Şanlıurfa tartomány Göbeklitep ásatási területét hat évvel ezelőtt vették fel az UNESCO Világörökség-listára: itt található a világ legrégebbi megalitikus építménycsoportja, valamint a középső kőkorszak, a mezolitikum eddig felfedezett legősibb, tízezer éves temploma. A területen számos, esetenként több méteres ember- és állatszobrot találtak.

Néhány hónappal ezelőtt pedig Şanlıurfa mellett, egy vidéki pincében bukkantak egy olyan kőbe vésett rajztáblára, amelynek története szerint egy felbőszült bika és néhány vadmacska megtámad egy meztelen embert. A brit származású író és műsorvezető, Bettany Hughes professzornak jutott a megtisztelő lehetőség, hogy elsőként forgathatott a helyszínen. A díjnyertes történész hiteles és információdús, ugyanakkor szórakoztató időutazásai általában ősi civilizációk történelmébe kalauzolnak, miközben különböző mérnöki, kulturális és vallási emlékeket, alkotásokat követnek nyomon.

Az 11 400 éves rajztáblát a Kincsek Bettany Hughes-zal c. dokumentumsorozat mutatja be a Viasat History csatornán, április 19-étől péntekenként 21 órakor.

Dr. Hirsch Edit (a nyitóképen) gyógyszeripari kihívásokra keres megoldásokat, biológiai eredetű gyógyszerek gyártástechnológiájának fejlesztésével foglalkozik. Ezek a készítmények kulcsszerepet játszanak a modern gyógyszeres terápiákban, főleg a rákos, gyulladásos és vírusos megbetegedések kezelésében alkalmazzák őket, előállításuk bonyolult és körülményes eljárásokat igényel. Rendkívül érzékenyek a környezeti hatásokra, ennek következtében stabilitási problémák léphetnek fel a termelés, a szállítás és a tárolás során egyaránt. Az új technológiák segítségével, amelyekkel Edit dolgozik, nyomon követhetővé válik a hatóanyaggyártás és a készítmények minőségének folyamatos ellenőrzése. Kutatásainak eredménye a jövőben elősegítheti, hogy a költséges terápiák olcsóbban és könnyebben, több beteghez is eljuthassanak.

A bolygónk szárazföldjének 27 százalékát mezők és rétek borítják, Dr. Valkó Orsolya kutatónő, természetes gyepek megőrzésével és helyreállításával foglalkozik már közel 20 éve. A gyepek, rétek, mezők a legveszélyeztetettebb területek közé tartoznak, hiszen könnyen beépíthetőek, felszánthatóak, és a világ számos táján az elsivatagosodás veszélyezteti őket. A természetes gyepekben található meg az 1m²-re eső legtöbb növényfaj, amelyek gyökerei nem csak a CO₂-t kötik meg a levegőből, de a talajok vízháztartásában is elengedhetetlenek. A természetes gyepeknek fontos szerepe van a por szűrésében, a talaj egészségének visszaállításában, és csakúgy, mint a fák, hozzájárulhatnak ahhoz, hogy kevésbé melegedjenek fel az urbánus területek. Orsolya kutatásainak eredményei mind a városi, mind a vidéki gyepek helyreállításában nagy szerepet játszhatnak és eszközei lehetnek a globális felmelegedés elleni küzdelemnek.

Dr. Zobor Annamária Ditta, több mint 17 éve kutatja az öröklődő szembetegségeket, annak különböző formáit, és dolgozik új terápiás lehetőségek kidolgozásán és vizsgálatán. A retina vagy más néven ideghártya a szemnek az a része, amely a fényt felfogja, elektromos jellé alakítja, innen jut el az agyba a szemidegen keresztül az információ, amely segítségével képeket alkotunk. Amikor a retina sejtjei egy genetikai betegség miatt elpusztulnak, a látás romlik és ez a folyamat akár vaksághoz is vezethet. Az öröklődő retinabetegségek kezelése, génterápiák és mesterséges látásprotézisek kifejlesztése, valamint az őssejtek felhasználása a ritka szembetegségek területén napjainkban válnak elérhetővé. Az eddig ismert, közel 300 gén közül egy gén esetében már létezik törzskönyvezett gyógyszer, mely a tavalyi év óta Magyarországon, a Semmelweis Egyetemen is elérhető, az új terápiát hazai betegeken is alkalmazzák a Klinikán. Az örökletes szembetegségek kezelésében a génterápia új lehetőségeket nyitott meg, Ditta célja, hogy az idegsejtek pusztulását okozó gének tanulmányozása mellett aktívan részt vegyen további terápiák fejlesztésében és gyakorlati alkalmazásában is.

