A klímavédelem és az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodás korunk legnagyobb kihívását jelenti. A dm elkötelezett a témában, és következetes dekarbonizációs stratégiát követ az üvegházhatású gázok kibocsátásának csökkentése érdekében mind az upstream, mind a downstream értékláncaiban, valamint saját üzleti tevékenységét érintően.

„Az energiahatékonyság és a megújuló energia felhasználásának növelése kiemelt feladat a dm számára, ezért erőforrás-takarékos épülettechnológia kiépítésébe, napelemes rendszereink (PV) bővítésébe invesztálunk, és ahol lehetséges, átállunk a megújuló energiaforrásokon alapuló energiabeszerzésre is. Ennek fontos lépése hazai szinten a Green Clouddal történő együttműködés is, akikkel egy Magyarországon egyedülálló innovatív megújuló energiapiaci megoldás révén tudjuk fenntarthatósági céljainkat elérni” – mondta el Kanyó Roland, a dm marketing és PR menedzsere.

Hazai naperőműből származó fizikai zöldenergiát vásárol a dm

Az együttműködés keretében a Green Cloud a szihalmi naperőműre alapozott Power Purchase Agreement (PPA) szerződés keretében hazai fizikai zöldáramot biztosít a dm energiaellátásához, ezzel a vállalat éves közvetlen beszerzésű villamosenergia-szükségletének 30 százaléka lesz tiszta energiával fedezhető.

„Nagy öröm számunkra, hogy egy olyan országos lefedettségű, ismert márka is, mint a dm csatlakozott ügyfeleink közé. Ez az együttműködés egyértelmű üzenet a vásárlók és a vállalati szféra felé is: a zöldenergia felhasználás nem szektorspecifikus, hanem a nagy energiaintenzív létesítmények mellett egy országos bolthálózattal rendelkező retail szereplő is választhatja. A zöldenergiát mi versenyképes áron, hosszútávon és teljes ellátásbiztonság mellett tudjuk garantálni. Ezzel a konstrukcióval a dm csökkentette az energiaköltség kitettségét, így a zöldülés mellett ez a konstrukció hozzá tud járulni a dm üzleti sikerességéhez is. Fontos kiemelni, hogy a dm közvetlenül hazai naperőműből származó fizikai zöldenergiát vásárol, nem pedig azt helyettesítő vagy kiváltó karbonpiaci eszközöket, amelyek ESG hatása megkérdőjelezhető” – emelte ki Pokol László, a Green Cloud vezérigazgatója.

A Green Cloud még 2025-ben elindítja következő, 100%-ban vállalati PPA-ügyfeleket kiszolgáló naperőmű-projektjét is, amely tovább bővíti az elérhető megújuló energia kapacitásokat a hazai piacon. A cég úgy látja, hogy az általuk kifejlesztett megújuló energetikai piaci PPA-lehetőséget biztosít a vállalatok skálázható zöldülésére – a teljes ellátásbiztonság garantálása mellett.

A stratégiai energetikai célok sikeres megvalósítása

Annak érdekében, hogy az országszerte jelenlévő dm-üzletek energiafelhasználását folyamatosan csökkentsék, és emellett az energiahatékonyságunkat növeljék, tovább folytatják az erőforrás-takarékos hőszivattyúk telepítését, mérésvezérlő technológia bevezetését, és megtörtént az üzletek LED-alapú megvilágításra történő átalakítása is. A dm-üzletek dolgozói számára rendelkezésre állnak azok a nyári és téli üzemmódra vonatkozó cselekvési tervek, amelyek segítségével energiatudatosan tudják beállítani a hőmérsékletet és a világítást.  Valamennyi munkatárs számára képzést is biztosítanak energiamenedzsment témában.  Emellett folyamatosan bővítik saját napelemes (PV) rendszereiket is, Magyarországon jelenleg 14 napelemes rendszer működik (2024-es állapot). A 2024/25-ös gazdasági évben hasonló mértékű bővítést terveznek.

