Az állásfoglalás továbbá elítéli, hogy Oroszország elmulasztja a szovjet bűnökkel kapcsolatos elszámoltatást, és hogy keményen fellép a történelmi kutatásokra és az ezekről a kérdésekről szóló nyilvános viták megtartására irányuló kísérletek ellen. A képviselők szerint ezek hozzájárultak ahhoz, hogy a moszkvai rezsim képes feleleveníteni az imperialista politikát és bűnös céljaira instrumentalizálni a történelmet.

Az EU-nak fokoznia kell az orosz dezinformáció elleni küzdelmet

A Parlament határozottan felszólítja az EU-t és tagállamait, hogy fokozzák és hangolják össze jobban erőfeszítéseiket az orosz dezinformáció, illetve a külföldi információmanipuláció és beavatkozás elleni gyors és szigorú fellépés érdekében. Ez a demokratikus folyamatok integritásának védelme és az európai társadalmak ellenálló képességének megerősítése érdekében elengedhetetlen, mondja ki az állásfoglalás. A képviselők rámutatnak, hogy elő kell mozdítani a médiaműveltséget, támogatni kell a minőségi médiát és a professzionális újságírást, valamint az új hibrid befolyásolási technológiák kutatását.

Az állásfoglalás arra is felszólítja az EU-t, hogy terjessze ki a szankciókat az Ukrajna elleni orosz háborút támogató dezinformációs kampányokat folytató orosz médiumok ellen. Az állásfoglalás sürgeti az uniós országokat, hogy hiánytalanul hajtsák végre ezeket a szankciókat, és fordítsanak elegendő forrást a hibrid hadviselés hatékony kezelésére. A képviselők azt is szeretnék, ha az EU fokozná a száműzetésben élő független orosz média támogatását annak érdekében, hogy elősegítse a különböző hangok megjelenését az orosz nyelvű médiában.

Az EP-képviselők aggódnak, mert egyes közösségi médiavállalatok lazítanak a tényellenőrzési szabályokon

A Parlament mély aggodalmát fejezi ki a közösségi médiavállalatok közelmúltbeli bejelentései miatt, amelyek a tényellenőrzésre és moderálásra vonatkozó szabályaik enyhítésére vonatkoznak, mert ez még inkább lehetővé teszi az orosz dezinformációs kampányok terjedését a világban. A képviselők azt szeretnék, ha az Európai Bizottság és az uniós tagállamok szigorúan betartatnák a digitális szolgáltatásokról szóló törvényt a Meta és az X (volt Twitter) bejelentéseire válaszul.

Photo by Christian Lue on Unsplash

Kovács Zoltán nemzetközi kommunikációért felelős államtitkár a Twitteren nyolc óra előtt néhány perccel azt közölte, hogy a Barátság kőolajvezeték leállása és a lengyelországi rakétabecsapódás miatt Orbán Viktor miniszterelnök este 8 órára összehívta a Védelmi Tanács ülését a Karmelita kolostorba – olvasható a hvg.hu hírében.

A 24.hu lengyel forrásokra hivatkozva azt írja, a Lublintól délkeletre, az ukrán határtól néhány kilométerre fekvő településre két tévesen célzott rakéta csapódott be. A rendőrség és a katonaság a helyszínen van – tájékoztatott a lengyel rádió a honlapján és a Twitteren. Andrzej Duda lengyel elnök és Mateusz Morawiecki kormányfő az államfői hivatal kötelékében működő Nemzetbiztonsági Irodában (BBN) erre rendkívüli tanácskozást hívott össze.

A Telex cikke szerint a Mol – az ukrán olajvezetékrendszer irányítójának tájékoztatására hivatkozva – közölte, hogy orosz tüzérségi találat ért Ukrajnában a belarusz határhoz közel egy transzformátor-állomást, amely a Barátság kőolajvezeték egyik szivattyúállomásának működtetéséhez szolgáltat elektromos áramot. Az orosz TASZSZ hírügynökség is beszámolt a leállásról, ők azt írták, hogy Ukrajna arról tájékoztatta az orosz Transneftet, hogy „áramkimaradás miatt leállították a vezetéket”.

