Az ez évi programsorozat központi üzenete, hogy a magyar film mindenkié, köszönhetően többek között annak, hogy a Magyar Film Napja mára sokakat vonzó filmünneppé vált. A kezdeményezéshez évről évre egyre többen csatlakoznak. A korábbi évek hagyományát folytatva televíziós csatornák, mozik és streamingszolgáltatók is bekapcsolódnak a programsorozatba, hogy április utolsó hetében minél több hazai alkotás legyen látható országszerte.

A Cinema City mozihálózat ebben a hónapban minden kedden kedvezményes, 2200 forintos jegyáron kínálja a magyar filmekre szóló belépőket. Április 30. – május 3. között pedig minden nap ugyanezen az áron lesz megtekinthető az összes műsoron lévő magyar alkotás. A mozis együttműködés ráadásul nemcsak kedvezményes jegyeket jelent, hanem különleges eseményeket is. A Cinema City és a Svenk Podcast együttműködésének köszönhetően három helyszínen speciális vetítések várják a nézőket, amelyeket közönségtalálkozók követnek. Budapesten Szabó István és Robert Lantos vesz részt A napfény íze, míg Koltai Lajos a Semmelweis vetítésén, Székesfehérváron pedig Szabó Simon lesz a Moszkva tér köré szervezett beszélgetés vendége.

A Magyar Film Napja egyik legizgalmasabb vállalása idén, hogy különleges helyszínekre szervezett pop-up vetítésekre is be lehet ülni, ahol hangulatában vagy tematikájában illeszkedő környezetben elevenednek meg az ikonikus magyar filmek. Ennek megfelelően lesz látható például A Sose halunk meg a Kincsem Parkban Koltai Róbert részvételével, illetve A nemzet aranyai a Császár–Komjádi Uszodában Kiss Gergely társaságában.

A programsorozat ugyanakkor nemcsak a vetítésekről szól, hanem a magyar film történetének felfedezéséről is. A kulisszák iránt érdeklődőket április végén filmtörténeti helyszínbejárások várják az Uránia Nemzeti Filmszínházban, a Pannónia Filmstúdió épületében és a Róna utcai NFI Stúdiókban, azaz a “filmgyárban”.

Különösen fontos fejlemény, hogy 2026-ban tovább bővül a diákok és egyetemisták bevonása a Magyar Film Napja programjaiba. A MOME hallgatói az első magyar film, A táncz ihletésére plakáttervező kurzus keretében dolgoznak, amely egyszerre reflektál a magyar film születésére és annak kortárs újraértelmezésére. Az elkészült művekből kiállítás nyílik április 27-én. A legjobb munkákat szakmai zsűri díjazza, a tárlat pedig a programsorozat nyitányának egyik fontos eleme lesz.

Hasonlóan izgalmas kezdeményezés a Színház-és Filmművészeti Egyetem Intézeteinek közös nyílt Szakmai Napja a Magyar Film 125 éves jubileumának alkalmából, ami szintén A táncz előtt tiszteleg. Az ELTE részvétele ugyancsak új és izgalmas színfoltja a rendezvénysorozatnak. Az ELTE Szemle, amely 2024-ben hallgatói kezdeményezésből nőtte ki magát egyetemi filmfesztivállá, ebben az évben a Magyar Film Napja partnereként valósul meg április 29. – május 2. között. A program az ELTE filmes képzésein készülő hallgatói alkotásokat mutatja be a Stúdió K Színházban, a margitszigeti Kristály Színtérben és a Corvin Moziban.

Az idei Magyar Film Napja nemcsak emlékezésre hív, hanem közös ünneplésre és a jövő felé fordulásra is. A folyamatosan bővülő partneri együttműködések, a sokszínű programok mind azt a célt szolgálják, hogy a magyar filmek minél több emberhez eljussanak és egyre többen fedezzék fel a hazai alkotókat.

Párizs, 1896. Sarah Bernhardt kora egyik legnagyobb színpadi csillaga, a világ első szupersztárja, ugyanakkor szabad és modern szellemű nő, aki bátran szembeszáll a társadalmi elvárásokkal és normákkal. De egy dolog a legenda, és egy másik a hús-vér ember.

