Hazai angyalbefektetők indítják el nemzetközi pályán az egyik legígéretesebb magyar fintech startup céget, a Bariont. A Barion Smart Gateway online fizetési megoldást másfél év alatt 1800 kereskedő vezette be, és már 400 ezer vásárló használta a szolgáltatást.

Szakértők szerint robbanásszerű fejlődés előtt áll a pénzügyi szolgáltatások területét forradalmian átalakító digitális technológia, mely várhatóan teljesen megváltoztatja majd bankolási és fizetési szokásainkat. A szegmens potenciálját jól jelzi, hogy 2016-ban összesen közel 17,5 milliárd dollárnyi (közel 5 ezer milliárd forint!) kockázati tőkét fektettek világszerte fintech (pénzügyi technológiai) startupokba, ami mintegy 11%-os növekedést jelent az előző évhez képest.

A Magyarországon is rohamosan fejlődő terület egyik hazai éllovasa a Barion, mely többféle online fizetési megoldást kínál elsősorban webáruházakhoz és mobilapplikációkhoz. A Magyar Nemzeti Bank engedélyével működő szolgáltatónak már 400 ezer felhasználója van, és több mint 1800 kereskedőcég használja a rendszert, havonta többmilliárdos forgalmat lebonyolítva. A Barion partnere már többek között az Extreme Digital, a Jófogás, a Telenor, a Szallas.hu, a Budapesti Műszaki Egyetem, az A38 hajó vagy a világítástechnikára szakosodott Lumenet.

Az összesen 500 ezer euró (több mint 150 millió forint) nagyságrendű tranzakció keretében a Barion Payment Zrt. két lépcsőben vont be tőkét, valamint az alapítók kivásárolták előző befektetőjüket, a Primus Capital-t, 83%-os tulajdonrészt szerezve a cégben. A befektetés egyértelmű célja, hogy a Barion növelje külföldi jelenlétét, és ehhez egy nagyobb, több millió eurós, nemzetközi befektetést valósítson meg. A Barion forgalmának 5%-át már jelenleg is külföldi partnerei adják.

A befektetők között találjuk Pecsenye Rolandot, az egyik legnagyobb hazai fintech sikertörténetet megvalósító, Mysis által néhány éve felvásárolt IND egyik alapítóját, aki a Barion felügyelőbizottságának élére is került. A második körben pedig Nemes Dániel, a hazai internetes világ egyik úttörője, a Telnet alapítója csatlakozott az angyalbefektetői körhöz, valamint az igazgatóság tagjává is vált.

„A magyar piacon másfél év alatt az egyik vezető online fizetési szolgáltatássá nőtt a Barion, ez egyértelműen üzleti modellünk és ütőképes csapatunk sikerének bizonyítéka. Célunk hogy ezt a sikert ez egész Európai Unióban megismételjük. A tőkebevonás megnyitja az utat, hogy még az idén jelentős nemzetközi befektetést valósítsunk meg” – fogalmazott Bíró Tamás, a Barion alapító-tulajdonosa.

A Barion előnye a hasonló fizetési szolgáltatásokhoz képest, hogy internetes vásárlás esetén egyszerűen, gyorsan és akár bankkártya adatok újbóli megadás nélkül is lehet a rendszeren keresztül kártyával fizetni. A szolgáltatást üzleti modellje is egyedivé teszi. A Barion ugyanis a kereskedők számára nagyon kedvező jutalékrendszert kínál, amiért cserében a vásárlások adatait kéri el a cég, hiszen az ezekre alapuló precízen személyre szabott marketingszolgáltatás óriási értéket jelent.

Kurtisz Krisztián vezérigazgató szerint a legfontosabb feladat a fiatalok – mint ügyfelek és munkavállalók – megnyerése a biztosítási szektornak, miközben a szabályozói és a médiakörnyezet változása mellett a technológia is rohamosan fejlődik. Ráadásul a tehetséges ifjú fejlesztők az ezernyi fintech és insurtech cégnél dolgoznak, a nagyvállalatokhoz alig jutnak el közülük.

