John McGinty több mint 20 éves staffing tapasztalattal rendelkezik, az elmúlt 14 évben kifejezetten az IT szektorra specializálódott. Karrierje során meghatározó szerepet töltött be az IT contracting, vállalati account management és kiemelkedő teljesítményű sales csapatok kialakítása és vezetése terén. Korábban vezető pozíciókat töltött be az Artech L.L.C.-nél és a Modis-nál, ahol sikeresen támogatta Fortune 500 és globális ügyfeleket magasan képzett IT szakemberek toborzásával és elhelyezésével.

Új szerepkörében McGinty fő feladata lesz a Bluebird USA-beli IT contracting stratégiáinak kialakítása és megvalósítása, valamint a vállalati kapcsolatok kiépítése és erősítése az Egyesült Államokban. Mély iparági szaktudása jelentős szerepet játszik majd abban, hogy a Bluebird tovább erősítse szolgáltatásait és a legkiválóbb IT szakembereket biztosítsa észak-amerikai vállalatok számára.

„John tapasztalata és vezetői készségei tökéletesen illeszkednek a Bluebird USA-beli növekedési stratégiájához” – mondja Réfi Balázs, a Bluebird International alapítója. „Széleskörű iparági ismeretei és értékesítési szakértelme kulcsfontosságú lesz számunkra abban, hogy tovább bővítsük jelenlétünket az Egyesült Államokban, és még hatékonyabb IT staffing megoldásokat nyújtsunk ügyfeleinknek.”

Donald Trump elnöki rendeletben „kiléptette” az Egyesült Államokat a Párizsi Megállapodásból. “Ez azonban véleményem szerint sokkal inkább szimbolikus, mint valódi tartalommal bíró lépés, hiszen, ha drasztikusan fogalmaznánk, azt is lehetne mondani, hogy maga a Párizsi Megállapodás is szimbolikus” – írja elemzésében Huszár András.  Ebben a nemzetközi klímaegyezményben ugyanis a Részes Felek pusztán önmaguk által meghatározott kibocsátáscsökkentési vállalásokat tettek, és semmiféle hátrányos szankciót nem fogadtak el ezek elmaradása esetén.

Mindennek tetejébe az Egyesült Államok által tett vállalások Donald Trump második ciklusának vége (2029. január 20.) utánra, 2030-ra, illetve ’35-re szólnak, így, ha valamiféle be nem tartástól lehetett volna tartania, az sem őt sújtotta volna.

Az a gyakran hangoztatott érv pedig, hogy a részvétel a klímaegyezményben valamiféle szükségtelen gazdasági korlátozást jelentene, azért sem áll meg, mert a zöld gazdaság fejlesztése még teljesített kibocsátási vállalások mellett is rengeteg gazdasági lehetőséget kínálna.

Történelmi tartozások, aggasztó trendek

Az Egyesült Államokat ugyanakkor kiemelt felelősség terheli az éghajlatváltozással kapcsolatban, hiszen történelmileg a világ legnagyobb kibocsátója: 1751 és 2017 között a kumulatív CO2-kibocsátások 25%-ért felelős. Ráadásul egy főre eső kibocsátásban a maga 17,2 tonna CO2-egyenérték/év adatával a legrosszabbak közé tartozik a világban (összehasonlításként Kínában ez az adat 9,8 tonna/év, Magyarországon pedig nagyjából 5 tonna/év).

“Ha a kibocsátási trendeket vizsgáljuk, vagyis azt, hogy képes-e az ország tartós és jelentős csökkentésre, nos, ott is meglehetősen elkeserítő a helyzet” – írja az elemző. “Az elérhető legfrissebb adatok szerint az USA 1990-hez képest 3, azaz 3%-kal csökkentette az üvegházhatásúgáz-kibocsátásait 2022-ig. Tehát 32 év alatt 3%, ez évente átlagosan kevesebb mint 0,1%. Ez gyakorlatilag a nullával egyenlő.” Eközben van ennél jobb példa is a nyugati világban: Az EU például 2023-ra 1990-hez képest 37%-kal csökkentett, (beleszámítva a természetes elnyeléseket is) vagyis több mint 10-szer annyival, mint az Egyesült Államok. Eközben az európai jólét nemhogy nem esett vissza, hanem jelentősen nőtt. Vagyis elvileg létezik a jólétet megőrző kibocsátás-csökkentés a fejlett világban, ha van rá komoly politikai szándék.

