Ismét a fókuszba kerültek az üzemanyagárak, mivel január eleje óta fokozatosan emelkedett az átlagár a magyar kutakon. Ez további kiadásokat ró az autósokra, ahogy történt az a korábbi években is. A K&H múlt év utolsó negyedévében készült biztos jövő felmérés szerint a háztartásban saját autóval rendelkező 30-59 évesek évente átlagosan 17 ezer kilométert tesznek meg, ami nem jelentős változás a korábbi évekhez képest. Ugyanakkor a havi költségek nőttek az üzemanyagárak változásai miatt.

Mennyit hagynak a kutakon?

A kutatás legfrissebb eredményei szerint az átlagos üzemanyagköltés havi 30 ezer forintot tett ki 2024-ben, ami 2 ezer forintos emelkedésnek felel meg az egy évvel korábban adott becsléshez képest. Egyúttal a 2010-es évek közepén indult felmérés történetében ez a legmagasabb érték. Hosszabb távon egyértelműen növekvő tendencia látható az üzemanyagköltségek terén: 2017-ben még átlagosan havi 20 ezer forintot költöttek, mely a következő években 21-22 ezer forintra nőtt. Nagyobb változás a 2021-es mérésben történt: az azt megelőző év alatt már havi 25 ezer forintra ugrott a költség, majd 2022-re további 3 ezer forinttal nőtt, míg végül 2024-re az érték már 30 ezer forintra csúcsosodott. A kisebb településeken élők többet használják az autót, ami a költségekben is megmutatkozik: miközben a budapestiek havi 23 ezer forintért tankolnak átlagosan, a falvakban lakó középkorú autósok 33 ezer forintért teszik ugyanezt.

A saját autóval rendelkezők a havi átlagos üzemanyagköltés alapján három nagyobb csoportba sorolhatóak: 20 ezer forint alatt a harmaduk, 20-30 ezer forint között közel negyedük, míg az átlagos 30 ezer forint felett 35 százalékuk költ. Közel tizedük nem tudott nyilatkozni a költés nagyságáról.

A válaszadók 73 százaléka a friss eredmények szerint azt állította, hogy jobban odafigyel arra, hogy hol tankol, ami megegyezik az egy évvel korábbi eredménnyel. Leginkább a közepes jövedelműek figyelnek erre.

Egy év alatt ugyanakkor jelentősen megnőtt azok aránya, akik arról számoltak be, hogy a korábbihoz képest többen utaznak egy autóban: 37-ről 54 százalékra nőtt ez az arány. Ez a nagyon kedvező eredmény azt jelzi, hogy a válaszadók sokan tudatosabban autóznak.

Drágulásra számítanak

A középkorú autósok az üzemanyagok árának további emelkedésére számítanak a jövőben: egy év múlva átlagosan 688 forintos átlagárral számolnak, a medián pedig a 650-699 forint közötti intervallum lett.

Egy évvel korábban is szerepelt a felmérésben ez a kérdés: 2023 végén a válaszadók átlagosan 701 forintos árat vártak egy évvel későbbre, ám ezt a szintet a tényleges ár nem érte el: a múlt év decemberében a hivatalos KSH-adatok szerint a benzin átlagára jóval alacsonyabb, 619 forint, a gázolajé pedig 630 forint volt.

Photo by Luo Lei on Unsplash

Egy európai uniós szabály értelmében 2024. január 1-jétől jövedékiadó-emelés miatt drágul a benzin és a gázolaj, így összességében 41,3 forinttal többet kell fizetnie egy liter üzemanyagért annak, aki rendszeresen autózik. Ez már önmagában erős érv arra, hogy (időnként) más közlekedési módokat is használjunk, de a Budapesti Közlekedési Központ most 4+1 érvet hoz arra, hogy miért éri meg hosszú távon is a közösségi közlekedés mellett dönteni.

1. Több marad a pénztárcában

Közösségi közlekedéssel jóval megfizethetőbb az utazás, arról nem is beszélve, hogy a közúti torlódásokat is elkerüljük, ha így utazunk. Egy tank benzin a januári emelés után akár 30-35 ezer forintra is rúghat majd, míg a BKK havibérlet áráért (amely 2013 óra változatlanul 9500 forint) egy hónapig korlátlanul utazhatunk több száz autóbusz-, trolibusz-, villamos- és metróvonalon. Nincs úthasználati díj, nincs kötelező gépjármű-felelősségbiztosítás, nem kopik az autónk, így szervizköltséggel sem kell számolni.

2. Időt takaríthatunk meg

A földalatti, valamint a kötöttpályás járatok esetében forgalommal sem kell számolni, de akkor is időt spórolunk, ha busszal vagy trolival közlekedünk, hiszen ezek a járatok előnyt élveznek az autós forgalommal szemben, így gyorsabban és kényelmesebben juthatunk el a célállomásra.

3. Kevesebb stressz, hosszabb élet

A forgalomban töltött idő sokaknak stresszes. A közösségi közlekedéssel mindez elkerülhető: kisebb a felelősségünk utazás közben, a buszon vagy villamoson ülve nem nekünk kell a forgalomra és a közlekedési szabályokra koncentrálnunk, ráadásul a parkolóhely-kereséssel sem kell bajlódni. Emellett utazás közben foglalkozhatunk más tevékenységekkel, például olvashatunk vagy zenét hallgathatunk.

