Egy hazai kutatókból álló csapat 2021 májusa végén, amikor már a legtöbb oltásra várakozónak jutott az első dózisból, országosan reprezentatív felmérést végzett a 18 éven felüliek körében. Arra kérték a válaszadókat, hogy minden vakcinát értékeljenek egy 1-től 5-ig terjedő skálán (1: a vakcina elfogadhatatlan, 5: a vakcina a legjobb). Emellett a válaszadóktól megkérdezték, hogy milyen vakcinát vettek fel, és előtte utasítottak-e vissza másik vakcinát, és ha igen, melyiket. A válaszokból kirajzolódik egy kinyilvánított vakcina-preferencia hálózat, amelyben a nyilak az elutasított vakcináktól a helyette később elfogadott irányába mutatnak, és minél több ilyen eset volt, annál vastagabb a nyíl.

A válaszadók 18%-a úgy oltatta be magát, hogy előtte visszautasított egy másikat. Közülük legtöbben a Pfizerre vártak, de 5,5%-uk mRNS vakcinát utasított vissza azért, hogy később Sputnik, AstraZeneca, vagy Sinopharm vakcinát vegyen fel.

A kérdőívben a kutatók rákérdeztek arra is, hogy milyen típusú forrás tanácsát fogadja el a válaszadó a vakcinákkal kapcsolatban. A vakcinákkal kapcsolatos összeesküvés-elméletekben hívők kimutathatóan nagyobb valószínűséggel értékelték elfogadhatatlannak az mRNS-vakcinákat, míg a politikusok tanácsát követők nagyobb valószínűséggel értékelték elfogadhatónak a vektoralapú (AstraZeneca és Szputnyik) vagy az elölt vírus típusú vakcinákat (Sinopharm). Mindez arra utal, hogy az EU beszerzésben nem szereplő vakcinákról szóló kormányzati kommunikáció sikeres volt. Az eredmények egyúttal arra is figyelmeztetnek, hogy a vakcinák elutasítását erősítő álhírek elsősorban a legújabb technológiákat célozzák.

A felvett vakcina megítélése minden vakcina típus esetén magasabb volt azok körében, akik visszautasítottak egy másikat, a teljes lakossághoz viszonyítva. Ez az eredmény a szabad vakcina választás fontosságát hangsúlyozza, ami szélesítheti a vakcinák elfogadottságát a társadalmakban.

A kutatók ugyanakkor hangsúlyozzák, hogy hosszú távon a vakcinák elfogadottságát elsősorban azok hatékonysága, illetve egészségre gyakorolt hatása határozza meg. Mindezek miatt elengedhetetlen, hogy az itthon használt vakcinák hatékonyságát leíró adatok elérhetőek legyenek a társadalom számára.

A kutatásban a Szegedi Tudományegyetem, az ELKH, a Corvinus Egyetem, a Debreceni Egyetem, az ELTE, a CEU és az amerikai Rice Egyetem kutatói vettek részt. A tanulmány jelenleg lektorálás alatt áll. Az előzetes verzió részletei:

Kutasi Kristóf, Koltai Júlia, Szabó-Morvai Ágnes, Röst Gergely, Karsai Márton, Biró Péter, Lengyel Balázs (2021) Can hesitancy be mitigated by free choice across COVID-19 vaccine types? arXiv preprint.

A közleményben szereplő ábrát Tóth-Zs Szabolcs készítette.

A megelőzési célú (PROVENT) vizsgálat eredményei azt mutatják, hogy egyszeri (300 mg intramuszkuláris) adagolás mellett az AZD7442 83%-kal csökkentette a tünetes COVID-19 betegség kialakulását a placebohoz képest.

Mindez azért jelentős eredmény, mert a népesség kb. 2%-a a COVID-19 vakcinák felvétele ellenére fokozott kockázatnak van kitéve, mert nem alakul ki bennük a megfelelő immunválasz¹. Közéjük tartoznak a különböző rosszindulatú vérképzőszervi betegséggel élők, a kemoterápiával kezelt daganatos betegek, és a szervátültetés után lévők, vagy más immun-csökkentő kezelést kapó betegek (pl. a sclerosis multiplex vagy a sokízületi gyulladás miatti terápia^2-6).

