A hírszerzés szerint Irán is megpróbál belekavarni a dologba, és sorozatosan támadják Donald Trump kampányát, ahonnan bizalmas dokumentumokat lopnak el és szivárogtatnak ki. Azonban, ahogy ezt 2016-ban és 2020-ban is jelezték, most is Oroszországot tartják a legnagyobb fenyegetésnek, és úgy látják, hogy ők inkább Trumpot támogatják.

A hatóságok attól tartanak, hogy posztokkal és álhírekkel, erőszakra sarkallhatják az amerikaiak egy részét. Egyrészt azt terjesztik, hogy a választási rendszer hibás, kijátszható, így meginog az emberek bizalma, másrészt azt sugallják, hogy bizonyos pártállású választók erőszakosan lépnek fel a másik tábor ellen.

Mivel több államban már hetekkel ezelőtt elindult a szavazás, a kiber- és infrastruktúra-védelmi hivatal már régóta figyeli a választási weboldalak és a szavazóurnák biztonságát, és egyelőre nem találtak olyan fenyegetést, ami jelentősen befolyásolta volna a választás eredményét – írja a Telex.

Photo by Lukas Zischke on Unsplash

Élőben kapcsolják majd a Nemzeti Választási Irodát, a pártok eredményváró rendezvényeit és a brüsszeli választási központot is. A stúdióban Szöllősi Györgyi és Rónai Egon az ország legrangosabb elemzőivel, Závecz Tiborral, Zárug Péter Farkassal, Ceglédi Zoltánnal, Lakner Zoltánnal és Nagy Attila Tiborral magyarázzák majd el a nézőknek az eredményekből fakadó politikai helyzetet.

A televíziós adás mellett az ATV YouTube-csatornáján is élőben lehet majd követni a választási műsort, benne késő este a győztesek és a vesztesek beszédeit. Önálló választási műsora lesz a Spirit FM-nek is, 18 órától élő Önkényes Mérvadó extra választási kiadást sugároznak Puzsér Róberttel, Horváth Oszkárral és barátaikkal.

A Parlament választási kampányának fő audiovizuális elemét jelentő kisfilmben a különböző tagországok idős polgárai mesélnek a fiatalabbaknak a demokráciához fűződő személyes élményeikről, és hangsúlyozzák, hogy a demokráciát és a szavazást nem szabad magától értetődőnek venni.

A közösségi platformokon, a streaming oldalakon, az ehhez kapcsolódó televíziós és a mobil felületeken elért 504.2 millió megtekintésen (június 2-ig) túl a videót különböző formátumaiban (4 perces kisfilm és rövidebb, 30 másodperces, 15 másodperces és 6 másodperces, a közösségi médiára tervezett klipek) a kontinens TV-csatornáin, valamint olyan helyszíneken is bemutatták, mint mozik és futballstadionok.

A „Szavazz Te is! Ne más döntsön helyetted” jelmondattal a Parlament kampányának második szakasza sokrétű megközelítést alkalmazott, amely magában foglalta a médiaeseményeket, a digitális elérést, az állami- és magánpartnerek bevonását, a közösségi szerepvállalási kezdeményezéseket és az uniós polgárokra szabott oktatási programokat.

Az Európai Parlament Kommunikációs Főigazgatósága, mint minden EP-választás előtt, ebben az évben is intézményi tájékoztató kampányt folytat, hogy a választópolgárok minél szélesebb köre rendelkezzen információkkal a választásról, és hogy ösztönözze őket a szavazásra. A „Szavazz Te is! Ne más döntsön helyetted” jelmondattal  futó kampány a demokratikus folyamatban való részvétel fontosságára hívja fel a figyelmet.

A tájékoztató kampány egyik fő eleme a „Szavazz Te is!” című négyperces kisfilm, melyben különböző uniós tagországok idős polgárai mesélnek a fiatalabb generációknak a demokráciához fűződő személyes élményeikről, és hangsúlyozzák, hogy a demokráciát nem lehet magától értetődőnek tekinteni.