Valós veszélyek a szimbólumok takarásában

A szimbolikus kilépés tehát nem önmagában jelent sokat Huszár András szerint, azonban a Trump-kormányzat hatalomra kerülése három területen is komoly ütést visz be a nemzetközi klímapolitikának. Ezek

• a klímadiplomáciai tevékenység várható megszűnése,
• a nemzetközi finanszírozás leállítása és
• az „ideológiai muníció” biztosítása a zöld törekvések elnehezítésére.

Kétségtelen, hogy az USA, mint a világ legnagyobb hatalma, óriási diplomáciai befolyással rendelkezik. Ha el akar valamit érni egy vagy több másik országban, jó eséllyel indulhat neki a tárgyalásoknak. A diplomácia ráadásul 100%-ban elnöki kompetencia. Az amerikai klímadiplomácia tökéletes célja lehetne, hogy a legkülönbözőbb eszközökkel rábírja vetélytársát ambiciózusabb klímavállalások megtételére. Ehhez képest, habár ezt Trump külön nem jelentette be, de gyakorlatilag borítékolhatóan nem folytat majd semmilyen klímadiplomáciai tevékenységet, ami óriási veszteség, elmaradt haszon lesz, mert soha nem lenne nagyobb szükség az országok meggyőzésére, rábírására, hogy gyorsabban csökkentsék a kibocsátásaikat, mint most.

A másik érdemi hatású intézkedés a nemzetközi klímafinanszírozás megvonása. Ez a döntés sem jogilag rögzített még, de az eddigi befagyasztásból és a retorikai, ideológiai hozzáállásból egyenesen következik. Az Egyesült Államok nagy befizetője (volt) a különböző nemzetközi klímaszervezeteknek, így mindenekelőtt az ENSZ Éghajlatváltozási Keretegyezménye Titkárságának vagy az ENSZ Kormányközi Klímaváltozási Testületének, ismertebb nevén az IPCC-nek. De komoly összegeket adott a Zöld Klíma Alapnak, és ugyanennyire jelentős összegeket várnak az USA-tól az éghajlatváltozás elkerülhetetlen hatásaira való felkészülést támogató Alkalmazkodási Alapnál, vagy éppen az újonnan felállított úgynevezett Veszteségekre és Károkra Reagáló Alapnál, amely olyan fejlődő országoknak biztosítana támogatásokat, amelyek az éghajlatváltozás már bekövetkezett hatásaitól szenvednek. Márpedig sok fejlődő ország azzal érvel, hogy ha nem kap forrást, akkor nem tud vagy nem fog kibocsátást csökkenteni, ami végső soron mindenkinek rossz lesz.

Végül, írja az elemző, “óriási ön- és közbecsapás kezd elharapózni azzal, hogy a »zöld átállásnak« nevezett folyamatot kezdik egyre többen kikiáltani a gazdasági, versenyképességi bajok fő felelősének.” Huszár András szerint a helyzet épp fordított: a gazdasági bajaink egyre inkább annak lesznek a következményei, hogy lassan elérjük a természeti környezet kirablásának határait, és beleütközünk a valóságba, ahol egyre szűkösebben és egyre drágábban állnak majd rendelkezésre nyersanyagok, az élelmiszer stb.

És ezek a jelenségek biztosan fokozódni fognak, ugyanis elképesztő mennyiségű üvegházhatású gázt és ezzel együtt óriási energiát teszünk a légkörbe, ami utána extrém időjárási szélsőségek formájában csapódik vissza ránk. Ha pedig ezt felpörgetjük (lásd „Drill, baby, drill”) akkor az elkerülhetetlen gazdasági, ebből következően pedig társadalmi problémáinkat hozzuk még közelebb, és tesszük soha nem látott méretűvé. Trump szimbolikus lépései a Green Policy Center szakértője szerint azzal is hatalmas károkat okozhatnak, hogy a társadalmi párbeszéd egy már meghaladottnak hitt szintre esik vissza, és a viták ismét nem a megvalósítás módjairól, hanem a zöldpolitikai célok elérésének szükségességéről szólnak majd.

Huszár András, a Green Policy Center szakértőjének teljes elemzése ábrákkal együtt elérhető a következő címen: itt.