A PROVENT vizsgálat az első olyan tanulmány, amely prospektív módon vizsgálja a megelőzési céllal adott AZD7442 monoklonális antitest készítmény hatását. Ennek során célzottan olyan betegeket vontak be a vizsgálatba, akik magas kockázatúak vagy immunszupprimáltak – a résztvevők 75%-a a bevonáskor olyan kísérőbetegségben szenvedett, amely kiemelten fogékonnyá teszik őket a súlyos COVID-19 betegséggel szemben.

A hat hónapos vizsgálat során nem fordult elő súlyos vagy halálos kimenetelű COVID-19 fertőzés azok között, akik AZD7442 kezelést kaptak. A placebo karon a fél éves vizsgálati periódusban összesen öt súlyos és 2 halálos eset fordult elő.

A korai kezelést célzó (TACKLE) vizsgálatba olyanokat vontak be, akik enyhe-középsúlyos COVID-19 betegség miatt szorultak kezelésre. Egyszeri 600 mg-os dózis mellett az AZD7442 készítmény a súlyos betegség kialakulását és a halálozást 88%-kal volt képes mérsékelni azokban, akik a kezelés megkezdésekor legfeljebb 3 napja mutattak tüneteket.

A vizsgálatba bevont résztvevők 90%-a magas kockázatú, társbetegségekben szenvedő betegcsoportokból került ki.

Mindkét vizsgálatban a résztvevők jól tolerálták az AZD7442 kezelést, nem találtak új biztonságossági kockázatra utaló jeleket.

Hugh Montgomery, a University College London Intenzív Terápiás Intézetének professzora, az AZD7442 vizsgálatok vezetője elmondta: “Ezek meggyőző eredmények – ezzel a hosszú hatású antitest-készítménnyel tartósan meg tudjuk védeni azokat a kiemelten sérülékeny betegeinket, akiknek erre sürgős szüksége van. A legalább 6 hónapos védelem nagyon fontos, mivel ezeket az eredményeket a delta variáns terjedésének időszakában tapasztaltuk olyan embereken, akik esetén a vakcinák kevésbé hatékonyak.”

Mene Pangalos, az AstraZeneca kutatás-fejlesztésért felelős vezérigazgató-helyettese szerint „az AZD7442 az egyetlen olyan hosszú hatású antitest-készítmény, mely a fázis 3 vizsgálatok eredményei szerint előnyösnek mutatkozik a fertőzés megelőzéseként és kezelésként alkalmazva, egyetlen dózisban. Ezek az adatok alátámasztják azokat a bizonyítékokat, amely szerint az AZD7442 jelentős előrelépést jelenthet az COVID-19 betegség megelőzése és kezelése során. A tözskönyvezés folyamatban van világszerte és reményeink szerint minél előbb rendelkezésre állhat ez az új lehetőség a SARS-COV-2 vírus elleni küzdelemben.”

A PROVENT és TACKLE vizsgálatok eredményei közlési céllal benyújtásra kerülnek rangos tudományos folyóiratokhoz és bemutatásra kerülnek tudományos eseményeken is.

Október 5-én a vállalat bejelentette, hogy benyújtotta a szükséghelyzeti felhasználási engedély iránti kérelmet a COVID-19 betegség megelőzésére az USA törzskönyvezési hatóságához (FDA).
Az AstraZeneca korábban már megállapodott az USA kormányzatával 700.000 adag AZD7442 leszállításáról abban az esetben, ha a felhasználási engedélyt a készítmény megkapja.