A filmnapok egyik legfontosabb alkotása Jacques Audiard eddigi legmeglepőbb filmje, az Emilia Pérez, amely egyszerre könyörtelen gengszterfilm, őrült komédia és extravagáns musical. A Cannes-ban már díjazott alkotás 12 César-jelölést és 13 Oscar-jelölést kapott, amivel filmtörténetet írt: soha egyetlen nem angol nyelvű alkotás sem kapott még ennyi jelölést.

A San Sebastián-i Nemzetközi Filmfesztivál versenyprogramjában debütált a 91 éves  Costa-Gavras Az utolsó lehelet című alkotása Denis Podalydès-szel, Kad Meraddal és Charlotte Ramplinggal a főszerepben. Van egy kérdés, amellyel előbb vagy utóbb mindenkinek szembe kell nézni: milyen lesz a befejezés, az élet végjátéka? Jelen esetben egy orvos és egy író indul érzékenyen filozofálgatós, keserédes utazásra az emberi lét mélyrétegeibe. Méltósággal. A méltóságért. Szintén a San Sebastián-i Nemzetközi Filmfesztiválon a legjobb forgatókönyv díját nyerte el François Ozon legújabb filmje, a Ha megérkezik az ősz. Michelle nyugdíjas évet élvezi egy burgundiai faluban régi barátnője társaságában. Az iskolai szünetre az unokáját, Lucast várja. Az örömteli látogatás azonban meghiúsul, mert egy baleset miatt a lánya eltiltja tőle a gyereket.

2024-ben a Velencei Nemzetközi Filmfesztiválon Vincent Lindont a legjobb férfi főszereplő díjával méltatták a Játék a tűzzel című drámában. Pierre egyedül neveli két fiát. A fiatalabbnak minden összejön, az idősebb többnyire sodródik. Szélsőjobb csoportosulásokhoz csapódik, ami szöges ellentétben áll az otthoni értékrenddel. Pierre értetlenül nézi, mivé válik a fia, és a helyzet próbára teszi az apai szeretetet.

Igazi kuriózum a Malmkrog című román–szerb–észak-macedón–bosznia-hercegovinai–svájci–svéd történelmi dráma, mely 2020-as Berlinalén az Encounters szekció legjobb rendezés díját hozta el. Öt arisztokrata találkozik az Osztrák–Magyar Monarchia keleti szélén, a malmkrogi főúri kastélyban, ahol lakoma közben addig vitáznak halálról, filozófiáról, vallásról, háborúról, fejlődésről és erkölcsről, mígnem elkezdenek kiütközni a nézetkülönbségek. Az Átok című belga–francia–kongói dráma Cannes-ban az Un Certain Regard szekcióban „Új hang” díjat nyert. Koffi sok évnyi távollét után tér haza Kongóba, hogy bemutassa – fehér és várandós – feleségét a családjának. Ám az övéi úgy tartják, ki kell űzni belőle a gonoszt. Végül egy Cannes-i Palm Dog-díjjal elismert kutya-alakítást láthatunk a Kutyaper című Svájci–francia vígjátékban. Avril ügyvéd, és a sokadik vesztes ügye után megfogadja: a következőt megnyeri! Arra persze nem számít, hogy a védence ezúttal nem más lesz, mint Cosmos. Egy kutya.

Az európai filmművészet sokszínűségét ünneplő LUX közönségdíj az Európai Parlament és az Európai Filmakadémia közös filmművészeti díja. Az elismerésre – hasonlóan elődjéhez, a 2007-ben alapított LUX filmdíjhoz – minden évben olyan alkotásokat jelölnek, amelyeket összeköt az európai identitás sokrétű kérdésköre és aktuális társadalmi, politikai, kulturális kérdések érzékeny és hiteles ábrázolása. Idén már öt jelölt film versenyez a díjért, a válogatás így a témák, megközelítések és vizuális megoldások korábbinál is szélesebb választékát nyújtja.

A díj odaítélésében nagy szerepe van a nézői véleményeknek: a díjat az a film nyeri el, amely a közönség és az európai parlamenti képviselők (50–50%-os súlyozású) szavazatai alapján összességében a legjobb értékelést kapja. Annak érdekében, hogy a jelölt filmeket egy szélesebb közönség megismerhesse, a szakmai zsűri által kiválasztott, LUX közönségdíjra jelölt alkotásokat egy határokon átívelő, díjmentesen látogatható vetítéssorozat keretében – az Európai Bizottsággal és az Europa Cinemas nemzetközi mozihálózattal együttműködésben – az Európai Unió mind a 27 tagállamában, összesen 24 nyelven feliratozva bemutatják. Idén az értékelési időszak is hosszabb, az online közönségszavazás mindössze két nappal a díjátadó ceremónia előtt, június 12-én zárul, így az utolsó pillanatban is változhat a nyertes kiléte. A győztes alkotást június 14-én hirdetik ki az Európai Parlament plenáris ülésén, Strasbourgban.

