Fenntartható üzleti stratégiája részeként az LG arra törekszik, hogy különféle szén-dioxid-kibocsátáscsökkentő intézkedésekkel, valamint megújuló energiával kapcsolatos kezdeményezései révén 2030-ig 50 százalékkal csökkentse a globális tevékenységéből fakadó kibocsátást. A vállalat hosszú távú célja a teljes karbonsemlegesség, melyet a kibocsátással egyenértékű ellentételezési kvótákkal kíván elérni.

A vállalat számos stratégiai kezdeményezés révén a 2017-es közel 2 millió tonnáról 2030 végére globálisan 960 ezer tonnára csökkenti a gyártás során kibocsátott szén-dioxid mennyiségét. Az üvegházhatású gázok csökkentése érdekében az LG nagy hatékonyságú gyártóegységeit és technológiáit is fejleszti, hogy a termelőfolyamat minél kevesebb károsanyag-kibocsátással járjon.

Az LG napenergiát hasznosító termékeivel a megújuló energiaforrásokat felhasználó létesítményeit is bővíti, valamint kiterjeszti az olyan energiatakarékos B2B technológiai megoldásainak használatát, mint a nagy hatékonyságú hűtőberendezések vagy az energiagazdálkodási (EMS) rendszerek.

A gyártó továbbá úgynevezett tiszta fejlesztési mechanizmus (Clean Development Mechanism, CDM) projektjeinek kiterjesztésével kíván hitelesített kibocsátáscsökkentési (Certified Emission Reduction, CER) krediteket szerezni. A CDM projektek révén a karbonlábnyom csökkentése érdekében kötelezettséget vállaló cégek saját tőkéjük és technológiájuk felhasználásával, tiszta beruházások támogatásával járulnak hozzá a fejlődő országok kibocsátáscsökkentéséhez. Az ilyen projektek rendkívül fontosak a CER kvóták megszerzéséhez, melyeket az ENSZ éghajlat-változási keretegyezménye alapján, alapos értékelési folyamatot követően kaphatnak meg a vállalatok.

Az LG 2015-ben a háztartási készülékek gyártói közül elsőként szerzett CER kvótákat, rendkívül energiahatékony háztartási gépei pedig úttörő szerephez juttatták a vállalatot a környezettudatosságban: 2018 végéig az LG összesen 340 000 tonna CER kvótát szerzett a CDM kezdeményezéseken keresztül.

„Az LG elszántan küzd a klímaváltozás ellen. Fenntarthatóság iránti elkötelezettségünket a minél alacsonyabb szén-dioxid-kibocsátásért tett előremutató lépéseink és számos ENSZ CDM projektünk bizonyítja” – mondta Lee Young-jae, az LG Electronics környezetvédelemért felelős alelnöke.

A klímaváltozás vitathatatlan tény, amelynek egyik fő előidézője az emberi tevékenység nyomán keletkező és évtizedek óta folyamatosan növekvő szén-dioxid-kibocsátás. Az ENSZ Éghajlat-változási Kormányközi Testülete (IPCC) legutóbbi, 2018-as jelentése szerint, ha a jelenlegi ütemben pusztítjuk a bolygó erőforrásait, akkor már 2040-re világszerte súlyosabbá válnak a szárazságok és az erdőtüzek, súlyosbodnak az élelmezési válságok, a part menti területeket elönti a tenger, és klímamenekültek milliói hagyják majd el otthonaikat.

„Épületeink energiahatékonyságának meghatározó szerepe van abban, hogy a párizsi klímaegyezménynek megfelelően, az iparosodás előtti időkhöz képest legfeljebb 2 Celsius-fok, de lehetőség szerint 1,5 fokon belül lehessen tartani a bolygó hőmérsékletének emelkedését” – mondta Aszódy Tamás, a Knauf Insulation ügyvezető igazgatója. „A 2030-ig hátralévő években, a 2010-es szinthez képest 45 százalékkal kell csökkenteni az üvegházhatású gázok kibocsátását, 2050-ig pedig nullához közeli értéket kell elérni, amely csak úgy lehetséges, ha otthonaink a jelenleginél is jobban szigeteltté, ezáltal pedig karbonsemlegessé válnak, vagyis fűtésük és hűtésük csak minimális energiát igényel” – tette hozzá.

