„Számomra az üveg az ötödik elem” – vallja Rákosy Eszter, a Rákosy Glass háromgenerációs, építészeti üvegmunkákkal foglalkozó üvegipari vállalkozás tulajdonosa és vezetője.

Az utóbbi évtizedekben látványos technológiai fejlődés játszódott le az üvegiparban, az üveg mint anyag teljesen újjászületett. Az üveggel szembeni hagyományos fenntartások (törékeny, veszélyes) már nem érvényesek az edzett üveg esetében. A gombamód elszaporodott innovációk forradalmasították azt, ahogyan ezt a sokoldalú anyagot érzékeljük és használjuk. Az üveg a szerény kezdetektől, amikor alapvetően tárolóedények, ékszerek alapanyagaként használták, eljutott a jelenlegi  kiemelt státuszáig, és mint a legmodernebb építészet, elektronika és fenntartható innovációk alapvető alkotóeleme, valóban reneszánszát éli.

Hogyan jutottunk el idáig?

Száz évvel ezelőtt még az üveghez elsősorban ablakokat, palackokat és egyszerű háztartási tárgyakat társítottak. A gyártási technikák fejlődése, például az úsztatott üvegtechnológia azonban lehetővé tette a nagyobb, vékonyabb és egyenletesebb üvegtáblák gyártását. Ez elősegítette az üveg széleskörű használatát az építészetben, ahol az egyre nagyobb méretű ablakokkal és üveghomlokzatokkal vizuálisan lenyűgöző szerkezeteket hoznak létre.

Az edzett és előfeszített üvegek kifejlesztése növelte az üveg biztonságát és tartósságát, így alkalmassá vált olyan alkalmazásokhoz, ahol a robusztusság a legfontosabb, mint például az autóipari szélvédők és a felhőkarcolók külső burkolatai. A hőkezelés hatására olyan fizikai változások jönnek létre az üvegben, melyek javítják az üveg hajlító-, és törőszilárdsági jellemzőit, valamint a külső hőmérséklettel szembeni ellenálló képességét.

Emellett a bevonatok és laminátumok terén elért innovációk tovább bővítették az üveg funkcionalitását, olyan tulajdonságokat kínálva, mint az UV-védelem, a hőszigetelés és a hangszigetelés, így növelve az üveg vonzerejét a különböző iparágakban. A Rákosy Glass által kifejlesztett, többszörösen díjazott HELIO Heating fűtő üveg a fűtőbevonatának köszönhetően elektromos áram hatására hőt termel, elsődleges, illetve kiegészítő, komfortérzetet javító fűtési megoldásként, valamint páramentesítésre és hóleolvasztásra is alkalmazható.

„A HELIO Heating fűtő üveget sík és hajlított változatban is gyártjuk, illetve különböző fűtőüveg-bútorok és design fűtőüvegek is készíthetők belőle. A legmagasabb felhasználói élmény érdekében fűtő üvegeinkhez kifejlesztettük egyedi okos vezérlőrendszerünket, melynek segítségével egyszerűen, az energia-, és költséghatékonyságot szem előtt tartva oldható meg az épületek fűtése” – mondja Rákosy Eszter.

Sohasem bomlik le

Az üveg azért érdekes anyag, mert sosem bomlik le. Az újrahasznosítási technológiák egyre kifinomultabbá válnak, lehetővé téve az üveganyagok újrafelhasználását új termelési ciklusokban. Ez nemcsak az üveggyártás környezeti hatását csökkenti, hanem az erőforrásokat és az energiát is kíméli. Emellett az energiahatékony üvegtermékek, például az alacsony emissziós képességű bevonatok és a dupla, tripla üvegezésű ablakok kifejlesztése hozzájárul az épületek energiafogyasztásának csökkentéséhez, ezáltal mérsékelve a fűtéssel és hűtéssel kapcsolatos szén-dioxid-kibocsátást.