A jelölt filmek közül négy alkotást idén is az Uránia Nemzeti Filmszínházban tekinthetnek meg az érdeklődők, egy film pedig online vetítés keretében kerül a hazai közönség elé. A május 9-én, az Európa-napon induló urániabeli vetítéssorozatra egy online kvízjáték kitöltésével lehet jegyeket nyerni az Európai Parlament Magyarországi Kapcsolattartó Irodája honlapján, a www.europarl.hu oldalon április 20. és május 3. között.

Az elmúlt másfél évben bemutatott tizennyolc magyar alkotás, köztük számos első- és második filmes rendezés lesz látható vasárnap. A fesztiváldíjas munkák és közönségsikert aratott játékfilmek mellett animáció, dokumentumfilm és természetfilm is szerepel a programban – olvasható az Uránia Nemzeti Filmszínház közleményében.

Mint írják, a sorozatot a Frici&Aranka című film nyitja, amely Karinthy Frigyes és Böhm Aranka kapcsolatát és viharos házasságát meséli el Tóth Tamás rendezésében, a néhány hete elhunyt Szecsanov Martin operatőri munkájával. Hangulatában ehhez hasonló, kosztümös produkció Pacskovszky József legújabb irodalmi adaptációja, a Herczeg Ferenc sikerdarabjából rendezett Kék róka című romantikus vígjáték, amely most debütál az Urániában – olvasható a közleményben.

A közlemény felidézi, hogy a vetítésen az Arany János elbeszélő költeményét adaptáló Toldi – A moziváltozat is látható lesz, amely minden generációnak szól. Ez Jankovics Marcell utolsó animációs munkája, amelyet Csákovics Lajos jegyez társrendezőként.

Hasonló családi programot kínál a Vad Magyarország rendezőjének, Török Zoltánnak Vadlovak – Hortobágyi mese című természetfilmje, amely szintén az Uránia toplistásai között szerepelt 2021 őszi bemutatójakor.

A tájékoztató szerint a sport világa iránt érdeklődők megnézhetik a Katinka című sportdokumentumfilmet, amelyet Pálinkás Norbert Hosszú Katinka úszónőről forgatott, vagy választhatják Csuja Lászó és Nemes Anna a Szelíd című – a Sundance Filmfesztivál versenyprogramjában szerepelt – játékfilmet is, amely érzékenyen mesél egy testépítő nő érzelmi és fizikai kihívásairól, főszerepben Csonka Eszter testépítő bajnokkal.

A vígjátékok kedvelőit Rohonyi Gábor és Vékes Csaba rendezte Szia, Életem! című  film várja, valamint Madarász Isti Átjáróház című hullaházi fekete komédiája és a ’80-as évek érett gulyáskommunizmusában játszódó retro vígjáték, a Nyugati nyaralás Tiszeker Dánieltől és Lévai Balázstól.

A múlt több filmben is megelevenedik. A taxisblokádot dolgozta fel játékfilmjében Magyarország 2023-as Oscar-nevezettje, a Tősér Ádám rendezte Blokád. Fazakas Péter krimije, A játszma – amely Kulka János filmes visszatérése révén az elmúlt év egyik fontos eseménye volt – a hatvanas évekbe repíti vissza nézőit – írják a közleményben.

A közlemény emlékeztet, hogy a tavalyi magyar filmtermésben erőteljesen jelen voltak az első és második filmes fiatal alkotók munkái. Ilyen például Kárpáti György Mór aktuális premierfilmje a Jövő nyár, amely fiatalok gyászmunkájáról beszél dokumentarista stílusban. Látható lesz Kerékgyártó Yvonne Együtt kezdtük című alkotása vagy Baranyi Benő Zanox – Kockázatok és mellékhatások című vígjátéka is.

