Úgy tűnik, helyes irányba mozdult el az Európai Bizottság, ugyanis a hírek szerint azt javasolta a magyar kormánynak, hogy a Helyreállítási Alap pénzeinek jelentős részét a pedagógusok béremelésére fordítsa és ehelyett csökkentse többek között a turizmusfejlesztési célú támogatásokat.

„2016-ban a szervezetünk 21 másik szervezettel együtt nyújtott be ilyen javaslatot, de a Pénzügyminisztérium mindössze annyit válaszolt, hogy nem feladata a civilek javaslatainak a véleményezése. Véleményünk szerint a jelenlegi bajok nagy része megelőzhető lett volna, ha a kormány komolyan veszi ezeket a javaslatokat. A szakmai érvek semmibe vétele vezetett például oda, hogy az eddigi uniós támogatások ahelyett, hogy javították volna, számottevően rontották a közoktatás helyzetét. Úgy tűnik azonban, hogy az Európai Bizottság most már sokkal nyitottabbá vált a javaslatainkra” – állapította meg Lukács András, a Levegő Munkacsoport elnöke.

A Levegő Munkacsoport már az uniós források felhasználásának alapjául szolgáló Partnerségi Megállapodásról szóló véleményezésében is leírta, hogy a turizmusfejlesztés „a gyakorlatban már ma is azt jelenti, hogy részben az EU és részben a magyar adófizetők olyan beruházásokat finanszíroznak, amelyek környezeti és gazdasági szempontból fenntarthatatlanok, messze meghaladják a terület tűrőképességét, sokszor óriási természeti pusztítást okoznak. E beruházások rövid távú haszna a magánszereplőkhöz kerül, míg a szükséges közszolgáltatások, a környezeti károk, illetve a hosszabb távon fenntarthatatlannak bizonyuló létesítmények terhei a közösséget terhelik”.

„A Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Programról szóló véleményezésünkben azt is kifejtettük, a turizmus finanszírozása közismerten a klientalizmus egyik kulcsfontosságú érvényesülési terepe Magyarországon. Az új szállodák építésének támogatására már eddig is jelentős mennyiségű uniós pénzt költöttek, ami nemkívánatos versenyhez vezetett: miközben új szállodák épültek uniós pénzből, sok meglévő szálloda csődbe ment, aminek egyik fő oka pont az volt, hogy nem tudtak versenyezni az állami pénzből épült új szállodákkal. A pedagógusbéreket pedig akkor is emelni lehet és kell, ha Magyarország egyelőre nem jut hozzá újabb uniós forrásokhoz. Az ehhez szükséges összegeket a káros, illetve felesleges állami támogatások felszámolásával lehetne biztosítani” – mondta el Pogátsa Zoltán, a Levegő Munkacsoport elnökségi tagja.

Az uniós források átcsoportosítása a pedagógusok béremelésére tehát egyaránt szolgálja a gazdasági fejlődést, a környezet védelmét és a korrupció visszaszorítását. A Levegő Munkacsoport reméli, hogy a magyar költségvetés a továbbiakban ebbe az irányba mozdul el.

Fotó: Lukács András