Az Index azt írja, Piotr Müller lengyel kormányszóvivő arra szólította fel a médiát, hogy ne tegyen közzé meg nem erősített információkat. A kialakult válsághelyzet miatt az államfő és a miniszterelnök a kormány nemzetbiztonsági és védelmi bizottsága tagjaival tanácskozik. Az illetékes szolgálatok hiteles információkkal szolgálnak a tanácskozáson, majd egy sajtókonferencián nyilvánosságra fogják hozni ezeket.

Az amerikai védelmi miniszter, Lloyd Austin még ma tárgyalni fog lengyel kollégájával – írja a CNN. 

A Telex arról ír, hogy 22:15-kor sajtótájékoztatót tartott Jacek Siewiera, a lengyel Nemzetbiztonsági Iroda vezetője. Azt mondta, Andrzej Duda elnök arról beszélt Jens Stoltenberg NATO-főtitkárral, hogy ellenőrzik, megindítható-e a NATO 4. cikke szerinti konzultáció a tagállamok között. Az Észak-Atlanti Szerzõdés 4. cikke azt mondja ki, hogy: „A Felek tanácskozni fognak egymással valahányszor bármelyikük véleménye szerint a Felek egyikének területi épségét, politikai függetlenségét vagy biztonságát veszély fenyegeti.”

A NATO-szerződés 4. cikke arra az esetre vonatkozik, ha egy tagállam úgy érzi, hogy egy másik ország vagy terrorszervezet fenyegeti. Ennek megindítása esetén a NATO-tagállamok a fenyegetett tag kérésére hivatalos konzultációt kezdenek. A megbeszéléseken azt vizsgálják, hogy fennáll-e a fenyegetés, és hogyan lehet ellene fellépni, a döntések pedig egyhangúlag születnek. A 4. cikk nem jelenti azt, hogy közvetlen nyomás nehezedne a cselekvésre.

Márkamonitor hírösszefoglaló

Már több mint 18 hónapja, hogy a Goldman Sachs kilátásba helyezte az új “szuperciklust”, és bár az ukrajnai háború megbonyolította a helyzetet, a tartósan magas árupiaci termékárakat alátámasztó körülmények mit sem gyengültek. A 2008-as globális pénzügyi válságot megelőző évtizedhez hasonlóan a zöld átmenet követelményei miatt bizonyos nyersanyagok iránt óriási a kereslet, és ez a jövőben is így lesz. Emiatt hosszú távon várhatóan emelkedni fog egyes fémek, pl. a nikkel, a kobalt és a lítium ára – ezek ugyanis a világ számára immár nélkülözhetetlen elektromos infrastruktúra kulcsfontosságú alapanyagai –, és a szén átárazódására is sor kerülhet. Ha ez továbbra is igaz marad, a befektetők új paradigmával kerülnek szembe.

Történelmileg, amikor az árupiaci termékek szárnyalnak, a növekedési részvények – többek között a technológiai és sok más olyan részvény, amelyek a világjárványból való globális kilábalás során látványosan meneteltek – általában kevésbé teljesítenek jól, mint a value jellegű eszközök, például a pénzügyi vagy a fogyasztási papírok. Ugyanez igaz az S&P 500 indexre is, amely történelmileg leginkább az árupiaci termékek árával ellenkező irányba tendál. Gondoljunk erre úgy, hogy a régi gazdaság áll szemben az újjal, vagy az alapvető szolgáltatók a hozzáadott értéket nyújtó szolgáltatókkal.

A szuperciklus-elmélet végső megítélése még hátravan, és addig még a helyzet is változhat. Az elmúlt hat hónap során az olajpiacon tapasztalt feszültségek enyhülhetnek, a világgazdaság kemény landolása lefelé húzhatja az árupiaci árakat, a közel-keleti és az amerikai olaj- és gázipari beruházások pedig újra fellendülhetnek.