AZD7442

Az AZD7442 két LAAB – tixagevimab (AZD8895) és cilgavimab (AZD1061) – kombinációja, amelyek SARS-CoV-2 vírussal történt fertőzés után lábadozó betegek B-sejtjeiből származnak. A Vanderbilt University Medical Center által felfedezett és az AstraZeneca számára 2020 júniusában engedélyezett humán monoklonális antitestek a SARS-CoV-2 tüskefehérje⁷ különböző helyeihez kötődnek, és az AstraZeneca optimalizálta őket a felezési idő meghosszabbításával, valamint az Fc-receptor és a komplementer C1q kötődésének csökkentésével. A felezési idő meghosszabbítása a hagyományos antitestekhez képest több mint háromszorosára növeli a hatástartamot, és akár 12 hónapos védelmet is biztosíthat a COVID-19 ellen egyetlen beadást követően;^8-10 az I. fázisú vizsgálat adatai legalább kilenc hónapig magas neutralizáló antitesttitereket mutatnak.¹¹ A csökkentett Fc-receptor-kötődés célja, hogy minimalizálja a betegség antitest-függő felerősítésének kockázatát – ez egy olyan jelenség, amikor a vírus-specifikus antitestek inkább segítik, mint gátolják a fertőzést és/vagy a betegséget.¹²

Az AZD7442-t a National Institute of Health ACTIV-3 vizsgálat keretében, valamint egy további együttműködő partner kórházi kezelési vizsgálatában a COVID-19 kórházi betegek lehetséges kezeléseként is vizsgálják.

Az AZD7442 fejlesztése az Egyesült Államok kormányának támogatásával történik, beleértve a Department of Health and Human Services; az Office of the Assistant Secretary for Preparedness and Response; a Biomedical Advanced Research and Development Authority in partnership with the Department of Defense; a Joint Program Executive Office for Chemical, Biological, Radiological and Nuclear Defense szervezetek által, a W911QY-21-9-0001 számú szerződés keretében nyújtott szövetségi támogatásokat is.

Preklinikai vizsgálatokban az adatok azt mutatják, hogy a LAAB-ok képesek voltak blokkolni a SARS-CoV-2 vírus kötődését a gazdasejtekhez, és védelmet nyújtanak a fertőzés ellen a betegség sejt- és állatmodelljeiben.¹³ További in vitro eredmények azt mutatják, hogy az AZD7442 semlegesíti a közelmúltban megjelent SARS-CoV-2 vírusváltozatokat, beleértve a Delta és Mű variánsokat.¹⁴

A Vanderbilttel kötött licencszerződés feltételei szerint az AstraZeneca egyszámjegyű jogdíjat fizet a jövőbeli nettó értékesítések után.

Az elmúlt időszakban különösen nagy teher hárult az egészségügyre, ezért még fontosabbá vált, mint valaha, hogy az ellátáshoz szükséges eszközök maximálisan hozzájáruljanak a betegek ellátásához, gyógyításához. A mozgásképtelen vagy mozgásukban akadályozott betegek sok esetben a nap 24 óráját a betegágyban fekve töltik, ezért különösen fontos, hogy a kórházi ágy a korszerű terápiás elveknek megfelelő legyen.

Grósz Jenő, a Lidl Magyarország igazgatóságának elnöke elmondta: „Vállalatunk kampányának célja, hogy vásárlóinkkal összefogva az ország egyik legnagyobb egészségügyi intézményét, a havonta mintegy 12 000 fekvőbeteg esetet kezelő Semmelweis Egyetemet modern, elektromos kórházi ágyak beszerzésében segítse és ezáltal közösen hozzájárulhassunk a magyar egészségügyi ellátás fejlesztéséhez és a magyar emberek egészségének támogatásához.”

A speciális, 1-1,5 millió forint értékű ágyak magassága, háttámlája és lábvége külön-külön is állítható a beteg testmagasságához, így biztosítva a kényelmes és biztonságos fekvést. A többrétegű matracok csökkentik a felfekvés kialakulásának veszélyét, a leereszthető védőkorlátok a páciensek könnyebb mozgatását teszik lehetővé, míg a fékekkel ellátott, gördülő kerekek a beteg szállítását, az ágyak mozgatását könnyítik meg.

