A három nap során előadások, kerekasztal-beszélgetések, kulturális programok és közösségi találkozások várják az érdeklődőket a Tapolcai-medence gyöngyszemének számító Szent György-hegyen. Az érdeklődők a 10 millió Fa honlapján tájékozódhatnak a részletekről, illetve az esemény Facebook-oldalán.

A rendezvény központi kérdése: hogyan lehet új alapokra helyezni a természetvédelem társadalmi szerepét egy olyan korszakban, amikor az ökológiai válság, a klímaváltozás és a biodiverzitás csökkenése egyre sürgetőbb válaszokat követel.

A program „Régi elvek, új megoldások” mottóval olyan szakembereket és közéleti szereplőket szólít meg, akik különböző nézőpontokból keresik a természet és az ember kapcsolatának újragondolási lehetőségeit.

A beszélgetések résztvevői többek között:

• Ürge-Vorsatz Diána
• Bajor Zoltán
• Dezsényi Péter
• Gálhidy László
• Csépányi Péter
• Éger Ákos
• Réthy Katalin
• Szendőfi Balázs

A szervezők célja, hogy a természetvédelem ne csupán szakpolitikai vagy tudományos kérdésként jelenjen meg, hanem társadalmi, kulturális és közösségi ügyként is.

A RESTART egyszerre nyári együttlét és közös gondolkodás: komoly témák kerülnek terítékre nyaralás közben, régi barátok és új szövetségesek ülnek egy asztalhoz, miközben a diófák árnyékában arról beszélgethetünk, hogyan képzeljük el a természetvédelem következő évtizedét, és milyen társadalmi, kulturális és közösségi változások tehetik lehetővé a valódi megújulást.

Az esemény egyik kiindulópontja, hogy a zöld gondolkodás nem egyszerűen egy tudományos látásmód vagy természetvédelmi program. Egy új civilizáció körvonalait rajzolja fel, amely szükségszerűen megjelenik a filozófiában, az irodalomban, a zenében, a közösségi életben és végső soron abban is, ahogyan önmagunkat és a természethez fűződő viszonyunkat értelmezzük. A kulturális programok szintén ezt a szemléletet erősítik.

Egy kis ízelítő a kulturális programkavalkádból:

• Kemény Zsófi
• Varga Helena koncert
• Romani Design kiállítás és vásár
• Prieger Zsolt és Magyar Bori
• Röhrig Géza
• Bárth János koncert
• Weiner Sennyey Tibor méhész-költő
• Kállai Márton “Matuzsálemek” fotókiállítás
• Pajtamozi Gauder Áronnal és Szendőfi Balázzsal

A rendezvényt a 10 Millió Fa közössége szervezi, amely az elmúlt években Magyarország egyik legjelentősebb zöld civil mozgalmává vált. A szervezők szerint a természetvédelem előtt álló kihívások új gondolkodást, új együttműködéseket és új társadalmi szövetségeket igényelnek – ezt a közös újrakezdést jelképezi a RESTART. 

Helyszín: Vulkán Kert, Kisapáti

Időpont: 2026. július 3–5.

Szervező: 10 Millió Fa

Különleges lakóház, ami több energiát termel, mint amennyit fogyaszt, természet-idegen anyagoktól mentes ökogazdaság, lépten-nyomon megújuló energiaforrást használó kisközség, évi 70 ezer látogatót vonzó, a környezettel teljes harmóniában fejlesztett élménypark, a gázkonvektort „felokosító” technikai megoldás, környezettudatosságra nevelő matekblog – csak pár példa az E.ON Energy Globe Magyarország díj korábbi nyertesei közül.

Az 1999-ben indított Energy Globe Award a fenntarthatóság és az energiahatékonyság rangos nemzetközi eseménye, az energiavilág “Oscar-díjaként” tartják számon. A versenyeket ma már 177 országban – köztük Magyarországon – rendezik meg, a győztesek pedig bejutnak a nemzetközi döntőbe. A nevezéseket a hazai fordulóban 2019. március 31-ig várják a www.energy-globe.hu oldalon. A pályázatokat energetika, klímaváltozás és innováció terén elismert szakértők bírálják el. A nemzetközi zsűri által kiválasztott döntős pályázatok közül pedig a közönség online szavazással választhatja ki idén is, hogy ki legyen az egyes kategóriák győztese.