A téma aktualitását az adja, hogy 1998 óta március 6. az Energiahatékonyság Nemzetközi Napja, éppen ezért érdemes áttekinteni hazánk helyzetét is. A magyar családiház-állomány az uniós átlagnál 10 százalékkal több energiát fogyaszt négyzetméterenként, ezzel Magyarország a tíz fajlagosan legtöbbet fogyasztó uniós tagország között van. Ennek egyik oka, hogy a hazai épületállomány energiahatékonysági szempontból elavult, korszerűtlen. Épületeink fenntarthatósága leginkább hőszigetelés révén javítható. A levegőt erősen szennyező és így az egészségünket is romboló közlekedési és fűtési módok, illetve az egyre dráguló energiaárak mára nyilvánvalóvá tették, hogy az energiahatékonyság már nem csupán anyagi kérdés.

Hazánk energiafogyasztása az ezredforduló óta nem változott jelentős mértékben. Leginkább a megújuló energia arányának növelése terén indulunk hátrányos helyzetből az EU többi tagállamához képest, hiszen míg az Unióban a teljes energiamennyiségnek átlagosan már 34 százaléka származik megújuló forrásból, addig hazánkban ennek mértéke csak 13 százalék^**.

Sürgető feladatokat és drasztikus lépéseket ír elő az EU

Európában a hűtő- és fűtőberendezések rengeteg energiát igényelnek, a hűtés és fűtés együttesen az EU energiaszükségletének 50 százalékát teszi ki. A Knauf Insulation egy korábbi, nem reprezentatív felmérése szerint egy átlagos magyar háztartás energiafelhasználásának 75 százalékát a fűtésre, illetve a hűtésre fordított energia teszi ki. Miközben az Unióban átlagosan 10-ből 3 lakóépület szigetelt, addig hazánkban 10-ből mindössze 2. Vagyis a legnagyobb energiamegtakarítási potenciált otthonaink korszerűsítése, szigetelése jelentené.

Magyarország már az épületállományának teljes körű szigetelésével képes lenne teljesíteni az Európai Unió 2030-ra előirányzott energiahatékonysági célkitűzéseit. Egy korábbi felmérésből az is kiderült, regionális összehasonlításban sem állunk jól. Miközben a magyar családi házak 25-27 százaléka szigetelt, addig az 1,4 millió osztrák családi ház 80 százaléka, az 5 millió lengyel ház 59 százaléka, a 800 ezer szlovák családi otthon 35 százaléka, az 1,5 millió cseh ház 25 százaléka kapott a hideggel és a meleggel szembeni védelmet.

A szigetelés lehet a megoldás kulcsa

Magyarországon a Knauf Insulation adatai szerint a lakosság 70 százaléka, azaz csaknem 7 millió ember él családi házakban. Ezeknek az ingatlanoknak a háromnegyede, mintegy kétmillió családi ház épült 1980 előtt, vagyis nagy részük energetikailag korszerűtlen. Az energiaárak világpiaci változása, a rezsiköltségek növekedése miatt különösen felértékelődik épületeink szigetelése. Egy családi ház szigetelésével akár 50 százalékkal is csökkenthetjük otthonunk energiafelhasználását.

„Épületeink energiahatékonyságának meghatározó szerepe van CO₂-kibocsátásunk mérséklésében. Magyarországon önmagában csak a korszerűtlen családi házak teljes körű szigetelésével közel 1 millió tonna CO₂-kibocsátást kerülhetnénk el évente, amellyel családi házaink fűtési költségét akár 40-50 százalékkal, karbonlábnyomunkat 6 százalékkal csökkenthetnénk” – mondta Aszódy Tamás, a Knauf Insulation Kft. ügyvezető igazgatója. „A hőszigetelés ráadásul nem csak télen, de nyáron is energiát takarít meg. Szakembereink számításai szerint, ha nem gondoskodunk családi házunk megfelelő szigeteléséről, akkor az elpazarolt energia 35 százaléka a falakon, 25 százaléka az ablakokon, 15 százaléka a padlón keresztül, 25 százaléka pedig a tetőn át távozik” – tette hozzá a szakember.