„A legmodernebb színvonalat képviselő ágyak számának bővítése amellett, hogy hozzájárul betegeink legmagasabb szintű ellátásához és gyógyulásához, emeli pácienseink komfort- és biztonságérzetét, és az ápolási feladatokat végző szakdolgozóink munkáját is jelentősen segíti. ” – emelte ki az együttműködés kapcsán dr. Merkely Béla. A Semmelweis Egyetem rektora, a Semmelweis Egyetem Alapítvány kuratóriumának elnöke köszönetét fejezte ki az adománygyűjtés kezdeményezéséért. Hangsúlyozta: a Semmelweis Egyetem Magyarország és a közép-európai régió vezető orvos- és egészségtudományi felsőoktatási intézménye, amelynek célja, hogy a betegellátás terén is a legmagasabb színvonalat képviselje. Az egyetemi klinikák évente mintegy 140 ezer fekvőbeteg esetet látnak el, a pandémia kezdete óta pedig több mint hatezer COVID-19 beteget kezeltek. A speciális ágyakat a COVID-19-ben szenvedők kezelésében, valamint rehabilitációjuk során is használni fogják. Így az adományozók az egyetem járvány elleni küzdelmét is támogatják. – mondta dr. Merkely Béla, aki a negyedik hullám kapcsán hangsúlyozta az oltás felvételének fontosságát. Az a legjobb vakcina, ami a vállunkban van. – jelentette ki.

A Lidl Magyarország évek óta elkötelezett az egészséges táplálkozás és az egészségtudatos életmód támogatása mellett. Ennek jegyében immár harmadik éve havi szinten nagy értékű élelmiszeradománnyal támogatja a kórházi ápolásra szoruló beteg gyermekek étkeztetését, közvetve pedig gyorsabb felépülésüket. Mindemellett magas minőségű termékkínálatával, a vásárlókat megszólító edukációs kampányaival, és különféle szponzorációs tevékenységeivel is folyamatosan az egészségtudatos életmód előmozdításán dolgozik.

Az október 25-től induló adománygyűjtő akcióban minden hazai Lidl áruház részt vesz.

Az intézkedés azért különösen fontos, mert segíti az utazások tervezését, hiszen senkinek nem kell attól tartania, hogy védettségi igazolvány hiányában, beoltva nem tud szállodába vagy étterembe menni. Az applikáció a kártyával egyenértékű igazolást biztosít az oltás meglétéről, azt azonban nem igazolja, hogy tulajdonosa átesett a víruson. Erre továbbra is csak a védettségi igazolvány használható. Mindenki elindulhat, akinek lefoglalt szállása, éttermi foglalása van, az applikációval látogathatók a fürdők, múzeumok is – minden, ahova igazolvány szükséges.

Az EESZT applikáció letölthető Androidos és iOS-es mobiltelefonokra, a szolgáltatóknak és az oltottaknak is ingyenes.

Az utazási kedv erősödését támasztják alá a Nemzeti Turisztikai Adatszolgáltató Központ (NTAK) előfoglalási adatai. Folyamatosan emelkednek a nyári hónapokra szóló foglalások. Már mindhárom hónapra több mint 1 millió vendégéjszakát rögzítettek az NTAK-ban, júniusra 1,2 milliót, júliusra 1,4 milliót, augusztusra 1,2 milliót.

A kutatássorozat eredményei szerint minden korosztályban csökkent a bizonytalanok aránya, de míg a 40 év felettieknél az oltás irányába volt a jelentősebb elmozdulás, a legfeljebb 39 éves felnőttek körében nőtt az oltást ellenzők (eddig is magas) relatív aránya. Tehát hiába csökken meredeken a vírus következtében elhunytak áltagéletkora a harmadik hullám során, az oltásellenes hangulat éppen az 40 év alattiak körében erősödött tovább az elmúlt hónapban.

ÁBRA: Ön beoltatná magát a hazánkban jelenleg elérhető koronavírus elleni vakcinával? (a felnőtt lakosság bázisán, N=1.000 fő)

Az elutasítás a 30 év alattiak körében a legmagasabb, 56%-os, velük szemben mindössze 32%-os csoport vállalja az oltást. Az 50 év felettiek körében éppen ellentétes az arány.