Photo by Markus Spiske on Unsplash

esetében a vám mértéke 25 százalék, a Kínából érkező áruk után 10 százalék, ami minden korábban már létező vám és illeték mellett értendő – közölte az elnök. A vámok minden, az intézkedésben szereplő országból érkező árura vonatkoznak. Egyetlen kivétel a Kanadából érkező energia, ugyanis az energiahordozók után kedvezményes, 10 százalékos lesz a vám mértéke.

Az Egyesült Államok napi mintegy 4-4,5 millió hordó nyers kőolajat importál Kanadából, földgázfelhasználásának pedig mintegy 9 százaléka származik az északi szomszédjából. Donald Trump rendelete szerint az intézkedésre Kanada és Mexikó esetében az elégtelen fellépés miatt van szükség az Egyesült Államokba irányuló illegális migráció és kábítószer-csempészet ellen. Az elnök a Kínával szembeni új vám indokaként azt jelölte meg, hogy a kelet-ázsiai ország hatóságai nem lépnek fel hatékonyan az Egyesült Államokba nagy mennyiségben csempészett és túlnyomóan Kínában előállított, kábítószerként használt fentanil kereskedelme ellen.

A jogszabály válasz a „rendkívüli fenyegetésre, amit az illegális külföldiek és kábítószerek, ideértve a halálos fentanilt is, jelent, nemzeti vészhelyzetet teremtve” – fogalmaz Donald Trump rendelete, amelyben Washington Mexikó kormányát a kábítószerkartellekkel való együttműködéssel vádolta.

Az amerikai vámintézkedésekre reagálva Mexikó és Kanada is viszontvámokat jelentett be. Justin Trudeau kanadai miniszterelnök szombati bejelentése szerint mintegy 155 milliárd dollár értékű, az Egyesült Államokból származó árura vetnek ki 25 százalék vámot. Claudia Sheinbaum, Mexikó elnöke közleményében visszautasította az amerikai elnök feltételezését a kábítószerkartellek és a mexikói kormány összejátszásáról, és azt hangoztatta, hogy a hatékony fellépés érdekében kölcsönösségi alapú együttműködésre van szükség.

Fotó: Donald Trump leteszi hivatali esküjét a beiktatási ünnepségén a washingtoni kongresszus kupolatermében 2025. január 20-án. MTI/AP/Reuters pool/Kevin Lamarque

„A foglalási adatok alapján elmondható, a magyarok közül sokan terveznek előre. Már most látszik egy ugrás a tavaszi szünet és húsvét időszakára és vannak, akik megvették már a repülőjegyüket a nyárra is. Aki előre tervez és rugalmas az utazási dátumot illetően, az nagyon kedvező árú járatra is foglalhat” – mondta el az adatok kapcsán Daniela Chovancová, a Kiwi.com sajtókapcsolati menedzsere. Megosztotta azt is, hogy ugyan továbbra is a spanyol és olasz városok a legnépszerűbbek, az is látszik, hogy egyre többen érdeklődnek az egzotikus úti célok iránt, valamint Albánia és Marokkó is egyre vonzóbb célpontok a magyarok körében.

A valós foglalási és a keresési lista eltér egymástól. Az Amerikai Egyesült Államokba sokkal inkább vágynak a magyarok, mint ahol a valós foglalási listán szerepel az ország. Thaiföld, az Egyesült Arab Emírségek, Egyiptom, Kína, Japán, Dél-Korea, Vietnám és Indonézia is a legkeresettebb úti célok közé tartozik.

„A konkrét úti célokra számottevően megnőtt a keresések száma tavalyhoz képest, és idén 13 százalékkal több magyar keresett rá a bármikor és bárhová lehetőségekre is. Mindezek az utazási- és felfedezőkedv növekedését támasztják alá” – jelzi előre Daniela Chovancová.

A Kiwi.com megnézte, hogy az év első 16 napjában hová vettek a legtöbben repülőjegyet. A tényleges repülőjegy-vásárlást összehasonlította a keresésekkel, és megnézte azt is, hogy a valós foglalások hogy alakultak tavalyhoz képest az egyes országok tekintetében.