A film főszereplői idős polgárok az EU különböző tagállamaiból. Olyan emberek, akik elég régóta élnek ahhoz, hogy lássák a világ változását. Megtapasztalták, hogy a demokrácia ereje milyen hatással van az életükre – vagy azért, mert valamikor nélküle éltek, vagy azért, mert különböző módon szembesültek annak törékenységével

Olyan idős emberekről van szó, akik talán életük utolsó szavazása előtt állnak, és ezért késztetést éreznek arra, hogy üzenjenek a következő generációnak – nem csak az unokáiknak, akik elkísérték őket erre a forgatásra, hanem a fiatalabb generációk többi tagjának is.

A film célja, hogy elgondolkodtasson bennünket a szavazás fontosságáról. Hiszen minél többen szavaznak, annál erősebb és legitimebb lesz a demokrácia. A cél az, hogy az európaiak tudatában legyenek a demokrácia fontosságának, a közös értékeknek, érzelmeknek és felelősségnek.
“Az európai demokrácia ma még fontosabb, mint bármikor korábban volt.   Az Önök szavazata fogja eldönteni, milyen irányba halad tovább Európa az elkövetkező öt évben. Az Önök szavazata fogja megmutatni, milyen Európában akarunk élni. Szavazzanak Önök is, ne másik döntsenek Önök helyett! Minden szavazat számít!”  – mondta Roberta Metsola, az Európai Parlament elnöke.

A „Szavazz Te is!” című kisfilmmel és annak adaptációival 2024. április 29-től találkozhatnak az európai választópolgárok a televíziókban, a rádiókban, a mozikban és a közösségi médiában, valamennyi tagállamban.

Az este folyamán a műsorvezetők ismert közvélemény-kutató szakemberekkel és politológusokkal elemzik az eredményeket, a műsor vendége lesz Závecz Tibor, a Zavecz Research ügyvezető igazgatója, Ceglédi Zoltán politológus és Lakner Zoltán politológus, a Jelen főszerkesztője.

A szerkesztők élőben kapcsolják a Nemzeti Választási Irodát és a választásokon induló pártok eredményváró rendezvényeit, kiemelten a Fidesz-KDNP és az egyesült ellenzék választási helyszínét. Minden órában híradót sugároz a csatorna, az eredmények ismertetésén és elemzésén túl szó esik minden rendkívüli eseményről, és élőben lesz látható a győztes és a vesztes pártok záró sajtótájékoztatója is. Az atv.hu egész nap rendkívüli üzemmódra áll át, a social media szerkesztőség pedig élőben sugározza a győztesek és a vesztesek beszédeit.

A Spirit FM 17.00-tól szintén élő adással várja hallgatóit Válaszút címmel. Vogyerák Anikó műsorvezető egész este Vona Gáborral és Somogyi Zoltánnal figyeli az eseményeket és folyamatosan kapcsolják az ATV tudósítóit. A választási műsorban óránként egy-egy témát fejtenek ki állandó vendégekkel, akikhez további interjúalanyok, közvéleménykutatók, politológusok, újságírók, gazdasági és biztonságpolitikai szakemberek csatlakoznak. Az este során félóránként lesz hírösszefoglaló, valamint egy állandó hírfigyelő is jelentkezik a legfrissebb információkkal.

„Az eddigi legerősebb csapattal vágunk neki a választási műsorunknak, szinte minden „közönségkedvencet” pályára küldünk. A tapasztalt televíziós újságíró Bednárik Imre az lesz ATV, Korvin Tibor pedig a Spirit FM választási műsorának szakmai vezetője” – árulta el Németh S. Szilárd, az ATV Csoport vezérigazgatója.

Május 3-tól az ATV Start két műsorvezetői párosa a híradósok, Holló Márta és Gajdos Tamás, valamint a korábban már rendkívül sikeresen működő „duett”, Krug Emília és Kárász Róbert lesznek. Az Egyenes Beszédet hétfőtől heti váltásban két, az esti hírháttér műfajban magasan jegyzett szakember, Szöllősi Györgyi és Rónai Egon vezeti. A Csatt műsorvezetője a korrekt vitamoderálásban jelentős tapasztalatokkal rendelkező Simon András lesz. Az elmúlt hónapokban a műsor legjobb számait produkáló Civil a pályán műsorvezetője hosszútávon is Krug Emília lesz. A Nap Híre című műsort továbbra is Simon Andrással és Krug Emíliával láthatják a nézők.