Ami az abszolút értékeket illeti, a legalább egy védőoltáson átesett lakosság kétharmada 60 év feletti, és szintén kétharmaduk nő. Az oltást ellenzők fele 40 év alatti (holott a felnőtt lakosság 38%-át teszik ki), ugyanakkor az oltásellenesség azonos arányban mérhető mindkét nem képviselői körében.

ÁBRA: A hivatalos weboldalon regisztráltak aránya (az oltást vállaló lakosság bázisán, N=505 fő)

A vakcinációt vállalók bázisán mért teljes regisztrációs arány 16%-pontot emelkedve már 61%-os (amelybe bele értendők a már beoltottak is), de ezen a területen is jelentősen nagyobb passzivitás mutatkozik a fiatalok körében.

A lakosság által felállított oltási sorrendben egyértelműen az egészségügyi dolgozók kerülnek az első helyre, minden második honfitársunk (47%) véli úgy, hogy egy igazságos rendszerben csak a frontvonalban, betegek közt dolgozók beoltása után kaphatják meg mások is a vakcinát. Szemben a Covid-19 elleni tömeges védőoltást korán elkezdő, és oltottságban élen járó Egyesült Királysággal, hazánkban nem a tanárok, óvónők, oktatási intézmények egyéb dolgozói szereplenek a második helyen, hanem a 60 év felettiek (14%).

ÁBRA: Az Ön véleménye szerint mely társadalmi csoportot kellene első helyen beoltani a koronavírus elleni vakcinával? (a felnőtt lakosság bázisán, N=1.000 fő)

„A kutatássorozat március eleji eredményei szerint a fiatal felnőttek nem csak az egészségügyben, de az oktatásban és egyéb állami intézményekben dolgozókkal, valamint a náluk idősebb korosztályokkal szemben is előzékenyek az oltási sorrend tekintetében”– foglalta össze a lakosság által elvárt oltási sorrenddel kapcsolatos tapasztalatait az immár egy éves kutatássorozat vezetője, Földes Annamária.

A 60-69 éves korosztály elsődleges oltását a legfiatalabbak kezdeményezik legnagyobb arányban (19%-ot meghaladó érték), és hasonlóan előzékenyek a 30 év alattiak az oktatási intézmények dolgozóival, a közintézményi alkalmazottakkal és a szociális ellátásban dolgozókkal szemben is. A 60 év felettiek ugyanakkor az élelmiszerüzletek személyzetét az átlagosnál jóval előrébb hoznák a sorban.

ÁBRA: Az Ön véleménye szerint mely társadalmi csoportot kellene első helyen beoltani a koronavírus elleni vakcinával? (a felnőtt lakosság bázisán, N=1.000 fő)

Társadalmunk olyan szegmensei, mint a rendőrök (briteknél 4. hely), a tömegközlekedésben dolgozók, a postai dolgozók vagy akár az élsportolók elenyésző említést kaptak az első helyen beoltandó célcsoportok listáján.

A Covid-19 elleni személyes védekezési gyakorlat 12. hónapjának számait vizsgálva újabb trendtörés figyelhető meg. A múlt hónapot jellemző fegyelem enyhülés a harmadik koronavírus hullám hatására lassulni, megfordulni látszik.

A magyar társadalom az elmúlt hónapokban ugyan fáradni látszott az egyre jobban elnyúló korlátozó intézkedések miatt, az újra felívelő megbetegedési számok ismét elbizonytalanították a már nyitásra készülő lakosságot. Az Ipsos a piacon egyedülálló módon, immár 12 hónapja monitorozza a lakosság járványhelyzetben tanúsított viselkedését.