4. A környezetünk is hálás lesz

Az autók károsanyag-kibocsátása egyre nagyobb mértékben befolyásolja mind a saját, mind a környezetünk egészségét, ezért fontos, hogy egyéni szinten is minél többet tegyünk azért, hogy zöldítsük a városunkat. A közösségi közlekedési eszközök karbonlábnyoma jóval alacsonyabb, mint az egyéni járműveké, ezért minél többen váltanak közösségi közlekedésre, annál jobban enyhülhet a főváros széndioxid-terhelése, és csökken a zajterhelés is, ezáltal fenntarthatóbb lesz a városi élet, Budapest pedig egy élhetőbb hely lesz.

+1 Társadalmi interakciók:

A közösségi közlekedés a fentieken túl lehetőséget biztosít arra is, hogy közelebb kerüljünk egymáshoz, barátokkal, ismerősökkel, kollégákkal találkozzunk. A közös utazás növeli a társadalmi interakciók számát, ez pedig nemcsak az utazás élményére, hanem a társadalom egészére nézve is pozitív hatással lehet.

Fontos tehát mérlegelni az autóhasználatot és tudatosan megválasztani a legkedvezőbb közlekedési eszközt a mindennapokra.

Augusztusban az országos kiskereskedelem forgalma folyó áron 1594 milliárd forintot ért el. Az országos kiskereskedelmi forgalom 48 százaléka az élelmiszer- és élelmiszer jellegű vegyes üzletekben, 34 százaléka a nem élelmiszer-kiskereskedelemben, 18 százaléka az üzemanyagtöltő állomások üzemanyag-forgalmában realizálódott.

Az idei évben január és augusztus között az előző év azonos időszakához képest, naptárhatástól megtisztítva a kiskereskedelmi forgalom volumene 9,6 százalékkal kisebb lett. Az élelmiszer- és élelmiszer jellegű vegyes kiskereskedelemben 6,6, a nem élelmiszer-kiskereskedelemben 7,3, az üzemanyag-kiskereskedelemben 21,3 százalékkal esett vissza az értékesítés volumene.

További részletek az Index cikkében. 

Felidézik, hogy az elmúlt hónapokban jelentősen megnőtt a kereslet a hazai töltőállomásokon: a teljes piacon 20 százalékkal, a Mol hálózatában pedig 50 százalékkal nőtt meg a forgalom. Mindeközben a kínálati oldalon több nehezítő körülménnyel is szembesült a cég: a külföldi import visszaesett, a régió több finomítója is átmenetileg csökkentett kapacitással működik, valamint a Barátság vezetéken is néhány napja szünetel a kőolaj-szállítás. Ennek ellenére, ha mindenki csak annyit tankol, amennyire szüksége van, akkor lesz elegendő üzemanyag az országban – húzták alá. A Mol korábbi ajánlásának megfelelően továbbra is azt kéri ügyfeleitől, hogy naponta legfeljebb 50 litert tankoljanak, ezzel segítve az ország zavartalan üzemanyag-ellátását. A hatósági áron – 480 Ft/liter – fizetett tankolásokról a Mol a kormányrendelet értelmében tájékoztatja a Nemzeti Adó- és Vámhivatalt (NAV), amely jogosult arra, hogy az esetleges visszaéléseket vizsgálja.

Több hazai töltőállomás-hálózathoz hasonlóan a Mol is fenntartja a tankolási limitet, hogy a jelenlegi piaci helyzetben is biztosítani tudja az ország zavartalan energiaellátását. Korábban a hazai kutakon értékesített üzemanyag 30 százaléka importból érkezett, de az elmúlt időszakban az üzemanyag behozatal jelentősen lecsökkent, miközben a nyári turizmus és a mezőgazdasági munkák jelentősen megnövelik a kutak forgalmát. Emellett a régióban tapasztalható balesetek, Ausztriában a schwechati és Csehországban a litvinovi olajfinomító leállása, valamint a százhalombattai Dunai Finomító kötelező karbantartása is termékkiesést okoz. A Barátság vezetéken pedig néhány napja szünetel a kőolaj-szállítás, mert tudomásunk szerint technikai problémák merültek fel banki oldalon az orosz félt érintő tranzitdíj kifizetése kapcsán. Ez a helyzet jelenleg közvetlenül nem okoz ellátási problémát, a Molnak több hétre elegendő tartaléka van. A vállalat folyamatosan dolgozik a szállítás újraindításán és megoldási javaslatot is letett az asztalra, azaz egyeztetést kezdeményezett arról, hogy átvállalja a díjkötelezettséget – közölték.

A helyzetet a gyakori pánikvásárlás is bonyolítja, amely megnövekedett logisztikai kihívást jelent: idén már 12 százalékkal nőtt a kiszállítási kapacitás az előző év hasonló időszakához képest, és jelenleg 140 tankerautó dolgozik a kutak folyamatos feltöltésén.

„A közös érdekünk, hogy mindenhol legyen elegendő üzemanyag” – mondta Ratatics Péter, a Mol Magyarország ügyvezető igazgatója. Hozzátette: a jelenlegi helyzetben pánikvásárlás helyett szolidaritást kell vállalnunk egymással. „Minden egyes tankolásnál gondolnunk kell a többi fogyasztóra, akiknek reggelente útra kell kelniük, hogy el tudják végezni a napi teendőiket. Arra kérjük az ügyfeleinket, hogy maximum 50 litert tankoljanak: ha mindenki csak annyit vásárol, amennyire szüksége van, lesz elegendő üzemanyag az országban” – mondta Ratatics Péter. Aláhúzta, hogy a kérés vonatkozik minden olyan hatósági és piaci áras tankolásra, amely kisnyomású, vagyis a normál gépjárműveket kiszolgáló kútoszlopokon történik.