*https://ec.europa.eu/commission/presscorner/detail/hu/QANDA_20_1598

**https://ec.europa.eu/eurostat/web/products-eurostat-news/-/ddn-20210108-1?fbclid=IwAR1pSOjlGBWkg3KYZ-f5yphCjP1L7ETYBAY7s7Aq3hJJc3eAGLXfU_wLVoM

Az orosz-ukrán fegyveres konfliktus rávilágított arra, hogy Magyarország mennyire függ a fosszilis energiáktól. A vállalatvezetők szerint mindenképpen szükség lesz több alternatív energiaforrásra. Ugyanakkor attól is tartanak, hogy a fegyveres konfliktus következményeként ilyen irányú törekvéseik késést szenvedhetnek – derül ki a K&H fenntarthatósági index felméréséből, amelyet június végén mutattak be. A felmérésre most először került sor és a pénzintézet félévente fogja megismételni az adatfelvételt, hogy követni lehessen a változásokat is.

„Minél inkább úgy gondolja a cégvezető, hogy egyre fontosabbak lesznek a megújuló energiaforrások, annál inkább tart attól, hogy az orosz-ukrán fegyveres konfliktus hatására a fenntarthatósági törekvéseik késést szenvedhetnek” – mondta Suba Levente, a K&H fenntarthatósági programjának vezetője.

Az Európai Unió karbonkibocsátással kapcsolatos célkitűzéséről a cégek háromnegyede hallott, 55 százalékuk azt is tudta, hogy a teljes karbonsemlegesség a cél. Tízből nyolc vállalatvezető osztja azt a véleményt, hogy a fenntarthatósági kérdések előtérbe kerülése javítja megítélésüket a fogyasztók, illetve vevők körében.

Mégis, a cégeknek csak kétötöde érzi úgy, hogy érintett a karbonsemlegességi törekvések szempontjából. Szinte alig van olyan cég, amely saját bevallása szerint a versenytársaihoz képest több üvegházhatású gázt bocsát ki. Így aztán céldátumot sem jelöltek ki, amikorra el kellene érniük a karbonsemlegességet. Megfigyelhető azonban, hogy minél nagyobb egy vállalat árbevétele – illetve minél jelentősebb annak az ágazatnak a karbonkibocsátása, amelyben a cég tevékenykedik –, annál valószínűbb, hogy már jelenleg is számszerűsítik az üvegházhatású gázok kibocsátását.

Jelenleg alig van olyan vállalat, amely zöld energiát vásárolna (2 százalék említette). Az azonban elmondható, hogy minél inkább karbonkibocsátónak számít az az ágazat, ahol a cég tevékenykedik, annál valószínűbb, hogy vásárol a vállalat zöld energiát a szolgáltatójától. A jelentős kibocsátók között ráadásul számos olyan cég van, amely – ha jelenleg nem is, de a közeljövőben – tervez ilyen lépést a fenntarthatóság érdekében. Összességében jelenleg a vállalatok teljes fogyasztásának 1 százalékát sem teszi ki a zöld energia.

„Elgondolkodtató, egyben aggasztó eredmény, hogy a felmérésben résztvevő – főleg a kisebb cégek élén álló – cégvezetők ötöde úgy gondolja, hogy a klímaváltozás nem az emberi tevékenység eredménye, így aztán neki ezzel nincs is dolga…” – tette hozzá Suba Levente, a K&H fenntarthatósági programjának vezetője.

Bolygónk egészségesebbé tétele érdekében a Mars átalakítja a munkafolyamatait, az anyagbeszerzéstől kezdve a gyártáshoz szükséges energia előállításáig. A Mars telephelyein felhasznált villamos energia több mint 54%-a megújuló forrásból származik. Kiemelkedik ebből a magyarországi, Csongrád-Bokroson található gyártóüzem, ahol az áram már 100%-ban megújuló forrásból származik.

Továbbá a Mars azt a célt tűzte ki, hogy 2025-ig 27%-kal, 2050-re pedig 67%-kal csökkenti a kibocsátott üvegházhatású gázok mennyiségét globálisan. 2020-ban a vállalat eddig 7,3%-os csökkenést ért el, és ezzel a vállalásának megfelelő ütemben halad.

A Mars a csomagolási technológiájával is igazodik a körforgásos gazdasághoz. A vállalat csökkenti a nem szükséges csomagolást, újratervezi a szükséges csomagolást, és beruház a körforgás bezárása érdekében. Az elmúlt év során a Marsnál használt csomagolóanyagok 21,7%-a volt újrafelhasználható, a cél pedig, hogy négy éven belül 100%-ban újrafelhasználható, újrahasznosítható vagy komposztálható csomagolással rendelkezzen.