Mint írják az új magyar rendezőgeneráció munkáiból látható lesz Bernáth Szilárd Larry című szociotörténete, Csoma Sándor Magasságok és mélységek című játékfilmje Erőss Zsolt hegymászóról és feleségéről, továbbá Grosan Cristina Velencei Filmfesztiválon bemutatkozott, Hétköznapi kudarcok című alkotása.

Látható lesz Szilágyi Fanni Veszélyes lehet a fagyi című romantikus vígjátéka, amely egy ikerpár szokatlan története, amelynek kettős főszerepéért Stork Natasát a New York-i filmhéten díjazták – áll az MTI összegzésében.

Fotó: Uránia

Vízipók barátunk földi pók társaitól eltérően nem a sarokban vagy a fákon szövögeti hálóját, hanem a vízben lubickol. Csodálkozik is ezen barátja, a kicsit morgós, folyton hitetlenkedő Keresztespók. De kapcsolatuk által megérti, hogy attól, hogy valaki más, mint ő, még lehet rendes (pók). Az 1983-ban készült egész estés rajzfilm digitálisan felújítva kerül a mozikba, hogy szülők és gyermekek egy újabb generációja ismerkedhessen meg az élővizek kedves és gyakran mókás kis lakóival, miközben megtanulhatják, hogy a barátság és a természet védelme egyaránt fontos ahhoz, hogy bolygónk élhető hely maradjon.

A WWF Magyarországgal és nemzeti parkokkal együttműködve a víz világnapja (március 22.) alkalmából a hétvégén országosan több moziban is premier előtt vetítik a Vízipók-csodapók digitálisan felújított változatát. Azok a gyerekek, akik életükben most először mennek moziba, „első mozim” csomagot kapnak ajándékba, ami többek között tartalmaz majd matricát és WWF Magyarország vizes témájú, interaktív foglalkoztató füzetet is. Azok között, akik március 23-án, szombaton 10-kor a budapesti Uránia Nemzeti Filmszínházban nézik meg a filmet egy pár Tisza cipőt sorsolnak ki, azok között pedig, akik e hétvégén nézik meg a filmet és a Facebook-oldalra feltöltik a jegyüket, egy másik pár sportcipő lel majd gazdára.

A WWF a világ legnagyobb civil természetvédelmi szervezete, amely több mint száz országban tevékenykedik. Az alapítvány küldetése egy olyan jövő megteremtése, amelyben az emberiség és a természet harmóniában él egymással. A szervezet hazai alapítványa több mint 25 éve dolgozik a hazai erdők védelméért, vizes élőhelyeink megőrzéséért, az éghajlatváltozás mérsékléséért és az őshonos fajok megóvásáért. Mára folyóink és természetes árterületeink több mint 90 százaléka eltűnt, nagyon fontos tehát a megmaradt területek megőrzése és helyreállítása. Vizeink mindannyiunk létének alapját képezik – fontos, hogy az értékeivel tisztában legyünk, és személyes élményeken keresztül kötődjünk hozzájuk. Ezért is ajánlják kicsiknek és nagyoknak egyaránt a Vízipók-csodapókot.

„A film digitális felújítása több mint fél éven át tartott, amely során kockánként távolították el az egyenetlenségeket, festékhibákat, de a színeket is felfrissítették. A felújítás után szebb lett a film, mint eredeti formájában” – jegyezte meg a Kecskemétfilm igazgatója, a film producere, Mikulás Ferenc.  Az alkotás 35. évfordulója alkalmából digitálisan felújítva 2019. április 18-án kerül a mozikba a Mozinet forgalmazásában.

A fesztivál nyitófilmje a Kirikou figuráját megalkotó Michel Ocelot legújabb munkája, a Dilili Párizsban című filmje lesz, mely a századfordulós francia művészvilág izgalmas karikatúráját is felrajzolja. A vetítés után közönségtalálkozóra kerül sor a rendezővel. Ocelot új műve akár az új magyar animáció, a Ruben Brandt, a gyűjtő tükörképeként is szolgálhat.

A két filmet elsőként a budapesti nézők láthatják egymás mellett – az Anilogue-on. A fesztiválon továbbá Michel Ocelot két korábbi filmjét, az Esti meséket és a Kirikou és a boszorkányt is megnézheti majd a magyar közönség. Az Anilogue zárófilmje Mamoru Hosoda legújabb alkotása, a Mirai – Lány a jövőből lesz, melyben a négyéves Kun azóta haragszik a világra, amióta kishúga születésével felfordult az élete. Ám egy reggel titkos, mesebeli világot talál a kertjükben, ahol találkozik azzal a kislánnyal, aki majd az anyukája lesz és azzal a férfival, aki majd a dédnagypapája lesz. A varázslatos kalandokban útitársául szegődik egy nagylány. Egy nagylány, akit pont úgy hívnak mint az utált kistestvért.