A korábbi díjazottak pályájának egyik fontos állomása volt a hazai ösztöndíj, amelyet számos más magyar és nemzetközi siker követett. A „L’Oréal–UNESCO A Nőkért és a Tudományért magyar ösztöndíj” egyedülálló a hazai közéletben: csak nőknek szól, magyar kutatónőket támogat és az ország bármely pontjáról lehet pályázni rá. Az elmúlt 21 évben 57 magyar kutatónő részesült az ösztöndíjban, a vállalat eddig több mint 80 millió forintot osztott szét a magyar tudós nők között. A több mint két évtized alatt díjazottak tanítványai közül is többen kapták meg az elismerést, kollégák támogatják egymás nevezését, emellett „A Nőkért és a Tudományért” díj kutatónőket és kutatócsoportokat hozott össze, akik később közös projekteken dolgoztak együtt – írják.

Idén huszadik alkalommal adta kivételes tehetségű hazai kutatónőknek az akadémikusokból álló zsűri a „L’Oréal – UNESCO A Nőkért és a Tudományért” 6 000 000 Ft összdíjazású elismerését. Az évforduló alkalmából az anyag-, és élettudományok mellett új kategóriaként jelent meg a formális tudományok területe, így háromra bővült a 2022-es díjazottak száma. A díjjal azt szeretnék elérni, hogy minél több tehetséges, sikeres nő legyen ismert és elismert, segítve ezzel is pályafutásukat, kutatásaikat.

Kórházi bakteriális fertőzéseknél gyakran előfordul, de ma már hétköznapi bakteriális eredetű megbetegedéseknél is egyre gyakoribb, hogy az orvos által felírt antibiotikum nem hat, mégpedig azért, mert a fertőzést okozó baktériumban rezisztencia alakul ki. Dr. Spohn Réka biológus (a nyitóképen), az ELKH Szegedi Biológiai Kutatóközpont munkatársa azt kutatja, hogyan vállnak a baktériumok ellenállóvá az antibiotikumokkal szemben. A baktériumok bármilyen környezeti változáshoz nagyon gyorsan tudnak alkalmazkodni, nem jelentenek kivételt ez alól az antibiotikum kezelések sem. Réka jelenleg a mindennapi életben főleg tartósítószerként előforduló biocidek és antibiotikumok kapcsolatát vizsgálja a rezisztencia kialakulásában és átadásában. Feltételezések szerint a szervezetünkbe kerülő biocidek segítik a baktériumokat abban, hogy ellenállóvá váljanak akár az antibiotikumokkal szemben is. Réka célja, hogy kutatási eredményeivel olyan készítmények fejlesztését tudja segíteni, amelyek gyorsabban és hatékonyabban gyógyítják a bakteriális fertőzéseket.

A gyógyszerek fejlesztésének első szakaszában, a lehetséges hatóanyag molekulákat számos tesztnek vetik alá. Amellett, hogy a kutatók megvizsgálják, tényleg gyógyító hatással vannak-e ezek a szervezetünkben található terápiás célpont működésére, azt is vizsgálják, milyen esetleges mellékhatásokkal járnak, mennyi idő alatt bomlanak le, mennyi idő alatt szívódnak fel. Ez egy rendkívül időigényes és költséges folyamat. Hosszú évek telhetnek el aközött, hogy egy hatóanyag molekulát alkalmasnak gondolnak a kutatók egy betegség kezelésére, és hogy forgalomba kerüljön egy gyógyszer. Dr. Bajusz-Rácz Anita, a Természettudományi Kutatóközpont tudományos munkatársaként számítógépes modellezéssel képes rövid idő alatt több százezer vagy akár több millió hatóanyag-jelölt gyógyszerbiztonsági tulajdonságait előre jelezni, és így kizárni azokat, amelyek biztosan nem lesznek használhatóak a gyógyszerfejlesztés során. Amíg egy molekula hagyományos laboratóriumi körülmények közötti vizsgálata napokig is eltarthat, Anita mesterséges intelligencián alapuló számításos modelljeivel akár perceken belül érkezhetnek eredmények. Ezek az új, gépi tanulásos algoritmusok képesek lehetnek a mellékhatások, valamint a szervezettel való kölcsönhatás főbb lépéseinek előrejelzésére egy gyógyszer bevételétől egészen a szervezetből való teljes kiürülésig, segítségükkel meghatározható, hogy a vizsgált hatóanyag alkalmas-e arra, hogy később a gyógyításban alkalmazzák.