A Mars továbbra is támogatja az agrártermelő közösségeket. Jelenleg 233 ezer termelő vesz részt a programban, a cél pedig az 1 millió termelő bevonása világszerte. A járvány miatt különösen sújtott közösségeket a Mars eddig több mint 39 millió dollárral támogatta, ezen belül 600 ezer dollárt adományoztak abban a négy közép-európai országban, ahol jelen van a cég: Magyarország, Románia, Csehország és Szlovákia.

„Soha nem volt aktuálisabb beszélni arról, hogy a vállalatok milyen célzott lépéseket tesznek annak érdekében, hogy jobbá tegyük a világot. A globális bizonytalanságok korát éljük, ezért minden szervezetnek lehetősége és felelőssége, hogy meghatározza, mit tesz a bolygónk érdekében” – mondta Zuzana Losakova, a Mars Central Europe vállalati ügyekért felelős igazgatója.

AZ EP 442 szavazattal, 203 ellenszavazat és 51 tartózkodás mellett hagyta jóvá a klímarendeletet, amelyről áprilisban született megállapodás az uniós intézmények között. A megállapodásban a 2050-re kitűzött uniós klímasemlegesség (amikor egyensúly van a kibocsátott szén-dioxid, illetve a légkörből kivont és szénelnyelőkben tárolt szén-dioxid mennyisége között) már mint kötelező cél szerepel, túl az európai zöld megállapodásban vállalt politikai elkötelezettségen. A rendelet jogi kiszámíthatóságot biztosít az átmeneti időszakra az európai polgárok és vállalatok számára. 2050 után az Unió arra törekszik, hogy kevesebb szén-dioxidot bocsásson ki, mint amennyit kivon a légkörből.

Merészebb célkitűzés 2030-ra

Az Unióban 2030-ig az 1990-es szinthez képest legalább 55 százalékkal csökkenteni kell az üvegházhatású gázok kibocsátását (ez az érték korábban 40 százalék volt). A Bizottság emellett a mezőgazdaság és erdőgazdálkodás kibocsátását szabályozó, hamarosan bemutatandó javaslatában növelné a szénelnyelés mértékét, és ezáltal gyakorlatilag 57 százalékra emeli a 2030-as csökkentési célt.

A 2040-es cél az üvegházhatású gázok mennyiségétől függ

A Bizottságnak legfeljebb hat hónappal a párizsi megállapodásban 2023-ra kiírt globális felülvizsgálat után elő kell állnia a 2040-es célkitűzési javaslattal. A Bizottság meghatározza majd, hogy legfeljebb mennyi üvegházhatású gázt bocsáthat ki az Unió 2050-ig anélkül, hogy veszélyeztetné a megállapodásban rögzített vállalását. Ez az úgynevezett „széndioxid-büdzsé” lesz a felülvizsgált 2040-es cél meghatározásának egyik fontos eleme.

A Bizottság 2023. szeptember 30-ig, utána pedig ötévente felméri, hogy mennyit haladtak az uniós tagállamok a 2050-es klímasemlegesség felé, és áttekinti az ezt célzó nemzeti intézkedéseket.

Az éghajlatváltozással foglalkozó európai tudományos tanácsadó testület

Mivel a jó döntésekhez független tudományos információkra van szükség, ezért a Parlament javaslata alapján felállítanak egy, az éghajlatváltozással foglalkozó európai tudományos tanácsadó testületet. A testület nyomon követi az eseményeket és felméri, hogy jó úton jár-e az európai szakpolitika.

Jytte Guteland (S&D, Svédország) jelentéstevő szerint: „Büszke vagyok, hogy végre megszületett a klímarendelet. A Bizottsággal való egyezség nyomán legalább 55, de inkább 57 százalékban határoztuk meg a 2030-ig elérendő nettó kibocsátáscsökkentési célt. Én ugyan még messzebb mentem volna, de tudományon alapuló, jó megállapodás született, amelynek nagy hatása lesz. Az Uniónak a következő évtizedben nagyobb mértékben kell csökkentenie a károsanyag-kibocsátását, mint az ezt megelőző három évtizedben együttvéve. Olyan új és bátor célértékeket tűztünk ki, amelyek más országokat is markánsabb fellépésre sarkallhatnak.”

Fotó: Patrick Hendry, Unsplash