ÁBRA: Az alábbi tevékenységek közül melyik igaz Önre? (felnőtt lakosság bázisán, N=1.000 fő / hónap)

Az egy év alatt 12.000 fősre duzzadt adatbázisból készült visszatekintő elemzés főbb tapasztalatai a következők:

Maszkviselés

Az arcot eltakaró védekezés a pandémia első hónapjaiban nem volt kötelező hazánkban. A tavaly áprilisi adatok ennek ellenére már 47%-os viselési arányt mutattak, amely érték fokozatos növekedés után októberben érte el a ma is jellemző körülbelül kétszeres, 90-95%-os szintet. Az egyes demográfiai tényezőktől, így például életkortól, lakhelytől, iskolázottságtól függetlenül minden lakossági szegmensre egyaránt jellemző a rendszeres maszkviselés Magyarországon.

Kézmosás

A fokozott kéztisztítás, fertőtlenítés a pandémia kezdeti szakaszához hasonlóan továbbra is a nőkre jellemzőbb védekezési gyakorlat, de ötből négy férfi is a korábbinál gyakrabban teszi meg ezt az apró erőfeszítést. A maszkviseléstől eltérően ez a jelenség – a tájékoztató kampányoknak is köszönhetően – azonnal beépült a napi rutinba, és várhatóan hosszú távon, a járványt követően is velünk marad.

Személyes kontaktus, kézfogás

Hasonlóan a megváltoztatott kézmosási szokásokhoz, a személyes kontaktusok arányában is azonnal nagy változás állt be a pandémia egy évvel ezelőtti kirobbanásakor. Az elmúlt 12 hónapra visszatekintve megállapítható, hogy nem csak az első időszakban, de tartósan is az idősebb, kiemelten a 60 év feletti korosztály zárkózott be, és csökkentette a környezetével, továbbá a családtagokkal, barátokkal kapcsolatos érintkezések, találkozók számát. A lakosság ezen reakciója januárban újabb lokális csúcsra ért, de jelenleg fele annyira jellemző a kontaktusok kerülése, mint egy évvel korábban.

A találkozók kerülésével szoros összefüggésben a kézfogások mellőzése, illetve az alternatív köszönési módok a járványidőszak legelején is tömegesen tapasztalt lakossági reakciók voltak. A legnagyobb fegyelmezetlenséget (a kézmosások gyakoriságához hasonlóan) nyár közepén, júliusban mérte az Ipsos. Főként az közép- és idősebb korosztálynak köszönhetően a védekezés ezen formája átlagosan a lakosság kétharmadát jellemzi jelenleg.

Tömegközlekedés

A tömegközlekedési eszközök használatának elkerülése hosszú távon szintén tarthatatlannak bizonyult. Az első hónapokban tapasztalt bizonytalanság és rémültség után, részben önként, részben a munkavégzés miatti kényszerből tömegek tértek vissza a közlekedés ezen formájához. Egy év alatt 22%-pontot esve, jelenleg 5 lakosból átlagosan 2 engedheti meg magának, hogy elkerülje a tömegközlekedési eszközöket. Nagyobb arányú értékek az idősebbek, valamint a magasabb iskolai végzettségűek, jobb keresetűek körében mérhető. Az előbbi a kisebb mobilitási igényeknek (nyugdíjasok), az utóbbi a személygépkocsival való nagyobb arányú ellátottságnak köszönhető (aktív munkavállalók, de saját autóval közlekedők).

Utazás, rendezvények

A belföldi utazások, valamint rendezvénylátogatások száma az augusztus-szeptemberi ideiglenes fellélegzést követően az év elején (a kormányzati intézkedések és a központi kommunikáció következtében is) ismét visszaesett. Januárról februárra jelentősen enyhült a fegyelem, amely trend a harmadik megbetegedési hullám kezdetével lassulni, megfordulni látszik. A külföldi turizmus helyzete már 12 hónapja nem javult jelentős mértékben, amely alapján kijelenthető, hogy a piac tartósan, maradandóan átrendeződik a világjárvány kövekeztében.

Az Ipsos havi rendszerességű Omnibusz kutatásának eredményei reprezentálják a hazai 18 éven felüli magyar népességet a legfontosabb társadalmi-demográfiai mutatók (így életkor, nem, iskolai végzettség, lakóhely szerinti régió, településtípus) szerint. A kutatócég 2020 áprilisa óta bővített Covid-19 adatbázisa, illetve az abból készült – akár egyedi, konkrét ügyféligényre szabott – elemzések megvásárolhatók. 