Fotó: Zbynek Burival/unsplash.com

Miután márciusban a Kormány rendeletben módosította az üzemanyag-vásárlás szabályait hatalmas sokk érte a magyar fuvarozói és megbízói szektort. A rendelet értelmében kitiltották a nagyobb, 7,5 tonna feletti járművek nagy részét a benzinkutak sima kútoszlopairól, illetve a 3,5 tonna feletti külföldi járműveket azzal, hogy azokat csak nagynyomású kútoszlopon lehet megtankolni, továbbá csak piaci áron, tehát nem ársapkával 480 forintért.

„Egyik pillanatról a másikra változott meg a helyzet, amikor megtörtént a bejelentés, hogy teherautók nem tankolhatnak üzemanyag ársapkával a kutakon. A költségek minden fuvarozónál emelkedtek, így nem maradt más megoldás, mint a lehető leghamarabb be kell építeni az árakat, és ezt tanácsoljuk a többi fuvarozó cég számára is” – mondta Happ Olivér, a Happ Kft. tulajdonosa, aki szerint most kiemelten fontos, hogy egységesen lépjenek fel a piacon.

Az infláció és az orosz-ukrán háború együttesen hat az árakra

Ha a hazai fuvarozói vállalkozások talpon akarnak maradni, akkor máról-holnapra mintegy húsz százalékos árnövekedést kell érvényesíteniük.

„20 százalékos áremelést kezdeményeztünk az ügyfeleinknél, mert ez az üzemanyag áremelkedés az összköltségünkben éppen 20 százalékos növekedést jelentett. Szerencsére az a visszajelzés a piacról, hogy az ügyfelek ezt elfogadják, hiszen mindenki látja, hallja a hírekben, hogy mi a helyzet. Az infláció és az orosz-ukrán háború együttesen eredményezte ezt” – tette hozzá az ügyvezető, aki elmondta, most is járnak Ukrajnába, napi 15-20 kamionnal, de csak Munkácsra, így a háborús övezetet elkerülik.

Nem látni még, hogy hol a vége a drágulásnak

A legfrissebb hírek szerint az MNB 7 százalékos inflációval számol: rövid távon a háború, középtávon az infláció jelenti a nagyobb kockázatot, így az árstabilitást kell előtérbe helyezni. A legnehezebb, hogy nem is látni a végét. A szakemberek szerint nem állt még meg az áremelkedés.

„Nálunk ez egy mesterségesen generált árstop volt, de ha megnézzük az árakat a környező országokban, akkor még magasabb üzemanyagárakat tapasztalunk. Ezért is volt itthon üzemanyaghiány, mert a tranzitforgalom is itt tankolt nálunk, és ennek most mi vagyunk a kárvallottjai. Sajnos a tendencia azt mutatja, hogy az árak nem lesznek alacsonyabbak, sőt, a háború még változtathat ezen, és még akár drágulhat is, de az olajár esésére nem lehet számítani. Megoldás lehet – és ez sok vevőnknél bevezettük – az üzemanyagár klauzula. Ez azt jelenti, hogy megállapítunk egy fuvardíjat, függetlenül az üzemagyagártól és egy heti üzemanyagár-töltő modell segítségével minden héten korrigáljuk az üzemanyagár mozgásával a megállapított fuvardíjat. Ezt mindenkinek ajánljuk a gazdaságban, mert egy kétoldalú védelmet nyújt” – tette hozzá Happ Olivér, aki azt is elárulta, hogy még mindig vannak üzemanyag ellátási problémák, van olyan benzinkút, ahol időszakos hiány van, de ez már csak 1-2 napos csúszást eredményez.

Fotó: Pixabay

Ez derül ki az Európai Közlekedési és Környezetvédelmi Szövetség (T&E) tanulmányából. Az üzemanyagadó csökkentése helyett az alacsony jövedelmű háztartásoknak nyújtott készpénz-támogatásra lenne szükség.

Griffin Carpenter, a T&E autóipari elemzője elmondta: „Az uniós kormányok azt állítják, hogy Ukrajna mellett állnak, de ahelyett, hogy megadóztatnák az orosz olajat, óriási összeggel támogatják az olajfogyasztást az adófizetők pénzéből. Vannak jobb módszerek is arra, hogy a kormányok segítsenek az embereknek. Kivethetnének egy importvámot az orosz kőolajra, ami az uniós országoknak idén 27 milliárd eurót hozna. Ebből bőségesen lehetne támogatni a szegényebb rétegeket.”

Pogátsa Zoltán, a Levegő Munkacsoport elnökségi tagja kijelentette: „A kormányok azzal is indokolják az üzemanyagadók csökkentését, hogy ezáltal mérséklődik az infláció. Viszont ezzel Putyin agresszióját támogatják, ami olyan óriási áremelkedésekhez vezethet, amit aligha tudunk majd bármivel is ellensúlyozni.”