Az emlősök sejtmembránjai olyanok, mint egy több ajtóval rendelkező fal, amelyen a klasszikus gyógyszermolekulák (például fájdalomcsillapítók, érzéstelenítők) könnyen áthaladhatnak, de az újabban kifejlesztett nagyméretű gyógyszermolekulák nem férnek át rajtuk. Ezek a hatóanyagok több olyan gyógyíthatatlan betegség esetén jelentettek már megoldást (pl. bizonyos rák típusok és autoimmun betegségek), ahol sejteken kívül van a célpont. A sejten belüli folyamatok befolyásolására ezek a molekulák nem képesek, mert vagy nem jutnak át az ajtón, vagy az átjutási folyamat során széttöredeznek. Dr. Hetényi Anasztázia, a Szegedi Tudományegyetem Szent-Györgyi Albert Orvostudományi Kar Orvosi Vegytani Intézet egyetemi docense és munkatársai olyan útvonalat, módszert keresett, ami a nagy molekulákat az ajtók egyikén a sejt belső biztonságos rendszerébe viszi, így ezek ott fejtik ki hatásukat. A kutatócsoport egy olyan speciális hordozó anyagot fejlesztett ki, ami a bejáratnál leolvass egy cukor kódot, és trójai falóként a sejtbe juttatja a hatóanyagot. Folytatva a munkát, Anasztázia és munkatársai a kifejlesztett módszert olyan biológiai hatóanyagokkal szeretnék kipróbálni, amelyekkel az élő sejteken belül képesek betegséget okozó folyamatokat azonosítani, illetve befolyásolni.

Bár arányaiban sok nő jelentkezik a hazai egyetemekre és végez jó eredménnyel, kevesen maradnak a pályán vagy érnek el magasabb tudományos fokozatot. A L’Oréal-UNESCO A Nőkért és a Tudományért ösztöndíjat éppen azért hívták életre 2002-ben, hogy támogassák a hazai kutató hölgyeket.

Az elmúlt 19 évben 51 magyar kutatónő részesült az ösztöndíjban, a vállalat eddig több mint 68 millió forintot osztott szét a magyar tudós nők között. Az alapítók törekvése a díj megalapításakor az volt, hogy a tudománnyal foglalkozó hölgyeket minél többen megismerjék, kutatási területüket pedig megértsék – ezzel is támogatva karrierjüket és a szakmájuk iránti megbecsülés kialakítását.

A L’Oréal–UNESCO A Nőkért és a Tudományért magyar ösztöndíj csak nőknek szól, magyar kutatónőket támogat és az ország bármely pontjáról lehet pályázni rá. A díj kapcsán alakultak már kutatócsoportok, néhány díjazottnak lettek díjazott tanítványai és egy valódi női kutatói közösség alakult ki az országban. A program védnöke a kezdetektől a Magyar Tudományos Akadémia. Idén az igényeknek megfelelően bővült azoknak a köre, akik jelentkezhetnek a programra. Ennek értelmében 2022-ben három kategóriában pályázhatnak a tudós nők:

1. természettudományok, élettudományok
2. anyagtudományok
3. formális tudományok

A L’ORÉAL Magyarország és az UNESCO Magyar Nemzeti Bizottsága által meghirdetett pályázatra 2022. május 22-ig lehet jelentkezni.

Bővebb információ és jelentkezés az alábbi oldalon lehetséges: www.forwomeninscience.com

A digitális gyűjtemény több mint 30 ország intézményének 66 darab, a Memory of the World nemzetközi nyilvántartásban szereplő emlékét gyűjti egybe, hogy elmesélje történetüket, és rávilágítson a történelem olyan kulcsfontosságú pillanataira, amelyek örökre megváltoztatták a világot. 

