Az aláírók felhívják a figyelmet, hogy az EU már most is jelentős túlkapacitási krízissel küzd a hulladékégetés terén, hiszen a meglévő létesítmények legalább további 60 millió tonna települési hulladékot lennének képesek feldolgozni. Az égetés kiterjesztése aláássa az EU hulladékkezelési hierarchiáját és a körforgásos gazdaságra vonatkozó célkitűzéseit, mivel a tagállamokat egy magas kibocsátású, lineáris hulladékgazdálkodási modellbe kényszeríti.

A levél arra is emlékezteti a politikusokat, hogy a hulladékégetés klímaromboló hatása egyre szélesebb körben elismert. A legújabb tanulmányok rámutatnak a hulladékégetés magas szén-dioxid-intenzitására, amely a maradék hulladékban jelentős mennyiségben megtalálható műanyagnak köszönhetően gyakran meghaladja a fosszilis energiaforrásokét. Amennyiben ma új hulladékégetőket építenénk, az több évtizedes felesleges üvegházhatású gázkibocsátást jelentene Európának, ami egy az egyben szembemegy az EU Zöld Megállapodásával (Green Deal) és a klímasemlegességi célokkal.

A levelet a mai, szélesebb körű „Better than Burning” (Jobb, mint az égetés) kampány keretében küldték el az érintetteknek. A kampány keretében nyilvánosságra került egy állásfoglalást, valamint a Zero Waste Europe hálózat tagjai a közösségi médiában számoltak be a hulladékégetés káros hatásairól az egyes országokban.

A meglévő hulladékégetők közelében élő közösségek hangosan tiltakoznak a mérgező kibocsátások, köztük a dioxinok, PFA-vegyületek és nehézfémekhez hasonló tartós szennyező anyagok egészségügyi hatásai ellen. Ezekhez a szennyező anyagokhoz rákos megbetegedések, immunrendszeri zavarok és fejlődési rendellenességek kötődnek.

Janek Vahk, a ZWE szennyezések felszámolásával kapcsolatos szabályozással foglalkozó munkatársa így nyilatkozott: „A moratórium a közegészség védelme, a kibocsátások csökkentése és a hulladékmentes, körforgásos gazdaságra való igazságos átállás felé történő első lépés, ami nem várhat tovább. A hulladékégetők átlagos élettartamát figyelembe véve a kapacitás körülbelül 5%-a máris leszerelhető vagy kivonható volna minden évben, ami reális út lehetne Európa számára a szennyező technológiától való fokozatos függőség csökkentéséhez.”

Magyarországon a Humusz Szövetség már évtizedek óta küzd a hulladékégetés ellen. Szabó György, az egyesület nulla hulladék programjának vezetője szerint „Hazánkban jelenleg a települési szilárd hulladék túlnyomó többsége, mintegy 55%-a hulladéklerakóban végzi. Ezt az arányt drasztikusan le kell csökkenteni, ám ennek a módja nem szabad, hogy a hulladékégető-kapacitás bővítése legyen. Vannak egyéb alternatívák: a megelőzés, az újrahasználat, az újrahasznosítás és komposztálás előnyben részesítésével is elérhetőek az EU-s célértékek. Ne hagyjuk, hogy az égetőművek a klímát és az egészségünket is tönkretegyék!”

Dorota Napierska, a ZWE mérgező anyagoktól mentes, körforgásos gazdaságért felelős munkatársa hozzátette: „Függetlenül attól, hogy mennyire modern és mit éget, a hulladékégetők mindig káros vegyi anyagokat termelnek és bocsátanak ki a környezetre és a közösségekre. Ezek közül néhány vegyi anyagot »a legrosszabbak közül a legrosszabbnak« tartanak, és az iparág biztosítékaival ellentétben tudományosan bizonyított, hogy veszélyesek. A moratórium elengedhetetlen ahhoz, hogy megszakítsuk ezt az ördögi kört.”

A bizottsági elnök úgy fogalmazott: az európai védelmi kiadások „ugrásszerű, tetemes” növelésére van szükség. Ursula von der Leyen szerint közös, európai szintű álláspontra kell jutni például olyan területeken, mint az élenjáró technológiájú légvédelmi pajzs kialakítása. Hozzátette: az EU-tagállamoknak mindehhez szélesebb költségvetési mozgástérre lesz szükségük.