Lukács András, a Levegő Munkacsoport elnöke hozzátette: „A magas olajárak elkerülésének legegyszerűbb módja, ha olyan intézkedéseket hozunk, amelyek az embereket kevesebb kőolajfogyasztásra ösztönzik. Mivel a legtöbb ember nincs teljesen tisztában az orosz olajexport és az Ukrajna elleni agresszió közötti összefüggéssel, elengedhetetlen, hogy a kormányok és helyi önkormányzatok széles körű kampányt indítsanak, amelyben tájékoztatják az embereket arról, hogy az olajfüggőségünk táplálja Oroszország háborús gépezetét, és arra kérjék őket, hogy az orosz agresszió megszűnéséig takarékoskodjanak az olajjal, amennyire csak tudnak. Csak akkor használjanak autót, ha feltétlenül szükséges, és tartózkodjanak a repüléstől. A vállalatoknak újra kellene gondolniuk, hogyan és mikor szállítanak árukat.”

Fotó: Zbynek Burival/unsplash.com

„Nyugati benzinnel kevesebbet fogyaszt az autóm”

Hamis. Fórumok rendszeres témája a magyar és a nyugati üzemanyagok összehasonlítása, a Bécs-Budapest útvonal fogyasztásának összehasonlítása a fordított relációval, illetve ennek a benzin vagy a dízel minőségéhez kapcsolása. A valóságban ténylegesen előfordulhat, hogy hazafelé kevesebbet fogyaszt a jármű, ez azonban nem a tankolt üzemanyag minőségének, hanem a domborzati viszonyok, a külföldön eltérő vezetési stílus, vagy éppen az uralkodó szélirány számlájára írható (Bécs felé például szembeszél van, míg hazafelé általában hátulról segíti a légmozgás a haladást). Az Európai Unió területén egységes üzemanyag-szabványok léteznek, amelyek számos jellemzőt határoznak meg, így az egyes országok üzemanyagainak gyakorlatilag minimális lehet az eltérése. Az üzemanyagok kémiai összetétele emiatt semmiképpen sem okozhat érzékelhető fogyasztáscsökkenést autónkban. Hasonlóan elképzelhetetlen az üzemanyag „vizezése”, vagyis az összetétel befolyásolása a kutakon, erről a biztonsági berendezések és a rendszeres ellenőrzések gondoskodnak.

„Télen más az üzemanyag, mint nyáron”

Igaz. Kevesen tudják, de a téli-nyári évszakváltás során a benzinkutakon elérhető üzemanyagok összetétele is megváltozik, a jelenlegi szabályozás szerint május 1. és november 15. a két határnap ebből a szempontból. A benzin esetében leginkább a gőznyomásérték változik a téli és nyári verzió között. Télen, a hideg miatt nagyobb gőznyomásértékre van szükség, nyáron azonban ugyanez erősebb párolgást okozna, ami már nem optimális. A dízel esetén különösen fontos a téli-nyári váltás, hiszen itt a zavarodási pont és a hidegszűrhetőségi határhőmérséklet, vagyis az, hogy az üzemanyag megfelelő hidegtulajdonságokkal rendelkezzen, megköveteli a váltást. Télen emellett oda kell figyelni arra is, hogyha a tankban kevés az üzemanyag, az hamarabb le tud hűlni.

„A prémium üzemanyag ugyanaz, csak drágább”

Hamis. Azt már egyre kevesebben vitatják, hogy a prémium üzemanyagok, a válogatott keverőkomponenseknek és a különböző adalékoknak köszönhetően kedvező hatással vannak az autók teljesítményére és a motor élettartamára, a jármű környezetterhelésére. A motorban és az üzemanyag-ellátó rendszerben az idők során óhatatlanul lerakódások keletkeznek, ami romló teljesítményt, nagyobb fogyasztást is okozhat. Éppen ezért a MOL kifejlesztette az EVOTECH FORMULÁT, amely tisztítja és tisztán tartja a motort. Az összes MOL EVO üzemanyag tartalmaz EVOTECH formulát, de az EVO Plus prémium üzemanyagok még többet. A megnövelt mennyiségű MOL EVOTECH formulának köszönhetően még kiválóbb tisztítóhatással rendelkeznek, hozzájárulnak a motor hosszabb élettartamához, ráadásul minden benzines és dízel autóhoz lehet őket használni. A MOL EVO PLUS prémium üzemanyagok használatával például a benzin esetében akár 99 százalékkal, míg a dízel változat esetén akár 45 százalékkel kevesebb lerakódás figyelhető meg. Használtautó vásárlását követően a prémium üzemanyag használatával akár több évnyi lerakódástól szabadíthatjuk meg a gépkocsit.

„Hosszú leállítás előtt érdemes prémiumot tankolni”

Igaz. A pandémiás időszakban különös figyelmet kapott az üzemanyagok eltarthatósága, hiszen a legtöbb autó tankját hónapok alatt sem ürítették ki. Általánosságban elmondható, hogy ha egy járművet, de akár benzinnel működő szerszámot, kerti gépet hosszabb ideig nem használunk, érdemes prémium üzemanyaggal megtölteni. Egy-két hónap alatt ugyanakkor az alap üzemanyag minősége sem változik annyit, ami gondot jelentene indításkor – megfelelő tárolási körülmények között.

