A kormány nem titkolhatja tovább, mennyit kaptak a magyar milliárdosok magántőkealapjai

Károly Kiss — Mon, 16 Sep 2024 14:03:35 +0000

A magántőkealapok a vagyonelrejtés és a közpénzek kiszivattyúzásának fő eszközévé váltak Magyarországon, miközben sem az alapok működése, sem az állami tőkebefektetések nem átláthatóak – derül ki a Transparency International (TI) Magyarország friss tanulmányából. A hazai pénzmosás elleni szabályozás uniós jogot sért, mivel nem tartalmaz a magántőkealapok tényleges tulajdonosainak nyilvántartására vonatkozó előírásokat. Ezért az Európai Bizottság idén júliusban kötelezettségszegési eljárást indított Magyarország ellen.

Kirívóan rosszul áll Magyarország a magántőkealapok tulajdonosainak nyilvántartását illetően – olvasható a szervezet közleményében. Tavaly eltávolították a hazai magántőkealapokra vonatkozó adatokat a gazdasági társaságok és más szervezetek végső haszonhúzóinak nyilvántartását szolgáló tényleges tulajdonosi regiszterből, miután több magántőkealap tulajdonosának kilétére derült fény. Ezek az információk ma sem elérhetőek összesítve sehol, a hatóságok részére sem. Később, 2024 januárjában tovább romlott a helyzet: megszüntették a nyilvános hozzáférést a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) által fenntartott teljes tulajdonosi platformhoz.

A magyar pénzmosás elleni jogszabályok előírásai sem térnek ki a magántőkealapokra, mely hiányosságok kapcsán a TI Magyarország az Európai Bizottság illetékes testületéhez, a Pénzügyi Stabilitás, a Pénzügyi Szolgáltatások és a Tőkepiaci Unió Főigazgatósághoz (DG FISMA) fordult. A DG FISMA álláspontja szerint „Magyarország köteles pontos és teljes körű tényleges tulajdonosi adatokat vezetni e szervezetekről a nemzeti tényleges tulajdonosi nyilvántartásban”. A tényleges tulajdonosi nyilvántartásnak tehát a magántőkealapokra vonatkozóan is tartalmaznia kellene a megfelelő adatokat. Ezért 2024 júliusában a Bizottság kötelezettségszegési eljárást indított Magyarországgal szemben.

A kötelezettségszegési eljárás a korábbi, de még hatályos uniós pénzmosás elleni irányelv magyar jogba való átültetésének hiányosságaira vonatkozik. Az uniós szabályozás frissen elfogadott, Magyarországon 2026-ig átemelendő verziója további előírásokat tartalmaz a tulajdonosok kilétének meghatározására vonatkozóan – írja a 24.hu.

Az, hogy a magántőkealapok tulajdonosainak kilétét – az offshore cégformához hasonlóan – homály fedi, pénzmosási kockázatokat vet fel. Az Európai Bizottság kifejezetten a magyar magántőkealapok esetében is rögzítette ezt a rizikófaktort a 2023. júliusában közzétett jogállamisági jelentésében, melyben a magyarországi magántőkealapok átláthatóságának növelését ajánlotta, mivel azok szerepet játszanak a korrupcióból származó, jogtalanul szerzett nyereség elrejtésében – teszik hozzá.

Photo by Austin Distel on Unsplash