A híres drámaíró életét és korát megörökítő Shakespeare-dokumentumok, a Kolumbusz útjait nyomon követő térképek, a közelmúlt olyan történései, mint a csernobili katasztrófa vagy a 2004-es indiai-óceáni cunami következményei – mind könnyen megtekinthetővé válnak az együttműködésnek köszönhetően. A gyűjteményben található kéziratok, térképek, illusztrációk, kották, monumentális faragványok, irodalmi művek, műholdképek és ősi műtárgyak mind fontos forrásai az oktatásnak és lenyűgöző ablak közös múltunkba.

Fotó: GeoJango Maps/unsplash.com

Az online konferencián tudósok, politikai döntéshozók, üzemeltetők és a civil társadalom találkozik, hogy a megavárosok és lakosaik vízellátásának kihívásaival foglalkozzanak. A cél, hogy áttekintést adjon a megavárosok előtt álló vízügyi kihívásokról és megoldásokról, amelyeket az éghajlatváltozás hatásainak mérséklésére használnak, erősítse a tudomány és a politika szereplői közötti párbeszédet helyi szinten, és aktiválja a 2015-ös COP21 konferencián javasolt Megavárosi Víz- és Éghajlatügyi Szövetség (MAWAC) együttműködési platformját.

 “A biztonságos vízhez és szennyvízelvezetéshez való hozzáférés a 10 millió lakosúnál nagyobb városok számára komoly kihívást jelent – mondta Hayati Yarkadas, a Xylem vízügyi infrastruktúráért felelős elnöke. – A városok ellenálló képességének növelése az egyik legösszetettebb kihívás, amellyel az állami vezetők szembesülnek, és a Xylem ezt kívánja biztosítani azáltal, hogy segíti a közösségeket az éghajlatváltozás és az urbanizáció hatásainak előrejelzésében, az azokra való felkészülésben és a reagálásban. Rendkívül fontos, hogy továbbra is ilyen platformokat rendezzünk, hogy elősegítsük az értékes legjobb gyakorlatok cseréjét, hogy megóvjuk bolygónkat a jövő generációi számára”.

„Az UNESCO globális konzultációt indít a megavárosok érintett felei között a vízzel és az éghajlattal kapcsolatos együttműködési lehetőségekről. Örülünk, hogy a Xylem idén kulcsfontosságú közreműködőként támogatja a vízről szóló párbeszédet, és segít abban, hogy a megavárosok tanulhassanak egymás tapasztalataiból, megosszák egymással a legjobb gyakorlatokat, partnerséget alakíthassanak ki a megfelelő műszaki, tudományos, pénzügyi és politikai intézményekkel, valamint megtervezhessék és megvalósíthassák egyéni válaszaikat az éghajlatváltozás kihívásaira” – mondta Abou Amani, az UNESCO Kormányközi Hidrológiai Programjának (IHP) titkára, a vízügyi tudományok osztályának igazgatója.

Az EauMega 2022-t 2022. január 11-14. között rendezik az UNESCO párizsi székhelyén.

Fotó: Daniel Sinoca, Unsplash

Az orvostudományok és a vegyészet területén előremutató munkát végző két, kivételes tehetségű hazai kutatónőnek ítélte idén is az akadémikusokból álló zsűri a „L’Oréal – UNESCO A nőkért és a tudományért” 4 000 000 Ft összdíjazású elismerését. A díjjal azt szeretnék elérni, hogy minél több tehetséges, sikeres nő legyen ismert és elismert, segítve ezzel is pályafutásukat, kutatásaikat. A díjat szakmai és személyes célokra egyaránt szabadon fel lehet használni.

A gyógyszerekben a hatóanyag kristályainak tulajdonságai meghatározhatják, hogy azok milyen mértékben és gyorsasággal oldódnak fel továbbá mennyire könnyen dolgozhatók fel. A hatóanyag előállításánál nagyon fontos a tisztaság, de ugyanennyire kell figyelni a megfelelő kristályszerkezetre és a kristályméretre is. A nagyobb kristályok lassabban oldódnak fel, a kisebbek pedig gyorsabban, mely alapvetően befolyásolhatja a felszívódásukat. Dr. Pataki Hajnalka (a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem, Szerves Kémia és Technológia Tanszék vegyészmérnöke) által fejlesztett folyamatos kristályosítási technológiák és szenzoros minőségellenőrzés segítségével a gyártás minden másodpercében lehet a gyógyszerek hatóanyagait és azokat alkotó kristályok minőségét ellenőrizni, szükség esetén módosítani. Így esetleges utólagos feldolgozás nélkül, termelékenyebb és jobban szabályozott módon lehet a termékeket előállítani. A gyógyszeripar jövőjét jelentő folyamatos technológiák – amelyben nagy szerepet játszanak a Hajnalka által fejlesztett, minőséget ellenőrző szabályozások – összességében lehetővé teszik, hogy hatékonyabban készüljenek el a gyógyszerek, és hogy gyorsan, nagyobb mennyiséget tudjanak előállítani, ami fontos, életeket mentő tényező lehet akkor, ha járvány idején egy új betegségre új hatóanyagú készítményt kell gyártani.