„Félretankolás: dízel autóba benzint tankolni rosszabb, mint fordítva”

Igaz. Az egyik leggyakrabban előforduló, egyben legköltségesebb hiba, amit elkövethetünk a tankolás során az, ha nem a megfelelő üzemanyagot engedjük a tankba. Az egységes, színes jelölések mellett a gázolaj töltőpisztolyának csöve vastagabb, mint a benziné, így a hiba ebben az esetben könnyebben észrevehető. A legjobb, ha félretankoláskor egyáltalán nem indítjuk el az autót, még a gyújtást sem adjuk rá. Modernebb autóknál még a vezetőoldali ajtót sem szabad ilyenkor kinyitni, hiszen már ekkor üzemanyagot szívhat fel a rendszer a tankból. A gyorsabb és komolyabb károsodást az okozza, ha a dízel autóba benzint tankolunk, de minden hasonló esetben a legcélszerűbb szakszerű segítséget kérni a tank leszívásához és teljeskörű átvizsgáláshoz. Fordított esetben, vagyis amikor benzines autóba gázolaj kerül, kisebb mennyiségnél (néhány százalék) még jó eséllyel megbirkózik a motor az eltérő anyaggal, nagyobb mennyiség esetén azonban már semmiképpen sem érdemes kockáztatni.

„Többet tankoltam, mint amekkora az autóm tankja”

Hamis. A hazai szabályozás értelmében a kútoszlopon mutatott érték és az autóba kerülő mennyiség között mindössze 0,5 százalékos eltérés lehet. A benzinkutak töltőoszlopait, illetve az azokba telepített mérőeszközöket rendszeresen hitelesítik az erre hivatott állami hivatalok, illetve a nagyobb forgalmazók is ellenőrzik a saját márkájukhoz tartozó töltőállomásokat. Az ugyanakkor elképzelhető, hogy az autó tankjának van olyan pufferrésze, amelybe normál esetben nem kerül be az üzemanyag, adott pillanatban viszont valamilyen okból – például egy kapcsoló átkattintásával – mégis megnyílik, és így a szokottnál több hajtóanyag fér el a tartályban.

Egyszerűsítést hozott a digitalizáció az útdíjfizetésben

Az UTA üzemanyag- és útdíjszolgáltató Európában elsőként tavaly áprilisban vezetett be digitális, úgynevezett interoperábilis útdíjfizetési megoldást. Az Európai Elektronikus Útdíjfizetési Rendszer (EETS) irányelvnek megfelelő UTA One útdíjfizetési rendszerrel feleslegessé vált, hogy a tehergépjárműveken minden országra külön-külön fedélzeti egységet kelljen használni az útdíjak elszámolásához, ami jelentősen csökkentette a fuvarozó vállalkozások adminisztrációs feladatait és költségeit.

9 ország, egyetlen fedélzeti egység

Az UTA egységes útdíjelszámolási rendszerével a magyar fuvarozó vállalkozók is utólag, egy számlán fizethetik az Ausztriában, Lengyelországban (A4), Belgiumban, Franciaországban, Olaszországban, Spanyolországban, Portugáliában és immár Németországban keletkező útdíjaikat. Az egységes rendszer így már 9 európai országban, Németország 53 000 km hosszúságú díjköteles úthálózatával együtt, mintegy 74 000 km díjköteles útszakaszt fed le.

„Németország az egyik legfontosabb cél- és tranzitország a nyugat-európai fuvarfeladatokat teljesítő magyar fuvarozók számára. Azzal, hogy a német úthálózat is bekerült az UTA One útdíjelszámolási rendszerbe, még tovább egyszerűsödnek a hazai fuvarozók és szállítmányozók útdíjelszámolási és adó-visszatérítési feladatai” – mondta Réthy Kinga, az UTA Magyarország Kft. ügyvezető igazgatója. „Ezen vállalkozásoknak már 9 európai országra is elegendő csupán egy fedélzeti egységet használniuk a teljes út során, és minden útdíj egy számlán kerül összesítésre. Ebbe a rendszerbe tervezzük a teljes magyar úthálózat bevonását is, még tovább csökkentve a magyar fuvarozók adminisztrációs terheit” – tette hozzá a szakember.

Magyarországon (KSH) mintegy 19 000 közúti teher- és árufuvarozással, valamint személyszállítással foglalkozó vállalkozás működik. Az UTA nemzetközi szerviz- és üzemanyagkártya-szolgáltató adatai szerint e vállalkozások 40%-a, azaz mintegy 7600 cég teljesít nemzetközi fuvarfeladatokat. Az üzemanyag- és útdíjak összege jelentős megtakarítási potenciált jelent a fuvarozó vállalkozások számára. Az UTA szolgáltatásai révén ezek a cégek az üzemanyag árából akár 4 cent/liter, az útdíjak összegéből pedig átlagosan 0,7%-os kedvezményt is realizálhatnak. Az UTA számításai szerint egy átlagos, 10 darab, 40 tonnás kamionból álló flottával rendelkező vállalkozás, amelynek gépjárművei havonta autónként közel 10 000 km-t futnak, a kártya használatával évente nagyjából 14 000 euró (az üzemanyagból kb. 12 300 euró, az útdíjból kb. 1100 euró), azaz 4 250 000 forint megtakarítást is realizálhat, ami éves üzemanyag- és útdíjköltségeinek közel 3%-át jelenti.

Úton-útfélen

Az UTA üzemanyag- és szervizkártyát immár 40 európai országban, összesen 55 000 elfogadóhelyen használhatják a fuvarozók az útjuk során felmerült üzemanyag-, szerviz-, út-, alagút- és híddíjak rendezésére. A jelentős kedvezményeket és egyszerű áfa-visszaigénylést biztosító szolgáltatás népszerűségét jelzi, hogy az elmúlt év során 690 000-ről 760 000-re nőtt a kibocsátott kártyák száma, amelyeket 89 000 vállalkozás használ.