„Az ATV csapata évek óta sikeres és elismert szakemberekből áll, ez kifejezetten igaz a műsorvezetőinkre. A tavaszi váltás kapcsán figyelembe vettük a képernyőseink személyiségét, szakmai előéletét és a nézői visszajelzéseket is. Természetesen a kollégákkal egyetértésben alakult ki, hogy mely műsorokat ki vezeti május 3-tól.  Biztosak vagyunk abban, hogy ezzel még professzionálisabb lesz a televízió működése az előttünk álló izgalmas évben” – mondta Németh S. Szilárd, az ATV vezérigazgatója.

Jóllehet a választási évek alapvető jellemzője, hogy ilyenkor a szokásos mértékhez képest eleve kevesebb jogszabályt hirdetnek ki, de ez a számadat még ebben a kontextusban is kiemelkedően alacsonynak minősül. A 2014-es választási évben 1030, a 2010-es választási évben 1142, a 2006-osban pedig 1119 jogszabályt hirdetett ki a jogalkotó.

Mindez összesen 37 624 oldalnyi Magyar Közlönyben volt olvasható, ami kevesebb, mint a 2017-es 40 004 oldalnyi Magyar Közlöny (a 2016-os pedig még a 2017-es duplája, 86 578 oldal volt). Az utóbbi nyolc év jogalkotási terjedelmét vizsgálva a 2018-as év a középmezőnyben helyezkedik el, ennél több közlönyoldal a 2017-es és a 2016-os éven kívül 2011-ben (42 242), 2012-ben (39 048) és 2013-ban (90 345) jelent meg. Ugyanakkor messze meghaladja a legszerényebb közlönyoldalszámmal rendelkező 2010-es (32 842), 2014-es (27 022) és 2015-ös (28 776) éveket.

Rég nem látott nyugalommal indul a 2019-es új esztendő. Míg tavaly, javarészt az új polgári perrendtartás és az általános közigazgatási rendtartásról szóló törvény, a közigazgatási perrendtartás, az ügyvédi tevékenységről szóló törvény, a nemzetközi magánjogról szóló törvény, az adózás rendjéről szóló törvény és az adóigazgatási rendtartásról szóló törvény hatályba lépésével szükségessé vált új jogszabályi környezet kialakítása miatt 2018 első napján 2010 norma lépett hatályba, módosult vagy helyezték hatályon kívül, addig 2019. január 1-jén mindösszesen csak 686 norma lépett hatályba, módosult vagy helyezték hatályon kívül (ezek közül a módosítások összesen 532 darabot tesznek ki, új jogszabály 128 darab van, míg hatályon kívül helyezett 26).

Ez a normaszám az utóbbi nyolc év jogalkotásának fényében is kiemelkedően alacsony. 2017. január 1-jén összesen 1889 darab, 2016. január 1-jén 1016 darab, 2015. január 1-jén 763 darab, 2014. január 1-jén 1114 darab, 2013. január 1-jén 1249 darab, 2012. január 1-jén 1612 darab, 2011. január 1-jén 1398 darab, 2010. január 1-jén pedig 869 darab volt.

Nyugalom övezte az év utolsó pár napját is. A két ünnep közötti időszakban, az év utolsó két munkanapján (december 27–28) összesen 5 Magyar Közlöny jelent meg (2017-ben az utolsó 3 munkanapon összesen 10), igaz, ezen 5 Magyar Közlöny közül egy december 30-án, vasárnap jelent meg (összesen 217 Magyar Közlöny volt 2018-ban). Az utolsó napokban összesen 677 oldal terjedelemben jelentek meg Magyar Közlönyök (2017 év végén mindez több mint 4200 oldal volt), vagyis az éves közlönyoldalak csupán 1,8 százaléka esett erre a pár napra, szemben a tavalyi 10,5 százalékkal.

Az év utolsó pár napján összesen 149 jogszabály módosítását (2017-ben 966) és 9 jogszabály hatályon kívül helyezését (2017-ben 218) rendelte el a jogalkotó. Kiemelkedő volt azonban a közjogi szervezetszabályozók közül az 1829/2018. (XII. 27.) Korm. határozat, amely csak maga 479 darab kormányhatározat hatályon kívül helyezését és visszavonását rendelte el.