Az Uniqa által választott megoldás egyik fő eleme az egyszerűség és a transzparencia. Az ügyfeleknek nem a termék, hanem a szolgáltatás színvonala számít. Korábban a biztosítónak több terméke volt, mint ügyfele, ami a call center és az értékesítők munkáját is megnehezítette, miközben az ügyféligények 90 százaléka 20 termékkel is lefedhető. Elegendő lehet minden fontosabb kategóriában egy-egy felső-, közép- és alsó kategóriás „dobozos” terméket kínálni és az erőfeszítéseket azokra koncentrálni. Ugyanakkor a folyamatokat – mint az ügyfélszolgálat vagy a kárrendezés – közelíteni kell az ügyfelek elvárásaihoz. Ebben az ésszerű újítások és a digitális fejlesztések is szerepet kapnak. Ezt a célt szolgálja például a call center menürendszerének kiiktatása, az elérhetőség kiterjesztése este 22 óráig, az új, öntanuló honlap, ahol a keresett szolgáltatások kétharmada két kattintással elérhető, az önkiszolgáló szolgáltatások – szerződésmódosítás, státuszlekérdezés -, vagy a digitalizált, videóhívással lebonyolítható kárszemle.

Kurtisz Krisztián szerint digitális transzformáció nem létezik, új üzleti modelleket kell létrehozni, amelyeknek része a digitalizáció. Ennek jegyében újítják meg a felületeiket és fejlesztik ki az új szolgáltatásokat is, miközben mindent tesztelnek és visszamérnek.

A költségtranszparencia szintén elengedhetetlen – ez nem csak a hatóságok, de az ügyfelek részéről is elvárás. Természetesen a standard termékeknél – különösen az összehasonlító oldalak esetében – az ár is fontos tényező, ezt a költségek kézben tartásával tudják kezelni. Az értékesítők bevonásával megkötött üzletek esetében viszont az egyedi, jól prezentálható szolgáltatásminőség már döntő szerepet játszhat.

A cél, hogy a jövő biztosítója ne frusztrációs pont legyen, hanem váljon az emberek életének szerves részévé – foglalja össze a víziót Juhos András, az igazgatóság személybiztosítási területért felelős tagja.

Az employer branding sem kerülhető meg. A biztosítási piac jellemzője, hogy az üzletkötők átlagéletkora 55 év, míg a 30-40 közötti korosztály gyakorlatilag eltűnt a piacról, a fiatalokat pedig nehéz megszólítani – mondja Polányi Zoltán, az igazgatóság értékesítésért és marketingért felelős tagja. Utóbbi célcsoport esetében a juttatásokon felül kiemelt szerepet kap, hogy a munkában célt és értelmet találjanak. Ebben segíthet a merész, tabukat is ledöntő kommunikáció, a megújított képzési struktúra és a célzott, őszinte marketingtevékenység is. Kísérleti jelleggel az otthoni munkavégzést is lehetővé teszik egyes munkakörökben. Munkatársakat egyébként nem csak a biztosítási szektorból toboroznak: a szakismeretek a cégen belül is adottak, sokkal fontosabb, hogy az ügyféligényeket ismerő és jól kiszolgáló jelölteket találjanak, akik más területekről is érkezhetnek. A holding életében is pilot projektként szolgáló átalakítás és az új filozófia az offline és online kommunikációban is megjelenik majd, és ebbe az irányba mutat a megújult arculat, így például a merész betűtípus használata is – számol be a tervekről Polányi Zoltán.

Emellett az Uniqa igyekszik előrevivő, példamutató ügyeket támogatni, ezért állt például a speciális olimpiai mozgalom mellé is. Holdingszinten hozzájárultak a nemzetközi verseny megszervezéséhez, a hazai cég pedig – sz ügyfelekkel együtt – a Magyar Speciális Olimpiai Szövetség támogatója, sportnagyköveti pályázatuk keretében pedig két fiatal parasportolónak is ösztöndíjat ajánlottak fel.

Az első eredmények igazolják az új vezetőség törekvéseit: az Uniqa hosszú idő után először 2016-ban nyereséget mutatott fel, az idei évre pedig már kifejezetten jelentős profittömeggel számolnak.