A Knauf Insulation szerint ez azért is fontos, mert az 57 millió tonnás magyar szén-dioxid-kibocsátás 16 százaléka otthonaink fűtése és hűtése miatt kerül a légkörbe, amely mennyiség 80 százalékát azonban a nem vagy nem megfelelően hőszigetelt 2,7 millió magyar családi ház adja.

Egy átlagos, 100 négyzetméteres családi ház például csak a fűtéshez és hűtéshez felhasznált energia révén évente 0,9 tonna üvegházhatású gázt juttat a Föld légkörébe. A szigetelőanyag-gyártó rámutat, hogy önmagában csak a korszerűtlen magyar családiház-állomány teljes körű hőszigetelésével közel 1 millió tonna szén-dioxid-kibocsátást kerülhetnénk el évente, családi házaink fűtési költségeit akár 40-50 százalékkal, egyéni karbonlábnyomunkat pedig 6 százalékkal csökkenthetnénk.

A szigetelés önmagában is klímabarát. A Knauf Insulation számításai szerint egy 20 cm vastag ásványgyapot szigetelés 50 év alatt mintegy 30 000 MJ/m² energiát takarít meg. Ha ezt az energiamennyiséget összevetjük a szigetelőanyag gyártásának 65 MJ/m² energiaigényével, akkor látható, hogy a szigeteléssel 400-szor több energiát takaríthatunk meg, mint amennyire annak előállításához volt szükség.

Magyarország számára az energiahatékonyság javítása révén elérhető klímavédelem kiemelten fontos. Sajátos klímája miatt hazánk ugyanis az egyik leginkább sérülékeny európai ország, ahol egyre nagyobb területeket sújt az aszály. A 80-as évektől gyorsuló felmelegedés hatására a nyári középhőmérséklet mára 2 Celsius-fokkal nőtt és az évszázad végére már 4-5 fokkal lehet magasabb.

A japán féllel kötött szerződés szerint az ABB a piacvezető, e-járművekhez kifejlesztett töltési infrastruktúráját szállítja a Porsche Japan elektromos hajtású járműveihez, köztük a Taycanhoz, az autógyártó cég első teljes mértékben elektromos hajtású autójához is, amely a tervek szerinti 2020-ban kerül piacra.

A szerződés feltételei alapján a Porsche Japan az ABB nagy teljesítményű töltőit telepíti a Porsche Centerekben és a nyilvános töltőállomásokon Japán-szerte, ezzel egy villámtöltő-hálózatot hoz létre az e-járművei számára. Az első töltőállomást 2020 közepén helyezik üzembe. A két fél szövetsége jelentős lökést adhat az e-mobilitás széles körű elterjedésének Japánban. Az együttműködésre lépő ABB és Porsche célja a 150 kW feletti teljesítményű, CHAdeMO villámtöltési szabvánnyal kompatibilis töltők következő generációjának fejlesztése.

A japán kormány ambiciózus terve, hogy 2050-re kizárólag elektromos vagy hibrid hajtású új autókat értékesítsenek az országban. A döntés jól szolgálja az ország azon törekvését is, hogy csökkentsék a globális felmelegedést okozó szén-dioxid és más üvegházhatású gázok kibocsátását.

„Az ABB az elektromos hajtású járművek töltése terén meglévő kiemelkedő szaktudásának és a Porsche kiváló teljesítményének ötvözése olyan sikerreceptet jelent, amely forradalmi változásokat hozhat a fenntartható mobilitás terén, és elősegíti, hogy Japán eleget tegyen a zéró-üvegházhatású gázok kibocsátására vonatkozó kötelezettségvállalásának” – nyilatkozott Frank Muehlon, az ABB e-járművek töltési infrastruktúrájára szakosodott üzletágának vezetője.