Idén öt egész estés animáció lesz versenyben: Santiago Caicedo Tropical Virus című kolumbiai–ecuadori filmjében egy hagyományosnak a legkevésbé sem nevezhető családban nő fel Paola, aki egyedi, női világlátása miatt számos előítélettel szembesülve küzd a függetlenségért. A Még egy nap élet című alkotás az 1975 és 2002 közt zajló angolai polgárháború borzalmait tárja elénk, mely a becslések szerint félmillió halálos áldozatot követelt. A film lengyel, spanyol, német, belga és magyar koprodukcióban jött létre, így a budapesti Puppetworks animációs filmstúdió is részt vett a film elkészítésében. Denis Do Funan című munkája szintén 1975-ben, a Vörös Khmer forradalom idején játszódik. Miközben a saját túlélésért küzd, Chou, a fiatal kambodzsai anya a négyéves fiát keresi, akit a rezsim elvett tőle. Kaspar Jancis Morten kapitány és a pókkiralynő című, családi animációjában egy fiú képes rovar méretűvé zsugorítani önmagát.

Az amerikai Nina Paley új filmje, a Széder-mazochizmus az ószövetségi exodus történetét groteszk animációs musical formájában dolgozza fel. Az egész estés filmek versenyében Kiss Melinda, a Metropolitan Egyetem animációs tanszékének vezetője, Veljko Popovic horvát rendező és Piotr Kardas lengyel animációs kurátor döntik majd el, hogy melyik filmnek ítélik oda a fődíjat.

Idén 30 rövidfilm versenyez, köztük Bucsi Réka Solar Walk és Hegyi Olivér Take Me Please című alkotása. A rövidfilmek versenyében pedig az Ambrus Ferenc producer, Pedro Rivero spanyol és Drasko Ivezic horvát rendező alkotta zsűri dönti majd el, mely film kapja a 2000 eurós fődíjat, melyet idén első alkalommal a Cartoon Network ajánlja fel. Az idei Anilogue egyik izgalmas csemegéje továbbá, hogy a hazai közönség itt láthatja majd először a Cartoon Network legújabb sorozatát, a Bűbáj tábort – Julia Pott-tól, a Kalandra fel! társalkotójától.

Idén 300 animációs rövidfilmet és 14 egész estés filmet – számos magyar alkotást is – kínál a fesztivál, melyek közül több a Három Hollóban lesz megtekinthető, a Francia Intézet a Lengyel Intézet és a Cervantes Intézet pedig ingyenes vetítéseket is tart majd. Az Anilogue fókuszában idén – az Adriai hullám vetítéssorozat keretében – Olaszország, Horvátország és Szlovénia állnak.

Többnyire befogadóak vagyunk az új vélemények iránt – mutat rá a Sok/k/színűség című TEDx-konferencia résztvevői körében végzett felmérés. A közel 150 válaszadó közül csupán minden 10. véli úgy, hogy zárkózott az eltérő nézetekkel szemben. A résztvevők 60 százaléka alapvetően elfogadónak tartja magát a társadalmi különbségekkel kapcsolatban is. A megkérdezettek mindössze 15 százaléka éli meg stresszhelyzetként, ha tőle valamilyen szempontból különböző emberrel kell beszélgetnie, többségüket viszont kifejezetten motiválja az ilyen szituáció. A résztvevők mindössze harmada szeret tanácsot kérni olyan emberektől, akiknek a gondolkodása többnyire vagy teljesen eltérő, többségük azonban szívesebben kér segítséget hasonlóan vélekedő társaitól.