„Aki ma ingatlant szeretne venni, az egyik legfontosabb szempontként veszi figyelembe az energiahatékonyságot. Minél többféle fronton rendelkezik az épület az energiahatékonyságot elősegítő alkotóelemekkel, az ingatlan annál értékesebbé válik. De azt is megfigyelhetjük, hogy egyre többek számára lényeges a környezetvédelem is, mind többen törekednek arra, hogy mindennapjaikban lehetőségeikhez mérten minél inkább járuljanak hozzá. Az energiahatékony építési megoldások, mint a fűtő üveg, csökkenthetik az épületek káros környezeti hatásait, mivel kevesebb energiafelhasználást igényelnek” – emeli ki a szakember.

Körülvesz minket

Az üveg mint választott anyag újbóli térhódítása a különböző iparágakban tükröződik a művészeti és esztétikai törekvések növekvő népszerűségében is. A kortárs művészek és tervezők feszegetik az üvegművesség határait, kísérleteznek a formákkal, textúrákkal és színekkel, hogy lenyűgöző szobrokat, installációkat és dekoratív darabokat hozzanak létre. A lakberendezés sem panaszkodhat, a járható üveg, az üveglépcső vagy az üvegfalak ma már a családi házakban is egyre népszerűbb megoldásnak számítanak.

„Az üveg, ahelyett hogy bezárná a világunkat, szélesre tárja a képzelőerőnk kapuit kreativitásunk és teremtésünk előtt” – mondja Rákosy Eszter, aki büszke arra, hogy a Rákosy Glass folyamatosan hozzá tud járulni a vizuális környezetünk minőségének növeléséhez.

Összefoglalva, az üvegipar technológiai fejlődése az elmúlt évtizedekben látványos volt, és ezt az ősi anyagot a modern innováció élvonalába emelte. Az építészeti csodáktól az okostelefonokig, a fenntarthatósági kezdeményezésektől a művészi kifejezésmódig az üveg teljesen újjászületett, és újra megerősítette státuszát, mint a végtelen lehetőségek anyagát. Ahogy továbbra is feszegetjük az üveggel elérhető határokat, a jövő még több úttörő felfedezést és alkalmazást ígér – írják.

A “2022 az Üveg Nemzetközi Éve” tematikus év ENSZ-előterjesztés nemzetközi üvegszakmai összefogás eredményeként, az International Commission on Glass (ICG), a Community of Glass Associations (CGA) és az ICOM-Glass kezdeményezésére, 77 ország mintegy 1300 intézményének összehangolt munkájának köszönhetően került elfogadásra.

A magyarországi üvegművesség 2021. szeptember 17-én került fel az UNESCO reprezentatív listájára, a szellemi kulturális örökség nemzeti jegyzékére. 2022-ben lett 150 éves a Magyar Iparművészeti Múzeum, világviszonylatban is az egyik legjelentősebb üveggyűjteménnyel rendelkező intézmény, az Amerikai Stúdió Üvegművészet indulásának idei, 60. évfordulóját pedig világszerte múzeumok, galériák, magán- és közgyűjtemények ünneplik. Az üveg az ipar- és képzőművészet, a gazdaság, a fenntarthatóság és a gyógyszeripar területén egyaránt az évezredes hagyományok és a modern innováció gazdag anyaga, amelyet 2022-ben Magyarországon is egész évben kortárs művészeti és gyűjteményi kiállítások, szakmai konferenciák és workshopok kísérnek végig.

A MITTE a következő hónapokban a sajtóban, social media felületeken, szöveges- és videó anyagokon, interjúkon és szakmai eseményeken keresztül népszerűsíti az Üveg Nemzetközi Évének országos programjait és tematikáit, az üveg kulturális, építészeti, innovációs és gazdasági szerepét, múltbeli eredményeit és a jövő lehetőségeit.