Az American Apparel az olcsó, gyakran kizsákmányolásra épülő távol-keleti gyártatás helyett vertikális integrációra rendezkedett be és a Los Angeles belvárosában központosított marketing- és tervezési tevékenység mellett az Egyesült Államokban készítette ruhadarabjait is. Hittek abban, hogy az alacsony bérekre és rengeteg szállításra épülő modell hosszú távon nem fenntartható, azonban a 12-14 dolláros órabérek útja a fast fashion márkák nyomása közepette mégsem bizonyult járhatónak: miután évekig küzdöttek az adósságaikkal, 2015 végén csődvédelmet kértek.

Egy boldog dolgozó Los Anegelesben, a hőskorban

2016 novemberében vevőjelöltre találtak a montreali központú Gildan Activewearszemélyében, akik 66 millió dollárt fizettek volna a márka szellemi tulajdonjogaiért. Végül idén januárban a Gildan 88 millió dolláros ajánlattal győzött a csőd kapcsán elrendelt aukción – amely a gyártáshoz kapcsolódó berendezéseket is magában foglalt. A vevő a Printwear portfóliójába illeszti a meglévő márkáihoz képest prémium ajánlatnak számító American Apparelt, viszont bezárják a 3500 főt foglalkoztató Los Angeles-i üzemet és az ügylet által nem érintett, 110 elemű egyesült államok-beli bolthálózatot is. (A brit online kereskedést és a szigetország márkabolt-hálózatát – egyetlen üzlet kivételével – már megszüntették.) Azt nem zárják ki, hogy a helyi gyártás reneszánsza keretében néhány ruhadarab a jövőben is az USA-ban készüljön (erre némi politikai nyomás is irányul a megválasztott elnök részéről), bár a Gildan jelenleg alapanyagok mellett csak zoknikat gyárt az Egyesült Államokban, míg termelése zömét a karibi és közép-amerikai térség adja.

Az American Apparel által hirdetett etikai normák ellenére a márka gyakran került ellentmondásos helyzetbe: Dov Charney alapító vezérigazgatót szexuális visszaélésekről szóló vádak alapján mozdították el 2014-ben, korábban pedig a márka reklámjaiban erősen szexualizált módon megjelenített, kiskorú(nak látszó) modellek okoztak rendszeres botrányokat. Az American Apparel több hirdetése tiltólistára is került a médiumoknál.

Három és fél küzdelmes évet követően, amelynek során elsősorban a dolgozók hite és kitartása tartotta felszínen a vállalatot, 2015-ben 32,5 milliárd forintos árbevételt ért el a Praktiker, amely több mint 7 milliárd forinttal haladja meg a 2014-es forgalmat. Ezzel hat év folyamatos csökkenés után pozitívba fordult a cég mérlege – mondta Karl-Heinz Keth, a Praktiker Kft. ügyvezető igazgatója (a képen). A növekedés ráadásul nem csupán a versenytársak – a Baumax és a Bricostore –kivonulásából származott, a többletforgalomnak csupán a felét magyarázza ez a változás.

A recesszió ingatlanpiacra gyakorolt negatív hatása miatt drasztikusan visszaesett az építkezési és felújítási kedv. Ez a trend azonban tavaly megfordult, különösen az építőanyagok tekintetében látható erősödés. A vásárlók száma is jelentősen, mintegy félmillió fővel növekedett. Az ingatlanpiacon megnőtt az érdeklődés az új építésű és használt lakások iránt. Ebből következően a csempe, szaniter értékesítése átlagon felüli, de hagyományosan erős volt a bútor, építőanyag, világítástechnikai és lakberendezési cikkek, valamint a szabadidős nyári termékek forgalma is.

Az elmúlt éveket a befektetőkeresés is jellemezte. Végül több megalázó ajánlat és egy kútba esett komolyabb érdeklődés után a magyarországi Praktiker új többségi (75 százalékos) tulajdonosa a Wallis Asset Management Zrt. lett, amelynek a teljes kiskereskedelmi vállalat, az ingatlanok (13 saját, 6 bérlemény) és a márkanév magyarországi használati joga is a tulajdonába került. A Praktiker Kft. ügyvezető igazgatója a fennmaradó 25 százalékos pakett birtokában kisebbségi tulajdonosként vesz részt a vállalat operatív irányításában.