Pályázhatnak olyan magánszemélyek, akik a háztartásukban, tágabb közösségükben környezet- vagy energiatudatos változást hozó kezdeményezést indítottak el, olyan csapatok, akik az okos és fenntartható energiafelhasználást, energiatudatosságot, otthoni életet, közlekedést, városi életet elősegítő ötlettel, üzleti modellel rendelkeznek, és a piacra lépéshez szeretnének szakmai és anyagi támogatást kapni. Nevezhetnek pályázók energiahatékony, környezetkímélő épületekkel, a jövő generációját meghatározó projektekkel, és olyan vállalati, önkormányzati megoldásokkal, amelyek az innovatív energiafelhasználást, a fenntarthatóságot, környezetvédelmet és a megújuló energia használatát szolgálják.

A start-upokat, fiatal vállalkozókat, egyetemi csapatokat célzó „Ötlet” kategória különleges lehetőséget kínál, hiszen a szakmai zsűri döntése alapján a nyertes egy düsseldorfi start-up tréningen vehet részt. Ráadásul, ha itt jól szerepel a csapat, továbbjuthat egy 10.000 eurós támogatással járó, 3 hónapos, düsseldorfi üzletfejlesztési programba. Így a győztes nemcsak szakmai mentorok irányításával fejlesztheti tovább vállalkozását, hanem belépőt nyerhet nyugat-európai piacok meghódítására is.

A nyerteseket 2019 őszén, ünnepélyes díjátadó keretében hirdetik ki, ahol minden kategória győztese értékes nyereményt kap a díj mellé. A verseny fődíja, egy 100%-ban elektromos Nissan LEAF autó egyéves, ingyenes használata. Ezt az a pályázó viheti haza, akit a zsűri választ a legjobbnak.

A zsűri tagjai:  Böszörményi-Nagy Gergely, a Brain Bar Budapest megalapítója és a Design Terminál vezetője; ifj. Chikán Attila, a Magyarországi  Üzleti Tanács a Fenntartható Fejlődésért elnöke; D. Tóth Kriszta, a WMN főszerkesztője és az UNICEF nagykövete; dr. Grabner Péter, a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal energetikáért felelős elnökhelyettese; Jamniczky Zsolt, az E.ON Hungária igazgatósági tagja, Inga Land, a düsseldorfi székhelyű E.ON :agile accelerator ügyvezető igazgatója; Salgó István, az ING szenior tanácsadója; Matthias Schmuderer, a nemzetközi Energy Globe Foundation által delegált energetikai szakértő, Szűcs Gábor, a Kék Bolygó Klímavédelmi Alapítvány kurátora. A Bíráló Bizottság elnöke idén is Ürge-Vorsatz Diána klímakutató.

A mai napon a dél-koreai Incshonban nyilvánosságra hozott jelentésében az IPCC megállapítja: mindannyiunk érdeke, hogy a globális felmelegedést az ipari forradalom előtti szinthez képest 1,5 Celsius-fokon belül tartsuk a párizsi klímamegállapodás szellemében. Mivel ma már 1 fokos globális felmelegedésnél tartunk, sürgősen cselekednünk kell. Ha a jelen ütemben növekednek a globális üvegházgáz-kibocsátások, a 1,5 fokos küszöböt alig 20 év múlva túllépnénk. A jelentés alapján a korábban kitűzött 2 Celsius-fokos felmelegedés nem biztonságos határ, mert az eddig előrejelzettnél sokkal nagyobb pusztítással járna: emberek tömegesen halnának meg az extrém időjárás, a hőhullámok miatt; az infrastruktúrákban, épületekben és a gazdaságban súlyos károk keletkeznének; tovább gyorsulna a növény- és állatfajok kipusztulása; hol a vízhiány, hol pedig a hirtelen lezúduló rengeteg csapadék tenné tönkre az élelmiszertermelést.

Ahhoz, hogy a felmelegedést 1,5 foknál megállítsuk, haladéktalanul meg kell változtatnunk termelésünk és fogyasztásunk szerkezetét úgy, hogy 2050-re az üvegházhatású gázok (ühg) globális kibocsátása ne haladja meg a természet ühg-elnyelő képességét. Ez azt jelenti, hogy energiahatékony, megújuló energia alapú gazdaságokká kell válnunk. A csökkentés zömének pedig még 2030 előtt meg kell történnie. A világ országainak eddigi vállalásai viszont még messze nem elegendőek, mintegy 3,5 fokos felmelegedéshez vezetnének. A jelentés azt is világossá teszi: a halogatás sokkal többe kerül, mint ha ma meghozzák a szükséges éghajlatvédelmi intézkedéseket.

