Felismerjük és értjük az AI-t?

A tavalyi felméréshez hasonlóan, idén is a magyar válaszadók háromnegyede mondta azt, hogy jól érti, mi az a mesterséges intelligencia – ez magasabb, mint a felmérésben szereplő 30 ország átlaga (67%), és jobb, mint a térségünkből a kutatásba még bekerült Lengyelországnál is. 2024-hez hasonlóan idén is, a hazai lakosság kétötöde úgy nyilatkozott, hogy tudja, mely szolgáltatások használnak AI-t, ám tavalyhoz képest eltérés, hogy a korábbi 41 helyett 45 százalékra emelkedett azok aránya, akik viszont nem tudták megmondani, hogy kik használnak mesterséges intelligenciát. Ezzel olyan országokkal kerültünk a lista végére, mint Hollandia, Nagy-Britannia vagy Németország.

Több előnyt, mint hátrányt látunk benne

A magyarok kétharmada (64%) szerint a mesterséges intelligencia több előnnyel jár, mint hátránnyal – ez szintén az európai átlag fölötti arány. A népesség fele izgatott az AI fejlődése miatt, míg 53% bizonyos aggodalmakkal is tekint a technológia terjedésére, ami kiegyensúlyozott hozzáállást jelez. A magyarok e tekintetben az átlaghoz hasonlóan gondolkodnak (55% aggódik az AI miatt), ez sokkal magasabb arány, mint a tavalyi felmérésben vagy mint a lengyelek esetében (40%), de egy szinten van Kolumbiával, Svédországgal és Malajziával. A megkérdezett magyarok 44 százaléka izgatott, azaz inkább pozitív érzéseket táplál a mesterséges intelligencia térnyerése iránt, ami érzékelhetően elmarad a világátlagtól, és némi csökkenést jelent tavalyhoz képest.

Vadócz Zsolt, a K&H digitalizációs vezetője szerint ez a bizakodó hozzáállás jól tükrözi azt is, ahogyan az ügyfelek a pénzügyi szolgáltatásokban is egyre inkább keresik az AI nyújtotta előnyöket. „A mesterséges intelligencia nemcsak könnyűvé, de gyorsabbá és személyre szabottabbá is teszi a bankolást – a K&H-nál már ma is olyan digitális megoldásokat alkalmazunk, amelyek akár percek alatt végigvezetnek egy hiteligénylésen vagy segítenek a pénzügyeink intézése mellett a parkolásban, jegyvásárlásban, utazásaink megszervezésébe – azaz túllépünk a hagyományos bankoláson. A K&H jövőképe egy digitális ökoszisztéma, ahol Kate, a digitális pénzügyi asszisztens nemcsak tranzakciókat kezel, hanem komplex élethelyzetekre nyújt megoldást.”

Az átlagnál erősebb, de csökkenő a bizalom az adatkezelésben

A magyar válaszadók ugyan még mindig a felmérés átlagánál nagyobb arányban bíznak abban, hogy az AI-t használó vállalatok megfelelően kezelik a személyes adataikat, ám az utóbbi évekhez képest már csak 55% gondolja így. Ez a legmagasabb érték Európában, ahol több országban – különösen Nyugat-Európában – a bizalom inkább kételkedést jelent. A hazai válaszadók tehát az európai válaszadókkal szemben sokkal kevésbé bizalmatlanok az AI adatkezelését illetően, bár az olasz és a lengyel kitöltők többsége még 50 százalék fölé került.

Az államban viszont nem bíznak a magyarok

Abban a kérdésben viszont a hazai válaszadók a sereghajtók közé tartoznak, hogy mennyire bíznak, a kormányuk felelősségteljesen fogja szabályozni a mesterséges intelligenciát. Nemcsak, hogy a 30 ország közül a lista hátulról a harmadik helyére kerültek honfitársaink azzal, hogy mindössze a megkérdezettek harmada bízik ebben (csak Japán és az Egyesült Államok végzett mögöttünk), de a magyar válaszolók mondták a legnagyobb arányban azt is, hogy kifejezetten nem bíznak a kormány felelősségteljes szabályozásában (59%). Ezzel még az Egyesült Államokat is megelőztük, ahol szintén 58 százaléknyian válaszoltak bizalmatlanságukat kifejezve.

A munka világában is készülnek a változásokra

A magyarok kétharmada gondolja úgy, hogy az AI jelentősen átalakítja a munkavégzés módját az elkövetkezendő 5 évben, de csupán 29% tart attól, hogy ez a munkája elvesztését is jelentheti. Ez nagyjából hasonló, mint a nyugat-európai országokban mért arány, ami arra utal, hogy a hazai lakosság inkább lehetőségként, mint fenyegetésként tekint az AI által hozott változásokra.

Nem tesz jót a gazdaságnak?

A gazdaságra gyakorolt hatását inkább negatívan élik meg a magyarok: 28 százalékuk szerint a mesterséges intelligencia inkább ront a gazdaságon, mintsem javítana (23%). Ez jelentősen pesszimistább állaspont, mint a felmérés átlaga (34% szerint javít a gazdaság állapotán, míg 23% szerint rosszabbá teszi), de nem annyira borús attitűd, mint Belgium vagy az USA válaszadóinál (31, illetve 33%). Mi több, tavaly még honfitársainkmajdnem 30 százaléka vélekedett az AI gazdaságra gyakorolt hatásáról pozitívan, így a mostani 23 százalék jelentősen sötétebb képet rajzol elénk.