Az idei top 20 repülős úti cél január 16-ig a Kiwi.com-on leadott foglalások alapján

1. Spanyolország
2. Olaszország
3. Németország
4. Egyesült Királyság
5. Franciaország
6. Portugália
7. Görögország
8. Törökország
9. Málta
10. Dánia
11. Thaiföld
12. Belgium
13. Amerikai Egyesült Államok
14. Hollandia
15. Svédország
16. Svájc
17. Norvégia
18. Írország
19. Marokkó
20. Egyiptom

Top 20 legtöbbet keresett repülős úti cél január 16-ig a Kiwi.com-on

1. Spanyolország
2. Olaszország
3. Amerikai Egyesült Államok
4. Egyesült Királyság
5. Franciaország
6. Németország
7. Portugália
8. Thaiföld
9. Törökország
10. Görögország
11. Egyesült Arab Emírségek
12. Egyiptom
13. Kína
14. Japán
15. Dél-Korea
16. Hollandia
17. Dánia
18. Vietnám
19. Indonézia
20. Lengyelország

A Politico összefoglalója idézi Trump elnököt, aki szerint „Zelenszkij ukrán elnök azt mondta nekem, hogy alkut akar kötni, nem tudom, hogy Putyin megteszi-e… Lehet, hogy nem. Szerintem alkut kellene kötnie. Szerintem tönkreteszi Oroszországot azzal, hogy nem köt alkut. Azt hiszem, Oroszország nagy bajban van. Vessen egy pillantást a gazdaságára, nézze meg az oroszországi inflációt.”

Az újságírók emlékeztették Trumpot arra a kijelentésére, hogy egy nap alatt véget vet az orosz-ukrán háborúnak. „Még egy fél napom van hátra” – felelte az elnök, majd hozzátette, hamarosan le akarja zárni a konfliktust. Trump úgy látja, Putyin nem lehet elégedett az Ukrajna elleni háború lassú előrehaladásával, közel három évvel azután, hogy elrendelte a teljes támadást, és 11 évvel azután, hogy álcázott orosz csapatok először léptek be az ukrajnai Krím-félszigetre.

Az amerikai elnök úgy tudja, csaknem egymillió orosz és 700,000 ukrán katona halt meg. Ukrajna korábban tagadta a Trump által mondott számokat. KIjev szerint 43 ezer katonát veszítettek a háborúban, és több mint 370 ezer megsebesült. Ugyanakkor Ukrajna becslései szerint csak 2024-ben Oroszország 150 000 halott és több mint 400 000 sebesült katonát veszített el.

Fotó: Donald Trump megválasztott amerikai elnök (b) leteszi hivatali esküjét a beiktatási ünnepségén a washingtoni kongresszus kupolatermében 2025. január 20-án. A rendkívüli hideg miatt szabadtér helyett a Capitolium kupolacsarnokában rendezik meg a beiktatási ceremóniát. MTI/AP/Reuters pool/Kevin Lamarque

A hírszerzés szerint Irán is megpróbál belekavarni a dologba, és sorozatosan támadják Donald Trump kampányát, ahonnan bizalmas dokumentumokat lopnak el és szivárogtatnak ki. Azonban, ahogy ezt 2016-ban és 2020-ban is jelezték, most is Oroszországot tartják a legnagyobb fenyegetésnek, és úgy látják, hogy ők inkább Trumpot támogatják.

A hatóságok attól tartanak, hogy posztokkal és álhírekkel, erőszakra sarkallhatják az amerikaiak egy részét. Egyrészt azt terjesztik, hogy a választási rendszer hibás, kijátszható, így meginog az emberek bizalma, másrészt azt sugallják, hogy bizonyos pártállású választók erőszakosan lépnek fel a másik tábor ellen.

Mivel több államban már hetekkel ezelőtt elindult a szavazás, a kiber- és infrastruktúra-védelmi hivatal már régóta figyeli a választási weboldalak és a szavazóurnák biztonságát, és egyelőre nem találtak olyan fenyegetést, ami jelentősen befolyásolta volna a választás eredményét – írja a Telex.

Photo by Lukas Zischke on Unsplash

A döntést bejelentő levélben kifejti, hogy habár készült a második ciklusára, a pártja és hazája érdekeit az szolgálja, ha hátralép, és innentől kizárólag az elnöki feladatokra koncentrál.

„Bár szándékomban állt megpályázni újraválasztást, úgy vélem, hogy pártom és a hazám érdekét az szolgálja, ha most visszalépek, és a ciklus hátralévő részében kizárólag elnöki feladataim ellátására összpontosítok” – írta Biden a döntését bejelentő levélbe, melyben köszönetet mondott az alelnöknek, Kamala Harrisnek, de azt nem írta, hogy őt támogatná a demokrata jelölőgyűlésen az utódjaként. Elmondta, hogy a hét folyamán részletesebben is szólni kíván a nemzethez.