A jelentés egyik szerzője, a most szintén Incshonban tartózkodó Ürge-Vorsatz Diana professzor a következőket nyilatkozta: „A több mint 6000 tudományos anyag feldolgozásával és több ezer szakértő közreműködésével készült jelentés rámutat, hogy egy fél fok további melegedés elkerülése jelentős gazdasági és társadalmi veszteségektől védi meg Földünk lakosságát. Azt is megállapítja, hogy egy ilyen jövő megvalósítása segíthet a szegénység felszámolásában, élhetőbbé teheti lakóhelyeinket, egészségesebbekké teheti az embereket, és hatalmas új üzleti lehetőségeket jelenthet a vállalkozóknak. Viszont egy perc késlekedni való idő sincs, mert néhány év múlva már nem lesz meg ez a lehetőségünk.”

„Hazánk különösen érzékeny az éghajlatváltozásra, az alulfejlett régiók, települések fokozottan sérülékenyek. Már ma is évről évre több százan halnak meg idő előtt az egyre sűrűbb és súlyosabb hőhullámok miatt, városaink hőcsapdává válnak. A fosszilis tüzelőanyagok égetéséből származó légszennyező anyagok közvetlenül is rontják a magyarok egészségét. A felmelegedés óriási károkat okoz a gazdaságnak, az élelmiszer-termelésnek. Ennek fényében a magyaroknak élet-halál kérdés, hogy az éghajlatváltozást 1,5 fokon belül tartsuk” – állapította meg Szalai Gabriella, a Magyar Energiahatékonysági Intézet vezetője.

„Más szakmai szervezetekkel együtt továbbra is azon dolgozunk, hogy a hazai klíma- és energiapolitika összhangban legyen a klímatudomány eredményeivel, az EU Tiszta energia csomagja és a párizsi megállapodás céljaival. Azaz segítse elő a magyar energiaátmenetet, a lakossági és önkormányzati megújuló energia termelő-fogyasztók szerepvállalását, az alulfejlett, illetve egykori szenes régiók szerkezetváltását. Ebben kulcsszerepe kell legyen a Nemzeti Klíma és Energia Tervnek (NEKT), az Országgyűlésben tárgyalt 2. Nemzeti Éghajlatváltozási Stratégiának (NÉS-2) és az elavultsága miatt megreformálandó Nemzeti Energiastratégiának” – mondta Botár Alexa, a Magyar Természetvédők Szövetsége (MTVSZ) éghajlat és energia csoportvezetője.

„Sokan – köztük Áder János köztársasági elnök is – felhívták a figyelmet arra, hogy amennyiben nem sikerül megállítanunk a globális felmelegedést, a migráció kezelhetetlenné válik. A lakosság ugyanis tömegesen fog elmenekülni azokról a területekről, amelyek a hőség, a szárazság, illetve a megemelkedő tengerszint miatt alkalmatlanná válnak az emberi életre. Ezért is tartjuk elengedhetetlennek, hogy a magyar kormány azokkal a kormányokkal tartson, amelyek a lehető legszigorúbb éghajlatvédelmi szabályok elfogadtatására törekednek nemzetközi szinten” – jelentette ki Lukács András, a Levegő Munkacsoport elnöke.

„A klímaváltozás nem a jövőben fog bekövetkezni, a válság hatásait már most is tapasztalhatjuk. A párizsi célok még elérhetőek, de ehhez sürgősen cselekednünk kell. Mindannyiunk felelőssége, hogy a lehető leggyorsabban nullára csökkentsük a kibocsátásokat. A megújuló energiaforrások már eddig is gyorsabban terjedtek, mint arra korábban bárki számított. A katasztrofális következmények elkerüléséhez a megújulók kínálnak biztonságos és gyors megoldást” – mondta Perger András, a Greenpeace Magyarország klíma- és energiakampány-felelőse.

„Az Energiaklub energetikai rendszermodellezéssel készített egy fenntartható, zöldenergetikai forgatókönyvet Magyarország számára. Az órás felbontásban készült szimuláció kimutatta, hogy az összes energiafelhasználásunk akár 50 százaléka, a megtermelt áramnak pedig a 80 százaléka is származhat megújulókból 2050-re, és a szükségletek ebben az esetben is (atomerőmű nélkül is) biztonságosan elláthatóak maradnak. Ez a forgatókönyv 70 százalékos csökkenést jelentene Magyarország szén-dioxid-kibocsátásában a 2010-es szinthez képest, vagyis komoly előrelépést hozna a klímaváltozás elleni küzdelemben. A zöldalternatíva megvalósítása nemcsak környezetvédelmi, hanem gazdasági szempontból is kedvezőbb, tehát olcsóbb választás lenne Magyarország számára, mint a jelenlegi hivatalos magyar energiastratégia által kijelölt út” – mondta Fülöp Orsolya, az Energiaklub szakmai igazgatója.

Az IPCC jelentés itt olvasható: http://www.ipcc.ch/report/sr15/