A Porsche Taycan a tervek szerinti 2020-ban kerül a japán piacra. A 600 LE (440kW) maximális teljesítményű sport-szedán 3,5 másodperc alatt gyorsul fel 100 km/óra sebességre, a maximális hatótávolsága 500 km vagy a feletti (REACH NEDC szerinti megfelelőség). A Porsche első elektromos hajtású autója iránt nagy a vársárlói kereslet. 2019 márciusa óta már több mint 20 ezer vevő jelezte érdeklődését az új modell iránt. A Taycan piacra dobása után, 2020-ban megkezdi a kombi változat, az EV Cross Turismo gyártását is.

A Porsche Japan elnöke, Toshiyuki Shimegi így nyilatkozott: „Örömmel jelentem be, hogy az ABB-vel kötött partneri együttműködésünknek köszönhetően a világ legjobb teljesítményű villámtöltő-hálózatát tudjuk kiépíteni az ügyfeleink számára. 2025-re a Porsche által gyártott járművek fele – vagy a hibrid koncepció részeként, vagy tisztán elektromos járműként – elektromos meghajtással kerül forgalomba, ezért a villámtöltési infrastruktúra kiépítése döntő fontosságú az elektromos autók tulajdonosai számára, és jelentős előrelépést jelent a Porsche EV projektje számára is.”

Az e-járművek töltési piacán több mint 10 éves tapasztalattal rendelkező ABB ideális partner a tekintetben is, hogy jelentősen képes segíteni Japánt azon célja elérésében, hogy villamosítani tudja a közlekedési rendszerét. Az ABB alapító tagja a CHAdeMO és CCS töltési szabványokat támogató szervezetnek, a CHAdeMO and CCS Charging Standards Associationnek, továbbá az ABB FIA Formula–E bajnokság névadó szponzoraként a fenntartható e-mobilitás jövőjét alakítja. Az ABB már több mint 10 500 DC villámtöltőt értékesített a világ 73 országában.

A karbonlábnyom az emberi tevékenység környezeti hatásainak egyik legfontosabb mércéje, amely az ökológiai lábnyom részeként egy személy üvegházhatású gázkibocsátását jelenti.

Ebből sajnos mi, magyarok is jócskán kivesszük a részünket, hiszen minden évben fejenként átlagosan 5,7 tonna szénlábnyomot hagyunk magunk után, csak hazánkban. Ez ugyan messze elmarad az USA extrém magas 20 tonna vagy a teljes Európai Unió 7,19 tonna szén-dioxid-kibocsátásától, azonban több, mint a jóval iparosodottabb, hasonló lélekszámú, de környezettudatos Svédország 5,37 tonna egy lakosra vetített éves szén-dioxid-kibocsátása, és alig marad el az ipari nagyhatalomnak számító Franciaország 6,8 tonnás szénlábnyomától. Mivel a globális hőmérséklet-emelkedés 2 Celsius-fok alatt tartásához lakosonként 2 tonnára kell csökkentenünk karbonlábnyomunkat, könnyen belátható, hogy nekünk, magyaroknak is bőven van tennivalónk ezen a téren.

Az 5,7 tonnás fejenkénti szén-dioxid-kibocsátásunkból 1,3 tonnát a magánháztartások juttatnak a légkörbe, amelynek döntő része a fűtő- és tüzelőanyagok elégetéséből származik. A Knauf Insulation felmérései szerint a családi házakban felhasznált energia 70 százalékát fűtésre és egyre nagyobb arányban hűtésre, 14 százalékát a használati meleg víz előállítására, 16 százalékát pedig a ház elektromos berendezéseinek működtetésére és világításra fordítjuk.

Ezen mutatók alapján egy háromfős, 100 négyzetméteres házban élő család például csak a fűtéshez és hűtéshez felhasznált energia révén 0,9 tonna üvegházhatású gázt juttat a Föld légkörébe évente.

