Az üzbég filmipar figyelemreméltó eredményeket ért el az elmúlt években. Évente több mint száz mozgóképes alkotás készül az országban, ami ugyanakkor meghatározó helyszíne is lett a filmes világnak. Többek között a török, amerikai és olasz stábok rendszeresen visszajárnak forgatni Üzbegisztánba, ami a Taskent-i Nemzetközi Filmfesztivál révén szintén a figyelem középpontjába került. 

Magyarország 2023-ban fonta szorosabbra az együttműködést az üzbég filmhatósággal. Ekkor kötötte meg a Nemzeti Filmintézet azt a kétoldalú megállapodást, aminek a célja a koprodukciók megvalósításának támogatása, az üzbég és a magyar filmalkotások megismertetésének elősegítése, valamint mesterkurzusok, egyéb filmes események, találkozások megszervezésével a két ország filmes szakemberei közti kapcsolatok megerősítése. Ennek a partnerségnek az eredményeképpen jött létre most a budapesti Üzbég Filmfesztivál is, amelyen január 31-én levetítik a két nagy tanító, a tatár-üzbég származású Molla Szádik és a magyar Vámbéry Ármin történetét felidéző dokumentumfilmet, a Who Are You Mr. Vambery? című üzbég dokumentumfilmet.

Emellett a budapesti Üzbég Filmfesztivál programjában további négy film kapott helyet. Vetítik a 2020-ban bemutatott második világháborús filmet, az Ilhaqot, ami az özvegy édesanya sorsát követi nyomon, akinek mind az öt fiát kivezénylik a frontra. A 2000 Songs Of Faridaban szintén a történelem írja át a Turkesztán távoli régiójában négy feleségével együtt élő Kamil békés életét. A családot egyszerre érik el a változások a hagyományokat lerombolni igyekvő polgárháború következményeivel szembesülve. A Pandemic már a közelmúlt eseményeire reagál. A valós történeten alapuló film az orvosok pandémia idején tanúsított hősiességéről és elhivatottságáról emlékezik meg. Napjainkban játszódó történetet vittek vászonra a 2024-es House készítői is, akik filmjükben arról mesélnek egy anya drámáján keresztül, hogy mekkora hatást gyakorol a fiatalokra a közösségi média.

A filmeket a budapesti Üzbég Filmfesztiválra elkísérik az alkotók is, köztük a Pandemic producere és női főszereplője, Nabiev Abrorés és Mirmaksudova Tamara, a House forgatókönyvírója, Jomonkulov Khusnullo, valamint az Ilhak férfi főhőse, Kurbonov Rakhmadjon.

A Nemzeti Filmintézet támogatásával megvalósuló budapesti Üzbég Filmfesztivál hivatalos programja az Uránia oldalán követhető nyomon.

„Ha valaki teljesen megérti a 2001-et, akkor elbuktunk. Több kérdést akartunk feltenni, mint megválaszolni” – magyarázta a neves sci-fi-szerző, Arthur C. Clarke, aki Stanley Kubrick mellett társíróként jegyezte a forgatókönyvet. Közösen írt történetükben az emberi élet eredetét kutatták, amihez szerintük köze volt a földön kívüli értelem tudatos beavatkozásának. Ennél több konkrétumot viszont nem fogalmaztak meg, hogy mindenki szabadjára engedhesse a fantáziáját és megalkothassa a saját interpretációját a filmben látottakról.