Az elkövetkező 3-5 év célja, hogy a helyi igények minél jobb kiszolgálásával a piacvezető OBI-t megközelítsék. Ehhez 3-4 új áruház megnyitását tervezik Budapesten és vidéken, valamint bővítenék a jelenleg 37 ezer cikkelem körüli választékot is. (Összehasonlításul: a Bauhaus mintegy 50 ezer árucikkel dolgozik.) A beszerzés fókuszában továbbra is a válságos időszakban kitartó, megbízható magyar cégek állnak: a 309 szállító partnerből mindössze 70 külföldi.

A 2016-os év első negyedéve egyelőre igazolja az új tulajdonos várakozásait: az előző év azonos időszakához képest ismét kétszámjegyű növekedést mutatott a Praktiker, miközben a stabil tulajdonosi-pénzügyi háttér jelentősen növeli a vállalat mozgásterét.

A magyar száraztészta piacon az elmúlt években megfigyelhető volt, hogy néhány piaci szereplő többszáz-milliós beruházással próbálta a költségeit csökkenteni, előnyt szerezni ezáltal a versenytársakkal szemben. A beruházásból adódó kötelezettségvállalás, esetenként igen nehéz helyzetbe hozott társaságokat.

Az áruházláncok, az alapélelmiszerek körébe sorolható száraztészta kategória szortiment fejlesztésének fontosságát már jó pár évvel ezelőtt felismerték. A legtöbb gyártó ma már sajátmárkás és elsőáras termékekkel is kiszolgálja az ilyen irányú igényeket, amihez esetenként további fejlesztésekre volt szükségük és amiben a fennmaradás, további fejlődés lehetőségét látták.

Hazai száraztészta piaci trendek alakulása (gyártói és kereskedelmi márkák forgalmi arányának változásai)

Az FMCG piacon és azon belül a magyarországi száraztészta piacon is megfigyelhető az évek óta tartó értékesítési átrendeződés a márkatermékek irányából a sajátmárkás és egyéb kategóriás termékek felé. A fogyasztói szokások alapján elmondhatjuk, hogy vásárláskor az elsődleges döntési tényező továbbra is az ár, és csak ezután következik az érték, a minőség és a lojalitás.

Az alacsonyabb fedezetszintnek és a komplex költségcsökkentésnek (termékösszetétel, csomagolás, marketing, stb.) köszönhetően a kereskedelmi márkák és az elsőáras termékek értékesítésére a jelentős volumen-értékesítés jellemző. Ezzel szemben a gyártói márkákra az alacsonyabb volumen-értékesítés, az enyhén magasabb fedezetszint a jellemző. Ezen termékek esetében a gyártók a realizált fedezetpluszt a „prémium” árpozíció fenntartásához szükséges komplex márkaépítésre, a disztribúciós szint emelésére és – az alacsonyabb volumen és a több kiszállítási pontokból adódó – logisztikai költségekre fordítják.

A technológiai beruházást megelőző piaci alapok, kitörési pontok

Minden gyártó esetében kulcskérdés a piacon való termékpozícionálás és az értékesítési stratégia kialakítása, mint például hogy a mennyiségi sajátmárkára vagy a gyártói márka építésére helyezik-e a hangsúlyt.

Számos gyártó a kereskedelmi márkatermékek előállítása mellett, kevesebben a gyártói márkák felépítése iránt kötelezték el magukat; és vannak társaságok, akik a márkaépítés mellett a volument jelentő kereskedelmi márkák piacán is jelen vannak.

A hazai száraztészta piaci szereplőinek térnyerése három fő irányt mutat:

• nagy beruházás, nagy termelési kapacitás, maximális volumengyártás, majd piackeresés a gyártott sajátmárkás és elsőáras termékekre;
• fokozatosan építkező, piaci igényeknek megfelelő fejlesztés, beruházás, piaci térnyerés – optimális márkaépítés mellett;
• az előző két opció párhuzamos kivitelezése.