Az UNION TANK Ecksteinről

Az UNION TANK Eckstein GmbH & Co. KG (UTA) Európában a tankoló- és szervizkártyák vezető szolgáltatói közé tartozik. Ügyfeleink az UTA kártyarendszer segítségével 40 európai ország több mint 50 000 elfogadóhelyen tankolhatnak készpénz nélkül, márkától függetlenül, valamint igénybe vehetnek egyéb szolgáltatásokat is. Ezekhez tartoznak többek között az autópálya-használati díj elszámolása, a javítási szolgáltatások, a mentés és vontatás, valamint a forgalmi és az ásványolajadó visszatérítése. A jelentős kedvezményeket és egyszerű áfa-visszaigénylést biztosító szolgáltatás népszerűségét jelzi, hogy az elmúlt év során 690 000-ről 760 000-ra nőtt a kibocsátott kártyák száma, amelyeket 89 000 vállalkozás használ.

A vállalkozást 1963-ban Heinrich Eckstein alapította és ma az Edenred SA többségi tulajdonában van (83%). Az Edenred a vállalkozásoknak, munkavállalóknak és üzletfeleknek kínált fizetési szolgáltatásaival a világpiacon vezető helyet foglal el. 2017-ben több mint 26 milliárd eurós üzleti volument ért el, amelynek 78%-a digitális csatornákon jött létre. Az Edenred szolgáltatásai egyedülálló hálózatot teremtenek 44 millió munkavállaló, 770 000 vállalkozás és közintézmény, valamint 1,5 millió kereskedelmi partner számára. Az Eckstein család 17%-os részesedéssel rendelkezik az UTA-ban. Az UTA megkapta a VerkehrsRundschau szakfolyóirat neves Image-Award díját „Tankolókártyák” kategóriában, melyet a Kleffmann piackutató intézet kétévente ítél oda egy független piacelemzés alapján.

2018 folyamán az Észak-magyarországi Közlekedési Központ Zrt. saját üzemanyagkút-hálózatán vezették be azt a teljes körű kontrolling megoldást, ami a kutakon és a járműben található üzemanyagkészletet együttesen képes monitorozni. A kúthálózat szintjén egy automatizált mérőrendszer felügyeli a kútban tárolt üzemanyagot és annak mozgását, járműszinten pedig a flottakövető rendszer végzi az üzemanyagszint-mérést. A kettő integrálásával valósult meg a teljes körű üzemanyag-ellenőrzés, amivel a kútra történő beérkezéstől egészen az elégetésig végig követhető az üzemanyag útja. A hálózat egyes pontjain mért tankolási adatokat a rendszer automatikusan továbbítja a felügyeleti rendszernek, ami eltérés esetén azonnal riaszt.

„Az i-Cell által átadott rendszer több szempontból is új alapokra helyezte az üzemeltetést. Autóbuszainkon egy napon belül több gépjárművezető dolgozik, akik együttesen használják fel a feladatuk elvégzéséhez felvett üzemanyagot. Az általuk felhasznált üzemanyag mennyiségét csak a megtett kilométer arányában tudtuk viszonyítani. A rendszer bevezetésével és azzal, hogy a járművekbe sofőrazonosító rendszer is beépítésre került, személyre szólóan tudjuk mérni az üzemanyag-felhasználást. Fontos eleme még e fogyasztásmérési rendszernek az utazási komfortra, azaz a fűtésre és a klimatizálásra felhasznált üzemanyag mérése. Társaságunk – hasonlóan más közlekedési központokhoz – a gépjárművezetőknél a gazdaságos jármű-üzemeltetés ösztönzésére üzemanyag-megtakarítási rendszert alkalmaz. Ennek fontos része, hogy az utazási komfort fenntartására felhasznált üzemanyagot el tudjuk különíteni a feladat ellátására felhasznált üzemanyag mennyiségétől. Ezzel egy igazságosabb ösztönzési rendszert tudunk működtetni. Miután a rendszer a járművezetők vezetési stílusának elemzésére is képes, a gépjárművezetőink képzése során oktatási céllal is alkalmazni tudjuk. Összességében elmondható, hogy az új rendszerrel nagy lépést tettünk a 21. századi, fenntarthatóbb üzemeltetés felé” – mondta Durucz József, az Észak-magyarországi Közlekedési Központ Zrt. jármű-üzemeltési osztályvezetője.

A fejlesztés továbbá képes egy rendszerben kezelni tankolási adatokat, segítségével a tankolás és az üzemanyag felhasználása mindig személyhez köthető, valamint pontos képet ad az üzemanyag felhasználásának helyéről, idejéről és mértékéről is. Az innovatív megoldást a magyar tulajdonú i-Cell Kft. fejlesztette.

„A hazánkban hiánypótlónak számító zárt üzemanyagkontroll-rendszer fejlesztésével cégünk újabb mérföldkőhöz érkezett. Az egyedi ügyféligényre szabott rendszer teljes körű kiépítésére összesen fél év állt rendelkezésünkre, ami alatt közel ezer buszt szereltünk fel i-Fleet nyomkövető rendszerünkkel, 12 darab kutat automatizáltunk, majd hangoltunk össze felügyeleti rendszerünkkel. A 2019 januárjában lezajlott átadás-átvételt egy egy hónapos próbaüzem követte, aminek lezárása után kijelenthető, hogy a rendszer a várakozásoknak megfelelően, stabilan működik”– mondta Farkas Károly, az i-Cell Kft. operatív igazgatója.