Környezeti szempontból azonban a világ nagy része olyan pályára állt, amely a városok és az infrastruktúra ahhoz hasonló, radikális átalakítását követeli meg, amilyenre Kína 2000-es évekbeli növekedése vagy Európa és Japán 1950-es évekbeli újjáépítése során került sor. „Ha ez bekövetkezik, az egyrészt azt jelentheti, hogy a megélhetési költségekhez kapcsolódó válság egy ideig még velünk marad, miközben a strukturális infláció beágyazódik, másrészt azt, hogy a befektetők elnyerik jutalmukat azért, hogy a zöld átmenetre, például a villamosításra, új fűtési és közlekedési rendszerekre és az új élelmiszer-termesztési és -csomagolási módszerekbe irányuló beruházásokra is fordítanak tőkét” – teszi hozzá Al-Hilal István, a Fidelity International közép-kelet-európai igazgatója.

Eközben a pénzügyi rendszert is megtisztíthatjuk az évtizedes központi banki bőkezűség miatt előállt tőkeelosztási hibáktól. A reáleszközök a pénzügyi eszközök rovására fognak profitálni – sok ilyen buborék már most kipukkanóban van. Mindez nem lesz egyszerű, de a rendszerváltás sosem az.

A gázellátásban már eddig is komoly fennakadások voltak, és ez mind a háztartásokat, mind az ipari felhasználókat érzékenyen érintette. A folyamat következményei magasabb infláció és gyengülő növekedés formájában már a gazdaságban is érezhetővé váltak. Az Oroszország felől Európába áramló gáz mennyisége tavaly szeptemberben kezdett csökkenni, és jóval a 2021 előtti átlag alá zuhant. 2022 eleje óta a tavalyihoz képest csaknem 30%-kal alacsonyabb a szállított mennyiség (1. grafikon).

Oroszország már el is zárta a csapot Lengyelország, Bulgária és legutóbb Finnország felé, mivel ezek az országok az orosz partner követelése ellenére nem voltak hajlandóak rubelben fizetni. Bár ezek az országok szinte teljesen orosz forrásból fedezik a földgáz-szükségleteiket, teljes energiafelhasználásukon belül a földgáz aránya viszonylag alacsony: 13%, 12% ill. 3%, (szemben például Németországgal és Olaszországgal), ami egyszerűbbé teszi a helyettesítését.

A fennakadások még nem érződnek az EU földgázkészletein, melyek már most is a megfelelő 2021-es szint fölött vannak és gyorsan közelítenek az ötéves átlaghoz (2. grafikon). Persze a jelenlegi fennakadások mértékéből kiindulva ez csupán a melegebb időjárás miatti keresletcsökkenésre és az ipari felhasználásnak a jelentősen megemelkedett árak miatti visszafogására utal (2022 májusában az árszint a 2010-19 közötti átlag 438%-a volt), és nem arra, hogy az ellátás megfelelő szintű volt. A gáztartalékok szintje kritikus fontosságú, figyelemmel kísérendő mutató, egyrészt mivel jól illusztrálja az EU és Oroszország közötti geopolitikai hatalmi egyensúlyhiányt, másrészt – ha a kínálat szigorú szűkülése ellenére tovább nő – további információval szolgálhat arról, hogy milyen mértékben kényszerül az EU ipara a termelés visszafogására.

Több tanulmány is megpróbálta megbecsülni a gázellátási zavarok lehetséges hatásait az európai GDP-re, és a kapott eredmények széles skálán mozogtak. Az EKB gázérzékenységre vonatkozó becslései alapján a Fidelity úgy ítéli meg, hogy a jelenlegi zavarok valószínűleg összességében 0,8%-kal csökkentik az euróövezet GDP-jét (a bruttó hozzáadott érték alapján) (ld. a 3. ábra zöld oszlopai). Németország jobban ki van téve ennek (-0,9%-os hatás a bruttó hozzáadott értékre), mivel az Oroszországból származó importjának közel egyötöde a fehéroroszországi vezetéken keresztül érkezik, és gazdaságilag érzékenyebb a gázellátás zavaraira. A teljes gázembargóról szóló forgatókönyv esetén (ld. kék oszlopok) becsléseink szerint az euróövezet összesített bruttó hozzáadott értéke 2,8%-kal csökkenne. Németország és Olaszország ebben az esetben 4,1%-os, illetve 3,5%-os BHÉ-csökkenéssel szembesülne, mivel jobban függnek az orosz gáztól.

