Az IBM bejelentette, hogy megvásárolta a Ustream Inc. felhőalapú, élő videostreaming szolgáltatást nyújtó vállalatot. A Ustream központja San Franciscóban van, fejlesztési részlege Magyarországon, Budapesten, adatközpontjai pedig a kaliforniai San Joséban, Amszterdamban és Tokióban. Ez a lépés kibővíti az IBM Cloud platformját, amelynek segítségével a vállalati ügyfelek felfedezhetik és kiaknázhatják a videóban, mint rendkívül gyorsan fejlődő digitális médiumban és adat-eszközben rejlő lehetőségeket. Az IBM a tranzakció pénzügyi részleteit nem közölte.

A Ustream vállalatok és műsorszolgáltatók számára biztosít felhőalapú videostreaming, azaz internetes műsorsugárzási lehetőséget, a vállalati közleményektől kezdve az élő koncertközvetítésig. A cég mintegy nyolcvanmillió felhasználó – köztük a Nasa, a Samsung, a Facebook, a Nike és a The Discovery Channel – számára szolgáltat élő vagy on-demand videótartalmat.

A Ustream ahhoz az újonnan megalakult IBM Cloud Video Services üzletághoz csatlakozik, amely az IBM kutatás-fejlesztési laborjaiból és a stratégiai felvásárlásokból származó eszközöket ötvözi. A videószolgáltatási portfólió magába foglalja a nyílt API, azaz programozói kezelőfelületek fejlesztését, a digitális és vizuális analitikát, a kiegyensúlyozott teljesítményt és az egyszerűsített menedzsment-feladatokat számos globális iparág – például a média és szórakoztatóipar, a kereskedelem, oktatás és kormányzati szolgáltatások – számára. Az egység Braxton Jarratt vezérigazgató irányításával működik majd, és a felhőalapú videószolgáltatásban és szoftverekben rejlő, az IBM becslése szerint 105 milliárd dollárra rúgó üzleti lehetőség kiaknázását tűzte ki célul.

„A videó az üzleti életben elsőosztályú adattípussá vált, ami olyan felgyorsult teljesítményt és erőteljes adatelemzési eszközök alkalmazását követeli meg, amelyek segítségével az ügyfelek lényegi, mélyreható információkhoz juthatnak” – mondta Robert LeBlanc, az IBM Cloud alelnöke (a képen). „Videó- és felhőalapú innovációink egy üzleti egységbe történő integrálásával ügyfeleink számára olyan lehetőségeket teremtünk, amelyekkel a lehető leginkább stratégiai módon aknázhatják ki az ebben a médiumban rejlő lehetőségeket.”

Mára a fogyasztókkal és a munkatársakkal való viszony szorosabbra fűzésének egyik legfőbb eszközévé vált a videótartalmak széles skálája, a webcastoktól kezdve a konferencia-közvetítéseken, képzési és oktatási webinarokon át az ügyfélszolgálati anyagokig, vagy a „hogyan csináld” videókig. Mindennek eredményeként az ügyfelek minden iparágban biztonságos, mérhető és nyitott felhő alapú megoldásokat igényelnek a videószolgáltatások menedzseléséhez. Ez különösen lényeges annak tükrében, hogy kutatók becslése szerint a világ adatmennyiségének nyolcvan százaléka strukturálatlan és a sötétben rejtőzik a számítógépes rendszerek számára, így ezeket a forrásokat nem tudják hatékonyan kezelni, feltárni. Ennek az adathalmaznak jelentős részét a videótartalmak alkotják.

Októberi számában a legmenőbb hazai márkák listázásáravállalkozott a Forbes magazin. Magyarnak a Magyarországon, magyar cégekben fogant márkákat tekintették: az nem volt kizáró ok, ha születése után egy adott márka egy ponton külföldi kézbe került, de az igen, ha eleve egy multi hozta létre, még ha kizárólag a magyar piacra szánták is. Csak fogyasztói márkákat vizsgáltak, a B2B, valamint a médiamárkákat szerkesztőségi döntéssel kizárták.

A Forbes első Legmenőbb Magyar Márkák listája bevallottan szubjektív, a szerkesztőség által felkért, a márkák világában otthonosan mozgó szakemberek és a szerkesztőség véleményét tükrözi. A zsűri tagjai voltak: Baráth Péter, a Vodafone Magyarországmarketingkommunikációs igazgatója, Böszörményi-Nagy Gergely, a Design Terminálvezetője, Csókay Gergely, a 4Bro társalapítója, Nagy Bálint, az IBS Marketingtanszékének vezetője és Román Balázs, a Kreatív marketingkommunikációs szaklap főszerkesztője.

A lista összeállításához ajánlásokat gyűjtöttek szerkesztőségen belülről, a zsűritől, más szakmabeliektől és a Facebook népétől. Az így összegyűlt márkákat elsősorban ismertség alapján szűrték, majd három szempont – eredetiség, elérés és menőfaktor – szerint pontozták. A három szempont egyenlő ranggal számított, és a zsűri és a szerkesztőség ítéletét 1:1 arányban súlyozták.