Fotó: Craig Hudson/Reuters

„Hajt bennünket a felfedezés vágya. Kisebb-nagyobb megszakításokkal 2018. óta úton vagyok, és örömmel vágok bele izgalmas kihívásokat tartogató vidékek feltérképezésébe a világ bármely pontján. Korábban is átalakított teherautókkal tettem meg a hatalmas távokat. Most is azzal megyünk a lányommal. Bár nem a legkomfortosabb így utazni, de annál nagyobb szabadságot ad, hogy mi döntjük el merre, mikor, meddig megyünk és mit fedezünk fel” – meséli Palik Endre, aki bő hat éve szállt ki milliárdos forgalmat generáló csomagolóanyag nyomdát üzemeltető vállalkozásából, hogy legfőbb hobbijának, az utazásnak szentelhesse az életét.

A 47 éves mérnök először 2018-ban indult öt hónapos expedícióra és járta be Kanadát, illetve az Amerikai Egyesült Államokat. Még abban az évben a Budapest-Bamako Rallyra is benevezett és 9000 kilométert vezetett a gambiai célig. 2019-ben már Dél-Amerikát vette célba, ahol féléven át rótta az úttalan utakat, amíg a COVID-járvány miatt félbe nem kellett szakítania a vadregényes kirándulást. 2022-ben pedig a Csontok útja várt rá Oroszországban, ahol a Jakutszkból Magadanba tartó 2500 kilométeres úton a mínusz 58 Celsius fokos fagyot is megtapasztalta. Hasonló dermesztő hidegben indult az idei expedíció is. A kanadai Halifaxban bőven mínusz 20 Celsius fok alatti hőmérsékleten kezdődött el a nagy utazás, amelyre Endrét elkísérte 20 éves lánya, Zsófi, aki mostanáig már maga is bejárt 22 országot és apukájával is szívesen vállalkozik közös utakra. Korábban Skandináviába, illetve Dél-Amerikába utaztak hosszabb időre együtt. A kis csapatukban ő a tartalomgyáros, aki folyamatosan dokumentálja és megosztja a velük történteket az őket követő egyre nagyobb táborral.

Az Amerikát átszelő utazást a Matchbox támogatja. A márkát képviselő Mattel magyarországi marketing menedzsere, Török Kata elmondta, hogy a Palik Expedition mögé azért is álltak be, mert, ahogy ez a vállalkozás, úgy a Matchbox is már több mint 70 éve a kalandokról, a felfedezés öröméről szól. Köszönhetően annak, hogy a matchbox autókkal generációk óta játszanak a gyerekek fantasztikus világokat, izgalmas kihívásokat teremtve a maguk számára. Endre és Zsófi pedig ezeket az élményeket most valóságban élik át egy olyan autóban, ami akár a Matchbox modellek közé is beillene – emelte ki Török Kata.

Palik Endre és Zsófi utazása a PalikExpeditions Facebook oldalon és Instagrammon követhető.

A hetente akár 167 millió címre szállító postaszolgálat járműveinek elektrifikálása az USPS elosztó-, szállító- és kézbesítő hálózatának modernizálását célzó, összesen 40 milliárd dollár költségvetésű, 10 éves terv része. Ennek köszönhetően a cég növelni tervezi hatékonyságát, miközben csökkentheti költségeit, karbonlábnyomát és hulladék-kibocsátását is.

A gigaberuházás keretében a Siemens, a Rexel/ChargePoint és a Blink vállalatok fogják gyártani a USPS országszerte telepíteni tervezett, első 14 ezer e-töltőállomását. Ennek első lépéseként most a dél-atlantai válogató- és kézbesítő központban adták át a Siemens által szállított e-töltőállomásokat, ezt követően pedig idén több száz elosztóközpontot szerelnek fel e-töltőkkel. Az új, csomagszállító e-kamionok így először az Atlantának is otthont adó Georgia államban kezdik majd járni az utakat.

Mindeközben a USPS folyamatosan vizsgálja azt is, hogy a jövőben miként lehetne akár 100 százalékig elektromosra cserélni járműparkját – írják.