Stanley Kubrick 1964-ben határozta el, hogy a nagy sikert aratott Dr. Strangelove után tudományos fantasztikus filmet forgat, bár szörnyen zavarta az olcsó népszerűségre törekvő, elcsépelt és pusztán ijesztgetésre épülő sci-fik akkori áradata a mozikban. Ő ellenben olyan filmet akart készíteni, ami a valóság talaján maradva mesél az emberiség történetéről és a végtelen világűr csodájáról. A megfelelő alkotótársat ehhez Arthur C. Clarke íróban találta meg, aki az irodalmi sikerei mellett fizikus és matematika professzorként is ismert volt. Korábban ő dolgozta ki a Föld körül keringő távközlési műholdak koncepcióját. A közös munka alapját Clarke The Sentinel címmel megjelent elbeszélése adta, amiben az űrhajósok egy idegen lényektől származó tárgyat találnak a Holdon. De ez a mű inkább csak inspirációként hatott rájuk. A négy évig tartó együttműködésük végén megszületett filmmel és vele párhuzamosan elkészült, azonos című könyvvel teljesen új irányt szabtak a sci-fi műfajnak. Mindketten kellően maximalisták, szőrszálhasogatóan precíz, alapos, a tényekhez ragaszkodó szakembereknek számítottak, akik ugyanakkor fantasztikus vizionáriusoknak is bizonyultak, ami a jövő technológiáit illeti.  Megjósolták és meg is mutatták a videótelefonálást, a táblagép használatát, a mesterséges intelligencia működését, amelyek ma már a mindennapok részét képezik, de szűk hatvan éve kizárólag a képzelet szüleményei voltak.  Azzal viszont bölcs döntést hoztak, hogy a földönkívüli életformára csak utalást tettek, ahelyett, hogy azt frontálisan meg is jelenítették volna a vásznon. Ennek részben anyagi lehetőségeik szabtak határt, mert már bőven elfogyott a filmre szánt pénzük, mielőtt egy ütős látványtervvel előrukkolhattak volna az idegenek kinézetére vonatkozóan. Másrészről a neves kozmosz-kutató, Carl Sagan is azt javasolta nekik, hogy ne próbálják ábrázolni őket, mert valószínűleg teljesen más formájúak, mint, ahogy azt mi a Földön elképzeljük.

A film előkészületeibe további híres sci-fi írókat is bevontak, akik tanácsaikkal segítették a történet komplex mozaikjának összeillesztését. Ray Bradburry, Lester del Rey, Isaac Asimov és Samuel R. Delany egyaránt támogatta a készítőket, hogy valóban nagyszabású, érett és hiteles alkotás születhessen, aminek összes apró részletén rajta tartotta a szemét a rendező az első perctől fogva. Stanley Kubrick mindenhol ott volt és mindenről maga döntött. Kezdve a szereplők kiválasztásától, a díszlettervektől a jelmezek anyagának megtervezéséig, a vizuális effektek modelljeinek létrehozásától, az operatőri beállítások véglegesítésig, vagy a bútorok kiválasztásáig. Ez a tökéletességre törekvés csúcsosodott ki abban, hogy felépíttetett egy komplett Hold-krátert és ehhez a több tonna homokot szállíttatott a felvétel helyszínére.

Bár a két etapban, közel egy évig forgatott filmből sok minden kimaradt – köztük az a tíz perces fekete -fehér nyitány, amiben szakértők mondták volna el a véleményüket arról, hogy létezik-e földönkívüli élet – a kész változat így is lehengerlően és valósághűen mutatta meg, hogy milyen a minket körbe ölelő űr, aminek a meghódításába akkoriban épphogy belevágott az emberiség. Csak a 2001: Űrodüsszeia premierjét követő évben lépett az első ember a Holdra, ami kapcsán máig tartja magát az a konteó, hogy az meg sem történt és a tévében sugárzott képek valójában Kubrick filmjének fel nem használt, sosem látott jeleneteit tartalmazták.

A 2001: Űrodüsszeia vetítését 2024. szeptember 21-én 11:30-kor tartják az Uránia moziban. A film továbbá ingyenesen látható szeptember 19-én 20 órakor a Szent István téri óriás kivetítőn a Budapesti Klasszikus Fim Maraton keretében.

November 22-én és 24-én vetítik az Idegen a szekrényben című drámát, melynek főszereplőjét Damiánt húsz év után kirúgják állásából. A világ elől egy furgonban lévő szekrénybe menekül, majd egy család életébe csöppen. A Juan José Millás regényét adaptáló thriller-dráma az Élősködőkre hajazó alapszituációt a Charlie Kaufmanra jellemző szürrealizmussal vegyíti. A főszerepet a Carmina megoldja és a Szex receptre rendezője, a színészként is brilliáns Paco León alakítja.  Félix Viscarret másik rendezését, az Egy nem is olyan egyszerű életet szintén november 24-én láthatjuk. A történet ezúttal a hétköznapok világánál marad: egy férfi szemszögéből szerethető könnyedséggel mesél a gyereknevelés és a felnőttkorba lépés nehézségeiről, ezen keresztül pedig az élet nagy kérdéseiről.