Társaságunk az eddigi 23 éves működése során a kiváló termékminőség fenntartásával a márkaépítés mellett kötelezte el magát. Azonban nyitottak vagyunk a számunkra optimális volumenű, rentábilis kereskedelmi márkatermékek gyártására is.

A piaci igényeknek megfelelő optimális, innovatív magatartás

Az éves üzleti tervnek megfelelő árbevétel és költségszintek megtartása, a nyereségesség fenntartása és fokozása érdekében a gyártóknak rugalmasan, a piaci és fogyasztói igényeket folyamatosan kontrollálva és figyelembe véve kell megnyilvánulniuk.

A nyereségesség növelése érdekében az állandó feladatként megvalósított folyamatos költségcsökkentés mellett az árbevétel és a fedezet növelése az alapvető feladat. Az értékesítés növelésének fő pillérei lehetnek: az ár akciók, a másodlagos kihelyezések és az innováció.

Sokszor az innovatív piaci magatartás (pl. a termékfejlesztés) feltétele a technológiai, logisztikai, minőségbiztosítási, kereskedelmi beruházások és fejlesztések megvalósítása, ezért minden egyes innovációt komplexitásában kell kezelnie minden gyártó cégnek.

A technológiai beruházás megtérülése, prioritások a Famíliatésztánál

A jól megalapozott, megtervezett beruházások finanszírozásában nagymértékben számítanak az egyes pályázati lehetőségek. Az önrész megfinanszírozása történhet önerőből vagy külső erőforrás bevonásával.

A mi esetünkben a 2014 óta folyamatosan fejlesztett, innovatív Vitale termékcsaládunk piaci bevezetéséből, valamint a jelentős 2015. évi disztribúciós növekedésünkből, marketing aktivitásainkból adódóan, megnőtt a termékeink iránti kereskedelmi és fogyasztói igény. Társaságunk jelenleg a termelési kapacitásának növelése érdekében egy új csomagológép beszerzésében és egy újabb, közel 400 m2-es raktár építésében gondolkodik, amely raktár – a készárukészlet szint növekedéséből adódóan – a termeléshatékonyságunkat és az értékesíthető termékeink volumenét jelentős mértékben javítaná. Az optimális-tervezett mértékben megtérülő beruházásunknak alapvető feltételei a termelésünk hatékonyságából adódó költségeink csökkenése, a gyártói kapacitásunk növekedése és a további piaci térnyerésünk.

2015. év II. félévi vízióink

Innovatív tevékenységünknek köszönhetően 2015-2016. évre vonatkozóan az export fokozódásával és a belkereskedelmi numerikus és súlyozott disztribúciónk további növekedéseivel számolunk.

A piaci igényekhez történő komplex rövidtávú idomulásunk érdekében, elengedhetetlen számunkra a korábban említett csomagológép és raktárbővítés beruházások mielőbbi megvalósítása, de terveink között szerepel újabb piacok felépítése, esetleges bérgyártási igények kielégítése. A terveinknek megfelelő piaci bővülésünk esetén, a középtávú céljaink közt szerepel egy újabb automata gyártósor beállítása is.

(Fotó: Famíliatészta, Jenei Péter)

Már mutatkoznak a csoport új stratégiájának kedvező hatásai: két kulcsmárkájuk, az adidas és a Reebok is jól teljesít a világ legtöbb piacán.

Az adidas csoport erős második negyedéves eredményekről számolt be: az árfolyamhatásokat kizárva az adidas eladásai 8, a Reeboké 6 százalékkal emelkedtek, a csoport egészére pedig 5 százalékos a bővülés. (Az első félévre ezek a számok rendre 10, 8 és 7 százalék, a második negyedéves bázisban azonban szerepel a labdarúgó világbajnokság is.) Nyugat-Európában, Kínában és a közel-keleti-afrikai régióban kétszámjegyű a növekedés, csakúgy, mint az adidas Originals és NEO almárkák esetében. Az edző- és futótermékek esetében egyszámjegyű a növekedés; a Reeboknál pedig az edző- és stúdiótermékek teljesítettek kiemelkedően, míg a futáshoz kötődő árucikkek növekedése egyszámjegyű volt. A TaylorMade – adidas Golf eladásai 26 százalékkal estek. Utóbbi esetében az árazási, promóciós és disztribúciós stratégia átalakítása, valamint a marketingköltések átgondolása mellett döntöttek, de egyes márkák – különösen az Ashworth és az Adams – értékesítésének lehetőségét is megvizsgálják. (A sport-utcai cipőket gyártó Rockport márka eladása július végén zárult le.)