A Tanács portugál elnöksége és Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke részvételével szerdán lezajlott vitában a képviselők a koronavírus-járvány kezelése során alkalmazott uniós oltási stratégia helyzetéről fejtették ki álláspontjukat.

A képviselők elismerték, hogy az Unió alulbecsülte az oltóanyag tömeges gyártásában rejlő nehézségeket, ezért most a legfontosabb feladat, hogy konkrét intézkedéseket hozzanak a gyártókapacitás megnövelése érdekében. Több képviselő a meglévő szerződések betartatására és a tagállamok oltási stratégiáinak támogatására sürgette a Bizottságot.

Von der Leyen elnök kiállt a közös oltóanyag-beszerzés és a globális szolidaritás mellett, és hogy nem tettek engedményeket az oltóanyagok biztonságával és hatékonyságával kapcsolatban. A múlt hibáiból azonban le kell vonni a tanulságot, „hiszen még mindig nem ott vagyunk a vírus elleni harcban, ahol szeretnénk” – ismerte el.

Több képviselő hangsúlyozta: az Unió a legfontosabb döntéseket helyesen hozta meg, különösen ami a közös oltóanyag-beszerzést illeti, és azt, hogy az európaiak jogai érdekében az uniós felelősségvállalási jogszabályok betartatása és a biztonság játszotta a főszerepet.

A válságból való kilábaláshoz vezető út a tagállamok közötti és globális szinten is működő szolidaritáson keresztül vezet, hangsúlyozták a képviselők. Az Unió felelősséggel tartozik a világ többi része iránt, és gondoskodnia kell arról, hogy az oltóanyagokat igazságosan osszák el világszerte, tették hozzá, megismételve: „senki nincs biztonságban addig, amíg mindenki biztonságba nem került”.

Az Uniónak „igazat kell mondania„, ha bizalmat akar kelteni az oltások iránt és el akarja kerülni álhírek szárnyrakapását, mutattak rá képviselők. Többen a gyógyszercégekkel született szerződések átláthatóságának biztosítását sürgették, és átfogó, egyértelmű tagállami adatokat várnak a beoltottsági arányról.

Mivel az Unió nagy összegű közpénzt fektetett be a koronavírus-járvány kezelésébe, több képviselő az oltóanyag-stratégia végrehajtásának parlamenti vizsgálata mellett érvelt.

A teljes vita ezen a linken tekinthető meg. Az egyes felszólalók beszédei a nevekre kattintva érhetők el.

Ana Paula Zacarias, a Tanács portugál elnökségének képviseletében

Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke (a felszólalás 2. és 3. része)

Manfred Weber (EPP, Németország)

Iratxe García Pérez (S&D, Spanyolország)

Dacian Cioloș (Renew, Románia)

Marco Zanni (ID, Olaszország)

Ska Keller (Zöldek/EFA, Németország)

Beata Szydło (ECR, Lengyelország)

Manon Aubry (The Left, Franciaország)

Antoni Comín i Oliveres (független, Spanyolország)

A vita magyar felszólalói

Gyöngyösi Márton (független)

Cseh Katalin (Renew)

Rónai Sándor (S&D)

Tóth Edina (EPP)

Háttér

Január 12-én a képviselők a koronavírus-oltóanyaggal kapcsolatos legfrissebb fejleményekről kérdezték az Európai Bizottságot. Ezt követően a január 19-i plenáris ülésen vitáztak az Unió globális koronavírus-stratégiájáról, ugyanazon a napon, amikor a Bizottság a járvány elleni fellépésről szóló stratégiája frissített változatát közzétette.

A képviselők a januári plenáris ülésen általánosságban támogatták a járvány elleni védekezés közös uniós módját, de teljes átláthatóságot vártak az oltóanyagokra vonatkozó szerződések és az oltóanyagok elosztása terén.