Az üzemanyag felhasználásának nyomon követésére alkalmas megoldás a közösségi közlekedést biztosító vállalatokon kívül minden olyan cégnek hatékony megoldás, ahol elektronikus formátumban rendelkezésre állnak a tankolási adatok, függetlenül attól, hogy saját kútról vagy közforgalmú hálózatról tankolnak a járművek. Az i-Cell Kft. éppen ezért a következő lépésben az agrárszektorra terjeszti ki a megoldást és tervben van nyilvános kúthálózatok integrálása is.

Az üzemanyagkontroll-rendszer működéséről készített négyrészes videó az alábbi linken érhető el.

Jóllehet szélesebb körben még kevesebbet olvashatunk róla, mint a slágertémának számító akkumulátoros elektromos hajtásról vagy napjaink legnépszerűbb zöldmeghajtásáról, a külső töltést nem igénylő, a városi forgalomban akár 50-70 százalékban tisztán elektromos üzemű, károsanyagkibocsátás-mentes közlekedést lehetővé tevő hibrid elektromos hajtásról, sok iparági és energetikai szakértő egyetért abban, hogy a jövő abszolút zöldenergia-hordozója a hidrogén lehet, amely forradalmasíthatja majd a közúti, a vízi, a vasúti és a légi közlekedést egyaránt, de új alapokra helyezheti a létesítmények energiaellátását is.

Abban persze megoszlanak a vélemények, hogy milyen gyorsan következhet be a hidrogén áttörése és köszönthet be a hidrogén alapú társadalom, a 18 vezető globális autógyártó és energetikai szolgáltató vállalat által megalapított Hidrogén Tanács ugyanakkor egyértelműen azon dolgozik, hogy minél szélesebb körben megismertesse a politikai döntéshozókkal és a felhasználókkal egyaránt a hidrogén mint abszolút zöldenergia-hordozó jelentette előnyöket.

A hidrogén autóipari alkalmazásának élharcosa a területen a legelőrehaladottabb fejlesztéseket magának tudó Toyota és prémium márkája, a Lexus.

A világ legzöldebb és leginnovatívabb autógyártójának tartott japán autóipari óriás már nem csupán sorozatgyártott, melléktermékként tiszta vizet kibocsátó hidrogénüzemanyag-cellás személyautót (Mirai), de a technologiával meghajtott buszt (Sora), teherautót (Portal) és targoncát is kínál, miközben támogatja a hidrogén vasúti, légi és vízi közlekedésben történő fejlesztését célzó projekteket is.

Utóbbira kiváló példa a tökéletes zöldkörforgást megvalósító Energy Observer elnevezésű yacht, amely éppen a Föld megkerülését célzó 6 éves expedíción vesz részt.

A Toyota ráadásul a technológia mihamarabbi széles körű elterjedését segítendő mintegy 5600 a hidrogénüzemanyag-cellás meghajtással kapcsolatos szabadalmat osztott meg versenytársaival ingyenesen.

Az, hogy mennyire reális az Autovista olvasóinak várakozása, miszerint már 10 éven belül ez a meghajtás lesz a legnépszerűbb az új autók vásárlóinak körében, persze fogós kérdés, gyors elterjedésének igazából csak a szükséges infrastruktúra kialakításának üteme szab határt.

Jelenleg Európában közel 100 nyilvános hidrogéntöltő állomás van, a szakértők 2020-ra azonban már 520-szal számolnak, Magyarországon is ekkorra van előirányozva az első hidrogénkút megnyitása, 2030-ra pedig már 14-et irányoz elő idehaza a szakpolitika. Addigra Európában már több ezer kút várható: egyedül Nagy-Britanniában mintegy 1150 hidrogénkút megnyitását tervezik 2030-ra.

„Egy hidrogéntöltő állomás kialakítása ma mérettől és helytől függően 300 ezer euró és 2 millió euró közötti összegbe kerül, a költség ugyanakkor folyamatosan csökken, amire hatással van az is, hogy a hidrogént központilag, utólagos elosztás mellett vagy helyben állítják elő.

Hatalmas előny ugyanakkor, hogy egy hidrogéntöltő állomás kialakítása alapesetben nem igényel az elektromos töltőhálózathoz hasonló teljesen új, önálló infrastruktúrát, Nyugat-Európában számos példát találunk a meglévő töltőállomás átalakítására, egy (vagy több) új hidrogén kiállással való kiegészítésére” – avat be Varga Zsombor, a Toyota és Lexus márkák magyarországi kommunikációjáért felelős vezetője.

A szakember arra is rámutat, hogy a melléktermékként tiszta vizet kibocsátó hidrogénüzemanyag-cellás elektromos autók (FCEV – Fuel Cell Electric Vehicle) megtankolása nagyon hasonlóan történik a mostani benzin- és dízelüzemű autók tankolásához, és miközben éppúgy 2-3 percet vesz igénybe, a hatótáv is hozzájuk hasonlóan 500-1000 km is lehet, ami rendkívül vonzó alternatívává teheti őket az akkumulátoros elektromos autókkal szemben, ezért a következő évtized közepére könnyűszerrel akár tízszer annyi FCEV is gazdára találhat évente, mint ma.

„Az akkumulátoros elektromos autók területén természetesen áttörést hozhatnak majd a következő évtized elején a szilárdtest-akkumulátorok (ezek fejlesztésének vezető szereplője szintén a Toyota), amelyek alkalmazása révén drasztikusan csökken majd a töltési idő és növekszik a hatótáv, az infrastruktúra és a megnövekedett hálózati terhelés problémája azonban továbbra is fennmarad” – mutat rá Varga Zsombor.