Motiváló a munkahelyi sokszínűség

A válaszadók 70 százaléka szerint hatékony vagy kifejezetten hatékony, ha sok nagyon különböző egyéniség dolgozik egy helyen, 30 százaléka viszont inkább problémásnak tartja a munkahelyi sokféleséget. A szervezők azt is felmérték, hogy milyen érzéssel tölti el a résztvevőket, ha olyan munkahelyen kezdenek dolgozni, ahol különböző hátterű, nemű, korú, vallású kollégák dolgoznak együtt. Közel harmaduk bizonyos fokig tartana egy ilyen helyzettől, 63 százalékuk azonban érdeklődéssel várná a munkakezdést egy ilyen környezetben. A válaszadók többsége egyáltalán nem vagy csak minimálisan tartja stresszesnek, ha sok lehetőség közül kell választania, 40 százalékukat azonban nyugtalanítják az ilyen döntési helyzetek.

„Hiszünk abban, hogy a sokféleség az egyéni-társadalmi fejlődés és az innováció motorja, de azt is látjuk, hogy a túl sok vélemény és lehetőség nyomasztólag is hathat” – mondta Gyürky Júlia, a Budapesti Metropolitan Egyetem marketing- és kommunikációs igazgatója. „TEDx konferenciánk célja az volt, hogy a résztvevők nyitottabbá és elfogadóbbá váljanak a különböző gondolkodásmódok iránt és új nézőpontokat mutassunk számukra. Éppen ezért büszkék vagyunk rá, hogy felmérésünk eredményei ilyen pozitív képet mutatnak a magyarok gondolkodásáról.”

A METU másodszorra szervezett a világszerte ismert és számos globális kezdeményezést inspiráló TED eseménysorozathoz kapcsolódva saját TEDx rendezvényt. A Sok/k/színűség az egyéni-társadalmi sokféleséget mint a változás és innováció mozgató erejét járta körül olyan előadókkal, mint Trunk Tamás, Bánlaki D. Stella vagy Geréb Ágnes és lánya, Herner Dorka. Az Uránia Nemzeti Filmszínházban lezajlott, telt házas eseményt ötszáz résztvevővel zárta az intézmény.

Az Anilogue fesztiválra meghívást kapott minden olyan animációs film, amelyet a világ bármely pontján az elmúlt évben felállva tapsolt meg a közönség. Az idén tizenhatodik évadába lépő budapesti animációs seregszemlét egy legendás francia rendező, a Kirikou figuráját megalkotó Michel Ocelot személyesen nyitja meg az Uránia Nemzeti Filmszínházban, és egyúttal bemutatja a pesti nézőknek legújabb munkáját. A Dilili à Paris című film a századfordulós francia művészvilág karikatúrája, mely akár az új magyar animáció, a Ruben Brandt: a gyűjtő tükörképeként is szolgálhat. A két filmet elsőként a budapesti nézők láthatják egymás mellett.

Az Anilogue szervezői idén 300 animációs rövidfilmet és 10 egész estés filmet válogattak be a legjobbak közé, köztük Mamoru Hosoda legújabb filmjét, a Mirait. A nemzetközi fesztivál vetítéseit és kísérőprogramjait az Uránia Nemzeti Filmszínházban és városszerte több helyszínen, többek között a Francia Intézetben, a Lengyel Intézetben és a Három Hollóban tartják. Az Anilogue fókuszában idén Olaszország, Horvátország és Szlovénia állnak: a budapesti közönség idén az Adriai-tenger országaiban termett animációs filmekből kap gondosan válogatott ízelítőt.

A Lux-díj az Európai Parlament filmművészeti díja, amelyet minden évben olyan, fontos politikai vagy társadalmi kérdésekre reflektáló filmnek ítélnek oda, amelyek Európa kulturális sokszínűségéről, az európaiak életéről és identitásáról, a mindannyiunkat érintő kérdésekről szólnak. Az európai filmek népszerűsítése mellett az elismerés kiemelt célja, hogy a nyertes alkotásokat eljuttassa az Európai Unió mind a 28 tagállamába, és összesen 24 nyelven feliratozva az érdeklődők széles köre számára elérhetővé tegye. Magyarországon 2018. november 7–9. között az Uránia Nemzeti Filmszínházban mutatják be a három döntős filmet, amelyeket egy nemzetközi szakmai zsűri válogatott ki. A győztes alkotást november 14-én hirdetik ki az Európai Parlament plenáris ülésén Strasbourgban.