Dr. Wilhelm Imola (Szegedi Biológiai Kutatóközpont munkatársa) kutatása áttörést hozhat az áttétes, agyi daganatos megbetegedések kimenetelének javításában. Az agyi áttéteket leggyakrabban háromféle daganat típus okozhatja, ezek a tüdőrák, a mellrák és a bőrrák bizonyos fajtái. Az agyban kifejlődő daganatok kezelése azonban sokkal nehezebb, mint más szervekben, mivel a vér-agy gát a terápiás szereket ismeretlennek, tehát veszélyesnek azonosítja, így azok a molekulák sem képesek átjutni a gáton, amelyek felvennék a harcot a kórral. Imola azt vizsgálja, hogy a daganatos sejtek hogyan képesek mégis átlépni a szigorúan őrzött védekező rendszeren és hogyan képesek később túlélni és szaporodni ebben a számukra ellenséges környezetben. Hazánkban évente 100 000 emberre közel 400 új rákos megbetegedés jut, ebből agyi áttétes daganatról kb. 8-15 esetben beszélhetünk, a gyógyulási arány igen alacsony. Éppen ezért fontos Wilhelm Imola munkássága, amelynek eredményeként az agyi sejtek és a daganatos sejtek közötti kommunikáció megismerésével olyan pontokat lehet azonosítani, ahol akár terápiásan is be lehet avatkozni, így magasabb lehet a gyógyulás aránya.

Az elmúlt 19 évben 51 magyar kutatónő részesült az ösztöndíjban, a vállalat eddig több mint 68 millió forintot osztott szét a magyar tudós nők között. Az alapítók törekvése a díj megalapításakor az volt, hogy a tudománnyal foglalkozó hölgyeket minél többen megismerjék – támogatva ezzel karrierjüket. A külföldön már több mint 20 éves hagyománnyal rendelkező program hazai változatára minden évben olyan tudós nők nyújthatják be pályázatukat, akik tudományos munkájukkal az élet- vagy az anyagtudományok valamely részterületének feltárásán fáradoznak, és magyar felsőoktatási kutatási intézményekben, illetve kutatóintézetekben dolgoznak.

A „L’Oréal–UNESCO A Nőkért és a Tudományért magyar ösztöndíj” egyedülálló a hazai közéletben: csak nőknek szól, magyar kutatónőket támogat és az ország bármely pontjáról lehet pályázni rá. A díj kapcsán alakultak már kutatócsoportok, néhány díjazottnak lettek díjazott tanítványai és egy valódi női kutatói közösség alakult ki az országban. A program védnöke a Magyar Tudományos Akadémia.

A díj nemzetközi szinten is kiemelkedő elismerés, a kutatónők szakmai életében mérföldkőnek számító esemény. Tavaly a 2016 évi díjazottjai, Professzor Emmanuelle Charpentier és Professzor Jennifer A. Doudna Nobel-díjat érdemeltek a genomszerkesztésben forradalminak számító módszer kidolgozásáért.

Fotó: Diane Serik / Unsplash

A „L’Oréal–UNESCO A Nőkért és a Tudományért magyar ösztöndíj”, amelynek a Magyar Tudományos Akadémia a védnöke, egyedülálló a hazai közéletben: csak nőknek szól, magyar kutatónőket támogat és az ország bármely pontjáról lehet pályázni rá. Minden évben olyan tudós nők nyújthatják be pályázatukat, akik tudományos munkájukkal az élet- vagy az anyagtudományok valamely részterületének feltárásán fáradoznak, és magyar felsőoktatási kutatási intézményekben, illetve kutatóintézetekben dolgoznak.