Az utóbbi évekhez képest nem találunk kiugró eredményt a jogszabályok számában, annak ellenére, hogy az idei év jóval visszafogottabb volt a 2017-es évhez képest. 139 törvény és egy alaptörvény-módosítás (2017-ben 208 törvény), illetve 324 kormányrendelet (2017-ben 532 kormányrendelet) született, ezek az utóbbi 7 év átlagával összhangban állnak.

A legaktívabb minisztérium az elmúlt évben is az agrárügyi tárca lett a maga 55 rendeletével (ebben benne van a Földművelésügyi Minisztériumként kiadott 10 rendelet is), bár ez a szám jelentősen elmarad a 2017-es 70 rendelettől. Őt követi az innovációért és technológiáért felelős minisztérium 46 rendelettel (ebből 9 még Nemzeti Fejlesztési Minisztérium által kiadott), majd az Igazságügyi Minisztérium következik 32 rendelettel, a Pénzügyminisztérium 29 rendelettel (ebből 9 még Nemzetgazdasági Minisztérium által kiadott) és a Honvédelmi Minisztérium 22 rendelettel.

A legkevésbé aktív tárca idén újra a 7 rendeletet kiadó Külgazdasági és Külügyminisztérium lett, amely a 2017-es fellendülést követően csúszott vissza ebbe a pozícióba. Csökkent a Belügyminisztérium által kiadott rendeletek száma, a 2017-es 44 rendelet után idén 38 rendelet született. Az emberi erőforrások minisztere ezzel szemben 9-cel több, összesen 49 rendeletet adott ki idén. A tavaly a jogalkotási palettán új szereplőként megjelent Paksi Atomerőmű két új blokkja tervezéséért, megépítéséért és üzembe helyezéséért felelős tárca nélküli miniszter idén újabb rendeletet adott ki, így már összesen két rendeletnél jár. Ezzel szemben az idei évben jogalkotási jogot szerző, nemzeti vagyon kezeléséért felelős tárca nélküli miniszter már 10 rendeletnél jár, míg a Miniszterelnökséget vezető miniszter 21 rendeletet adott ki idén.

A 2016-os szintre csökkent vissza az Alkotmánybíróság aktivitása, és a 2017-es és 2015-ös 36 határozat után idén ismételten 25 határozatot hozott.

Emelkedett a köztársasági elnök által kiadott határozatok száma, az idei 542 határozat már megközelítette a 2015-ös rekordot (548). Szintén a 2016-os szintre kúszott vissza az Országgyűlés által kiadott határozatok száma. Idén a tavalyi rekordalacsony 34 határozat után ismét 36 határozat született. Jelentős mérséklődés mutatkozott meg a kormány által kiadott határozatok terén, a tavalyi 1148 határozat után idén 838 határozat született.

Kisebb változások figyelhetőek meg a kiadott rendeletek számában az előző évvel összevetve a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatalnál (18-ről 16-ra) és a Magyar Nemzeti Banknál (39-ről 48-ra), jelentősen csökkent viszont a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság által kiadott rendeletek száma (13-ról 2-re)

A Jogászvilág kiadója a Wolters Kluwer Hungary Kft.

 A Wolters Kluwerről

A Wolters Kluwer világszinten vezető szerepet tölt be az egészségügy, az adózási és pénzügyi szakemberek, a kockázatkezelési és a jogi szektor számára nyújtott szakmai információk és tartalmak, szoftvermegoldások és szolgáltatások piacán. A Wolters Kluwer éves árbevétele 2017-ben 4,4 milliárd euró volt. A vállalatcsoport több mint 170 országban szolgál ki ügyfeleket, több mint 40 országban működik, és világszerte több mint 19 ezer főt foglalkoztat. A vállalat központja a hollandiai Alphen aan den Rijn. A Wolters Kluwer Legal&Regulatory divíziója ügyfeleit világszerte szakértői információs megoldásokkal, szoftverekkel és szolgáltatásokkal látja el a jog, az üzlet és a szabályozásnak való megfelelés területén.