Herbert Hainer, a csoport vezérigazgatója kiemelte: az új, „Creating the New” elnevezésű stratégia keretében idénre ígérték az első pozitív eredményeket, és azok meg is érkeztek. Különösen örül annak, hogy az adidas és a Reebok milyen jól teljesítenek a saját célcsoportjuk körében.

Az adidas csoport második negyedéves bruttó profitja 1,889 milliárd euró, ez 13 százalékkal magasabb a megelőző év azonos időszakánál, miközben az értékesítési és marketingkiadások is növekedtek.

2015 további részére kétszámjegyű növekedést várnak az adidas és a Reebok esetében is, a korábbinálkedvezőbb termékmix, árazás és kiskereskedelmi struktúra révén pedig a jövedelmezőség is javulhat, bár ez utóbbi hatást az árfolyammozgások és egyes üzletágak gyengébb teljesítménye kiolthatja. Az értékesítési és a marketingköltségekben továbbra is emelkedést várnak a megelőző évhez képest.

Az év elejének fontos híre volt, hogy a Schibsted egy nemzetközi ügylet keretében megszerezte a Naspers tulajdonában álló Alllegro Grouptól az OLX-et, amelyet múlt héten végleg be is zárt. Ezzel az apróhirdetési oldalak csatája- mely a hazai médiának nem kevés bevételt termelt – véget ért, azonban a verseny nem tekinthető lefutottnak.

Kiss Gergely, az eNET partnere szerint a magánszemélyek és félprofi kereskedők egymás közötti kereskedésének – a C2C piacnak – a volumenét nem lehet pontosan meghatározni, ugyanis az apróhirdetési oldalakon nem történik tranzakció. (Becsléseket a hirdetések alakulása és a futárszolgálatoktól származó információk alapján lehet tenni.) Az aukciós oldalak tavalyi forgalma mintegy 10 milliárd forint volt, ehhez adódnak hozzá az apróhirdetési site-okon generált eladások. Ami viszont trendszerűen állítható: a korábbi években az eladók az ingyenes alaphirdetéseket kínáló apróhirdetési oldalak felé mozdultak el, mára viszont ez megfordulni látszik. A piacterek szabályozottabb környezetet, fegyelmezettebb szereplőket és kisebb zajt biztosítanak, ezért sokan inkább visszatérnek az aukciós felületekre.

Szanitter Áron, az Allegro Group HU ügyvezetője szerint az OLX – és így a házon belüli konkurencia – kiesésével elérkezett az ideje, hogy a korábban tudatosan kissé háttérbe húzódó Vatera újra kihívóként lépjen fel. A számok tekintetében most is fej-fej mellett halad a két platform: az egyesülés előtt a Jófogáson 2 millió, az OLX-en 2,8 millió, a Vaterán pedig 3 millió hirdetés szerepelt, míg a napokban a Jófogás – az OLX-ről folyamatosan áttereltekkel együtt – 3,4 milliónál, a Vatera pedig 2,7 milliónál jár; azonban előbbi esetében számolni kell a már nem élő, de nem törölt hirdetések jelenlétével is. Szintén a kiegyenlítődés irányába hat, hogy a közvetlen versenytárs kiesése és a két éven belüli nyereségességi célkitűzés miatt a Jófogás már nem élhet az agresszív reklámtevékenység és ügyfélszerzés eszközeivel, miközben a Vateránál szabadultak fel ilyen célú források.