A Lux Filmnapok egyedülálló kulturális eseményként olyan európai közösségi teret hoznak létre, amelyben a résztvevők megtapasztalhatják az európai filmművészet sokszínűségét, és megvitathatják a versenyfilmekben felvetődő érzékeny témákat. A versenyben lévő műveket – bár témájukban és stilárisan különbözőek – a díj hagyományaihoz híven összeköti az európai identitás sokrétű kérdésköre és az aktuális, mindannyiunkat érintő társadalmi jelenségek érzékeny ábrázolása. Az idei döntős filmek további közös vonása, hogy mindhárom alkotás női hősöket és nehéz döntési helyzeteket állít a középpontba.

A 2018-es döntős filmek és a Lux Filmnapok programja

Az idei nyitó film Wolfgang Fischer német–osztrák koprodukcióban készült filmdrámája, a Styx lesz november 7-én 19 órakor. Az alkotás egy rendkívül időszerű témához közelít eredeti szemszögből: a nyaralását magányos vitorlázással töltő német orvosnő Gibraltár közelében, a nyílt tengeren egy rozoga lélekvesztő mellett ébred, amelyen közel száz menekült várja megmentőit – vagy a biztos halált. A nő lelkiismereti tusáját elbeszélő film a Berlini Nemzetközi Filmfesztiválon debütált, ahol három díjat is nyert, köztük az Ökumenikus Zsűri Díját. A film november végén kerül a mozikba. Előzetes ITT látható.

November 8-án 19 órakor Mila Turajlić szerb–francia–katari koprodukcióban készült, A másik oldal (The Other Side of Everything) című dokumentumfilmjét vetítik. A díjakkal elhalmozott, személyes hangvételű filmben a rendezőnő saját családja történetén keresztül meséli el a volt Jugoszlávia és Szerbia közelmúltjának történelmét, szembesítve a nézőt az egyéni életút és a történelmi felelősség összefüggéseivel. A család krónikája egyúttal egy aktivista személyes portréjává is válik, a rendező édesanyja ugyanis ismert egyetemi professzor és ellenzéki szereplő. Angol feliratos előzetes ITT látható (a filmet magyar felirattal vetítik).

November 9-én 19 órakor Benedikt Erlingsson Izlandi amazon (Woman at War) című filmjével zárul az idei Lux Filmnapok. Az izlandi–francia–ukrán koprodukcióban készült, eredeti formai megoldásokkal dolgozó, fanyar humorú komédia Cannes-ban debütált. Főhőse egy ötvenes éveiben járó kórusvezető nő, aki rettenthetetlen elszántsággal szabotálja a helyi alumíniumgyár környezetkárosító működését, hogy megóvja az érintetlen izlandi tájat. Amikor egy nap híreket kap az örökbefogadási hivataltól, választania kell egyéni boldogsága és közjónak vélt céljai között. A film Magyarországon már a mozikban, feliratos előzetes: ITT.

A vetítésekre a belépés díjtalan, jegyeket az Európai Parlament Kapcsolattartó Irodájának Facebook-oldalán lehet nyerni egy rövid kvízjáték kitöltésével.

A közönség idén is szavazhat kedvenc filmjére a www.luxprize.eu honlapon, egészen 2019. január 31-ig. Minden szavazó részt vesz egy sorsoláson, amelynek nyertese 2019 júliusában részt vehet a Karlovy Vary Nemzetközi Filmfesztiválon, ahol kihirdetik a közönségszavazás nyertesét, és a Lux-díj következő évi kiírásának tíz jelölt filmjét is bemutatják.

Három generáció (X – 1965–1983; Y – 1984–1996; Z – 1997–2002) 18 ezer szakemberének és diákjának véleményét mérte fel az INSEAD Emerging Market Institute, az Universum, az MIT Leadership Center és a HEAD Foundation 19 országban lefolytatott nemzetközi kutatása. A felmérés azt vizsgálta, mit gondolnak globális szinten a különböző korosztályok képviselői az ideális munkáltatóról, munkakörülményekről és munkahelyről. Az eredmények szerint a három generációt teljesen más motivációk vezérlik.

Virtuális valóság és home office

A diákok és a már dolgozó szakemberek is egyetértettek abban, hogy a következő évtizedben leginkább a virtuális valóság (Virtual Reality, VR) fogja megváltoztatni a mindennapi munkavégzésüket. Négy megkérdezettből három továbbá úgy gondolja, hogy a kötetlen és nem helyhez kötött munkavégzésre való átállás nagy lehetőségeket kínál majd számára.