A szakember úgy véli, a következő évtized közepére a jelenleginél sokkal meghatározóbb szerep vár mind az akkumulátoros-elektromos, mind a hidrogénüzemanyag-cellás technológiára a tisztán robbanómotoros üzemű (benzines és főként a környezetszennyező dízel) hajtások visszaesése mellett, ám a legnépszerűbb zöldmeghajtást még továbbra sem ezek, hanem mostani helyzethez hasonlóan a benzines és elektromos hajtást kombináló hibrid elektromos autók jelentik majd. A nem elhanyagolható különbség az lesz, hogy míg ma a hibridek még csak a teljes újautó-értékesítés valamivel több, mint 5 százalékát teszik ki Európában, és az eladások zömét még továbbra is a benzines és kisebb mértékben az utóbbi években mélyrepülést bemutató dízelek teszik ki, addig a következő évtized közepére már a hibridek képviselik majd a fő csapást.

„2025-re a világ vezető autógyártójának számító Toyota már egyetlen olyan autót sem kínál majd, amely ne lenne elérhető részben vagy teljesen elektromos hajtással (hibrid elektromos, plug-in hibrid elektromos, akkumulátoros-elektromos vagy hidrogénüzemanyag-cellás elektromos), és egyre több autógyártó jelent be minket követve hasonló ambíciókat. Szemben az idei több mint 1,5 millióval 2030-ra évi 5,5 millió részben vagy teljesen elektromos autó értékesítésével számolunk, amiből 1 millió lehet zéró károsanyag-kibocsátású (akkumulátoros elektromos vagy hidrogénüzemanyag-cellás elektromos) modell. A teljes értékesítésünk zéró emisszójúvá tételét 2050-re várjuk, ám a zöldértékesítések felgyorsulásával és az ezt célzó szabályozások szigorodásával ez akár hamarabb is bekövetkezhet” – avat be Varga Zsombor.

A szakember arra is rámutat, hogy az újautó-értékesítések zöldülésében a magánvásárlók ez irányú preferenciája mellett meghatározó szerepe van a Klíma Csoport EV100 elnevezésű globális kezdeményezéséhez hasonló megmozdulásoknak, amelynek keretében meghatározó globális vállalatok kötelezték el magukat arra, hogy 2020-ra vállalati flottáik 25 százaléka, 2025-re 50 százaléka, 2030-ra pedig 100 százaléka hibrid elektromos, hálózatról tölthető hibrid elektromos (plug-in hibrid), akkumulátoros-elektromos és hidrogénüzemanyag-cellás elektromos járművekből álljon. A világszintű újautó-vásárlásoknak ugyanis mintegy felét teszik ki a vállalati flották részére történő értékesítések, így egy ilyen mérvű elmozdulás, ha egyre több vállalat csatlakozik a kezdeményezéshez, érzékelhetően felgyorsíthatja az újautópiac zöldülését.

Az Autovista olvasóinak várakozása egyelőre tehát kissé túl optimistának tűnnek, hiszen tíz éven belül, 2028-ra azzal számolnak, hogy az újautó-eladások 73 százaléka részben vagy teljesen elektromos lesz: 28 százalék hidrogénüzemanyag-cellás elektromos (FCEV), 18 százalék akkumulátoros-elektromos (BEV), 18 százalék hibrid elektromos (HEV) és 9 százalék hálózatról tölthető avagy plug-in hibrid elektromos (PHEV). Varga Zsombor azonban emlékeztet arra, hogy az autógyártók azokat az autókat gyártják majd, amelyekre van igény, így az Autovista-olvasók várakozása akár önmegvalósító is lehet: ha valóban ekkora igény mutatkozik majd az alternatív hajtású autókra, akkor a többi gyártó is követi majd a Toyotát és a Lexus kínálata és értékesítése drasztikus zöldítésében.

„A Toyota európai értékesítéseit már most mintegy 50 százalékban a környezetbarát hibrid elektromos autók teszik ki, míg a Lexus esetében ez az arány meghaladja a 98 százalékot. Ez a két márka kínálja a világ legszélesebb hibrid -elektromos modellportfólióját (világszinten 36, Európában 20 modell), és nem csupán a világ hibridértékesítéseinek közel 80 százalékát jegyzi, de egyben a világ legnépszerűbb hibrid (Toyota C-HR), plug-in hibrid (Toyota Prius Plug-in Hybrid) és hidrogénüzemanyag-cellás (Toyota Mirai) autóját is, a szilárdtest-akkumulátorok térnyerésével pedig csupán idő kérdése hogy a világ legnépszerűbb akkumulátoros-elektromos autója is Toyota legyen. Számos versenytársunk szintén gőzerővel növeli kínálatában a részben vagy teljesen elektromos modellek számát, értékesítéseikben ez azonban jelenleg csak korlátozottan köszön vissza. Amennyiben azonban azzal szembesülnek, hogy a piac ezeket a modelleket keresi, ők is fel fogják pörgetni zöldautó-termelésüket és -eladásaikat, amivel együttesen hatalmas lépést tehetünk a klímavédelmi célok teljesüléséért, még akkor is, ha a világszintű szén-dioxid-kibocsátás csupán egyötödéért felelős az közúti közlekedés” – hívja fel a figyelmet Varga Zsombor.