Az Európai Bizottság vezetője szerint az uniós országok mindegyike megértette, hogy az alulfinanszírozottság hosszú időszaka után most mindennél fontosabb feladat az európai védelmi kiadások emelése, mégpedig hosszú időre, mert az Európai Unió biztonságáról van szó. „Abban a geostratégiai környezetben, amelyben élünk, mindig a legrosszabb eshetőségekre kell felkészülnünk” – – fogalmazott Ursula von der Leyen.

Kijelentette: azt az üzenetet kívánja továbbítani az Egyesült Államoknak, hogy Európa vele együtt készen áll a demokrácia védelmére, és annak a jogállamisági alapelvnek a megvédésére is, amely szerint nem lehet szomszédos országokat katonailag lerohanni és nem lehet erővel átrajzolni a határokat. A vasárnapi londoni csúcstalálkozó után Mark Rutte, a NATO főtitkára azt emelte ki sajtónyilatkozatában, hogy az európai országok készek hozzájárulni az Ukrajnának nyújtandó biztonsági garanciákhoz, amint megszületik a békemegállapodás. „Még nincs ilyen megállapodás, de fel kell készülnünk arra a pillanatra”, amikor az egyezség megszületik – fogalmazott Rutte.

Az atlanti szövetség főtitkára elmondta: a londoni rendezvényen több jelenlévő ország részéről konkrét bejelentések hangzottak el védelmi kiadásaik növeléséről. Hozzátette: erről nem akar részletekbe bocsátkozni, mert majd az érintett országok bejelentik e terveiket. Mark Rutte szerint ugyanakkor az ukrajnai békemegállapodás tartósságához szükség lesz európai békefenntartókra is.

Keir Starmer brit miniszterelnök már a vasárnapi londoni csúcstalálkozó előtt közölte, hogy Nagy-Britannia kész békefenntartó alakulatokat vezényelni Ukrajnába, ha erre szükség lesz.

Forrás: MTI

Egyrészről Emmanuel Macron elnöknek jelezte, hogy elfogadja a kérést, Brüsszel kész protekcionista lépéseket is megtenni, és hajlandó a francia államfővel politikai alkukat kötni. A vizsgálat elindítását Franciaország hetek óta követelte, brüsszeli pletykák szerint pedig ez az ára annak, hogy Macron támogassa von der Leyen újraválasztását a Bizottság élén.

A másik üzenetet pedig Kínának és az EU-n belüli gazdasági partnereinek, szövetségeseinek küldte: az EU már nem hagyja tovább saját gazdasági érdekeinek megsértését, belföldi gyártóinak veszélyeztetését az államszövetség belső piacán.

Az államszövetségen belül ez még úgyis Magyarországnak jelentheti a legnagyobb gondot, hogy az ázsiai ország közvetlen működőtőke befektetéseinek (FDI) eddigi legnagyobb célállama Németország volt, valamint Olaszország is sokáig kereste Peking kegyeit. 2023 őszére viszont Rómában is felismerték a kockázatokat, így Giorgia Meloni kormánya szépen kihátrált az Övezet és Út kezdeményezésből (a régi Egy övezet és egy út támogatási program új neve – magyarázzák), hátat fordítva ezzel Kínának.

Míg Berlinben amiatt fújták meg a riadókürtöket, hogy éppen a német gazdaság legfontosabb exportpiacain lesz egyre erősebb a kínai dominancia, de főleg a járműiparban veszíthetnek nagyot. Ezért már egyre erősebb a nyomás a német gyártókon, hogy ejtsék kínai partnereiket, a kormány pedig agresszívan védje meg az uniós piacot a kínai termékektől – írják.

Fotó: Markus Spiske/unsplash.com

A REPowerEU névre hallgató csomag lényegesen nagyobb, mint ami mára kiszivárgott a sajtóban, ugyanis nem 20, hanem összesen 72 milliárd eurónyi támogatást, továbbá 225 milliárd eurónyi hitelt tartalmaz. Ezeket a beruházásokat a tagállami helyreállítási programok mellé lépő konstrukció keretében valósítják majd meg.