Pozitív várakozások az AI egészségügyben kifejtett hatásáról

Majdnem tízből négyen (38%) úgy gondolják, hogy a mesterséges intelligencia javítani fogja a személyes egészségünket, szemben azzal a 13 százalékkal, akik szerint az AI rontani fog rajta. Magyarországon viszont alig több mint a válaszadók negyede gondol ennyire optimistán az AI egészségügyben betöltött szerepére.

A kutatásról

Az Ipsos AI Monitor 2025 kutatása 30 országban, több mint 23 000 fő megkérdezésével zajlott, köztük Magyarországon is. A vizsgálat célja, hogy feltérképezze a mesterséges intelligenciával kapcsolatos lakossági tudást, attitűdöket, bizalmi szinteket és jövőbeli várakozásokat. A felmérést 2025. március 21 és április 4. között végezték, 75 év alatti lakosokkal.

A pénzügyi szakma elsöprő többsége a személyi hitelek bővülésére számít ugyan, de véleményük szerint a növekedés valószínűleg 10 százalék alatt marad. A személyi kölcsön szerződések száma 2019-ben 300 ezret ért el, ez a szám 2022-ben 220 ezerre csökkent, s bár idén a tavalyi szintre kúszhat vissza a hiteligénylők száma, de a hitelösszegek bizonyosan nem fogják elérni a korábbi szintet – hangzott el az egyik legfontosabb hazai pénzügyi szakmai konferencián. Molnár Gergő, a K&H lakossági marketing vezetője annak a véleményének adott hangot, miszerint számolni kell azzal, hogy a gyors és könnyű hitelfelvétel lehetősége miatt kisebb összegű, pár százezer forintos hiteligénylések nagyszámban futnak be – ennek hatása pedig az, hogy nem a kihelyezett hitelek értéke növekszik, hanem a korábbi folyószámla-, hitelkártya- és áruhitelek kerültek át a személyi hitel oldalra.

A K&H-nál elmondható, hogy 50% -ban saját ügyfelek vesznek fel személyi hitelt. Molnár Gergő szerint ez persze annak is köszönhető, hogy a digitális csatornáikat nagyon megkedvelték és ezért hitelfelvételre is szívesen használják a meglévő ügyfeleik. A K&H ismeri az ügyfeleit, így éppen abban az élethelyzetben tudja megkeresni őket egy-egy hitelajánlattal, amikor arra nagy eséllyel szükségük is van. Szerinte a digitalizáció jelentheti a megoldást abban is, hogy az azonnal igényelhető hitelek könnyebben elérhetővé váljanak. Ha könnyebben lehet ilyen hitelekhez hozzájutni, az kedvezően hathat a hitelek költségeire is, hiszen az egymással versengő ajánlatokat könnyebb összehasonlítani is.

A K&H  zöld lakáshitele esetében egyetlen szerződés keretében kombinálható a lakásvásárlás és az (energetikai célú) felújítási hitel, amelyet máshol lakáshitel és szabadfelhasználású jelzáloghitel (vagy épp személyi hitel) felvételével lehet csak megoldani – emlékeztetett Molnár Gergő.

Valamennyi pénzügyi szakember egyetértett abban, hogy a pénzügyi szolgáltatóknál kockázati szempontból nagyon oda kell figyelni, hiszen a gyorsan, bárhonnan, bármikor elérhető hiteligénylések révén megnőhet azoknak az igénylőknek a száma, akik kifejezetten megélhetési terheik enyhítésére vesznek fel hitelt.

Vadócz Zsolt, a K&H digitális vezetője – egy másik, digitális bankolással foglalkozó szakmai konferencián –éppen a kockázatkezelést említette példaként az új információtechnológiai megoldások felhasználására. A kockázatkezelés mindig is predikción alapult – azaz azt próbálta előre jelezni, hogy milyen esélye van egy-egy kockázat bekövetkezésének, például annak, hogy a hitelfelvevőnek gondja akad a kölcsön törlesztésében.  A kockázatok elemzésének feladatát nagy mértékben kiváltják az innovatív IT-megoldások. Ezek a hitelbírálat esetén is bevethetők, ami nem azt jelenti, hogy a gép maga hoz döntéseket, hanem azt, hogy a döntéshez szükséges kockázatelemzéseket elvégzi, és ezzel opciókat kínál a döntéshozóknak – akik továbbra is az emberek maradnak.

Vadócz Zsolt felhozta Kate példáját. A K&H tavaly bevezetett személyes digitális asszisztense mögött jelentős IT-kapacitás áll, és a banki szakemberek – együtt a felhasználó ügyfelekkel – folyamatosan tanítják, képezik. Kate nagy népszerűségnek örvend: immár meghaladja a 218 ezret azoknak az ügyfeleknek a száma, akik igénybe vették Kate segítségét, tanácsait, közülük 53 ezren tettek már fel neki konkrét kérdéseket. Sokan persze még csak tesztelik, hogy egyáltalán mire jó ez a segítség. A kérdezők zöme írásban vagy a gyorsgombok segítségével kommunikál – de láthatóan sokan élvezik, hogy élőszóban is beszélgethetnek Kate-tel. „Az a célunk, hogy az ügyfelek a lehető legkényelmesebben, legegyszerűbben tudják elintézni minden bankkal- és biztosítással kapcsolatos ügyüket egyetlen, könnyen kezelhető mobilapplikációból” – jelentett ki Vadócz Zsolt.