A lista első helyén a Sziget végzett, amely a Forbes szerint évtizedes történelemmel rendelkezik, mégis képes meg-megújulni. Sőt, mára Magyarország szociokulturális életének szerves része lett. Az állandó megújulásban – ahogy Gerendai Károly, a vállalat alapító-ügyvezetője a lapnak adott interjúban fogalmaz – szerint segíti őket, hogy ma már sokkal könnyebb lemérni az igényeket, a technológiai fejlődés számos pozitív változást hozott.

Sokan beszélnek róla, azonban Magyarországon nem használják sokan, mégis, a világsiker jó helyezést hozott a Prezinek. A San Franciscóban is irodát működtető magyar cég ezüstérmes lett a Forbes listáján.

Harmadik helyen végzett a BP Clothing/BDPST, amely a budapesti lokálpatriotizmusra építve hozta létre trendi ruhamárkáját.

Negyedik helyre egy újabb IT-cég, a USTREAM, ötödik helyre a saját tejivót fejlesztett Cserpes Sajtműhely futott be, ezzel megelőzve a régió vezető fapados légitársaságát, a magyar alapítású WizzAirt, amely hatodik lett.

A listára egyaránt felkerültek kulturális márkák, mint a Művészetek Palotája (7.) és a Budapesti Fesztiválzenekar (8.) és több évtizedes múltra visszatekintő retromárkák, mint a Pöttyös (Túró Rudi) és a megújult Csepel Royal.

A Forbes legfrissebb száma szerdától kapható, a lapárbevétel 10 százalékát a menekülteket támogató civil szervezeteknek ajánlja fel a kiadó.

A Karma az értékesítésben üzleti szeminárium felvezetésében Keleti József, a Bisnode magyarországi csapatának vezetője a változó környezetet az alábbiakkal érzékeltette: két éve még csak az ügyfeleik 10 százaléka használt CRM rendszert, a vevők egyre tájékozottabbak (lassan felkészültebbek, mint az eladó), a néhány évvel ezelőtt hatékony módszerek vagy mérőszámok (pl. a tárgyalásszám) pedig már nem feltétlenül működnek ma. Mindezek az értékesítőktől is egyre újabb ismereteket, készségeket követelnek meg.

Schwarz Gábor, a Ustream sales vezetője a startupnál szerzett tapasztalatait és a social sales alapjait ismertette. Szerinte az eladás nem működik, csak az értékesítés, vagyis a hozzáadott érték biztosítása. Náluk ezt adatok, infografikák, esettanulmányok jelentették, és rátelepültek minden, a területükhöz akár lazán kapcsolódó konferenciára is, ezzel épült fel a szolgáltatás elismertsége. A social sales lényege, hogy az emberek, az ügyfelek maguktól osszák meg a vállalat jó hírét, ehhez azonban egy koherens és hiteles sztori is szükséges, amelyet a cég minden alkalmazottja ismer és aktívan meg is oszt. Arra viszonylag későn ébredtek rá, hogy a cég vezetőinek szerepeltetése, a „showmanship” is nagy hozzáadott értéket képvisel. A sztorin túl pedig fontos, hogy minden adatot gyűjtsünk és mindenről adatvezérelt döntést hozzunk.

Ágoston Gergely, a Bisnode globális account managere a potenciális ügyfelek azonosításának újszerű módjait mutatta be. Mivel a meglévő ügyfeleknél a keresztértékesítés és a többletértékesítés lehetőségei korlátosak, és a hagyományos, adatbázis-alapú salesben is rejlenek kihívások, érdemes lehet a meglévő ügyfeleink családfáját vizsgálni: az anya-, illetve leányvállalati láncolatot felmérni, és kiválasztani azon elemeit, amelyek tevékenységi körük, földrajzi elhelyezkedésük, méretük vagy egyéb paraméterük alapján megfelelő lehet számunkra, és amelyeket a csoport másik tagjánál elért eredményeinkkel már referenciával tudunk megkeresni. (Azt is célszerű felmérni, hogy – a mindenki számára hozzáférhető adatokon túl – milyen összefonódások vannak, pl. közös sales vagy beszerzési vezetők a cégeknél.) A másik lehetőség a prospect modellezés: meglévő ügyfeleinkből homogén csoportokat képezve, azok főbb jellemzőit, az értékesítési folyamat magyarázó és függő változóit felmérve, statisztikai módszerekkel nem csupán azok a vállalatok azonosíthatóak, amelyeknél jó eséllyel indulhatunk az ajánlatunkkal, de az is meghatározható, hogy az értékesítési folyamatot hogyan érdemes kezelni (megkeresés módja, átadott információ, stb.)

Az előadásokat követően a mintegy 40 résztvevő interaktív szemináriumokon vehetett részt leadgenerálás, munkaerő-kiválasztás, sales monitoring, CRM és értékesítési KPI témában, a területek szakértőinek vezetésével, saját tapasztalataikat is felhasználva.