából és maguk a cégek önjelölést nyújthatnak be. A jelöltek közül azonban csak azok nyújthatnak be pályázatot, amely cégeket arra kifejezetten felkérnek az alapítók.

„A forrásra vágyó vállalatok helyzetét nehezíti, hogy a zöld pénzügyi alapok megjelenésének hatására több cég kezdett úgynevezett greenwashingba, vagyis jobbnak tűnteti fel a tevékenységét annál, mint amilyen valójában. Ez negatív hatással van a felelősen működő piaci szereplőkre. Nekik ugyanis egyre nehezebb bizonyítaniuk, hogy megfelelnek a befektetők szigorú elvárásainak” – hangsúlyozta Lukács Ákos, az EY Fenntarthatósági és Klímaváltozási Szolgáltatások Üzletág vezetője.

A helyzetet tovább bonyolítja, hogy az ESG-riportok nincsenek nemzetközileg egységesítve; vagyis a vállalatok egymástól eltérő értékelési rendszereket használnak a környezetvédelemi, társadalmi és vállalatirányítási kezdeményezéseik bemutatásához. Az EY által megkérdezett pénzügyi vezetők háromnegyede szerint szükség is van egy világszerte megegyező jelentéstételi szabályrendszerre.

„A jelenlegi gazdasági környezetben nagyon fontos, hogy egy felelősen működő cég ne veszítse el a befektetők bizalmát azért, mert nem megfelelően mutatja be az egyébként nagyra értékelhető tevékenységét. Ehhez átlátható és beszédes adatokra, valamint egy elismert külső szakértő hitelesítésére van szükség. Így lehet minden kétséget kizáróan bizonyítani a környezetért, a munkavállalókért és a társadalomért tett eredményeket” – emelte ki Lukács Ákos.

Fotó: Pepi Stojanovski/unsplash.com

Nemrégiben több új irányelvet építettek be a vállalat működésének mindennapjaiba, amelyek a munkavállalók jóllétét segítik elő, figyelembevéve például a női munkavállalók sajátos igényeit – hiszen nem csupán a Tanácsadók többsége, de az AVON vezérigazgatója és a munkatársaik 67%-a, valamint kutatóik 70%-a is nő -, tágabb kontextusból szemlélve pedig a szépségipari vállalat társadalmi felelősségvállalási tevékenységét is támogatni tudják.

Az AVON nemzetközi szinten, hosszú évek óta elhivatottan dolgozik két társadalmi probléma enyhítésén, nagy összegű pénz- és termékadományokkal támogatja a mellrák elleni és a kapcsolaton belüli erőszak megfékezéséért folyó küzdelmeket. E két alapvető CSR területet érintő tevékenysége mellett, munkatársait is biztatja és támogatja abban, hogy társadalmi munkát végezzenek. A Munka törvénykönyve által meghatározott szabadságokon felül ezért évente három nap fizetett szabadnapot biztosít minden foglalkoztatott számára, amennyiben ezeken a napokon önkéntes munkát vállalnak – írják.

A kapcsolaton belüli erőszak elleni küzdelem nem csupán a szépségmárka külső kommunikációjában játszik nagy szerepet, hanem az AVON működésének teljes hálózatát átjárja. A vállalati kommunikációs csatornákon keresztül rendszeresen felhívja Tanácsadói és Koordinátorai figyelmét a nemi megkülönböztetésen alapuló erőszak jeleinek felismerésére és a bántalmazottak támogatásának megfelelő módjaira.  Ezenfelül pedig a vállalat munkatársainak is igyekszik segítséget nyújtani. A 2020-ban kidolgozott, globális Gender Based Violance protokollján keresztül országonként kinevezett, képzett nagykövetek közreműködésével nyújt támogatást a családon belüli erőszakot elszenvedett alkalmazottai számára.

Az AVON célja, hogy biztosítsa munkavállalói számára a munka és a magánélet közötti egészséges egyensúly megteremtésének lehetőségét, valamint képességeik maximális kihasználását. Rugalmasság és támogatás jellemzi a vállalat vezetését, munkájuk során igyekeznek figyelembe venni alkalmazottjaik sajátos igényeit és odafigyelnek arra, hogy a munkakörnyezet mindenki számára inspiráló és kellemes legyen. A vállalat rugalmasabb munkaidőt kínál a munkavállalóknak, szabadidőt biztosít, ha orvosi vizsgálatra, vagy egészségügyi szűrésre kell menniük, valamint az idén bevezetett „Menopauza iránymutatás”-ban összefoglalt irányelvek segítségével biztosítja a szükséges támogatást az ezen életszakaszban levő munkavállalóinak is, és mindent megtesz azért, hogy megkönnyítse ezt az időszakot számukra – teszik hozzá.

Az Effekteam Egyesület azzal a céllal alapította az Effekt 2030 – A közösségi befektetések díját, hogy elismerje és a lehető legszélesebb körben megismertesse az üzleti szektor szereplőinek társadalmi felelősségvállalási és fenntarthatósági kezdeményezéseit, egyúttal arra ösztönözze a felelős vállalatokat, hogy közösségi befektetéseik során tartsák szem előtt a valós, mérhető hatások és a pozitív társadalmi, környezeti változások szempontjait.

Az idei díjra 2022. július 21-ig pályázhatnak a Magyarországon működő nagyvállalatok, kkv-k és startupok, valamint az általuk létrehozott vállalati alapítványok. Nevezni lehet az ENSZ fenntartható fejlődési céljaival (Sustainable Development Goals, SDG-k) összhangban kialakított négy általános (Esélyteremtő üzlet, Jövő gazdasága, Zöld egyensúly és Mindenki társadalma) kategóriában, illetve az orosz-ukrán háborús helyzetre tekintettel idén bevezetett három speciális (Példamutató munkáltató, Kiemelkedő támogató és Felelős partner) kategóriában. Ez utóbbiakban azokat a vállalati intézkedéseket és kreatív megoldásokat díjazzák, melyek a fegyveres konfliktus károsultjainak jobblétét, a menekültek magyarországi munkavállalását és beilleszkedését segítik elő.

„Évről évre egyre több cég száll versenybe az Effekt 2030 díjért. Ez egyfelől annak köszönhető, hogy a résztvevők rangos szakmai mezőnyben, prominens vállalatok körében mutathatják be és mérethetik meg közösségi befektetési programjaikat. A pályázat emellett lehetőséget nyújt arra is, hogy a cégek újfajta perspektívából szemléljék saját társadalmi felelősségvállalási, fenntarthatósági tevékenységeiket, és szükség szerint újragondolják, továbbfejlesszék ilyen jellegű kezdeményezéseiket” – nyilatkozta dr. Molnár Klára, a díjat meghirdető Effekteam Egyesület igazgatója, szakmai vezetője.

Az Effekt 2030 díjról, az idei pályázatról és a korábbi győztes programokról bővebb tájékoztatás az Effekteam Egyesület honlapján érhető el: https://effekteam.hu/effekt2030/