A magyar kormány 2020-ban hirdette meg klíma- és természetvédelmi akciótervét, ennek keretében jelentették be, hogy Magyarországon is bevezetik az italcsomagolások visszaváltási rendszerét. A tavaly év végén elfogadott törvényi szabályozás szerint a PET és üveg palackok, valamint az alumínium dobozok visszaváltási rendszere várhatóan 2023 júliusában indul el hazánkban, amelynek segítségével 90%-ot is meghaladó mértékű szelektív gyűjtést lehet majd elérni, azaz az italcsomagolásoknál pár éven belül megvalósulhat a hulladékmentes, azaz körforgásos gazdasági modell. A hazánkban megvásárolható műanyag és üveg italospalackok, illetve az alumínium italosdobozok 100%-ban újrahasznosíthatóak, azaz alkalmasak arra, hogy használat után ismételten palackokká váljanak vagy egyéb értékes alapanyag készüljön belőlük.

Visszaváltási rendszerek már Európa számos országában működnek, melyeknek közös jellemzője, hogy az italgyártók és kereskedők szoros együttműködésével jöttek létre és működnek. Ezekben a rendszerekben a termékek árán felül megfizetendő visszaváltási díj bevezetésével biztosítják, hogy az italcsomagolások akár 90% feletti arányban visszakerüljenek a zömében kereskedelmi egységekben létrehozott gyűjtőpontokhoz, mivel a palackok visszahozatala után a fogyasztók teljes mértékben visszakapják a visszaváltási díj összegét.

A visszaváltási rendszer által érintett három italcsomagolóanyag fajtából (PET, alumínium és üveg) Magyarországon évente mintegy 3,5 milliárd darab palack, illetve doboz kerül forgalomba. Az alkoholmentes és alkoholos italok értékesítése több tízezer boltban és vendéglátó egységben történik, ennek megfelelően a visszaváltási rendszer kiépítése során egy nagyon összetett, precízen összehangolt műszaki, informatikai, pénzügyi és logisztikai hátteret igénylő visszaváltási struktúrát kell majd létrehozni.

Annak érdekében, hogy egy minél hatékonyabb, az uniós és hazai jogszabályi előírásoknak megfelelő és a fogyasztók számára is kényelmes és zökkenőmentesen működő rendszer jöhessen létre, az italgyártók és a kereskedelem magyarországi iparági szövetségei egy példaértékű összefogás keretében az elmúlt egy évben kidolgozták a hazai visszaváltási rendszer megvalósításának lehetséges módozatait és kereteit.

A stratégiai koncepció a nemzetközi jó gyakorlatok és a hazai piaci adottságok figyelembevételével készült el. Az iparági szervezetek a tanulmánnyal a kormányzati döntéshozók munkáját szeretnék támogatni annak érdekében, hogy Magyarországon Európa egyik leghatékonyabb és legkorszerűbb visszaváltási rendszere jöhessen létre az italcsomagolásoknál.

Az együttműködő iparági szervezetek a stratégiai koncepciót el fogják juttatni a kormányzat és a visszaváltási rendszer kialakításában érintett döntéshozók számára. A szervezetek javasolják továbbá, hogy álljon fel egy a kormányzat, az italgyártó vállalatok és a kereskedelemi szektor képviselőiből álló munkacsoport, amely közösen határozná meg a visszaváltási rendszer kialakításának részletes szabályait.

A visszaváltási rendszer stratégai modelljének kidolgozásában a Magyar Ásványvíz, Gyümölcslé és Üdítőital Szövetség, a Magyar Sörgyártók Szövetsége, a Magyar Szeszipar Szövetség és Terméktanács, a Magyar Szőlő- és Bortermelők Szövetsége, az Általános Fogyasztási Szövetkezetek és Kereskedelmi Társaságok Országos Szövetsége, a Magyar Nemzeti Kereskedelmi Szövetség és az Országos Kereskedelmi Szövetség vett részt.

Fotó: Nick Fewings, Unsplash