Az apróhirdetési oldalak és az aukciós site-ok hasonló igényeket más megközelítéssel és specifikus előnyökkel-hátrányokkal szolgálnak ki. Előbbiek alapesetben ingyenesek (bár a monetizálási kényszer miatt egyre nagyobb a bevételi nyomás) és a használatuk egyszerű, míg utóbbiak legfontosabb erénye a biztonság és a bizalom. (Ennek legfontosabb eszköze az értékelési rendszer, de az eladók ellenőrzése, az automatikus csalófigyelő rendszerek és a garanciavállalás is ebbe az irányba hat.) Fontos különbség továbbá, hogy az apróhirdetési oldalaknál kiemelt szerepe van a környékbeliek közti kereskedelemnek, illetve az itt vásárlók esetében a bizalmat a termék megtekintése helyettesíti. A Vatera esetében is egynegyed feletti a személyes átvétellel záruló tranzakciók aránya, a Jófogás esetében ez az érték valószínűleg jóval magasabb – bár a Háztól házig szolgáltatás reklámozásával ez az oldal is az országos fókusz felé próbált mozdulni.

A Vatera a jelenlegi helyzetben a biztonság, valamint a vásárlók által kiemelt további előnyök – a keresőrendszer és a naprakész kínálat – hangsúlyozása mellett az észlelt gyengeségeket fejlesztésekkel orvosolva próbál versenyelőnybe kerülni. Az ingyenességet nem kívánják visszahozni, de a díjstruktúra többszintűvé válhat. A feltöltési oldalt is egyszerűsítik, az új eladókat pedig a banki ellenőrzés gyorsításával (bankkártyás rendszer bevonásával) és kiemelési csomagokkal vonzanák. (Külön eladói reklámkampányt nem terveznek, hisznek abban, hogy a minőségi vevők jelenléte a legfontosabb vonzerő számukra.) Az elmúlt években mobilos fronton felgyülemlett lemaradást reszponzív designnal és appfejlesztéssel hoznák be.

Ami a korábbi portfólió alakulását illeti: Grando webáruház megmarad a Vaterába integrálva, csakúgy, mint a Lealkudtuk.hu kuponos oldal; azonban utóbbit önálló platformként is újraélesztenék, újrabevezetési kampánnyal megtámogatva. Ennek fóruma várhatóan az online, illetve a televízión kívüli offline média lesz, míg a Vaterának tavaly óta futnak televízióreklámjai is. Észlelik a nyomást, amely abból ered, hogy az extra szolgáltatásaikat kommunikáció hiányában sok esetben nem ismerik a potenciális felhasználók, de radikális reklámköltség-emelkedéssel nem számolnak.

A PC üzletág gyengülő eredményét ellensúlyozta az adatközpont, a dolgok internete (Internet of Things) és a nem-felejtő memória üzletág javuló eredménye.

Az Intel Corporation 12,8 milliárd dolláros éves árbevételről, 2,6 milliárd dolláros üzemi nyereségről, 2 milliárd dolláros nettó eredményről és 41 centes EPS-ről (egy részvényre jutó eredmény) számolt be az első negyedév vonatkozásában.

„Az összesített árbevétel mértéke nem változott az előző év azonos időszakához képest: az adatközpont, az IoT és a memória üzletágak két számjegyű árbevétel-növekedése ellensúlyozta az asztali PC-kre vonatkozó várakozáson aluli keresletet” – mondta Brian Krzanich, az Intel vezérigazgatója.

A Client Computing Group 7,4 milliárd dolláros árbevétele 16 százalékos csökkenést jelent az előző negyedévhez képest, és 8 százalékos csökkenést éves alapon. Ezzel szemben áll a Data Center Group 3,7 milliárd dolláros árbevétele (19 százalékos növekedés éves alapon) és az Internet of Things Group 533 millió dolláros árbevétele (11 százalékos emelkedés az előző évhez képest). A szoftverek és szolgáltatások vállalati szegmens 534 millió dolláros árbevételt ért el, ami 3 százalékos csökkenést jelent éves alapon.

A 2015-ös év egészére az Intel nagyrészt változatlan árbevételt vár. Kutatás-fejlesztésre, valamint a fúziókra és vállalatfelvásárlásokra körülbelül 19,7 milliárd dollárt terveznek fordítani.

(Fotó: Brian Krzanich az IoT-ról beszél az IDF14-en)