„Épületeink energiahatékonyságának meghatározó szerepe van szén-dioxid-kibocsátásunk mérséklésében. Az 57 millió tonnás magyar szén-dioxid-kibocsátás 16 százaléka otthonaink fűtése és hűtése miatt kerül a légkörbe, amelyek 80 százalékát azonban a nem vagy nem megfelelően hőszigetelt 2,7 millió magyar családi ház adja” – mondta Aszódy Tamás, a Knauf Insulation Kft. ügyvezető igazgatója. „Magyarországon önmagában csak a korszerűtlen családi házak teljes körű hőszigetelésével közel 1 millió tonna szén-dioxid-kibocsátást kerülhetnénk el évente, amellyel családi házaink fűtési költségeit akár 40-50 százalékkal, egyéni karbonlábnyomunkat pedig 6 százalékkal csökkenthetnénk” – tette hozzá.

Érdekesség, hogy a szigeteléssel elérhető karbonlábnyom-csökkenés kétszer nagyobb, mint marhahúsfogyasztásunk szén-dioxid-kibocsátása. Egy átlagos, 100 négyzetméteres, 20 cm vastag kőzetgyapottal szigetelt családi házban élő magyar család szén-dioxid-kibocsátása mindössze 0,4 tonna, miközben a marhahúsfogyasztás teljes elhagyásával a család 0,3 tonna, az internethasználat elhagyásával pedig 80 kg üvegházhatású gáz kibocsátását kerülheti el.

A szigetelés önmagában is klímabarát. A Knauf Insulation számításai szerint egy 20 cm vastag üveggyapot szigetelés 50 év alatt mintegy 30 000 MJ/m² energiát takarít meg. Ha ezt az energiamennyiséget összevetjük a szigetelőanyag gyártásának 65 MJ/m² energiaigényével, akkor látható, hogy a szigeteléssel 400-szor több energiát takaríthatunk meg, mint amennyire annak előállításához volt szükség.

Az E.ON megbízásából idén novemberben hét európai országban kérdeztek meg 7000 embert arról, hogy mit tartanak jelenleg a legnagyobb társadalmi kihívásnak a klímaváltozás, a környezetszennyezés, a háború és a szegénység közül. A magyarok, a csehek és a svédek listáját a környezetszennyezés vezeti, a britek és a románok a szegénység miatt aggódnak, a németek és az olaszok pedig a klímaváltozást jelölték meg legaggasztóbb problémának.

A magyar válaszadók 33,4 százaléka tartja a környezetszennyezést napjaink legfontosabb társadalmi kihívásának. Ezt követi a szegénység és a klímaváltozás. A hét ország közül minket aggasztanak legkevésbé a háborúk, összesen a megkérdezettek 6,7 százaléka gondolja ezt a legnagyobb kihívásnak.

A kérdésre, hogy változtatott-e már életmódján annak érdekében, hogy az üvegházhatást csökkentse, a magyarok 81 százaléka válaszolt igennel, ezzel az élen állunk a felmérésben részt vevő országok között. Emellett a magyarok közel fele lenne hajlandó 5 százalékkal többet fizetni fenntartható, környezetkímélő eljárással készült termékekért. A hazai válaszadók kétharmada gondolja úgy, hogy a környezet védelméért nemcsak a vállalatoknak és az országoknak, de a lakosságnak is tennie kell. Két munkahely közül pedig inkább azt választanák, amelyik a klímavédelemre is gondot fordít (47,9%), mint azt, amelyik 10 százalékos fizetésemelést kínálna (38,2%).

„Az E.ON már régóta támogatja a szén-dioxid-kibocsátás beárazását, hogy ösztönözze a környezet- és klímabarát technológiák és energiák népszerűsítését. Energiarendszereink támogatják a vállalatokat, a városokat és a végfelhasználókat a szén-dioxid-kibocsátás fenntartható csökkentésében” – mondta el Johannes Teyssen, a nemzetközi cégcsoport vezetője, az E.ON SE igazgatóságának elnöke.

A felmérést az E.ON megbízásából 2018 novemberében végezte a „puls” piackutató intézet úgynevezett CAWI módszer használatával Csehországban, az Egyesült Királyságban, Magyarországon, Németországban, Olaszországban, Romániában és Svédországban összesen 7000 válaszadó bevonásával.