A méhek húszezer fajtája című dráma november 22-én és 25-én látható. A nyolcéves Aitor egy kis baszkföldi faluban tölti a nyarat, ahol nagymamája méhészettel foglalkozik. Itt keresi valódi identitását. A film világpremierje a berlini filmfesztivál versenyprogramjában volt, ahol a főszerepet alakító Sofia Otero elnyerte a legjobb alakításért járó elismerést, s ezzel a filmtörténet legfiatalabb Ezüst Medve-díjazottja lett.

A Gabriela Ybarra nagy sikerű önéletrajzi regényéből készült, A vacsoravendég című thrillert november 23-án és 26-án vetítik.  Icíar édesanyjánál gyógyíthatatlan rákot diagnosztizálnak, így a lány abban a tudatban, hogy hamarosan elveszti anyját, elkezdi felkutatni a családi múltat.  Apját is faggatni kezdi az emlékeiről. Vajon közelebb hozzák-e apát és lányát a múlt és a jelen traumái nyomán felszínre törő érzelmek?

November 23-én és 25-én lehet megnézni Pablo Maqueda rendező Az ismeretlen lány című thrillerét, melynek főszereplője Leo, aki chaten akad össze Carolinával, egy naiv és bájos fiatal lánnyal, akivel sikerül elhitetnie, hogy még csak tizenhat éves. Egy eldugott parkba beszélnek meg randevút. Össze is jön a találkozó, de Leóban kételyek ébrednek. Lehet, hogy Carolina nem is olyan ártatlan és ártalmatlan, mint amilyennek látszik?

November 23-án vetítik Jamie Rosales drámáját, a Vadhajtásokat. A huszonkét éves Julia érzelmekkel teli fejlődéstörténete számos filmfesztivált megjárt, Anna Castillót (Az olajfa, Mediterraneo, Eltitkolt történetek) Goya- és Gaudí-díjra, valamint a kritikusok díjára is jelölték a főszerep megformálásárért. November 25-én debütál a Drága nagyi című drámai komédia.

Mikelnek nincs munkája, a barátnője elhagyta, és Baszkföldből is elege van. Elfogadja egy távoli rokon meghívását, aki Argentínában ajánl munkát neki. Megrökönyödésére egy Isten háta mögötti porfészekbe érkezik, csupa baszk felmenőkkel rendelkező argentin közé, akik folyton az óhazáról álmodoznak. Mikel így egy képzeletbeli Baszkföld csapdájában találja magát Argentína közepén.

A Spanyol Filmhét zárónapján mutatják be Elvira Lindo és Daniela Féjerman közös rendezését. A Valaki, aki törődik velem főszereplője Nóra, az ígéretes jövő előtt álló fiatal színésznő, akinek két igazán fontos ember van az életében: a nagymamája, aki évtizedek óta a színház nagyasszonya, és az édesanyja, akinek voltak színpadi sikerei a nyolcvanas években, de aztán megtorpant a karrierje. Mintha Csehov Sirályát látnánk: a három nő a féltékenység, a félreértett szeretet és a kölcsönös függőség hálójában éli életét.

A Terápia alatt című filmben három pár rendhagyó csoportterápiás foglalkozáson vesz részt. Nem ismerik egymást, nincs is bennük semmi közös. Ráadásul a pszichológus sincs jelen, csak néhány borítékot hagyott számukra instrukciókkal, amelyeket a pároknak közösen kell végrehajtaniuk és elemezniük. A módszer, amely mindenkit arra ösztönöz, hogy nyíltan mondja el a véleményét, és végre olyannak mutassa magát, amilyen, váratlan titkokat hoz a felszínre.

A filmeket spanyol nyelven magyar felirattal vetítik.