Bár az ilyen becslések bizonyos fokú bizonytalansággal járnak, mégis arra utalnak, hogy a teljes energiaembargó jelentős elsőfokú növekedési visszaesést okozna. Az embargó időzítése, időtartama és bevezetési struktúrája lenne a legfontosabb meghatározó tényezője az ebből eredő növekedési hatásnak. Mivel azonban az ukrajnai háború és Kína Covidhoz kapcsolódó növekedési válsága miatt már most is láthatóak bizonyos növekedési zavarok, ráadásul az EKB kamatemelést szorgalmaz, nem valószínű, hogy az euróövezet a következő 12 hónapban el tudja kerülni a recessziót.

Hogy ez technikai jellegű lesz-e, vagy valóban egy komolyabb visszaesés, azt jelenleg még nem tudni, és attól függ, hogy a fent említettek hogyan alakulnak majd. Lagarde elnök asszony legutóbbi nyilatkozatai azonban, amelyek a júliusi kamatemelést és a kamatlábaknak a negatív tartományból a harmadik negyedév végére történő kivezetését támogatják, megerősítik a növekedés visszaesésével kapcsolatos aggodalmainkat.  A fiskális politikának ismét lépéseket kell tennie, hogy legalább részben ellensúlyozza a sokkot – az EU-nak pedig bátornak és határozottnak kell lennie. Egyelőre azonban hiányoznak a páneurópai szakmapolitikai válaszlépések.

Teljesen új befektetési forgatókönyvek készültek világszerte, miután február végén Oroszország megtámadta Ukrajnát. Emiatt a nyersanyagok jelentősen drágultak, felfordulás volt az energiapiacokon, jelentős ingadozás-zuhanások volt a részvénytőzsdéken. A K&H alapok kezelője szerint egy hónappal a fegyveres konfliktus kitörése után valamelyest nyugodtabbá vált a környezet, de a konfliktus gazdasági hatásai elhúzódóak lehetnek.

“A mostani környezetben arra számítunk, hogy az energiahordozók és általában a nyersanyagok ára a jelenlegi magas szinteken stabilizálódhat, tehát tartós lesz ez a hatás. Fontos azonban látni, hogy jelentős dráguláson vannak túl a nyersanyagok, így óvatosan kell bánni a nyersanyag befektetésekkel és alapokkal” – mondta Bánhalmi Gábor a K&H alapok kezelőjének vezető stratégája.

A konkrét árfolyamokat ismertetve azt mondta, hogy a különböző nyersanyagok közül

• az olaj árfolyama idén 40 százalékkal emelkedett,
• a gáz ezzel párhuzamosan 50 százalékkal drágult,
• az ipari fémek közül az alumínium, a cink, a nikkel 15-55 százalékos áremelkedést mutatott.

A szakember szerint a krízis  miatt sok európai ország lépéseket tett annak érdekében, hogy csökkentse az orosz energiától való függőségét. Emiatt hosszabb távon komoly lehetőségei lesznek a zöld- és a tágabb értelemben vett fenntartható befektetéseknek.

Február 28-tól korábbi időpontra kerül az RTL Híradó késő esti kiadása. A Keresztanyu című saját gyártású sorozatot követően, hétköznap 21 óra után néhány perccel kezdődő 30 perces hírműsorban a nézők az ukrajnai háború legfrissebb fejleményeit láthatják majd. A témával az RTL Magyarország hír- és infotainment műsorai mellett kiemelten foglalkozik a közelmúltban megújult videós hírportál, az rtl.hu is.

A változatlanul 18 órakor kezdődő RTL Híradónak hétfőtől ismét műsorvezető-párosa lesz: hétköznaponként Erős Antónia és Szellő István, hétvégente pedig Szabados Ágnes és Rábai Balázs várja a nézőket a képernyők elé.

Ugyancsak február 28-tól a Hotel Margaret kezdési időpontja 21:40-re módosul, a saját gyártású napi sorozat epizódjai továbbra is visszanézhetők az RTL Most platformon.

Fotó: Chaiwat Hanpitakpong, Unsplash