A fiatalok nemzetközi vállalatnál dolgoznának

A Generation series eredményei szerint négy Y és Z generációs diákból egy szívesen indítana saját vállalkozást, ez az arány azonban még magasabb a már aktívan dolgozó Y és X generációsok között: ebben a csoportban már a válaszadók egyharmada motivált a saját vállalkozás létrehozásában. Arra a kérdésre, hogy milyen cégnél dolgoznának szívesen pályafutásuk hátralévő részében, a Z generációs diákok 35 százaléka és a még felsőoktatási tanulmányokat folytató Y generációsok 39 százaléka a nemzetközi vállalatot vagy szervezetet jelölte meg válaszként, míg az Y generációs dolgozók 43 százaléka és az X generációsok 41 százaléka saját vállalkozásban vagy startup-vállalatnál képzeli el a jövőjét.

Tréningek vs. e-learning

A cégek nagy összegeket fordítanak a vállalati tréningprogramokra – ezt az összeget 2015-ben globálisan 356 milliárd dollárra becsülték. Egy 2010-es McKinsey-kutatás válaszadóinak 25 százaléka azonban úgy gondolja, a tréningek nem javították a munkavállalók teljesítményét. Egy másik, 2011-es tanulmány szerint pedig a megszerzett készségek 90 százaléka egy éven belül elvész. A Generation series adatai azt mutatják, hogy mindhárom generáció a személyes tréninget preferálja az online képzési lehetőségekkel szemben. A digitális közegben nevelkedett, amerikai Z generációs diákok 78 százaléka szintén a személyes tréningeket kedveli, de az X generációs szakembereknek csupán 50 százaléka nyilatkozott hasonlóan.

Vezetői ambíciók

A Generation series kutatás azt is vizsgálta, mi motiválja és mi korlátozza a különféle generációkat, ha egy vezetői pozíció elvállalásáról van szó. A globális átlag azt mutatja, hogy minden korosztály számára fontos, hogy kipróbálja magát valamilyen vezetői pozícióban. A Z és Y generációknál ez több mint 60 százalékos arányt jelent, míg az X generáció 57 százalékának fontos a vezetővé válás. Minden vizsgált korosztály számára a stressz a vezetői szerepkör legkevésbé vonzó velejárója. A stressznek való kitettség a Z generációt aggasztja a legjobban (58%), de még a legidősebb csoportban is a stressz a vezetővé válás legfőbb negatívuma (52%). Összességében az Egyesült Államok válaszadói aggódnak a leginkább a stressz miatt, de erősen kiugrik az átlagból a mexikói Z generációsok (83%) véleménye is. A legfiatalabb korcsoport számára az elbukástól való félelem (34%) és a magabiztosság hiánya (33%) is korlátozó tényezőként jelenik meg a vezetővé válás témakörében. A Z generáció számára a magasabb szintű felelősség volt a vezetői szerepkör legnagyobb pozitívuma.

„A munkaadókat nagyon érdekli ez a korosztály, hiszen mindenhonnan azt hallják, hogy nem vagyunk lojálisak, nehéz minket megtartani. Sok nagyvállalat a jó munkahelyi légkör érdekében még babzsákokat is vásárol, de úgy érzem, itt egy kis félreértésről van szó. A babzsák inkább csak a jelképe korosztályunk formálhatóságának, sokszínűségének – mondta el Trunk Tamás, a Márkák, sneakerek, Z generáció című könyv szerzője, DABLTY néven ismert YouTube-er. – A közösségi média révén szuperhőssé válhatnak számunkra vállalatvezetők, neves vállalkozók is. Bár azt mondják, hogy az influencerek befolyásolnak minket, biztos vagyok benne, hogy nekünk inkább inspirátorokra van szükségünk.”

A Budapesti Metropolitan Egyetem saját konferenciáján is foglalkozik a generációk közötti különbségekkel: a Sok/k/színűség az egyéni-társadalmi sokféleséget mint a változás és innováció mozgató erejét járja körül. A METU már másodszorra szervez a világszerte ismert és számos globális kezdeményezést inspiráló TED eseménysorozathoz kapcsolódva saját TEDx rendezvényt. Az eseményt 2018. október 25-én, az Uránia Nemzeti Filmszínházban rendezik meg, ahol többek között Trunk Tamás előadását is meghallgathatják a résztvevők.

Bővebben a konferenciáról ITT olvashat.