A világszerte több mint 20, hazánkban 19 éve működő program kapcsán szerveződtek már kutatócsoportok, díjazottak tanítványai lettek díjazottak, és egy valódi női kutatói közösség alakult ki az országban.

Eddig 49 magyar kutatónő részesült az ösztöndíjban, a kozmetikai vállalat pedig több mint 64 millió forintot osztott szét a magyar tudós nők között. Az alapítók törekvése a díj megalapításakor az volt, hogy a tudománnyal foglalkozó hölgyeket minél többen megismerjék – támogatva ezzel karrierjüket.

A díj nemzetközi szinten is kiemelkedő elismerés, a kutatónők szakmai életében mérföldkőnek számító esemény. Tavaly történelmi pillanathoz érkezett a L’Oréal-UNESCO A nőkért és a Tudományért Program, hiszen a 2016 évi díjazottjai, Professzor Emanuelle Charpentier és Professzor Jennifer A. Doudna Nobel-díjat érdemeltek a genomszerkesztésben forradalminak számító módszer kidolgozásáért. Így fél évszázad után ismét női kutatók vehették át a Nobel-díjat. Emellett szintén figyelemre méltó, hogy a magyar díjazottak közül hárman nemzetközi szintű elismerést is átvehettek Párizsban.

A L’ORÉAL Magyarország és az UNESCO Magyar Nemzeti Bizottsága idén 2021 áprilisában is meghirdeti ösztöndíjpályázatát.

Bővebb információ és jelentkezés: www.forwomeninscience.com

Fotók: a 2019-es L’Oréal–UNESCO A Nőkért és a Tudományért magyar ösztöndíj ünnepi eseménye a két győztessel, Dr. Fülöp Líviával  és Dr. Bunford Nórával

A nyilatkozatot az Orbicom, az UNESCO kommunikációs tagozatának nemzetközi hálózata készítette el a Covid-19 járvány okozta válságra reflektálva. Ebben bizonyos kötelezettségvállalásokat követel meg a kommunikációs szakemberektől annak érdekében, hogy szakértelmüket fordítsák a társadalom javára.

Oumar Kane, az UNESCO Orbicom hálózatának főtitkára a nyilatkozat kapcsán elmondta: „A világjárvány leküzdéséhez a lehető legszélesebb globális szolidaritásra van szükség. Meggyőződésünk, hogy a kommunikáció iránt elkötelezett szervezetek fontos szerepet játszanak a jelenlegi válság megoldásában.”

A nyilatkozat az aláíróit arra kötelezi, hogy a kommunikáció terén teljes mértékben törekedjenek a transzparenciára, az őszinteségre. Valamint vállaljanak aktív szerepet a fenntartható jövőre való áttérésben és a felelős kommunikációban, információmegosztásban is.

„A nyilatkozatban foglalt kötelezettségvállalások fontos elemei a jövőnk alakításának, amiben a kommunikációs szereplők felelőssége elvitathatatlan. Több más nemzetközi partnerszervezetünk után az MPRSZ vezetése is úgy döntött, hogy csatlakozunk a kezdeményezéshez. A szövetségünk éppen 30 éves, az idei szlogenje “2021 – a párbeszéd éve” – ezért írjuk alá mi is a nyilatkozatot” – mondta Sztaniszláv András, az MPRSZ elnöke.

„A 2020-as évben a PR szakemberek már bizonyították, hogy milyen nagymértékű erőfeszítésekre képesek, éppen ezért fontos, hogy tanuljunk a kialakult helyzetből és egy etikusabb és fenntarthatóbb világ felé fordítsunk a kommunikációs szakmát” – folytatta.

A nyilatkozatot támogató szervezetek csoportjához való csatlakozással az MPRSZ bizonyítja a globális szolidaritás iránti elkötelezettségét.

A klinikai pszichológia és vegyészet területén előremutató munkát végző két, kivételes tehetségű hazai kutatónőnek ítélte idén az akadémikusokból álló zsűri a „L’Oréal – UNESCO A nőkért és a tudományért” 4 000 000 Ft összdíjazású elismerését. A díjjal azt szeretnék elérni, hogy minél több tehetséges, sikeres nő legyen ismert és elismert, segítve ezzel is pályafutásukat, kutatásaikat. A díjat szakmai és személyes célokra egyaránt szabadon fel lehet használni.