A csomagban egy 2 milliárd eurós rész az olajalapú függőség leépítésére szolgáló beruházásokat finanszíroz majd, amiből valószínűséggel Magyarország is kap majd a Mol finomítói infrastruktúrájának az átalakítására. További összesen 10 milliárd eurónyi forrás áll majd rendelkezésre földgázzal, cseppfolyósított földgázzal kapcsolatos beruházásokra. Az összes többi rész pedig a megújuló energiás és energiahatékonysági projektekre megy majd. Emiatt megemelik a megújuló energiás 2030-as célkitűzést 40%-ról 45%-ra.

A másfél órás program során Emmanuel Macron, Franciaország elnöke, David Sassoli, az Európai Parlament elnöke, Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke és António Costa portugál miniszterelnök mond beszédet, továbbá röviden felszólalnak a konferencia végrehajtó bizottságának tagjai. Az uniós polgárok és a civil társadalmi szervezetek képviselői virtuálisan szólhatnak majd hozzá az eseményhez, amelyen fellép Renaud Capuçon hegedűművész és a Karski-kvartett. Az ünnepélyes megnyitón a tagállamokban zajló Európa-napi eseményekbe is bekapcsolódhatunk.

Vendégként személyesen 27 Erasmus-diák, óriáskivetítők révén pedig 300 uniós polgár vesz részt az eseményen.

Tagállami Európa-ügyi miniszterek és más neves vendégek szintén online kapcsolódnak majd be az eseménybe.

Koronavírus miatti biztonsági intézkedések

Minden, személyesen jelen lévő újságírónak és fotósnak be kell tartani a francia hatóságok és az Európai Parlament egészségügyi előírásait, és tartania kell a kötelezően előírt másfél méteres távolságot. A Parlament épületein belül pedig kötelező az orvosi maszk viselése.

Audiovizuális közvetítés

A konferencia-sorozat megnyitóját az EbS+ 13:30-15.30 óra között élőben (master videóként) közvetíti. Az Ebs közvetítésre kész anyagot sugároz majd.

Az eseményt az Európai Parlament multimedia központja is közvetíti, és az adás élőben követhető a közösségi médiában (Facebook, Twitter).

A Charles Michel, az Európai Tanács, és Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnökével folytatott vita során több képviselő történelmi jelentőségűnek nevezte az Európai Tanács csúcsértekezletén a helyreállítási tervről megszületett egyezséget, mivel a tagállamok most először állapodtak meg közös adósságkibocsátásban. Azonban a legtöbb képviselő nem örül a hosszú távú költségvetés (a többéves pénzügyi keret, azaz az MFF) megvágásának.

„Nem nyeljük le az MFF-pirulát” – mondta Manfred Weber, a néppárti képviselőcsoport német elnöke. A szociáldemokraták vezetője, a spanyol Iratxe García Pérez szintén nem fogadja el a költségvetés csökkentését, „főleg egy olyan időszakban, amikor a stratégiai függetlenségünket erősítenünk, a tagállamok közti különbségeket pedig csökkentenünk kellene.”

Többen megjegyezték: a Tanács nem oldotta meg a hitel visszafizetésének kérdését. A képviselők ragaszkodnak hozzá, hogy a törlesztés terhe ne az adófizetőkre nehezedjen. Ezért kérik, hogy az Unió vállaljon elkötelezettséget a költségvetés bevételi oldalának a hitel visszafizetéséhez elengedhetetlen reformja és olyan hathatós saját források bevezetése mellett, mint például a digitális adó vagy a széndioxid-lábnyomra kivetett adó.

Mások kiemelték: „az Unió nem a nemzeti költségvetések bankautomatája”, hozzátéve, hogy nem kellene uniós forrást biztosítani az olyan „látszatdemokratikus” kormányoknak, amelyek nem tartják tiszteletben a jogállamiságot és az uniós értékeket. A képviselők azt is bírálták, hogy az ún. „fukar” országok ódzkodnak a számukra előnyökkel járó egységes piac árát megfizetni.

Mások szerint az új saját bevételi forrásokból nem származik majd elég bevétel ahhoz, hogy vissza lehessen fizetni a hitelt, és arra figyelmeztettek: a válságot nem szabad kifogásként használni a további uniós integrációra. A legtöbben azonban kiemelték: a Parlament készen áll a gyors tárgyalásokra annak érdekében, hogy a Tanács közös álláspontját a megfelelő módon kiigazítsák.