Dr. Bunford Nóra (a Lendület Fejlődéstani és Transzlációs Idegtudomány kutatócsoport vezetője) a figyelemhiányos-hiperaktivitás zavart (ADHD-t) egy olyan innovatív oldalról vizsgálja, amelyre napjainkban egyetlen gyógyszeres vagy pszichológiai kezelés sem ad megoldást. A kutatónő az ADHD-val diagnosztizált fiatalokkal végzett vizsgálatai során többek között azt tapasztalta, hogy sok esetben problémájuk van különböző mindennapi funkciókkal, legyen szó az iskoláról vagy a társas kapcsolatok kialakításáról és fenntartásáról. Ezek az úgynevezett társas károsodások sok esetben vezethetnek kirekesztettséghez, túlzott alkoholfogyasztáshoz, vagy akár szerhasználathoz, kockázatos szexuális magatartáshoz is. A kutatások során kiderült, az érintettek nehezebben szabályozzák az érzelmeiket, legyen szó pozitív vagy negatív élményekről, hatásokról. Dr. Bunford Nóra olyan, a gyakorlatba is átemelhető eredményeket vár kutatásaitól, amelyek a megelőzési és terápiás programok fejlesztése révén a fiatalok és családjaik személyes és társadalmi problémáira is megoldást jelenthetnek.

Dr. Fülöp Lívia, (a Szegedi Tudományegyetem ÁOK Orvosi Vegytani Intézetében működő, Neurodegeneratív Betegségek Kutatócsoport vezetője, nyitó képünkön) olyan kutatáson dolgozik, amelynek célja a központi idegrendszeri betegségek, mint például az Alzheimer-kór, gyógyítására alkalmazható terápiák fejlesztése. Az agysejteket számos stresszhatás érheti, ezekre a sejtek esetenként önmegsemmisítő választ adnak.  A kutatónő azt vizsgálja, hogyan segíthetnének abban a sejteknek, hogy megbirkózzanak a stresszhatásokkal, és egészségesen folytassák tovább működésüket. Ha sikerül elérni, hogy a szervezet ellenállóbb legyen a molekuláris stresszel szemben, akkor az agy szerkezete nem sérül, így sok betegség, köztük az Alzheimer-kór kezelésében is áttörés következhet be. Az idegrendszert érő molekuláris stressz kutatása a jövőben nem csupán az Alzheimer-, de a Parkinson-kór vagy akár a depresszió gyógyítására is megoldás lehet. Dr. Fülöp Lívia kutatásának eredményei a betegségek szinten tartásában, illetve a gyógyszerfejlesztések területén is mérföldkövek lehetnek.

Az elmúlt 17 évben 47 magyar kutatónő részesült az ösztöndíjban, a vállalat eddig több mint 60 millió forintot osztott szét a magyar tudós nők között. Az alapítók törekvése a díj megalapításakor az volt, hogy a tudománnyal foglalkozó hölgyeket minél többen megismerjék – támogatva ezzel karrierjüket. A külföldön már több mint 20 éves hagyománnyal rendelkező program hazai változatára minden évben olyan tudós nők nyújthatják be pályázatukat, akik tudományos munkájukkal az élet- vagy az anyagtudományok valamely részterületének feltárásán fáradoznak, és magyar felsőoktatási kutatási intézményekben, illetve kutatóintézetekben dolgoznak.

A Magyar Tudományos Akadémia idén megválasztott 102 új tagja között 26 kutatónő található. A korábbi díjazottak közül hárman, Dr. Helyes Zsuzsanna – Pécsi Tudományegyetem, Dr. Sperlágh Beáta- MTA Kísérleti Orvostudományi Kutatóintézet, és Dr. Buzás Edit – Semmelweis Egyetem, az MTA levelező tagjai lettek.

A „L’Oréal–UNESCO A Nőkért és a Tudományért magyar ösztöndíj” egyedülálló a hazai közéletben: csak nőknek szól, magyar kutatónőket támogat és az ország bármely pontjáról lehet pályázni rá. A díj kapcsán alakultak már kutatócsoportok, néhány díjazottnak lettek díjazott tanítványai és egy valódi női kutatói közösség alakult ki az országban. A program védnöke a Magyar Tudományos Akadémia.